Új Szó, 2010. január (63. évfolyam, 1-24. szám)

2010-01-15 / 11. szám, péntek

2 Közélet ÚJ SZÓ 2010. JANUÁR 15. www.ujszo.com Február 2-án tiltakoznak a minisztériumnál A megígért béremelést követelik az egészségügyiek Magyarellenes frontot akar a Szlovák Nemzeti Párt; módosítaná a bünető törvénykönyvet Slota élesztgetné a kisantantot (TAS R-fe I véte I) ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A megígért béreme­lést követeli február 2-án az Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezete a szaktárca épülete előtt. Anton Szalay szakszerveze­ti vezető elmondása szerint nyu­godt demonstrációra készülnek. „Nem lesz sem felvonulás a vá­rosban, sem útblokád” - jelentet­te ki Szalay. Annak a béremelés­nek a végrehajtását követelik, amit a döntőbíró is jóváhagyott a tárgyalások során. Ez alapján az egészségügyi dolgozók bére 2008 szeptemberében, majd 2009 márciusától 4-4%-kal, a kórhá­zak műszaki személyzetének pe­dig 3-3%-kal emelkedett volna. A kiskórházak azonban - melyekre ez a megegyezés vonatkozik - nem tudják teljesíteni a béreme­lést, állítólag a működésük ke­rülne veszélybe, és 2-3 hónapon belül be kellene zárni az intéz­ményeket. A szakszervezet az egészségügyi minisztériumra gyakorol nyomást, azt szeretné eiémi, hasson oda, hogy a legna­gyobb, a piac kétharmadát uraló állami Általános Egészségbiztosí­tó többet fizessen a kórházaknak. „A Szlovákiai Kórházszövetség szerint ha növekedne a biztosító által nekik fizetett összeg, akkor azt teljes egészében béremelésre tudnák fordítani” - magyarázta Anton Szalay. - Azt szeretnénk elérni, hogy a minisztérium, mint a VŠZP egyetlen részvényese, gyakoroljon nyomást a bizto­sítóra.” A szakszervezet reméli, eléri célját. „Most úgy látszik, a miniszter hajlandó tenni valamit, a tiltakozás után fogadja képvise­lőinket, és foglalkozik a kérdés­sel, bízunk benne, hogy eredmé­nyesek leszünk” - mondta Sza­lay. A VŠZP nem nyilatkozik ar­ról, tudja-e növelni a kiskórházak finanszírozására fordított össze­get „Most tárgyalunk az idei árakról” - tájékoztatta lapunkat Petra Balážová, a VŠZP szóvivője/ (lpj) Pozsony. Ha sikerül a Szlo­vák Nemzeti Párt javaslatai szerint módosítani a bün­tető törvénykönyvet, akkor az MKP és a Híd képviselői is bajba kerülhetnek - véli Ján Slota, az SNS elnöke. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Javaslatai értelmében egytől öt évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetnék azt, aki tagadja a Beneš- dekrétumokat. Ugyanilyen bünte­tésre számíthatna az, aki veszé­lyeztetné Szlovákia területi egysé­gét vagy függetlenségét. Nemcsak politikusokat, hanem azokat a szlovákiai magyarokat is rács mögé küldené Slota, akik a Magyar Gárdához, illetve a 64 Vármegye Ifjúsági Mozgalomhoz csatlakoznak, vagy akik együttműködnek a magyar titkos- szolgálattal. A magyarveszélyen és a Beneš-dekrétumok megkérdője­lezhetetlenségén kívül a halálbün­tetés visszaállítása, valamint a Ci­Magyarveszelyt lat rill és Metód szoborcsoport is téma volt az SNS tegnapi sajtótájékozta­tóján. Ján Slota szerint rendkívüli figyelmet kell szentelni a magyar nacionalizmus és sovinizmus erő­södésének, amely különösen a magyar parlamenti választások előtt fog felerősödni. A párt ezért össze akarja hívni a szerb, a román és az ukrán nemzeti pártokat, hogy közösen tárgyaljanak a magyar so­vinizmus ellenszeréről. A tegnapi sajtótájékoztatón An­na Belousovová ismét felháborító­nak nevezte, hogy Komáromban máig nem találtak méltó helyet Ci­rill és Metód szobrának. „Itt