Új Szó, 2010. január (63. évfolyam, 1-24. szám)

2010-01-14 / 10. szám, csütörtök

2 Közélet ÚJ SZÓ 2010. JANUÁ’R 14. wwwujszo.com Vážny és Kaliňák leváltását kezdeményezi az ellenzék Túl hosszú a bűnlajstromuk ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Ľubomír Vážny közle­kedési és Róbert Kaliňák belügy­miniszter leváltását kezdeményezi az ellenzék. A közlekedési minisz­ter leváltására tegnap már be is nyújtották a parlamentbe a rendkí­vüli parlamenti ülés összehívásá­hoz szükséges 30 képviselői alá­írást, így Pavol Paška házelnöknek hét napon belül össze kell hívnia a törvényhozó testületet. Pavol Prokopovič (SDKÚ-DS) szerint az ellenzéki pártok a minisztert az elektronikus útdíj káoszt kiváltó beindítása miatt akarják leváltani. Farkas Iván (MKP) azt is kifogásol­ta, hogy a rendszert egyik napról a másikra vezették be, holott más or­szágokban ezt sokkal hosszabb próbaüzemelés előzte meg. Prokopovič szerint bíznak abban, hogy Vážny elmozdítható helyéről, mert Vladimír Mečiar, a HZDS el­nöke is kijelentette, meneszteni kellene a minisztert. Róbert Kaliňákot több ok miatt akarja le­váltani a három ellenzéki párt, el­sősorban a poprádi reptéren tör­tént, nemzetközi botrányt kiváltott robbanóanyag-ügy miatt. „Durván megsértették a szlovák alkot­mányt, a hazai és nemzetközi elő­írásokat. Veszélyeztették a polgá­rok biztonságát. A repülés bizton­ságának tesztelésénél kísérleti nyu- laknak használták az utasokat” - indokolta a leváltási kezdeménye­zést Ján Figeľ, a KDH elnöke. Figel szerint Kaliňáknak miniszteri tiszt­ségében nem ez az első súlyos hibá­ja, ezért távoznia kellene. „Kaliňák jobban ért a vállalkozáshoz, mint a miniszterkedéshez” - mondta a ke­reszténydemokrata politikus. Csá- ky Pál, az MKP elnöke szerint pártja számára már három évvel ezelőtt is világos volt a helyzet. Kiderült, hogy Maiina Hedvig ügye, az elnöki palota előtt tüntetők rendőri inzul- tálásának és a Dunaszerdahelyen megvert szurkolóknak az esete nem elszigetelt jelenség, hanem a rendszer hibája, az MKP ezért a mi­niszter leváltására szavaz. (sán,t) __________________RÖVIDEN_______ Ismét kétfajta forgalmi engedély Pozsony. Ismét kétfajta forgalmi engedély (technický preukaz) lesz a gépjárművekhez - döntött tegnap a kormány. Jelenleg az ún. kis és a nagy forgalmi engedély helyett csak egyet kell használni, az előírás szerint viszont ismét kettő tartozik majd minden gépkocsi­hoz. A sofőröknek ezután is csak a kis forgalmi engedélyt kell majd mindig maguknál hordaniuk, amelynek mérete és formája ugyan­olyan lesz, mint az új uniós jogosítványoknak. A kártya része egy chip, amelyre rájátsszék a gépkocsiról szóló információkat, a bizto­sítási adatokat beleértve. Ha a jogszabály módosítását a parlament is jóváhagyja, akkor az intézkedés idén júniusban lép hatályba, (s) 2013-tól jogosítvány csak 24 év felett Pozsony. Csak 24 éves kortól lehet majd erősebb motorkerékpárra és autóbuszra jogosítványt szerezni (A, D, DE kategória). Ez a szabá­lyozás viszont csupán 2013. január 19-én lép hatályba. A kormány határozata szerint június 1-től növelik a bírságot azoknak, akik enge­dély nélkül parkolnak a mozgássérülteknek elkülönített parkolóhe­lyen. Jelenleg ilyen esetekben a helyszíni bírság legfeljebb 60 euró lehet, további eljárásban már 100. A kormány elképzelései szerint az első összeg 150-re, amásodik pedig 300 euróra növekedni, (s) Parcella helyett pénzt adna a földalap Pozsony. A kormány megtilthatná a Szlovák Földalapnak, hogy bizonyos települések kataszterében pótföldet mérjen