Új Szó, 2009. december (62. évfolyam, 277-300. szám)
2009-12-30 / 299. szám, szerda
2 Közélet ÚJ SZÓ 2009. DECEMBER 30. www.ujszo.com RÖVIDEN Túl sötéten látjuk a jövőt Pozsony. A lakosság 48 százaléka pesszimistán látja a jövőjét - derül ki a KPMG International ügynökség reprezentatív felméréséből, amely december 5. és 12. között készült. Mindössze 32 százalék vallotta azt, hogy bizalommal tekint 2010-re. Leginkább Zsolna és Nagyszombat megye lakosai bizakodóak (43, illetve 41 százalék) - ez az érintett megyékben történt jelentős beruházásoknak köszönhető, amelyek számos munkahelyet teremtettek. A legkomorabb a lakosság a magas munkanélküliségi mutatókkal rendelkező megyékben, azaz a besztercebányaiban és az epeijesiben. (TASR) Lavina temetett be két embert Poprád. Tegnap délután két személyt elsodort a lavina a Magas- Tátrában. A Štôlská dolinában lezúduló lavinára lengyel hegymászók figyeltek fel. A Hegyi Mentőszolgálat munkatársai mentőhelikopterrel szálltak ki a helyszínre. Mire kiértek, a két embert már kiásták a hó alól. A két cseh turista életben volt, viszont súlyos sérüléseket szenvedtek, a poprádi kórházba szállították őket. (TASR) Vážny is tudja, hogy nem hibátlan az útdíjrendszer Az állami Cargo érdekében fojtják meg a fuvarozókat ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Ľubomír Vážny közlekedési miniszter tegnap beismerte, hogy a drága útdíjjal azt akarják elérni, hogy a teherforgalom az utakról a vasútra tolódjon át. A vasúti Cargo teherszállító ugyanis állami vállalat, és a miniszter szerint a fuvarozóknál is súlyosabban érintette a gazdasági válság. „Míg az autópályák telítettsége 80-100 százalékos, addig a vasutaké csak 25-30 százalék körül mozog. Ezen szeretnénk változtatni” - mondta Vážny. A ČESMAD szerint viszont a miniszter téved, ha azt állítja, hogy a Cargo helyettesítheti a közúti teherszállítást. „Ez csak akkor lenne lehetséges, ha kamionokkal is rendelkezne. Hiszen az árut a vasútállomásokon tehergépkocsikra kell átrakni, és elszállítani a megrendelőhöz. A Cargo soha nem fog házhoz szállítást végezni” - véli Halabrín. Két nappal a rendszer beindítása előtt még 15 ezer, 3,5 tonnánál nehezebb gépjármű regisztrációja hiányzik ahhoz, hogy az útdíj hatályba lépése ne okozzon fennakadást. Tegnap délutánig csak 45 000 regisztrációt kötöttek, így már biztos, hogy januárban fennakadások lesznek a SkyToll ügyfélszolgálati irodáiban. Vážny szerint a vámrendszert jövőre még többször módosítják, mert sok hiányosságot nem tudtak előre kiküszöbölni. „Németországban az útvám bevezetésének első évében 35 ilyen módosításon esett át a rendszer” - fűzte hozzá a miniszter. Arra a kérdésre, nem válaszolt, miért vezetnek be olyan rendszert, amelyről már elindítása előtt tudják, hogy több tucat módosításra szorul, (dem, s) Pontatlan a törvény, 5000 eurót is kaphat az anya? Februártól a gyes után is jár munkanélküli-segély ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Jövő év februárjától azok is jogosultak lesznek a munkanélküli-segélyre, akiket a gyermekgondozási szabadságról való visszatérésük után a munkáltatójuk elbocsát. Mivel a törvény pontatlanul fogalmaz, majdnem havi 5000 eurót is kaphatnak, figyelmeztet a Szabadság és Szolidaritás (SaS) párt. A 2005-től érvényes, jelenlegi szabályozás szerint az állam nem fizeti a gyermekgondozási szabadságon lévő személy után a munkanélküli-biztosítást. Azaz a három év letelte után, ha az anya visszamegy a munkahelyére, nem teljesíti a munkanélküli-segély megítéléséhez szükséges feltételeket. Ehhez a megelőző négy évből legalább három évig dolgoznia kell és fizetnie a munkanélküli biztosítást. Ezen segít a törvénymódosítás, tehát az ilyen szülőnek is joga lesz a munkanélküli-segélyre. A törvény azonban Jozef Mihál, a Szabadság és Szolidaritás (SaS) szakértője szerint jogi vitákat és pereket eredményezhet. Szerinte pontatlan a megfogalmazás, ezért a szülő akár havi 4953 euró (149 000 korona) munkanélküli-segélyt is kaphat. Ahhoz, hogy kiszámítsák a segély nagyságát olyan személynél, akinek három évig nem volt keresete, először meg kell állapítani a „valószínű” napi bevételt. Mihál arra figyelmeztet, hogy a törvény úgy fogalmaz: a segély nagyságának megállapításához szükséges kivetési alap legalább a minimálbér nagysága. Más személyek esetében pontosan meghatározza, hogy ez ennek egy harmincad része, azonban a gyesről visszatérőknél a törvénymódosítás ezt nem szögezi le. Mihál szerint úgy értelmezhető, hogy „a