Új Szó, 2009. december (62. évfolyam, 277-300. szám)

2009-12-10 / 285. szám, csütörtök

6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2009. DECEMBER 10. www.ujszo.com Tovább mélyül a magyar gazdaság visszaesése Csehország: túl a mélyponton ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Prága/Budapest. A cseh gaz­daság a harmadik negyedévben 4,1%-kal zsugorodott, ami 0,8 százalékponttal kevesebb a várt­nál - jelentette tegnap a Cseh Nemzeti Bank, azaz napjainkban Csehország gazdasági teljesítmé­nye megfelel a 2007 elején mért­nek. Ha az év első 9 hónapját vizs­gáljuk, akkor 2008-hoz viszonyít­va a visszaesés mértéke 4,3%, másrészt Prága már kezd kijönni a recesszióból, mivel a legfontosabb mutatók javulnak. Jövőre Csehor­szág gazdasága újra növekedés­nek indul, ennek mértéke viszont csak 1-1,5% közötti lesz. Magyarország bruttó hazai ter­méke (GDP) 7,1%-kal csökkent 2009 harmadik negyedévében az egy évvel korábbihoz képest - kö­zölte tegnap a Központi Statisztikai Hivatal. Az előző negyedévhez vi­szonyítva pedig 1,8%-kal kevesebb a GDP. Az unión belül ennél csak Lettországban, Észtországban, Lit­vániában és Szlovéniában regiszt­ráltak a magyarnál nagyobb ha­nyatlást. A magyar bruttó hazai termék 2008 második negyedéve óta csökken, a háztartások fogyasz­tási kiadása 3%-kal esett vissza. A lesújtó harmadik negyedévi adat­ból arra lehet következtetni, hogy a gazdaság növekedése csak jövő év közepén indulhat be. (č, m, Pf) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Makúch lehet a jegybankelnök Pozsony. A kormány jelöltje a jegybankelnöki posztra tegnap­tól a pártadan szakember híré­ben álló Jozef Makúch, aki 2006-tól a nemzeti bank bank­tanácsának a tagja. Ha a kor­mány jelölésével a parlament is egyetért, Makúchnak a jövő év elejétől adja át a jegybank irányí­tását Ivan Šramko jelenlegi el­nök. A parlament nemrég fogad­ta el azt a törvénymódosítást, amely a mostani elnöknek lehe­tővé tette volna, hogy újra meg­pályázhassa ezt a posztot. Az elemzők akkor ezt azzal magya­rázták, hogy a kormány így sze­retné meghosszabbítani Šramko hivatali idejét. Ján Počiatek pénzügyminiszter szerint ugyan a jelenlegi jegybankelnök is aje­löltek között volt, azonban maga Šramko ismerte el, hogy vissza­utasította a felajánlást. (SITA) Kisebb a Siemens hazai forgalma Pozsony. A Siemens 12 szlo­vákiai cégének együttes bevéte­lei a gazdasági válság miatt az elmúlt egy évben 8,6%-kal, 661,8 millió euróra (19,94 milli­árd Sk) estek vissza. Vladimír Slezák, a társaság vezérigazga­tója szerint az elkövetkező év még nehezebb lesz a cég számá­ra. A társaság által foglalkozta­tottak száma az elmúlt egy évben 5649-ről 4877-re csökkent. A legtöbb embert, közel 500-at, a cégcsoporthoz tartozó Osram érsekújvári üzeméből bocsátot­ták el, mivel jelentős mértékben vissza kellett fogniuk a klasszi­kus égők gyártását. Az érsekújvá­ri gyárban, amelynek a forgalma az elmúlt időszakban a negyedé­vel esett vissza, még így is 1700 embert foglalkoztatnak. (SITA) Válságban is visszük az LCD-t Vágújhely. Az LCD televízió­kat gyártó, kínai gyökerű Univer­sal Media Corporation Slovakia az idei év végéig 150 új munka­helyet teremt, a vágújhelyi üze­mében így 650 embernek biztosí­tanak majd munkát. Aslan Khab- liev, a