Új Szó, 2009. december (62. évfolyam, 277-300. szám)
2009-12-18 / 292. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. DECEMBER 18. Régió 5 Az MKP komáromi járási elnöksége is kész az etikai bizottsághoz fordulni Andruskó ügyében Egyéni ambíciók állnak a háttérben? Komárom. Az MKP komáromijárási etikai bizottsága arra kérte a párt komáromi alapszervezetét, hogy 2009. december 28-ig mondjon véleményt Andruskó Imre megyei választások előtti magatartásáról. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Négy komáromi MKP-tag - Dékány Gábor, Horváth Koméi, Petheő Attila és Stubendek László - korábban azért fordult az etikai bizottsághoz, mert szerintük Andruskó a megyei voksolást megelőzően a Híd jelöltjét támogatta, amivel súlyos etikai vétséget követett el, ezért ki kell zárni a pártból. Decemberben nem lesz taggyűlés Basternák László, a párt komáromi járási elnökének tájékoztatása szerint erre azért volt szükség, mert az etikai bizottság természetes személyektől nem fogadhat el beadványt, ennek a helyi alapszervezettől, vagy a párt felsőbb fórumaitól kell érkeznie. December 7-én egyébként a járási elnökség is tárgyalt az esetről, és a többség arra az álláspontra jutott, hogy Andruskó Imre valóban támogatta más párt jelöltjét egy hetilapban megjelent fizetett hirdetésben. Basternák László hozzátette: ha az alapszervezet nem nyújt be a jelezett határidőig keresetet az etikai bizottsághoz, akkor azt a járási elnökség teszi meg, amely legközelebb január harmadikán ül össze. December 14-én tanácskozott az MKP komáromi városi elnöksége is, és úgy határozott, tekintettel a közelgő ünnepekre, ebben az évben már semmiképpen nem hívnak össze a tagsági gyűlést. „Január folyamán ésedékes a párt évzáró taggyűlése, akkor majd foglalkozunk az etikai bizottság kérésével - mondta Andruskó, aki az MKP városi alapszervezetének elnöke is egyben. - Ha valaki úgy gondolja a tagok közül, hogy hibáztam, ott kérhet bizalmi szavazást is ellenem.” Feloszlatnák az alapszervezetet? Kiszivárgott információk szerint a járási elnökségen felmerült a párt komáromi alapszervezete feloszlatásának lehetősége is. „Felháborítónak tartom, hogy ilyesmiről tárgyalt a járási elnökség (amelynek Andruskó is tagja, de a 7-i ülésen parlamenti elfoglaltsága miatt nem vett részt - a szerk. megj.). így vélekedik a városi elnökség többsége is, amit határozatba is foglaltunk. Igaz, vannak viták, nézeteltérések az alapszervezeten belül, de ez nem ok a feloszlatásra” - mondta. Bas- temák László nem cáfolta, hogy szóba került a komáromi alapszervezet működése. „Az utóbbi években többször előfordult, hogy Komáromban határozat- képtelen volt a taggyűlés. Ha ez a továbbiakban is megismétlődik, akkor az egyik lehetséges megoldás valóban a feloszlatása lehet. Most viszont erről még ilyen konkrét formában nem volt szó” - árulta el a járási elnök. Andruskó úgy véli, veszélyes játékot játszanak azok, akik az alapszervezet feloszlatását forszírozzák helyi, illetve járási szinten. Szerinte egy szűk érdekcsoport akarja megszerezni az alapszervezeten belül a hatalmat, akár annak az árán is, hogy megszüntesse a régit és újat alapítsön. „Egyesek egyéni ambícióikat helyezik a közösség érdekei elé, posztokat remélve a választások után. Ezzel viszont egyértelműen a szlovák pártok hallgatólagos támogatását élvező Anton Marek polgármesterré választásához nyújtanak segítő kezet” - tette hozzá Andruskó. A városi elnökség egyébként a közeljövőben szeretne közösen ülésezni a járási elnökséggel, hogy megtárgyalják a vitás kérdéseket. Szüneteltetik a notórius távolmaradók tagságát Azt Andruskó Imre se tagadja, hogy a megjelent tagok alacsony száma miatt többször határozat- képtelen volt a taggyűlés. Éppen ezért a városi elnökség úgy határozott, az alapszabály értelmében mindazoknak, akik legalább egy éve nem vettek részt a taggyűlésen, szüneteltetik tagságát. Erről írásban értesítik az érintetteket. Összesen hatvan személyről van szó, közülük 33-an már két éve nem jelentek meg a taggyűlésen. Andruskó hangsúlyozta: a tagság szüneteltetéséről, nem pedig kizárásról van szó. Ha az illető megjelenik a tagsági ülésen, automatikusan megújul a tagsága, (vkm) A 37 ezres városban alig 12 százaléknyi magyar él, ezért is fontos az Érddel megkötött szerződés Már magyar testvérvárosa is van Lévának AJÁNLÓ December 19. (szombat) Királyrév - 16.00: karácsonyi koncert a katolikus templomban. Fellép a nagy- mácsédi Kéknefelejcs Női Kar és a helyi Glória Vegyes Éneklőcsoport. (jm) Rimaszombat - 14.00: a városi művelődési házba várja a gyerekeket és a szülőket a Tompa Mihály Alapiskola és a Via Nova ifjúsági csoport az iskola beiratkozási programjára. A beiratkozással és az iskolával kapcsolatos tájékoztató program után ünnepváró kézműves foglalkozást tartanak. A résztvevők megismerkedhetnek a gyertyakészítés, a mézeskalácssütés, a gyöngyfűzés, a makramé és más ajándéktárgyak készítésének titkaival, (szász) December 20. (vasárnap) Szene - 15.00: Varázslatos éjjel - a Radosť kórus karácsonyi koncertje a városi művelődési központban, (jm) Éberhard - 15.00: karácsonyi hangverseny az Appo- nyi kápolnában. Közreműködnek a helyi alapiskola diákjai, a Pressburger Kvartett valamint Reiter István hegedűművész, (jm) Ipoly-mente - Mikolai Bet- lehemes az Ipeľ-Ipoly Eurorégi- óban - Szlovákiai és magyarországi vendégjáték. 8.50: előadás az ipolysági katolikus templom előtti téren; 10.15: fellépés az ipolynagyfalui (Veľká Ves nad Ipľom) katolikus templomban; 11.45: műsor az ipolyhídvégi (Ipeľské Pred- mostie) katolikus templomban; 14.00: fellépés az ipolynyéki (Vinica) katolikus templomban; 15.30: előadás a honti katolikus templomban;» 17.00: műsor nagyoroszi művelődési házban a Falu Karácsonyán. Az élő betlehemest a Vámosmiko- lai Általános Iskola diákjai, a Nagybörzsönyi Páva Kör és a váci Fiesta Színház tagjai játsszák, (fm) December 21. (hétfő) Lakszakállas - 11.00: Zene határok nélkül - Goda Marika és Anton Čukan rendhagyó zeneórája iskolások számára. Az óra témája: a népdaltól a musicalig, és á népzene hatása a klasszikus zenére, (ű) Nem emelkednek jövőre a helyi adók és illetékek Néhány beruházás még decemberben befejeződik Léva és Érd önkormányzati, valamint a lévai magyar szervezetek és intézmények képviselői egy asztalnál (Képarchívum) ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Léva. Már magyarországi testvérvárosa is van Lévának. Érd lett a járási székhely ötödik határon túli testvértelepülése. A. megállapodást december elején írta alá Štefan Misák és T. Mészáros András, a két város első embere. Kilenc évvel ezelőtt a lengyelországi Ruda Slaska városával szerződött Léva, majd 2004-ben a szintén lengyel Skiemewice és a cseh Náméšť na Hané, végül 2008-ban az ugyancsak csehországi Boskovice következett. A legnagyobb testvér- település a 145 ezer lakosú szüézi- ai Ruda Slaska, a legkisebb az Olomouc közelében fekvő alig kétezer ember lakta Náméšť na Hané. Az új partner - Érd Budapest közelében, Pest megyében található megyei jogú város, melynek 63 ezer lakosa van és a település lakosainak átlagéletkora 35 év. Kluch Lenke városi képviselő lapunknak elmondta, másfél éve a magyar konzulátus javaslatára vette fel a kapcsolatot Érd polgármesteri hivatalával, és idén mindkét város képviselő-testüle- te egyhangúlag megszavazta az együttműködésről szóló dokumentum aláírását. Kluch Lenke hangsúlyozta, a lévai magyarság szempontjából fontos ez az esemény, hiszen a legutóbbi népszámlálási adat szerint a 37 ezres városban alig 12 százaléknyi magyar él. Valkó Ildikó, a Reviczky Társulás irodavezetője elmondta, a lévai magyar szervezetek és intézmények legutóbbi találkozójukon komoly eredménynek nevezték a szerződés megkötését. A városban működő három nemzetiségi oktatási intézmény és a közel tucatnyi civil szervezet képviselői mihamarabb felveszik a kapcsolatot a megfelelő társintézményekkel és szervezetekkel, Kluch Lenke szerint ezután megkezdődhet a remélhetőleg aktív együttműködés. A szórványban élő magyarok megerősödése, fennmaradása szempontjából is lényeges lehet egy ilyen kapcsolat. Az első konkrét lépés már meg is történt, T. Mészáros András, Érd polgármestere 1000 eu- rót (30 ezer korona) ajánlott fel a lévai Juhász Gyula Alapiskola hátrányos helyzetű diákjainak megsegítésére. Az egyezmény szerint a sport, a turisztika, a kultúra, az oktatásügy, a két város közös propagálása, az információ- és tapasztalat- csere területén, valamint a közös gyermek- és ifjúsági programok szervezésében és a közös projektek létrehozásában működnek majd együtt a partnertelepülések. Kluch Lenke elmondta, Érd nagyon sikeres az EU-s pályázatok terén, ezért is hasznos lehet a kapcsolat. Elsődleges cél a határon