Új Szó, 2010. január (63. évfolyam, 1-24. szám)

2010-01-15 / 11. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. JANUÁR 15. Vélemény És háttér 7 ___ TALLÓZÓ NÉPSZAVA NÉPSZABADSÁG A Népszava úgy értesült, hogy már a jövő héten megkö­ti választási szövetségét az MDF és az SZDSZ; az országos listát Bokros Lajos vezetné, a budapesti lista élére az SZDSZ jelölne embert. Az egyezség- kötéshez mindkét párt fővá­rosi és megyei vezetői zöld utat adtak. A Népszabadság arról írt, hogy Demszky Gábor főpol­gármester jobbkeze, Mester- házy Ernő milliárdos szállna be a kampányköltségekbe, így alapvetően fővárosi SZDSZ- politikusok kerülhetnek a lis­tára. A lap információi szerint Mesterházy már tárgyalt az MDF kampányfőnökével, So­mogyi Zoltánnal. (mti)- Könnyű neked, itt bohóckodhatsz, és még vagyonbevallási sem kell tenned! (Peter Gossányi rajza) Az Európai Bizottság elnöke, Jósé Manuel Barroso azt reméli, február elsején hivatalba léphet az új bizottság Viták és egyensúlykeresés Miután keddi európai par­lamenti (EP-) szakbizott­sági meghallgatásán össztűz zúdult Rumjana Zselevára, a jobbközép po­litikai pártcsaládhoz tarto­zó bolgár EU-biztosjelöltre, a néppártiak a baloldali vezetésű szlovák kormány biztosjelöltjénél, Maroš Šefcovičnál találtak olyan terhelő adatot, amely meg­kérdőjelezheti biztossá vá­lasztását. MTl-HÁTTÉR A hivatalos dokumentumokra hivatkozó állítások szerint Zseleva nem vallotta be vagyonnyilatkoza­tában, hogy 2007 és 2009 közötti EP-képviselősége idején tulajdo­nosa és ügyvezetője volt egy ta­nácsadó cégnek, amelyet aztán mintegy 2500 euróért adott el. Šefčovič viszont öt évvel ezelőtt, Szlovákia EU-nagyköveteként olyan kijelentést tett, mely szerint a romák élősködnek a szlovák szo­ciálisjóléti rendszeren. Ez utóbbira Szájer József, az Európai Néppárt EP-frakciójának egyik vezetője hívta fel a figyel­met szerdai brüsszeli sajtótájé­koztatóján, miközben éppen zaj­lott Andor László magyar EU-biz- tosjelölt szakbizottsági meghall­gatása. Az Andor-meghallgatáson Járóka Lívia fideszes EP-képviselő is felvetette Šefčovičnak a romák­ról tett megjegyzését, kérve An­dor reagálását. A magyar biztosje­lölt elzárkózott attól, hogy biztos- jelölttársának szavait kommentál­ja, mielőtt beszélne vele erről, de megerősítette, amit meghallgatá­sa során már korábban is mon­dott, vagyis hogy a romákat a tár­sadalom talán legsérülékenyebb, kirekesztéssel is sújtott csoportjá­nak tekinti. Sajtótájékoztatóján Szájer nem csupán Šefčovičról beszélt, ha­nem arról is, hogy szerinte bo­szorkányüldözéssel ért fel a keddi Zseleva-meghallgatás, és a bolgár jelöltnek megalázó körülmények között kellett kísérletet tennie ar­ra, hogy bizonyítsa a képviselők előtt szakmai alkalmasságát. Šefčovič tavaly ősszel szlovák EU-képviseletvezetőből uniós biz­tossá lépett elő, mert az addigi szlovák biztos pártfunkciót vállalt saját hazájában. Robert Fico mi­niszterelnök aztán őt jelölte a kö­vetkező öt évre is az Európai Bi­zottságba. Šefčovič hivatala úgy nyilatkozott, hogy a biztos nem emlékszik öt évvel ezelőtti, a ro­mákra vonatkozó, idézett tartal­mú kijelentésére, azt azonban mélységesen sajnálja, ha szavai­val bárkit megbántott. Leszögez­te, hogy a romák társadalmi in­tegrációjának a híve. Az EU legfőbb végrehajtó testü­letének, az Európai Bizottságnak már régen meg kellett volna újul­nia személyi összetételében: a 2004-ben megalakult bizottság­nak tavaly október végén