Új Szó, 2010. január (63. évfolyam, 1-24. szám)
2010-01-13 / 9. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2010. JANUÁR 13. Vélemény És háttér 7 TALLÓZÓ APEVARUL A Magyar Gárda „székelyföldi fészkéről” közölt terjedelmes riportot az Ad- evarul, megállapítva, hogy a Magyarországon betiltott szervezet „Székely Szakasz” néven helyezte át tevékenységének színhelyét. A bukaresti napilap címlapján is beharangozza a riportot, amely két teljes belső oldalt tölt ki. Az írás megállapítja: „titokzatos” székely fiatalok alkotják ezt ,a tömörülést, amelynek tagjai kocsmák pincéiben vagy a hegyekben tartanak összejöveteleket, piros-fehér- zöld jelvényt hordanak, katonai jellegű egyenruhát viselnek, rendfokozatuk és beosztásuk is van. A lap megírja: a győri Wass Albert zászlóalj székely szakaszáról van szó. Megszólaltatja az Adevarul a szakasz tevékenységének egyik fő szervezőjét, Csibi Barnát, akiről az írás szerzője megjegyzi, hogy egyébként a Hargita megyei pénzügyi ellenőrző hivatalban dolgozik. A lap megállapítja, hogy Csibi rendszeresen nyilvánosan állást foglal az egységes román állam ellen. Csibi az újság kérdésére hangsúlyozza: nem akarnak a magyarországi „anyaszervezet” sorsára jutni, betartják a romániai törvényeket, nem is volt eddig bajuk a hatóságokkal. Csibi Barna „kulturális egyesületnek” nevezi a székely szakaszt. „Mi székelyek vagyunk, nem magyarok, a magyarok elárultak bennünket, amikor azt mondták, hogy nem érdekeljük őket, így hát ők sem érdekelnek bennünket” - mondta a román lapnak. Ami a Székelyföld függetlenségét illeti, nem akart a Magyar Gárda nevében nyilatkozni, mindössze annyit árult el, hogy annak elérése az ő személyes célja. Az Adevarul ugyancsak megszólaltatja Keresztes Nándort, a Székely Szakasz gárdistáját, aki a lap szerint a sajtókapcsolatokért felelős tiszt. Ő úgy fogalmaz: ennek a szervezetnek elsősorban a magyar hagyományok ápolása a célja. Csibi Barnával ellentétben Keresztes Nándor magyaroknak minősíti a székelyeket. „A székelyek sokkal ma- gyarabbak, mint a magyarok... nekünk nem romlott a vérünk, jobban megőriztük a hagyományokat” - idézi a román újság a sajtóért felelős tisztet. A lap szerint a szervezet polgári tevékenysége a tűzoltásra, valamint a karitatív célú gyűjtésre összpontosul. A Székely Szakasz „önvédelmi kiképzéseiről” a tömörülés véleményét idézi az Adevarul- cikk szerzője: „Fel kell készülnünk bármilyen helyzetre, fizikailag is edzettnek kell lennünk”, (mti)- Kartársnő, kérem, nézze meg, nem kötöztek-e robbanóanyagot a söprűmre a rendőrök! (Peter Gossányi rajza Intenzív kínai külpolitikára, zsúfolt diplomáciai programra lehet számítani Magabiztos kormányzat, kemény érdekérvényesítés 2010-ben egy magabiztosabb, markánsabb megjelenésre készülő, a belső stabilitást továbbra is mindenek elé helyező Kínával kell számolnia a világnak. Egyértelmű hangsúlyok mellett kemény érdekérvényesítés várható - ahogyan eddig, vagy talán egy kicsit jobban. MTl-HÁTTÉR A kínai vezetés, a Kínai Kommunista Párt és a kínaiak úgy érzik: az elmúlt harminc évben bizonyítottak. Egyrészt ez a tény húzódik meg Kína erősödő önbizalma mögött. Másrészt - ezzel párhuzamosan - Kína megelégelte, hogy kioktassák. Úgy látja, ha nem emeli fel a szavát, nem