lti a restitu- enseknek. Az erről szóló jogszabálytervezet, melyet tegnap foga­dott el a kabinet, azt is kimondaná, hogy az igénylő köteles lenne választani a földalap által felkínált területekből, ha azonban egyik sem felel meg neki, akkor pénzben kapná meg az általa igényelt földterület ellenértékét. „Az igénylő választhatna, de nem válo­gathatna a végtelenségig” - jelentette ki Robert Fico kormányfő. A Szlovák Földalap jelenleg nem működik, vezetését ugyanis a leg­utóbbi botrány után menesztették, (sita, ű) Az engedmények azt jelzik, hogy az útdíj igazságtalan Továbbra is teher a tarifa ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Elsősorban azoknak a fuvarozóknak származik előnyük a miniszterelnök által jóváhagyott engedményekből, akik többet ve­zetnek a nem fizetős útszakaszo­kon - állítja lapunknak elküldött elemzésében Dávid Dereník, az Unicredit Bank elemzője. A fuva­rozóknak átlagosan 20-40%-kal alacsonyabb útdíjat kell majd fi­zetniük, a kamionok többségén vi­szont szerinte még ez sem segít. Az a fuvarozó, aki a szállítás során csak fizetős útszakaszon halad, körülbelül 20%-os megtakarítá­sokra számíthat. Aki az út felét fi­zetős, felét pedig ingyenes úton tölti, az már 40%-kal kevesebbet fizet. „Az engedmények tehát lej­jebb vitték az útdíj árát, a fuvaro­zóknak viszont továbbra is jelentős megterhelést jelent majd” - állítja Dereník. A Szlovák Fuvarozók Uniója (UNAS) bízik benne, lesz még lehetőség az útdíj feltételei­nek, magas tarifáinak módosításá­ra. , A bejelentett engedményekkel viszont beismerte, hogy az útdíj igazságtalan és nincs jól előkészít­ve, ilyen formájában ráadásul sok fuvarozót tönkretehet” - írja saj­tónyilatkozatában az UNAS. Egyik követelésük, hogy az I. osztályú utakért végképp ne kelljen fizetni. Ebbe viszont aligha egyeznek bele az illetékesek, mivel a rendszer úgy van beállítva, hogy nem lenne rentábilis, ha csak az autópályá­kért és a gyorsforgalmi utakért kel­lene fizetni, (dem, s) Viera Tomanová miniszter végre elismerte, komoly hiányosságokkal működtetik a szociális vállalatokat Brüsszel újra elzárhatja előttünk a pénzcsapját ÚJ SZÓ ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szlovákia az ún. faliúj­ságtender elbukását követően fel­tehetően ismét több millió eurótól esik el. Értesülések szerint ugyanis az Európai Bizottság nem fizeti ki a szociális vállalatok működteté­sének támogatására a 26,5 millió eurót (800 millió korona). „Egyelő­re nem hivatalos, de megbízható brüsszeli forrásokból úgy tudjuk, az Európai Bizottság nem fizeti ki ezt az összeget” - mondta lapunk­nak Farkas Iván (MKP). Az aktualne.sk hírportál szerint súlyos hiányosságokra derült fény a szoci­ális vállalatokban tartott európai el­lenőrzés során. A brüsszeli bizott­sága múlt évvégén két szociális vál­lalatban, a bánfaiban és a nagyrő- ceiben tartott ellenőrzést. Abártfai ARVIK az Európai Bizottság infor­mációi szerint meg is szűnt. Viera Tomanová szociális ügyi miniszter a tegnapi kormányülés után azt mondta, az ARVIK-kal december­ben felbontotta a szerződést - a mi­nisztérium maga végzett ellenór­Meglepő, de nem mulatságos. A végén mi állhatjuk a Viera Tomanová tárcája által finanszírozott szociális vállalatok számláját. (SITA-felv.) zést, és hibákra bukkant, amelyeket a cég nem távolított el. Jozef Sen- dek, az ARVIK képviselője ugyan­akkor az aktualne.sk hírportálnak cáfolta, hogy a cég megszűnt. Carmel Dunne, az Európai Bi­zottság foglalkoztatási igazgató­ságának munkatársa szerint a vizsgálat eredményei a múlt hét