Új Szó, 2009. december (62. évfolyam, 277-300. szám)
2009-12-04 / 280. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. DECEMBER 4. Kultúra 9 Fennállásának 45. évfordulóját hangversennyel ünnepli a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusa Koncert a legszebb hangszerre Gazdag múltú, s egyetlen országos hatósugarú kórusunk, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusa jubileumi hangversennyel ünnepli megalakulásának 45. évfordulóját. Holnap este hét órakor a komáromi Duna Menti Múzeum dísztermében különleges műsorral várja a közönséget. MISLAY EDIT Egyáltalán nem túlzás a „különleges” jelző, hiszen a holnapi ünnepi koncerten olyan művek is elhangzanak, amelyeket kifejezetten a Vass Lajos Kórus felkérésére komponáltak kortárs magyar zeneszerzők hazai költők műveire - árulta el Hecht Anna, a kórus elnöke. Horváth Márton Levente egy Márai-idézethez szerzett muzsikát, Tóth Péter Csontos Vilmos versét, Tóth Árpád (a kórus ven- dégkamagya) pedig Roncsol László Kyrie című versét zenésítette meg. A kórus inspirálására született művek - melyek azóta már az új, Hűség címmel kiadott CD-jükre is felkerültek - a holnap esti koncerten a szerzők jelenlétében hangzanak fel. A programból nem hiányzik a magyar kórusirodalom klasszikusai közé számító Kodály- mű, A 121. genfi zsoltár, vagy a kórus alapító karnagya, Szíjjártó Jenő által megzenésített Weöres Sándor-vers sem, és előadják Orbán György Cor Mundum című művét is, amely reményeik szerint a hangverseny egyik fénypontja lesz. Az esten Józsa Mónika karnagy, művészeti vezető, Tóth Árpád és Horváth Géza vezényel. Egyéb meglepetést is tartogatnak az ünnepi estre. „A kóruson belül megalakult a Vass Lajos Emlékbizottság, amelynek az a küldetése, hogy szélesebb körben is emléket állítson névadónknak, Vass Lajosnak, és tovább ápolja szellemiségét, hagyatékát - mondta Hecht Anna. - Szeretnénk minél több embert arra ösztönözni, hogy az ő szellemében munkálkodjon, mert érdemes. Nagy János szobrászművésszel Vass Lajos-emlékplakettet is készíttettünk, és a jubileumi hangverseny emlékére szeretnénk átadni azoknak, akik sokat tettek a kórusért. Nagy János a plaketten Vass Lajos arcélét, valamint a keze írását mintázta meg. Amikor már súlyos beteg volt, írt a kórusnak egy levelet, abból választottunk idézetet. Vass Lajosnak nagyon sokat köszönhet a kórus. De nem csak mi. Ó volt az, aki megszervezte, hogy karvezetőképzés is folyjon nálunk, s ezáltal zenei műhellyé is vált a kórus. Hiszen azokat a tagjainkat, akik szűkebb régiójukban amatőr kórust, diákkórust vezetnek, itt képezik. így kezdte a dirigensi pályafutását még Vass Lajos idejében Józsa Mónika is. Jómagam Somoiján vezetek amatőr kórust, és én is rengeteget tanultam itt. Vass Lajos számára a kezdetektől nagyon fontos volt, hogy az itteni magyar kórusoknak képzett karvezetőik legyenek, s mi szeretnénk továbbvinni ezt a gondolatát.” Nehéz lenne pár sorban összefoglalni azt a negyvenöt évet, amelynek története 1964-ben kezdődött, a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarának megalakulásával. Az eltelt évtizedeket „Ha megszólít az ének...” címmel megjelent könyvében részletesen összefoglalta Horváth Géza, aki három évtizede tagja, negyedszázada pedig krónikása a kórusnak. Közlése szerint az eltelt csaknem fél évszázad alatt mintegy ötszáz tagja volt a kórusnak. A legnagyobb létszáma megalakulásakor volt, több mint százan énekeltek benne. S vannak olyan alapító tagjai, akik a jubüeumi koncerten is ott állnak majd a pódiumon! Napjainkban mintegy hatvan tagja van a kórusnak. Az elmúlt évtizedekben a kórus az európai nemzetközi versenyeken is helytállt, számos díjjal tért haza. Művészi tevékenységét több kitüntetéssel jutalmazták, Horváth Géza ezek közül kettőt emelt ki: a Márai Sándor Alapítványtól kapott Nyitott Európáért-díjat (2000), valamint az Esterházy János Emlékbizottságtól és a Rákóczi Szövetségtől kapott Esterházy Emlékérem-elismerést (2009). Jó né(Fotó: a kórus archívuma hány lemezt és CD-t is kiadtak, ezek közül a legfrissebb a már említett Hűség