hallják meg. És ha meghallják, akkor pedig nem jól értik. Ezért nemcsak a nemzetközi fórumokon, a diplomáciában van már jelen látványosabban és mutat egyre nagyobb határozottságot, hanem például ettől az évtől új nemzetközi televíziós hírcsatornát is indít, ami az év közepétől Európában is fogható lesz. „Nemzetközi hírek kínai megvilágításban, hazai beszámolók nemzetközi megközelítésben” - ez volna a deklarált cél. 2010-ben - az Ipsos brit piackutató szerint - a kínaiak költekezésre készülnek. A hat nagyvárosban készült felmérésben a megkérdezettek harminc százaléka tervez lakás- vagy gépkocsivásárlást, ötven százalékuk pedig több pénzt szán az úgynevezett luxus termékekre, szolgáltatásokra. A megkérdezettek hatvan százaléka -15 százalékkal többen, mint egy évvel korábban - úgy gondolja: jó gazdasági év vár az országra. Kína is sokat fog költeni. Egyértelmű jelei mutatkoznak annak, hogy a világ legnagyobb devizatartalékával rendelkező ország a pénzszűkében levő fejlettek piacán továbbra is komoly hajlandóságot mutat nemcsak áruvásárlásra, hanem terjeszkedésre, befektetésekre, beruházásokra. Nem lehet kétséges: kínai cégek idén is vállalatokat, tulajdoni részhányadot fognak venni, hogy minél hosszabb távra biztosítsák be a hazai gazdaság egyre növekvő nyersanyag- és energiaigényének forrását, illetve magas színvonalú technikához és technoló- giáhozjussanak. A kínai államtanács kutatóintézete 2010-ben 9,5 százalékos gazdasági növekedést prognosztizál, s munkatársainak becslése szerint idén nem kell erős inflációra számítani, a fogyasztói árindex (CPI) három százalék alatt marad. A szakértők szerint a központi gazdaságélénkítő befektetések csökkenni fognak, míg az ingatlan-beruházások 30-40 százalékkal is megemelkedhetnek, amitől az elszabadult lakásárak további emelkedésének lelassulását remélik. Intenzív kínai külpolitikára, zsúfolt diplomáciai programra lehet számítani idén. Nagy kérdés, miként alakul Peking és Washington viszonya, és vajon Európa megtalálja-e a hangot Kínával. Amerika tajvani fegyvereladásai, illetve Barack Obama elnök várható találkozója a dalai lámával mennyire borzolják fel a kedélyeket? A külügyi tiltakozáson, figyelmeztetésen túl meddig „fajul” Peking durcássága, benyújtja-e a számlát, amiért ismét a „belügye- ibe avatkoznak”? Nincs külpolitikai elemző, aki cáfolná, hogy az Egyesült Államok 2010-ben is rászorul Kínára (bár persze ez kölcsönös.). Amerika mindenekelőtt bízik abban, hogy a kínai fogyasztás növekedésével és az export csökkenésével erőre kaphat a maga gazdasága, de a nemzetközi politikában a Washington számára olyan fontos kérdésekben, mint például Észak-Korea és Irán szintén sokat nyom a latban az ENSZ BT állandó tagjának álláspontja. Az Európai Unió és Kína között- a kölcsönös gazdasági egymásra utaltság mellett - fennmaradnak a konfliktusok, s az EU-nak egyelőre még azzal a tudattal kell tovább működnie, hogy a vitás kérdésekben a nyomásgyakorlás eszközeinek híján van, tagországainak Kína-politikája eltérő, az egység időnkénti látszata ellenére még a befolyásosabb államok is megkötik a maguk külön alkuját. 