lejárt a mandátuma, és azóta pusztán ügyvezető jelleggel működik. A csúszást az okozta, hogy elhúzó­dott a Lisszaboni Szerződés életbe lépése. Miután az unió reform­szerződése december elsején vég­re hatályossá vált, tisztázódott az is, milyen jogi feltételek között kell megalakítani az új összetételű Európai Bizottságot. A jelölteket ezekben a napok­ban hallgatják meg az Európai Parlament szakbizottságai, és ja­nuár 26-ra tervezik a plenáris sza­vazást a testület egészéről. Az Eu­rópai Bizottság régi-új elnöke, a portugál Jósé Manuel Barroso azt reméli, hogy február elsején hiva­talba léphet az új bizottság. Ez a remény hiúsulhatna meg, ha Zseleva helyett a bolgár kor­mánynak új biztosjelölttel kellene előállnia. Erre ugyan Szófiában állítólag már megvan a „B-terv”, hírek szerint a védelmi miniszter készülődhetne Brüsszelbe. Uniós körökben azonban nagyon sze­retnék, ha égetően sürgős teen­dők idején - hiszen például még nem múlt el a gazdasági válság - mielőbb létre jöhetne a teljes fel­hatalmazású bizottság. Brüsszeli újságírókörökben töb­ben azt feltételezik: az, hogy a néppártiak nem a jövő hétfőn ese­dékes Šefčovič-meghallgatásra „spájzolták” a diplomata öt évvel ezelőtti kijelentését, hanem már most előálltak vele, és Szájer rá­adásul ugyanazon a sajtótájékoz­tatón vette védelmébe Zselevát, egyfajta egyensúlykeresésként is felfogható. Nem feltétlenül pusz­tán a csatabárd meglengetése, ha­nem a végeredményt tekintve akár annak kölcsönös elásása is lehetett a cél - fogalmaznak megfigyelők. Az, hogy a bizottság mielőbb felvehesse a munkát, mindenki ál­tal elismert közös érdek. A vagyo­ni helyzet eltitkolása, illetve a ki­rekesztő jellegű kijelentés egy­aránt lehet kizáró ok egy biztosje­lölt esetében, akkor is, ha az évek­kel ezelőtt történt. Most azonban a jövő hét elejéig van idejük az EP- képviselőknek, hogy végiggondol­ják, a jelöltek kölcsönös kiütésé­vel folytatni kívánják-e az EU in­tézményes megújulásának eddig is túlságosan hosszúra nyúlt vitá­it, vagy pedig elfogadnak nem pusztán nem tökéletes, hanem tá­volról sem tökéletes jelölteket. Angela Merkel: „Csökken azoknak a száma, akik egész életükben ugyanarra a pártra szavaznak" Politikai nyitást hirdet a német kancellár MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Bár önmaga, illetve pártja nép­szerűsége is hanyatlik, megerősí­tette a hagyományos konzervatív szavazótáboron kívüli választók meghódítását hirdető politikáját a német kancellár. Angela Merkel - aki a Német Ke­reszténydemokrata Unió (CDU) elnöke is - a Handelsblattnak adott nyilatkozatában hangsúlyozta a nyitás szükségességét minél széle­sebb választói rétegek felé. Első­sorban azokat a szavazókat emlí­tette, akik időről időre más pártok­ra szavaznak. „A.mai társadalom realitásához tartozik, hogy csökken azoknak a száma, akik egész éle­tükben ugyanarra a pártra szavaz­nak” - jelentette ki. A pártelnök­kancellárt az elmúlt hetekben saját pártjában többen is élesen bírálták amiatt, hogy a tavaly szeptemberi választások előtt, illetve a kampány során nem helyezett kellő hang­súlyt a CDU konzervatív értékeire. A bírálók elsősorban ezzel magya­rázták, hogy a kereszténydemokra­ták a választásokon a szavazatok mindössze 33,8 százalékát szerez­ték meg, ami a II. világháború utáni időszak legrosszabb választási sze­replése. Merkelt az új - konzerva­tív-liberális - kormány hivatalba lépése után is sok kritika érte ami­att, hogy erélytelen