társaság vezérigazgatója szerint jövő júniusig újabb 200 embert szeretnének felvenni. A cég jelentős terjeszkedést tervez, így az idei 900 ezer LCD-televízó helyett jövőre már 1,8 milliót szeretne eladni, 2013-ra pedig 5 millió darabra szeretnék felfut­tatni a gyártásukat. Akkorra már 1800 alkalmazottal szeretnének dolgozni. (TASR) Elbocsátások az építőiparban Pozsony. Míg az iparvállala­tok a válság miatt az idei év első felében zuhantak a legnagyob­bat, a válság mára az építőipart is elérte. Az építőiparban az el­múlt évben csaknem 5%-kal csökkent a bruttó átlagbér, ami most 550 euró. Az ágazatban dolgozó 180 ezer ember közül a válság miatt jövőre minden 10. veszítheti el a munkáját. (SITA) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,9046 Lengyel zloty 4,1336 Cseh korona 25,749 Magyar forint 273,71 Horvát kuna 7,2640 Román lei 4,2449 Japán ien 129,91 Svájci frank 1,5114 Kanadai dollár 1,5643 USA-dollár 1,4768 VETEL- ELADAS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,52-1,43 26,56-25,01 288,00-263,19 OTP Bank 1,52-1,43 26,58-25,08 283,35-267,14 Postabank 1,53-1,42 26,73-24,92­Szí. Takarékpénztár 1,53-1,42 26,49-25,02 287,43-262,67 Tatra banka 1,51-1,43 26,47-25,12 285,79-264,07 Dexia banka 1,52-1,44 26,42-25,08 280,83-266,59 Általános Hitelbank 1,51-1,43 26,53-25,06 287,34-262,60 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. . (Forrás: SITA) Az élelmiszer-felügyelet egy lengyel behozatalból származó szállítmányban antibiotikumot is talált Megéri olcsóbb csirkét vennünk? Napjainkban sokan bespájzolnak az alacsony árú csirkehúsból. Az alacsony ár viszont sokszor silány minő­séggel párosul, ami nem vonatkozik a hazai termékekre. (TASR-felvétel) Pozsony. Az ünnepek előtti időszakban a hazai üzlet­láncok ismét olcsó csirke­hússal próbálják maguk­hoz csalogatni a vásárló­kat. A reklámújságok tele vannak kedvezőbbnél ked­vezőbb ajánlatokkal, az élelmiszer-felügyelet sze­rint azonban nem árt az óvatosság, hiszen a minő­séggel nem egy esetben je­lentős gondokvannak. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Manapság az egyküós mélyhűtött csirke kilójához már akár 1,50 euróért (45,2 Sk) is hoz­zájuthatunk, amire több mint két év óta nem volt példa. Idén tavasszal például még 2,50 eurót kértek egy kilóért, és az év további részében is 2,20 euró körüli összeget voltunk kénytelenek fizetni. Csak most, a karácsony előtti hetekben esett vissza az ára további 40-50 centtel, ami elsősorban azzal magyarázha­tó, hogy az üzletek így próbálnak meg minél több vásárlót becsalo­gatni magukhoz - állítja Ľubomír Drahovský, a Terno piackutató ügynökség elemzője. A számításuk be is jött, hiszen az emberek karto­nokkal vásárolják a csirkét, egyes üzletek így kénytelenek voltak már megszabni egy bizonyos felső ha­tárt a darabszámot illetően. A szlovákiai csirketenyésztők számára a legnagyobb konkuren­ciát a lengyel, magyar és cseh be­hozatal jelenti. Ez utóbbiak első­sorban az árukkal veszik fel a ver­senyt, ami a tapasztalatok szerint a hazai vevők számára elsőrendű fontosságú. A szlovákiai fogyasz­tók még mindig először az árat né­zik, és csak aztán járnak utána, ha egyáltalán utánajárnak, a minő­ségnek - vallja Drahovský. Az ol­csó behozatal miatt a hazai csirke­tenyésztés mára