2010-ben a Peking és Tajpej viszonyára újabban jellemző enyhülési folyamat folytatódása jelezhető előre,, de a korábban soha nem látott intenzitású közeledés minden bizonnyal megmarad a gazdasági, pénzügyi, turisztikai, civil kapcsolatok szférájában. Jelei mutatkoznak annak, hogy egy újabb együttműködési megállapodás keretében egyezség születik a Tajvani-szoros két partján használatos valuták átválthatóságáról. Ha ez bekövetkezik, akkor Csang Kaj-sek,' illetve Mao Ce- tung arcmásával díszített bankjegyeket fognak kölcsönösen egymáséira cserélni tajvani és szárazföldi kínai polgárok. 2010 a sanghaji világkiállítás éve. Expo 70 millió látogatóval, köztük három és fél millió külföldivel. Az országban sok kilométer metróvonal, sok száz kilométer gyorsvasúti pálya és sok ezer kilométer autópálya fog épülni. Emellett Kínából 2010-ben is érkeznek katasztrófahírek megáradt folyókról, bányarobbanásról, súlyos közúti balesetekről, mérgezésekről. Idén is lesznek a világsajtót bejáró korrupciós esetek, leváltások, kivégzések, kampányok a pornó és a bűnözés ellen. A kínai holdnaptár alapján február közepén beköszönt a tigris éve. Azt mondják: nehéz év lesz mindenkinek. A feng shui mesterek szerint az emberek idegesen és érzékenyen fognak reagálni a történésekre. A kínai horoszkópot írók azt állítják, hogy a tigris évében nagy változások és társadalmi „felfordulások” várhatók. Szerte a világon. KOMMENTÁR Csatát igen, háborút nem LOVÁSZ ATTILA Céljaik egy részét elérték hát a fuvarozók, csökken az üzemanyagok fogyasztási adója (magyar szakkifejezéssel élve: jövedéki adója), így a gázolaj feltehetően olcsóbb lesz. Amit viszont a fuvarozók nyertek a réven, elveszítik a vámon, jobban mondva az útvámon, azaz útdíjon, ami az autópálya-bélyegmegfelelője. Abiztosítékot ugyanis éppen az új autópályadíj rendszere verte ki, s joggal. Az állam megpályáztatott egy rendszert, ha hihetünk a sajtóértesüléseknek, megnyerték a haverok, az úthasználatért fizetett összeg a többszörösére emelkedett, emellett viszont a rendszer mindjárt az elején, bonyolultsága miatt összeomlott. Drága is, nem is működik, és még az üzemanyag is drága, no ez egyszerre sok volt. Akamionos szemiblokád (azaz félig sikerült blokád) viszont megünnepelendő. Hagyjuk most figyelmen kívül, hogy a kamionok miatt hányszor érezzük kevésbé biztonságban magunkat a közutakon. Azok a fiúk nem heccből előznek, nem heccből hajtanak néha órákat pihenés nélkül vagy hólánc nélkül Donovalyn, egyszerűen folyik a kenyérharc, az asszonynak haza kell vinni a fizetést. Ezek az emberek vígan lehetnek Fico-szavazók, hiszen prolik, hiszen az ő vélt vagy valós érdekeiket szajkózta ez a kormány kezdetektől fogva. S most ez a réteg mutatott be, ez a réteg közölte a kormánnyal, idáig, s ne tovább. S tette - először - sikerrel. Ficóék minden arroganciájuk ellenére visszakozni kényszerültek, s bár a fuvarozók képviselőit nem fogadták, rendőrfőkapitány által fenyegetőztek, rákényszerültek arra, hogy legalább egy követelést teljesítsenek. ígyjött a jövedéki adó, de maradt az útdíj. Az elején még úgy tetszett, a taxisblokád ekvivalenciáját látjuk viszont, hogy betelt a pohár, de az események azt mutatják, még van veszítenivaló, még nem telt be teljesen. Az első engedménynél véget ért a blokád, elég nagy a valószínűsége annak, hogy további engedmények nem lesznek. Majd a következő útlezáráskor. De