politizálást folytat, és túl sok engedményt tesz a koalíciós partner szabad demok­ratáknak (FDP). Az interjúban Merkel visszauta­sította a bírálatokat. Hangsúlyozta, hogy a CDU kitart hagyományos gyökerei, azaz a konzervatív, a ke­resztényszociális és a liberális gyö­kerek mellett, de hozzátette, hogy a néppárti jellegből fakadóan nyitás­ra van szükség. A kancellár nyilatkozatát ah­hoz a kétnapos tanácskozáshoz időzítette, amelyet a CDU kibőví­tett elnöksége tegnap kezdett a párt választási szereplésének elemzése céljából, továbbá hogy kidolgozza a kereszténydemok­raták irányvonalát. Sajtóértesü­lések szerint a Merkel által képvi­selt nyitást a párt két irányban képzeli. Egyrészt a fő riválisnak számító szociáldemokrata párt­ban (SPD) csalódott szavazókat kívánja meghódítani, továbbá azokat a korábban hagyomá­nyosnak számító választókat szándékozik visszahódítani, akik tavaly szeptemberben a CDU-tól a liberális FDP-hez pártoltak át. Egyéb kérdésekről szólva a kan­cellár megerősítette, hogy folytatni kívánja az adócsökkentések prog­ramját. Hangsúlyozta azt is, hogy kitart az atomenergia hasznosítása és ennek keretében az atomerő­művek működési idejének meg­hosszabbítása mellett. Az interjúval egy időben vált is­mertté: ha Németországban a hét végén választásokat tartanának, a jelenlegi koalíció már nem jutna abszolút többséghez. KOMMENTÁR Káosz és törvénysértés MOLNÁR IVÁN S zlovákiában még soha nem volt ekkora veszélyben a demokrácia, egyesek közvetlenül kezdenek el támogatni mindent, ami a tör­vénysértéssel, a rendetlenséggel, a káosszal függ össze - rövideb­ben és velősebben a legkiválóbb politológusaink sem lennének ké­pesek összefoglalni a mai szlovákiai helyzetet. A Fico-kormány mi­niszterei és kiszolgálóik nyílt színen, a szemünkbe nevetve szegik meg sorra a törvényeket, sikkasztják el az adófizetők milliárdj ait, lehazudva közben a csillagokat is az égről, rendetlenséget és káoszt teremtve az országban. A fenti magvas megjegyzést mégsem egy el­lenzéki politikus vagy politikai elemző tette, hanem Robert Fico kormányfő, az államfővel és a parlament elnökével tartott keddi sárdobáló banzájukon. És persze nem magukra értette, hanem az el­lenzéket és az újságírókat akarta vele lejáratni, mivel azok szerinte szégyenteljes módon támogatták a teherfuvarozók törvénysértő til­takozását. Fico szerencséje, hogy az őt istenítő százezrek életükben nem hallottak a projekcióról, népszerűbb nevén a bűnbakképzésről, amely a lélektani megfogalmazás szerint akaratlan gondolatok és érzések tudat alatti kivetítése egy másik személyre, így az a személy lesz a bűnbakja a bűnbakképző saját problémáinak. Leegyszerűsítve: egy másik személy okolása saját gazságainkért. Robert Fico a héten így akaratlanul bevallotta, mit is gondol saját regnálásáról: törvénysértés, káosz, rendetlenség. Kinek tetszik egy ilyen kormány? Az egyik hazai sajtóügynökségnek adott nyilatkozatában a napokban maga Fico is elismerte: senki sem számított arra, hogy a Smernek négy évvel a választások után is ek­kora lesz a népszerűsége. Mi a titkuk? A kormányfő, burkoltan ugyan, de erre is válaszolt. Szerinte az erős szociális állam ígérete je­lentős támogatást élvez a választók körében, a Smer ezért az előt­tünk álló választási kampányban is elhúzza ezt a mézesmadzagot a szociális demagógiára bukó százezrek előtt. Lehet lopni, csalni, ha­zudni - ha ezt szociális köntösbe öltöztetjük, a választók