három nagy farm­ra (Nagytapolcsány, Nyitraújlak, Késmárk) zsugorodott. Az élelmi­szer-felügyelet ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy az olcsó csirke­hús nem mindig felel meg a minő­ségi elvárásoknak. A felügyelet idén elvégzett ellenőrzései kiderí­tették, hogy a legbiztonságosabb­nak az itthoni tenyészetekből származó csirkék számítanak - nyilatkozta Ján Pliešovský, az ál­lami állategészségügyi és élelmi­szer-felügyelet vezetője. Szerinte az itthon tenyésztett csirkéket a farmoktól egészen az üzletekig szigorú ellenőrzésnek vetik alá, ami a külföldi behozatalról már nem mondható el. Nemrég egy lengyel behozatalból származó szállítmányban antibiotikumot mutattak ki. Ennek a mennyisége ugyan nem haladta meg az uniós normák által megszabott felső ha­tárt, az ellenőrzések során kimuta­tott anyagok azonban sokat mon­danak el a tenyésztés körülménye­iről, így a csirkehús minőségéről is. Az élelmiszer-felügyelet szerint fontos, hogy az ár mellett mindig nézzük meg, hogy mit kapunk a pénzünkért, hiszen nemcsak ár­ban hanem minőségben is nagy különbségek lehetnek az egyes termékek között. Kerülni kell olyan termékek vásárlását, me­lyek engedély és ellenőrzés nélkü­li vágóhelyekről származnak, még akkor is, ha a beszerzési ár esedeg csábító. Az ellenőrzésre szánt időt ilyen esetben nem szabad sajnál­ni. Vásárláskor fontos a termék frissességéről meggyőződni. Erre részben utalhat a húsok külleme, színe, szaga, továbbá a csomago­láson elhelyezett fogyasztói tájé­koztatást szolgáló adatok. Az egyedi csomagolású élelmisze­reknél ügyelni kell arra, hogy a csomagolás sérteden legyen. A mélyhűtött termékeknél kerülni kell a fagyási sérült, az elszínező- dött termékeket, emellett figyel­jünk oda a felmelegedésre és újra- fagyasztásra utaló jelekre is. A számos szalmonellamentesí­tő program ellenére a baromfifel­dolgozókban levágott csirkék hú­sa és bőre még mindig e kóroko­zóval lehet fertőzött. A csirke vonzza a campylobactert is. A tü­netek hasonlók, mint a szalmonel­lafertőzés esetén, de súlyosabbak a szövődmények. A nem nagy­üzemben tenyésztett szárnyasok sem okvetlenül tisztábbak. Ennek azonban nem szabad, hogy na­gyobb problémát okozzon, hiszen megfelelő hőkezelés után a szal­monellával fertőzött csirke is bát­ran fogyasztható. A baktérium biztosan elpusztul pár perces, 72 Celsius-fokon történő sütés-főzés után. (t, mi, p) E héten gyakorlatilag kiiktatták az euróövezetből Görögországot a nemzetközi hitelminősítők Lejtőre küldte a forintot a görög pénzügyi dráma ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Athén/Prága/Budapest. Gyakorlatilag kiiktatták az euró­övezetből Görögországot a nem­zetközi hitelminősítők, amelyek szerint a görög adóskockázat most már inkább a felzárkózó eu­rópai térség kockázati mutatóira hasonlít, semmint a valutauniós átlagra. A választóvonalat a Fitch Ratings hitelminősítő lépte át az­zal, hogy megvonta Görögor­szágtól az elsőrendű „A” kategó­riás adósbesorolást, a görög köz­finanszírozási helyzettel kapcso­latos aggodalmakra hivatkozva. A görög államadósság mértéke jövőre eléri a bruttó hazai össz­termék (GDP) 120 százalékát, ami az állam 15 havi teljes telje­sítményével egyenlő. Görögor­szág a lépés nyomán az első olyan euróövezeti tagállam, amelynek