című album. Amikor a Csemadoktól a második Mečiar-kormány idején megvonták a támogatást, a kórus kénytelen volt a saját lábára állni, és azóta civil szervezetként, polgári társulásként tevékenykedik. „Amíg a Csemadokhoz tartoztunk, volt külön fizetett szervezője a kórusnak- mondta Hecht Anna. - Ma nincs menedzserünk, ügyintézőnk, és ez is megnehezíti a munkánkat. Pályázatokból próbáljuk fedezni a kiadásainkat, de ezek a támogatások bizonytalanok és esetlegesek, így nagyon nehezen tudunk tervezni. Például a szlovák kulturális minisztériumnál csak a kisebbségi kultúrára szánt pénzcsomagra pályázhatunk, ott pedig külföldi útra nem adnak pénzt. Pedig egy országos kórus számára a külföldi megmérettetések is kellenek. Megtörtént, hogy a külföldi út kiadásának egy részét a kórustagok a saját zsebükből fizették. Szerencsére ennek a kórusnak a tagjait az éneklés, a zene szeretete tartja össze, és ezért hajlandóak a szabadidejüket is feláldozni. Cserébe viszont nagyon szép dolgokat produkálunk, gyönyörű élményeket gyűjtünk.” Az emberi hang a legszebb hangszer, tehetnénk még hozzá az ismert mondást. S erről mindenki újra meggyőződhet, aki ellátogat a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusa holnapi hangversenyére. A PEDAGÓGUSKÓRUS KARNAGYAI Szíjjártó Jenő (alapító): 1964,1965 eleje JandaIván-1964-2006 Vass Lajos -1965-1992 Schleicher László-1964-1972 Ág Tibor-1964-1974 Tamási László -1993-1996 Sapszon Ferenc -1997-2007 Józsa Mónika 2007 óta művészeti vezetője a kórusnak, Tóth Árpád 2008 óta vendégkamagya a kórusnak. A hatvanas évek közepétől szerepelt a filmvásznon Elhunyt Iglódi István MTl-HÍR Budapest. Életének 66. évében csütörtökön elhunyt Iglódi István Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész, a Magyar Színház igazgató-főrendezője. Iglódi István a Szigligeti Színház Vízkereszt vagy amit akartok című előadásának próbái alatt lett rosszul Szolnokon, ahonnan egy fővárosi kórházba szállították. Iglódi István 1944. április 29-én született Magyarbólyon. A Színház és Filmművészeti Főiskolán előbb színész-, majd rendeződiplomát szerzett. Pályáját a Nemzeti Színházban kezdte, amelynek 1973-ig volt a tagja. Ezt követően a 25. Színházban dolgozott, majd a Népszínház színész-rendezője lett.1982 és 1990 között a József Attila Színház főrendezője volt, majd ismét a Nemzeti Színházhoz szerződött, ahol 1999-től igazgató-főrendező lett. Közben a Művész Színházban és a Thália Színházban is játszott. 2000-től töltötte be a Magyar Színház igazgató-főrendezői posztját. Hosszú ideig tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, ahol egyetemi docenssé nevezték ki. Játszott Shakespeare-, Moliere- és Dosztojevszkij-darabokban, Tigris Brown volt Brecht Koldusoperájában és Bartolo a Figaro házasságában. A hatvanas évek közepétől szerepelt a filmvásznon, emlékezetes 7944-2009 (Képarchívum) alakítást nyújtott kosztümös alakításaival A koppányi aga testamentuma vagy A beszélő köntös című produkciókban. A mozinézők később többek között az Utazás a koponyám körül, a Riasztólövés, a Tíz év múlva, a Délibábok országa, a Titánia, Titánia vagy legutóbb a két éve bemutatott Csendkút című filmben láthatták. Számos televíziós produkcióban szerepelt és televíziós rendezőként is maradandót alkotott. 2005-ben forgatta A gyertyák csonkig égnek című, Márai Sándor regénye alap- jánkészültjátékfilmjét. Munkásságát 1970-ben és 1976-ban Jászai Mari-díjjal, 1986-ban érdemes művész címmel, 1998-ban pedig Kossuth-díj- jal ismertékel. Debbie Davies, Joe Fonda és Emil Gross koncertje Igazi blueszenei ínyencség ELŐZETES Dunaszerdahely. Igazi blueszenei ínyencség vár az érdeklődőkre holnap este a Seven Barban. A Na’conxypan Polgári Társulás szervezésében Debbie Davies, Joe Fonda és Emil Gross triója koncertezik 20.30-kor. Debbie Davies énekes és gitáros többek között John Mayall és Albert Collins együtteseiben játszott, lemezein olyan zenészek működtek közre, mint Ike Turner, Mick Taylor, James Cotton, Tab Benoit vagy Charlie Musselwhite. Kimagasló zenei teljesítménye és a blues hagyományainak