mindent lenyelnek. A kormányfő így jogosan bízik abban, hogy megnyeri a választásokat, hiszen mártöbbször bebizonyította: ígéretekben verhetetlen. Magabiztosságának tudatában már e héten kijelentet­te, hogy a választásokat követően is folytatni kívánják, amit elkezd­tek. Újabb négy év törvénysértés, káosz, rendetlenség? Fico ilyen nyíltan egyelőre nem nyilatkozik. Bevallotta azonban, hogy tovább kívánják építeni az „erősen szociális szlováknemzetállamot”. Olyan államot, amely az élet egyre több területére telepszik rá, szabályoz­va és ellenőrizve szinte mindent, és persze büntetve mindazokat, akik ezzel nem értenek egyet. Nagyon jól tudja, hogy az idei válasz­tások után egyedül képtelen lesz kormányt alakítani, mégis már most kijelentette, csak azokkal állnak szóba, akik befogjáka száju­kat, és partnerek lesznek az erősen szociális szlovák nemzetállam építésében. Magyarul: a lopásban, a törvénysértésekben, a hazug­ságokban. A szlovákiai politikai viszonyokat minősíti, hogy- nyíl­tan vagy titkolva - erre a szerepre manapság többen is vágynak. FIGYELŐ Jogi zsákutcában a beruházó Romániai szakértők szerint a verespataki aranykitermelést tervező cég jogi zsákutcába ke­rült, aligha kaphatja meg az en­gedélyt a beruházásra - írta az Új MagyarSzó (ÚMSZ). Abukaresti napilap szerint a verespatakiak azt rebesgetik, hogy hamarosan megnyílhat falujuk helyén Euró­pa legnagyobb külszíni színes­fémbányája, ezért a kivitelező Rosia Montana Gold Corporati­on (RMGC) kanadai-román cég a következő hónapokban több száz új alkalmazott felvételére készül. A verespatakiak és a kör­nyékbeliek reményeit a Buka­restből érkező hírek táplálják - írja a lap. Emil Boc miniszterel­nök a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) alkotta koalíció programjának bemutatásakor közölte: hazai és külföldi szakértői vélemények alapján a kabinet újraértékeli a verespataki bányaberuházást. December végén Basescu jelen­tette ki: az utolsó szót az állam­biztonsági ügyekben illetékes Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) mondja ki. Bizonyára a politikusi kijelentésekre is ala­pozott Dragos Tanase, az RMGC vezérigazgatója, amikor a múlt év végén a projekt „feltáma­dásáról” beszélt az alkalmazot­taknak - írta a lap. Az ÚMSZ em­lékeztet: a bányatervet a román akadémia, 600 külföldi tudós, az ortodox egyház, több romániai magyar történelmi egyház, szá­mos romániai és külföldi zöld- szervezet is ellenzi. De a projekt előtt álló legfőbb akadály, hogy a cég még nem kapta meg az enge­délyt a kormánytól a beruházás elindítására, egyes vélekedések szerint esélye sincs arra, hogy va­laha is megkapja. „A kanadaiak jogi zsákutcába kerültek” - fo­galmazott a lapnak Korodi Attila' volt környezetvédelmi minisz­ter, aki 2007 szeptemberében határozatlan időre felfüggesztet­te az aranykitermelés engedé­lyeztetési eljárását, mert a befek­tető által benyújtott terület- és városrendezési terveket a bíró­ságok jogerősen érvénytelennek nyilvánították. Korodi szerint az RMGC többé nem is folyamodhat új engedélyért ugyanarra a pro­jektre, a cég egyetlen reménye, hogy megnyeri azt a pert, ame­lyet ellene indított az engedé­lyeztetési eljárás felfüggesztése miatt. Korodi azonban a pert első fokon tavaly már megnyerte. Ko­rodi igazat adott azoknak a civil szervezeteknek, amelyek az Eu­rópai Bizottsághoz akarnak pa­nasszal fordulni, ha Verespatak ügye a CSAT elé kerül, (mti)

Next

/
Oldalképek
Tartalom