adóskockázati besoro­lása a közepes befektetői „BBB” sávba került át valamely hitelmi­nősítőnél. Ráadásul jó esély mu­tatkozik arra, hogy a Fitch példá­jának további követői lesznek. Hétfőn ugyanis egy másik nagy nemzetközi hitelminősítő, a Standard & Poor's szintén lemi­nősítésre jelölte a görög adósosz­tályzatot: ha a mostani ,A mínusz” szintről tovább romlik, Görögország ennél a hitelminősí­tőnél is átkerül a már csak köze­pes befektetői ajánlásúnak tekin­tett „BBB” kategóriába. Kiesett az A kategóriából Természetesen Európai Unión belül nem számít kivételesnek a „BBB” sáv, több tagállam szuve­rén adósi besorolása is ebben az osztályzati csoportban van. Pél­dául Lettországra és Romániára a Fitch Ratings és a Standard & Poor's egyaránt „BB” kategóriás, spekulatív adósosztályzatot tart érvényben, a hitelminősítő a harmadik negyedévben 19%-ot visszaeső Lettországot külön fi­gyelmeztette. Az euróövezetben azonban eddig nem fordult elő, hogy bármely tagállam kiessen az elsőrendű „A” kategóriából. An­nak nyomán, hogy Görögország­gal ez most megtörtént, minden eddiginél szélesebbre nyüt a be­sorolási olló a valutaunión belül. Görögország „szégyenpadba” ültetése nem előzmények nélküli; a hitelminősítők a keddi, komoly piaci visszhangot keltő osztály­zatrontás előtt sem vesztegettek sok jó szót a görög közfinanszíro­zási helyzetre, sőt már korábban nyíltan a pénzügyi adatok mani­pulálásával is megvádolták a gö­rög hatóságokat. A Moody's nem­régiben, az idei görög államház­tartási hiány-előrejelzés szinte példátian mértékű megemelése után megjegyezte: a felülvizsgálat mértéke megerősíti a cég „hosszú ideje fennálló aggályait a hivata­los görög statisztikai adatközlések áttekinthetőségével és megbízha­tóságával kapcsolatban”. A Fitch Ratings ugyanerre évekkel ezelőtt felhívta a figyelmet: ez a cég már 2004 végén azt írta egy elemzésé­ben, hogy a görög kormány alapo­san kozmetikázta az államháztar­tási hiányadatokat. Segítő kezet nyújt az unió Joaquin Almunia, az Európai Bizottság jelenleg még hivatalban lévő gazdasági ügyekért felelős biztosa kijelentette, a hivatal kész kisegíteni a nehéz pénzügyi hely­zetbe került Görögországot. Gö­rögországot mint eurózónatagot megilleti az Európai Bizottság se­gítsége, mialatt összeszedi magát a konszolidációs program és a re­formok végrehajtásához. Csehor­szág a rossz költségvetési politiká­ja miatt rövidesen a görög útra léphet - állítja a Hospodáŕské No­viny cseh napilap, hozzátéve: azt senki nem tudja megmondani, mi­kor kerül Csehország szintén szé- gyenpadra, azonban ha a kiadások így elszaladnak és az államadós­ság a jelenlegi ütemben nő, akkor ez biztosan bekövetkezik. Gyengült a forint A görög és a dubaji visszaminő­sítések híre megrendítette a form­tot, az euró az előző napi 270 fo­rint alatti szintről kedden 273 fo­rint fölé erősödött, és ezen a szin­ten mozgott tegnap is. A meglehe­tősen rossz harmadik negyedéves magyar GDP-adat közlése után átmenetileg 274,40 forintig gyen­gült az árfolyam. Sőt, a „görög sokk” hatására az ellenállási pontnak tekintett 275 HUF/EUR fölé is benézett a forint árfolyama tegnap délután. A megkérdezett kereskedők viszont nem számíta­nak a forint további jelentős gyen­gülésére. (č, mti, Pf, só)

Next

/
Oldalképek
Tartalom