végén ismertek voltak, a hivatalos szakvélemény két héten belül ké­szül el. Viera Tomanová elismerte, valóban észleltek hiányosságokat az uniós ellenőrök. „Ez az ügy kí­sértetiesen hasonlít az építésügyi minisztérium faliújság-tenderére. Ott is az utolsó pillanatig arról győzködött a kormány, hogy min­den rendben van, a pénz érkezik, végül kiderült, hogy semmit nem kapunk” - nyilatkozta lapunknak Farkas Iván, MKP-s képviselő. „December elején, amikor képvise­lői ellenőrzést tartottunk a minisz­tériumban, Tomanová még min­den egyes fölvetésünket, miszerint gond van a szociális vállalatokkal, elhárított, és biztosított arról, hogy a pénzt Brüsszel kifizeti”- mondta Farkas. Miroslav Beblavý volt szo­ciális ügyi államtitkár már koráb­ban figyelmeztetett: ellentétes az uniós törvényekkel, hogy a tárca a vállalatok működtetési költségei­nek 95%-át kifizette az uniós for­rásokból, holott az uniós jogszabá­lyok csak 50%-ot tesznek lehetővé. Rámutatott arra is, ezek a cégek vállalkozói tevékenységet folytat­nak, amit az uniós jogszabályok nem engednek meg. (sán, akt, s) Zsillé Bélának Diószegen nem politikai okok miatt kellett távoznia a Csemadoktól, állítják a helyiek Egyeztetni fog a Híd és a Csemadok Pozsony. A Híd megbeszélé­seket kezdeményezett a Csemadokkal, mivel aggasz­tónak tartja, hogy Híd-tag- ság miatt kell egyeseknek távozniuk a szervezetből. Hrubík Béla, a Csemadok el­nöke úgy véli, Zsillé Béla, volt galántai járási elnök esetében nem ez volt a le­mondást kiváltó ok. ÚJ SZÓ-HÍR A Híd levelet küldött Zsillé Béla távozásával kapcsolatban a Cse­madok Országos Tanácsának, és ta­lálkozót kezdeményezett a kulturá­lis szervezet vezetőségével. „Úgy gondoljuk, hogy a Csemadoknak továbbra is a szlovákiai magyarok kultúrájával kell foglalkoznia, tag­jainak pedig párthovatartozástól függetlenül kell végezniük munká­jukat. Fontos, hogy a Csemadok gátat vessen a szövetségben az MKP országos vezetői által gerjesz­tett megosztó és kirekesztő politi­kájának“ - áll a többi között a levél­ben. AHíd szerint a Csemadoknaka szlovákiai magyar kultúra őrzője- ként „nem lenne szabad politikai csatározásokban részt vennie, és egyetlen párt oldalára állnia”. Tárgyalóasztalhoz ülnek A Csemadok nem zárkózik el a tárgyalások elől. „A jövő hét fo­lyamán egyeztetünk majd az el­nökséggel, hogy mikor és ki vesz részt ezen a megbeszélésen“ - mondta lapunknak Hrubík Béla, a Csemadok elnöke. Hrubík nyitott arra, hogy a Zsille-ügyről is tár­gyaljanak. Lapunk múlt héten adott hírt róla, hogy Zsillé Béla ta­valy év végén mondott le a Csema­dok galántai járási elnöki tisztsé­géről, saját elmondása szerint azért, mert Híd-tagsága miatt tá­madásoknak volt kitéve a szerve­zetben. „Nem tudok azonosulni azzal a nézettel, hogy politikai tisztogatásra került volna sor“ - fe­jezte ki Hrubík, aki elmondása sze­rint részletekbe menően informá­lódott az ügyről. Csak egyedi eset? A Csemadok elnöke szerint „nyilvánvalóan több régióban is vannak“ olyan szervezeti veze­tők, akik szimpatizálnak a Híd­dal. „Feltárcsáztam több ilyen já­rást is, és sehol máshol nincsenek ezzel kapcsolatban feszültségek“ - szögezte le Hrubík, konkrét példákat viszont nem kívánt megnevezni. Hrubík úgy véli, Galántán is meg lehetett volna oldani az ügyet, ehhez ugyanakkor az kel­lett volna, hogy „tisztességesen leüljenek és beszéljék meg“. A Csemadok országos elnöke sze­rint Zsillének nem kellett volna tá­voznia arról az ülésről, ahol Híd- tagságát kívánták vele megvitatni a járási elnökség tagjai. „Ha tisz­tességesen akartak