ápolása területén végzett munkája elismeréseként többször is jelölték az év bluesénekesnóje (Blues Music Award) címre, melyet 1997-ben meg is kapott. Basszusgitáron Joe Fonda játszik majd, aki elsősorban jazzbőgős- ként ismert, de gazdag pályafutása során olyan blueszenészekkel is turnézott, mint Sweet Daddy Cool Breeze, Buddy Guy, Koko Taylor és a Los Lobos zenekar. A két amerikai zenész Emil Gross osztrák dobossal egészül ki trióvá. Közben az Are You FREE? zenei műhely is újabb állomásához érkezik december 5-6-án, a kurzust Debbie Davies és Joe Fonda vezeti. A műhelyfoglalkozást a duna- szerdahelyi Csemadok épületében tartják, holnap 16-tól 18-ig, vasárnap pedig megegyezés szerint. A workshopon való részvétel ingyenes, hangszert és alapfelszerelést minden érdeklődőnek hoznia kell. Bővebb információ a 0917/207 824 telefonszámon, valamint a vigo2@stonline.sk e-ma- il címen kérhető, (ú) Pete Docter és Bob Peterson Fel! című amerikai animációs filmje kétdimenziós rabságban, digitális cukormáz nélkül is élvezhető Ezer meg ezer luftballonra kötve repül a, repül a... ház! (Képarchívum) KASZÁS DÁVID Valahányszor Pixar-műről olvasok, lenyomják a torkomon az egész stúdió történetét. Biztosan megemlítik Woody és Buzz gyerekszobáját, mely mérföldkő az animáció történelmében. Szó esik a fegyvertárs, Disney árnyékáról, a civakodásról és annak félbeszakításáról. A 80-as évek rövidfilmjeiről is felvilágosítást kapok, csak arról nem, mit takar az ápolt talaj, s a gyökerek milyen tápanyagokat tárolnak. A mikorrhiza így homályba vész, s bár a titkot talán meg sem lehet fejteni, esetleg közelebb kerülhetünk a tűzhöz e mese megtekintése után. Nagyon közel azért mégsem ülnék, meg ne égessen! Biztonságos távolságban foglalok helyet, fénye beragyog, lángja melegít. Ha viszont megváltást várnék tőle, csalódnék. Működik a stúdió varázs (lat) a, leleményesek az ötletek, eredetiek a helyszínek és hamisítatlanok a szereplők. A mesegerinc azonban itt-ott megroppan. Túl magasra állították a mércét? Disüey-hatás? Kelekótya madár és hangosan gondolkodó kutyák?! Akad ugyan meseszép táj, kaland, üldözés, akció, csak mintha minden mást feláldoztak volna a kiszámítható dramaturgia oltárán, leginkább a szellemesség kárára. A főhős személye viszont fasza- gányos! Egy megkeseredett öregúrról van szó. Kissrácként ismerjük meg, amint az álomképeiben szökdécsel, még a Mont-Everesten is átkel. Társául szegődik egy kelekótya kislány, akivel elhatározzák, valóra váltják közös álmukat: elutaznak Paradise Fallsba, és csatlakoznak a példakép, Charles Muntz expedíciójához. A rideg valóság azonban kipukkasztja álomlufijaikat, a hétköznapok gondja-baja kitolja az utazás időpontját. Múlnak az évek, az ábránd megkopva ugyan, de marad, csak az élet suhan el a házaspár felett, s mikor már az öreg légbal- lon-kereskedő a jegyeket is megveszi, bekövetkezik a legrosszabb. Az addigi évek összefoglalása néhány percben igazi mestermű, akárcsak az azt megelőző fekete-fehér mozi a moziban. Mr. Fredricksen tehát egyedül marad, azonban még egyszer, utoljára nekifut az életnek, hiszen még mindig van lelkének szárnyakat adó büszke álma. Számos bonyodalom után házikóját rengeteg léggömbbel a magasba emeli, és útnak indul Dél-Ameriká- ba, az áhított vízeséshez. Azzal viszont nem számol, hogy útitársa is akad. Az acélos felütés után egy egészen új fejezet kezdődik, hiszen „a kaland odaát van”. Indul a móka! Sorra bukkannak fel az új szereplők: Kevin, a „túzok”, Dug, a hebehurgya kutya, Alfa, Béta és Gamma, majd az alantas Charles Muntz is. Russell, a potyautas kiscserkész pedig remek duettet alkot Carl Fredricksennel. Dicséretes a szándék, hogy fajsúlyosabb témákat is érintenek egy mesében. Meghal Ellie, vér serken egy ütés nyomán, öregek otthonában érne véget a bácsi élete, félni is lehet egy kutyától, elfoglalt apák hagyják cserben csemetéiket, vagy éppen generációk szakadnak ketté. S bár lehet, hogy unalmas itt-ott a filmecske, de „azt hiszem az unalmas dolgokra emlékszem a legszívesebben”. Mégiscsak várom a Játékháború ToyStory3. részét!