átnyúló projektek kidolgozása. Tavaly „Áz Európai Unió az állampolgárokért” programon belül Érden rendezték meg a testvérvárosok nemzetközi konferenciáját, melyen Léva küldöttsége mellett részt vett Lengyelország, Nagy-Britannia és Románia delegációja is. (fin) ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Guta. A helyi adókat szabályozó általános érvényű rendeletekről is szavaztak legutóbbi testületi ülésükön a gútai városi képviselők. „Csupán kisebb technikai jellegű módosításokat fogadtak el. A polgárok szempontjából lényeges, hogy egyetlen adófajtát sem emeltünk, mindegyik az idei szinte marad” - tudtuk meg Horváth Árpád polgármestertől. Ez azt jelenti, hogy például az ebadó a városi tömbházban tartott kutya esetében jövőre is 33,19, családi házban 6,63, és a külső városrészekben 3,31 euró lesz. Minden további kutyáért is teljes összeget kell fizetni. A hulladék-gazdálkodási díj egy évre 16,79 euró, 14 év alatti gyerekek, 55 évnél idősebb nők, valamint 60 évnél idősebb férfiak számára 10,95 euró. Jogi személyeknek a konténerek űrtartalma és az elszállítás száma alapján kell fizetniük, a 110 literesért 66,92 eurót, a 120 literesért 73, az 1100 literesért 664,09 eurót kémek heti egy kiürítés esetén. A hétvégi házak és kertek nem gútai illetőségű tulajdonosai 10,95 euró szemétdíjat fizetnek egy évre. A polgármester néhány beruházásról is beszámolt. „Még ebben az évben felújítjuk két iskolában, valamint az orvosi rendelőben a szociális helyiségeket és új játszóteret létesítünk a Békevédők terén” - mondta. A napokban fejeződött be a városi hivatal több mint harmincéves épületén a tető szigetelése, a beruházás értéke 60 ezer euró volt, amit szintén saját kasszájából finanszírozott a város. Jövőre saját forrásból további 570 ezer euró értékű fejlesztésre készülnek. Konkrétumokról a december 21-i ülésen, a jövő évi költségvetés tárgyalásakor döntenek. Az önkormányzatok többségéhez képest Gúta kedvező gazdasági helyzete elsősorban annak köszönhető, hogy ipari célokra kijelölt területéből idén több mint 13 hektárnyit értékesített. A befolyt összeg egy része a tartalékalapba kerül, másik részét fejlesztésekre fordítják, (vkm) Túl nagy összegű hozzájárulást kért Nyitragerencsértől és Csitártól a közlekedési vállalat, a két község nem hajlandó annyival támogatni az üzemeltetést Nem jár többé városi busz Csitárba ÚJ SZÓ-HÍR Nyitra. Januártól nem lehet magyar szót hallani a 27-es számú városi busz megállójában, a járat nem közlekedik majd Nyit- ragerencsérre és Csitárba. Az ok egyszerű: a községek nem hajlandóak annyi pénzzel támogatni az üzemeltetést, amennyit a Veo- lia közlekedési vállat követel. A 27-es számú busz útvonala a vasútállomástól a városon és a Zoboron át vezetett Nyitrageren- csérre és Csitárba. Óránként járt, és nem csak a falusiak utaztak vele, hanem azok a városiak is, akik a Zoboron laktak, vagy ott van kertjük. A járat még azokból az időkből őrződött meg, amikor mindkét település Nyitrához tartozott. Ezentúl azonban a falusiaknak más buszra kell szállniuk, mert a 27-es többé nem jár. Zo- borra más városi buszok is közlekednek, Nyitragerencsérbe továbbra is naponta ötször jár a 3-as busz, de mindkét községbe helyközi járatokkal is el lehet majd jutni. Utóbbira ugyan többe kerül a jegy - a városi buszon 0,40 euró, a helyközi járaton 0,60 euró - de a falunak nem kerül semmibe, mert a helyközi tömegközlekedést a megye finanszírozza. A két falu lakosainak nem tetszik a változtatás, úgy vélik, a nyitrai önkormányzat is hozzájárulhatott volna a járat költségeihez, hiszen a városiak is utaztak a 27-es busszal. A községek polgármesterei viszont úgy vélik, a lényeg az, hogy járjon valamilyen busz, és ez ne terhelje túlságosan az önkormányzat amúgy is szűkös költségvetését. Az alig 650 lakost számláló, mindössze 150 ezer eurós költségvetésből gazdálkodó Csitár eddig évente kb.10 ezer euróval járult hozzá a járat üzemeltetéséhez, de idén 21 ezer eurót követel az önkormányzattól a Veo- lia. Nyitragerencsémek a tavalyi 6600 euró helyett 24 ezer eurót kellene fizetnie, ha ragaszkodna a 27-es járathoz. A képviselő-testületek mindkét faluban úgy döntöttek, hogy ennyit nem ér nekik a városi busz, inkább a helyközi közlekedéshez fizetnek majd hozzá, ha több járatra lesz szükség, (vrabec) (Képarchívum) A két falu lakosainak nem tetszik a változtatás