már senkit sem érdekel, mit történik a nemzetünk nagyjaival? Komá­romban nem tudnak öt négyzet- métert találni a szoborcsoportnak, Milan Rastislav Štefánik búvárru­hába öltöztetett szobrát Pozsony­ban egy betondzsungel közepére helyezik egy cseh macska alá, a Duna partjára pedig Masaryk szobrát állítják fel, aki nem ismerte el a szlovák nemzet létezését” - dühöngött az SNS alelnöke. A kormányoldal és az ellenzéki kép­viselők is egyhangúlag elítéltél azokat a törvényjavaslatokat, me­lyeket tegnap ismertetett a parla­menti választásokra készülő Ján Slota. Berényi József, az MKP el­nökhelyettese szerint, ha Slota fél­ti az ország területi egységét, nem kellett volna megszavaznia a vé­delmi kiadások csökkentését. „Ha Slotának ilyen nagy félelmei van­nak, akkor miért egyezett bele, hogy csökkentsék a védelmi, a külügyi és á belügyi tárca költség- vetését? Ez csak egy kampány­húzás” -mondtaBerényi. (dem) RÖVIDEN 861 euró az átlagbér az iparban Pozsony. Tavaly novemberben, 2008 hasonló időszakához vi­szonyítva, 3,5 százalékkal emelkedett az iparban foglalkoztatot­tak bére. A bruttó átlagbér elérte a 861,77 eurót, ha figyelembe vesszük az infláció hatását, akkor 3%-os éves reálbémövekedésről beszélhetünk. Az egész nemzetgazdaságon belül nagy a szórás: az informatikában és távközlésben dolgozók átlagkeresete már 1659,43 eurónál tart, a vendéglátóiparban alkalmazottak bére vi­szont csupán 341,35 euró volt a vizsgált időszakban. November­ben az ipar 478,5 ezer főt foglalkoztatott, ez 16,8 százalékkal ke­vesebb, mint 2008 őszén. (ČTK) Koalícióról tárgyal a Híd és az SaS Pozsony. Várhatóan a koalíciókötés irányában folytatódnak a tárgyalások a jövő héten a Híd és a Szabadság és Szolidaritás kö­zött. „Egyetlen együttműködési forma reális, ez a választási koalíció” - mondta lapunknak Bugár Béla, a Híd elnöke, a tegnapi első tárgyalási forduló után. Elvetették tehát választási párt létre­hozásának tervét, és azt is, hogy az egyik párt indítsa listáján a má­sik jelöltjeit is. „Rengeteg kérdés maradt tisztázatlan, ezért a rész­letekről egyelőre nem tájékoztatunk” - mondta Bugár. A két vagy három pártból álló választási koalíció esetében 7%-os a parlamen­ti küszöb, 4 pártnál már 10%. ,A tárgyalásokat január végéig, feb­ruár elejéig szeretnénk lezárni” - mondta Bugár. Szerinte egyik fél sem állt elő teljesíthetetlen követelésekkel. „Kompromisszumokat kell hozni, és figyelembe kell venni mindkét fél elképzelését, nem lehet úgy koalíciót komi, hogy az valamelyik párt szavazóbázisá­nak ne tetsszen” - jelentette ki Bugár. (lpj) Metropolis: nem a kaszinó a lényeg Pozsony. Elkészült a főváros peremére megálmodott Metropolis többfunkciós épületegyüttes részletes terve, a napokban bemutat­juk Andrej Ďurkovský főpolgármesternek - közölte tegnap Zászlós Gábor, a nagyberuházást kivitelező TriGranit társaság szlovákiai elnöke. A mintegy 1,2 millió négyzetmétert elfoglaló komplexum­ból csupán 27 365 négyzetméter esik a kaszinónegyedre, vagyis az 1,5 milliárd euró összköltségű beruházás távolról sem csak a ha­zárdjátékokról szól - magyarázta Zászlós annak kapcsán, hogy a KDH frontális támadást indított a Metropolis megvalósítása ellen. A kereszténydemokraták a kaszinók családromboló hatásától és a bűnözés növekedésétől tartanak, miközben a pozsonyi kaszinók (15-öt tartanak nyilván) környékén az őrző-védő szolgálatoknak köszönhetően kevesebb a bűncselekmény. A Metropolis a minded­dig hiányzó kongresszusi turizmus első komoly hazai bázisává vál­hat, ezt a cél szolgálják a