a kamionosok megmutatták azt, amit a sajtó, az értelmiség, egyéb érdekvédelmi csoportok nem tudtak: nyilvános fegyverletételre kényszerítették Ficót, akinek, ha egy csöpp stratégiai érzéke maradt, közlekedési minisztert is kell keresnie. Emlékeznek még, ki szorította először a falhoz Mečiarékat? A vasipari szakszervezeti szövetség. S a sikere akkortájt sokkal kisebb volt. Kamionosok, végre egy jó hírt hoztak! Kösz, de hóeséskor láncok nélkül Donovalyn mégse találkozzunk. _____FIGYELŐ mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmMmmwmmmm Újságírók életveszélyben Egyre nagyobb életveszély fenyegeti a Mexikóban dolgozó újságírókat. Egy hét alatt két támadást intéztek újságírók ellen: egy újságírót brutálisan meggyilkoltak, egynekpedignyoma veszett. Valentin Valdés Espinosát, a Zó- calo Saltillo munkatársát múlt héten csütörtökön rabolták el az északnyugat-mexikói Coahuila szövetségi állam székhelyén, Saltillóban. Holttestét, melyen kínzások nyomai voltak, vérbefagyva találták meg néhány órával később. A holttesten egy üzenetet hagytak, de ennek tartalmát nem hozta nyilvánosságra a rendőrség. Tavaly december 31-én egy bűnüggyel foglalkozó újságírót raboltak el az ugyancsak északnyugati Sinaloa államban, az ő nyomára azóta se bukkantak. A mexikói emberi jogi bizottság hétfőn közleményben ítélte el Espinosa meggyilkolását, rámutatva, hogy Mexikóban egyre több újságírót fenyegetnek és félemlítenek meg, vagy üldöznek és támadnak meg. A tavaly meggyilkolt újságírók száma alapján 13 áldozattal Mexikó került a világranglista második helyére, a Fülöp-szigetek és Szomália közé. 2000 óta 58 újságírót gyilkoltak meg Mexikóban, kilencnek nyoma veszett, hét robbantásos merényletet követtek el médiaintézmények ellen. Az újságírók afféle „származékos áldozatok” a mexikói drogkartellek egymás közötti leszámolásában. Felipe Calderón mexikói elnök 2006-ban, miután a legfelsőbb közjogi méltóság tisztébe került, kíméletlen küzdelmet hirdetett a drogbandák felszámolására, egyelőre felemás eredménnyel. Calderón 50 ezer katonát irányított át a szervezett bűnözés elleni küzdelembe, mégis mindennaposak a lövöldözések és gyilkosságok még fényes nappal is. A szervezett bűnözésnek tulajdonított erőszakos cselekmények, különösen a kartellek egymás közötti leszámolásai mintegy 16 ezer életet követeltek az utóbbi három év alatt. A helyzet egyre romlik, tavaly már több mint6500áldozata volt a kíméletlen leszámolásoknak, de az idei év sem ígérkezik jobbnak: a múlt hét végén egy nap alatt újabb 69 gyilkosságot követtekel. (mti) Csak gyalogosok és minibuszok Nem térnek vissza a menetrend szerinti autóbuszjáratok Pécs megújult főterére, ahol csak gyalogosok és legfeljebb minibuszok közlekedhetnek - írta az Új Dunántúli Napló. A Széchenyi tér átépítésének kezdete óta nyitott kérdés, hogy a tavaszi átadás után a tömegközlekedést visszaengedik-e a baranyai megye- székhely központi terére. Az már korábban eldőlt, hogy a parkolás és a gépkocsiforgalom megszűnik. Juhász István, a kommunális bizottság elnöke azt mondta: szakértőkkel együtt úgy vélekednek, a rendszeres, nagy tömegű buszok nem engedhetők rá a tér kövezetére. A budai várbuszok mintájára minibuszok járhatnák a történelmi belvárost. (mti)