volna velem tárgyalni erről, akkor nem azzal kezdik, hogy áruló vagyok és nem tudják elképzelni, hogy más párt­ból való legyen az elnök, mint az MKP-ból“ - mondta lapunknak Zsillé, aki szerint „mindenféle va­lótlanságokat“ vágtak a fejéhez. „Ha Hrubík úr üyeneket állít, ak­kor előtte engem is meg kellett volna kérdeznie“ - tette hozzá a Csemadok Galántai Területi Vá­lasztmányának volt elnöke. Már korábban lemondott Zsillé tavaly nemcsak a galántai járási elnökségi, de a Csemadok diószegi helyi alapszervezetének éléről is távozott. Értesüléseink szerint viszont erről a posztról még májusban lemondott, ez tehát nem köthető a Híd-tagsághoz - akkor ugyanis a Bugár Béla vezette párt még nem is létezett. A lapunknak nyilatkozó helyi csemadokosok szerint Zsillé akkor nem egyezett bele, hogy helyette átmenetileg más vezetőt válasszanak vagy akárcsak tanácskozzanak nélküle. „Tavaly májusban lemondtam, de mivel nem volt, aki a funkciót el­vállalta volna, így folytattam. Megegyeztünk, hogy keresünk egy új elnököt, aki a mostani januári évzárón veszi át tőlem a tisztsé­get“ - mondta tegnap az esettel kapcsolatban Zsillé. (MSz) Jól viselkedett a börtönben az ügyfeleit közel 15 milliárd koronával megkárosító BMG Invest első embere Frunit feltételesen szabadlábra helyezné a bíróság Eleget bűnhődött Fruni? (Képarch.) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Feltételesen szabad­lábra helyezné a Trencséni Járásbí­róság Vladimír Frunit, a BMG In­vest és a Horizont Slovakia pénz­ügyi szolgáltatók egykori főnökét, akit 2007-ben gazdasági csalás vádjával 11,5 évre küldtek rács mögé. Most 5 évi próbaidőre kerül­hetne szabadlábra, a döntés vi­szont még nem jogerős, mivel az ügyészség tegnap fellebbezett el­lene. Fruni 2009 novemberében töltötte le ítéletének kétharmadát (beleértve a vizsgálati fogságot is), ezért kérvényezhette feltételes szabadulását - a fellebbviteli eljá­rásig viszont rács mögött kell ma­radnia. A 2007-es ítélet szerint a szabadságvesztésen kívül teljes va­gyonát is elkobozták. Tavaly nyá­ron infarktust kapott, azóta tartot­ták a gyanúsítottak és az elítéltek trencséni kórházában. A bíróság szerint Fruni kérvényének elbírálá­sa során a börtön igazgatója által kidolgozott jelentés volt a mérv­adó, amelyből egyértelműen kide­rül, hogy az elítélt megjavult, jól vi­selkedik, zökkenőmentesen beil­leszkedhet a társadalomba, és csak kicsi az esélye annak, hogy ismét rossz útra térne. Adolf Pompa járási ügyész ezt az értékelést nem tartja mérvadónak. Szerinte ugyanis Fruni csak színlel­te a jó viselkedést, hogy szabadláb­ra kerüljön, s még véletlenül sem teljesíti azokat a feltételeket, me­lyek alapján lehetséges lenne sza­badulása. Fruni védőügyvédje, Mi­lan Kuzma leszögezte, hogy véden­ce rendkívül rossz egészségi álla­potban van, s ráadásul felesége is állandó gondozásra szorul, ezért szükséges a szabadulása. 2007 má­jusában a legfelsőbb instancia Fru­ni társát, František Matíket is több évre rács mögé küldte, a rendőr­ségnek viszont máig nem sikerült letartóztatnia - azóta ismeretlen helyen tartózkodik. Marián Šebeščák, a pénzintézet volt mene­dzsere hétévi szabadságvesztést kapott, büntetését viszont letöltöt­te és már szabadlábon van. A vádlottak cégei 1997 és 2002 között összesen 850 000 szerző­dést kötöttek. A lakosság 63 milli­árd koronát helyezett a pénzinté­zetekbe, a vádirat szerint legkeve­sebb 14,5 milliárd korona kárt okoztak (481,3 millió euró). Ennyi pénzt kellett volna visszafizetni klienseiknek, (dem, s)

Next

/
Oldalképek
Tartalom