komplexum szállodái és a 76 ezer négy­zetmétert meghaladó előadótermek- mutatott rá Zászlós, (shz) Magyarul is közöl híreket a SITA Pozsony. Mától a SITA magánhírügynökség magyarul is közöl hí­reket, melyek ingyenesen hozzáférhetők. A hírügynökség eddig szlo- vákés angol nyelven közölt híreket, a magyar hírekhez a SITA honlap­ján lehet hozzáférni. A magáncég az állami TASR-rel szemben csak a médiának és egyéb kereskedelmi partnereinek eladott szolgáltatásai­ból él, állami támogatásban nem részesül. Kezdetben a nap 15-20 leg­fontosabb hírét fordítják le magyarra. A szolgáltatás elkészítésében részt vesz a Frekvenciatanács volt elnöke, Agócs Valéria is. (MSz) Az ellenzék elejétől fogva figyelmezetett, hogy pénzszórás a szociális vállalatok létrehozása Tomanová szerint mindenki hibás, csak ő nem ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Viera Tomanová szo­ciális ügyi miniszter tegnap igyeke­zett cáfolni azokat a híreket, hogy Brüsszel nem fizeti ki a tárcája által létrehozott szociális vállalatoknak kért uniós támogatást. „Nincs dön­tés arról, hogy az Európai Szociális Alap nem fizeti ki ezt a támogatást” - jelentette ki tegnap. Szerdán azonban több forrás is arról tájé­koztatta a sajtót, hogy az unió el­lenőrzése hibákat talált két szociá­lis vállalat működésében, ezért nem fedezi azok működési költsé­geit. A szociális vállalatok létreho­zását Viera Tomanová dolgozta ki, azt állítva, hogy ezzel a legszegé­nyebb és a legalacsonyabb végzett­séggel rendelkező munkanélkülie­ken kíván segíteni. Az ellenzék és a sajtó kezdettől fogva bírálta az el­képzelést, panamázással gyanúsí­totta a kormánypártokat, a négy, egyenként mintegy 100 millió ko­ronát elnyelő projektet ugyanis a Smerhez és a HZDS-hez köthető személyek valósíthattákmeg. A minisztérium ugyanakkor szerdán kénytelen volt beismerni, hogy az egyik szociális vállalattal már december közepén felbontot­ták a szerződést, mivel nem teljesí­tette a benne foglaltakat. A bártfai Arvik cégről van szó, amelynek a minisztérium 345 051 euró támo­gatást kért az uniótól. Tomanová a sajtót és az ellenzéket vádolja az­zal, hogy ellehetetlenítik a szociális vállalatok projektet. Kifogásolta például, hogy a sajtó szerint de­cember közepén bontották fel a szerződést az Arvikkal, miközben az már december 11-én megtör­tént. Szerinte az uniós ellenőrzés nem talált semmilyen alapvető hi­bát a projektekben. Az összesen 26,5 millió eurós (800 millió koro­nás) támogatás folyósítását azon­ban az ellenzék és a Jól Szervezett Társadalomért Intézet (SGI) sze­rint az Európai Unió leállítja, mivel nemcsak a vizsgált két szociális vál­lalat tevékenységében talált hibá­kat, hanem a minisztériumi irányí­tásban is. Ezt tegnap cáfolta Toma­nová. „Senki sem állapította meg az operatív program fatális csődjét” - jelentette ki. Nemcsak az unió, állí­tólag a pénzügyminisztérium is ta­lált hibákat a vállalatok elszámolá­sában, ezért nem javasolta számuk­ra az uniós támogatás folyósítását. Az uniós ellenőrzés hivatalos jegy­zőkönyve várhatóan két héten be­lül készül el, azt azonban Tomano­vá szerint még módosítani lehet a minisztériummal való egyeztetés során. Újabb nemzetközi botrány elé néz Szlovákia - véli az ügy kapcsán Iveta Radičová, az SDKU alelnöke. A párt már akkor felhívta a figyel­met, hogy a szociális vállalatok modellje rossz, amikor a kormány elindította a projektet. Úgy véli, a szociális vállalat intézménye nem mást, mint az adófizetők pénzének elherdálása. (lpj,s,t) A rendszer január 1-jei beindítása óta már több mint 2,5 millió eurót gyűjtöttek be az útdíjból Továbbra is elégedetlenek a fuvarozók ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A kormányfő által tett engedmények sem nyugtatták meg a fuvarozókat. Robert Fico a fuva­rozók országos sztrájkja miatt be­leegyezett, hogy csökkenjen a gáz­olaj jövedéki adója, s hogy sűrűbb szakaszokra tagolják a fizetett út­vonalakat. A másik engedmény, hogy tegnaptól január végéig nem kell fizetni az I. osztályú utak hasz­nálatáért. Februártól útjelző táb­lákkal jelölik a fizetett szakaszok kezdetét és végét, hogy a sofőrök könnyebben eligazodjanak. Az út­díj összegének csökkentése az érin­tettek szerint azonban szóba sem jöhet. Jaroslav Polaček, az UNAS kép­viselője tegnap arra figyelmezte­tett, hogy a fuvarozók körében is­mét nő az elégedetlenség, s nem ki­zárt, februártól újabb tiltakozó ak­ciót indítanak el. Továbbra is állít­ják, hogy a gázolajra vonatkozó jö­vedéki adó csökkentése után is rendkívül magas marad az útdíj, amely tönkreteheti a fuvarozók je­lentősrészét. A SkyToil rendszerébe több mint 90 ezer gépjárművet regisztráltak, a fedélzeti egységekkel kapcsolat­ban 1370 jelentést kaptak, ebből 367 volt összefüggésben az egység meghibásodásával. „Ez azt jelenti, hogy az egységek 99 százaléka működőképes” -jelentette ki Matej Okáli, a SkyToll igazgatója. Nem tartja kizártnak, hogy lejáratás mi­att bűnvádi eljárást kezdeményez Jaroslav Polaček, a Szlovák Fuva­rozók Uniójának (UNAS) képvise­lője ellen, aki azt állította, hogy a 90 ezer fedélzeti egységből több mint 20 ezer nem működik. A rendszer beindításától, január 1-jétől már több mint 2,5 millió eu­rót gyűjtöttek be az útdíjból, a gép­kocsik pedig több mint 15 millió ki­lométert tettek meg a fizetett út­szakaszokon. (dem, s) Az MKP parlamenti képviselője azt mondja, gimnáziumi igazgatóként dicsérte a Híd jelöltjét Nem döntött az MKP Andruskó kizárásáról ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Komárom. Folytatódik az eljá­rás Andruskó Imre parlamenti kép­viselő MKP-ból való kizárása ügyé­ben. Nagy Jenő, a párt komáromi járási etikai bizottságának elnöke semmilyen részletet nem árult el szerdai ülésükről, csak annyit mondott: „nem zárult le az ügy, folytatjuk az eljárást”. Andruskó kizárását az MKP járási elnöksége kezdeményezte, mivel a megyei vá­lasztások előtt pozitívan nyilatko­zott Hortai Éva tevékenységéről (ő korábban MKP-s megyei képviselő volt, most a Híd színeiben indult). „Ismét kifejtettem állásponto­mat, tehát hogy szerencsétlen do­lognak tartom az esetet, de kitartok amellett, hogy senkit nem buzdí­tottam Hortai Éva megválasztásá­ra, munkájáról a Selye Gimnázium igazgatójaként mondtam véle­ményt” - nyilatkozott lapunknak Andruskó, aki két dolgot is nehez­ményez. Egyrészt, hogy az etikai bizottság nem utasította el eleve annak a négy magánszemélynek a kezdeményezését, akik először ja­vasolták kizárását. A párt alapsza­bálya értelmében ugyanis magán- személytől nem fogadhat el bead­ványt ez a szerv, mégis foglalkozott vele. Másrészt azt, hogy a járási el­nökség nem titkos szavazással dön­tött arról, hogy javasolja kizárását. Ezzel a járási elnökség formai hibát követett el, ezért az etikai bizott- ságnakezzel ajavaslattal sem lenne szabad foglalkoznia. Január 28-án évzáró taggyűlést tart az MKP komáromi városi alap­szervezete, várhatóan napirendi pont lesz Andruskó ügye - ő egyben az alapszervezet elnöke. Ott eldől­het, mekkora a támogatottsága az alapszervezetben, (vkm)

Next

/
Oldalképek
Tartalom