törvény alapján a kivetési alap, amiből a segély nagyságát kiszámítják, egy napra 159,79 euró - egy hónap helyett. Ez pedig azt jelenti, hogy az adott személy egy hónapban akár 4953 eurót is kaphat.” A szociális minisztérium mindezt cáfolja, szerinte a törvény világos. Barbora Petrová, a tárca sajtó- osztályának munkatársa szerint a módosítást a többi rendelkezéssel összefüggésben kell vizsgálni, nem kiragadni a kontextusból. Petrová közlése szerint a gyermekgondozási szabadság után 153,90 euró (4536,39 korona) lesz a munka- nélküli-segély- ez a minimálbér fele. (sán,sm,p,s) Figyelmeztet a Szlovák Gázművek, hogy alkalmazottaik sosem kérnek készpénzt Gázóra-leolvasáskor jönnek a csalók Pozsony. Mivel a Szlovák Gázművek (SPP) január elsejétől új tarifákat vezet be, és átlagosan 5,13 százalékkal csökkenti a vezetékes földgáz árát, ezért január első két hetében a gázórák rendkívüli leolvasását rendelte el - tájékoztatta lapunkat Ondrej Šebesta, az SPP szóvivője. ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS A leolvasás közel egymillió háztartást érint, amit a vállalat 14 nap alatt képtelen lenne teljesíteni, így az alkalmazottakon kívül külső munkatársakat is foglalkoztat. A gázművek elővigyázatosságra inti a lakosokat, ebben az időszakban ugyanis mindig nő azoknak a csalóknak a száma, akik kihasználva az emberek jóhiszeműségét, jelentős összeget csalnak ki döntően az idősebb polgároktól. A tettesek rendszerint az SPP munkatársaiként mutatkoznak be és azt állítják, hogy a leolvasásért kell fizetni, vagy a fogyasztást kell helyben kifizetni. Figyelem, az a gázóra-leolvasó, aki pénzt kér, biztosan csaló. „Ä vállalat ezért figyelmezteti az ügyfeleit, hogy az alkalmazottai külön kérésre kötelesek felmutatni az igazolványukat. A gázórát leolvasó alkalmazottaknak nincs felhatalmazásuk arra, hogy pénzt szedjenek be az ügyfelektől. Egyetlen kompetenciájuk a gázóra leolvasása. A leolvasást végző munkatársaknak nincs joguk iratot vagy személyazonosságit elkérni, mivel munkájukhoz erre nincs szükségük” - szögezte le a szóvivő. Ha bármilyen gyanús magatartást észlelnének, vagy ha ellenőrizni akarnák a leolvasó azonosságát, hívjanak a 0850 111 363-as ügyfélszolgálati telefonszámra, ahol az SPP munkatársai munkanapokon reggel héttől este nyolcig megválaszolják kérdéseiket. Az SPP szerint a gázórákat január 1. és 15. között olvassák le. Mindez nem érinti azokat a háztartásokat, ahol a földgázt csak főzésre használják. A fogyasztást ilyenkor az árszabályozási hivatal (ŰRSO) által jóváhagyott módszer szerint számolják ki. A leolvasás időpontjáról a fogyasztókat külön értesítik. „Minden érintett háztartást arra kérünk, hogy a megadott időpontban tegye lehetővé munkatársainknak a fogyasztás leolvasását” - tette hozzá Šebesta. Azokban az esetekben, ha másodszorra sem tudják leolvasni az arra jogosult személyek a gázórát, egy levelezőlapot hagynak a postaládában, amelyet az érintettek kitölthetik és az SPP költségeire visszaküldhe- tik. A fogyasztást egyébként telefonon is bejelenthetik a fent említett számon, illetve elektronikus formában is elküldhetik a zakaznickalinka@spp.sk e-maü címre, (dem) A Smer és az SNS elnöke is azt állítja: kezdeményezte a minisztériumok számának csökkentését Utólag beszélnek a kormány karcsúsításáról ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Három és fél évig gyakorlatilag szóba sem került a minisztériumok számának csökkentése, illetve az egyes tárcák összevonása, de fél évvel a választások előtt a Smer és a Szlovák Nemzeti Párt vezetői arról kezdtek vitatkozni, ki javasolta először a kabinet karcsúsítását, illetve ki miatt nem került erre sor. „A kormány karcsúsításának terve elkészült, de a kisebb koalíciós pártok nem egyeznek bele” - mondta Robert Fico a TASR-nek adott év végi interjújában. Fico szerint terve radikális, éppen ezért váltott ki olyan nagy ellenkezést politikai partnerei körében. Erre reagálva Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke tegnap úgy nyilatkozott, ő volt az első, aki ilyen tervvel előállt. Slota nyár elején azt mondta az aktualne.sk hírportálnak, el tudná képzelni a kulturális, gazdasági és az építésügyi tárca megszüntetését. Az első kettőt a Smer, az utóbbit az SNS minisztere vezeti áll. A kósza ötlettel akkor, és azóta sem foglalkozott érdemben a koalíciós tanács, sem a kormány. Fico az említett interjúban nem árult el részleteket arról, mely tárcákat szüntetné meg, de azt kifejtette, hogy egy új, energetikai minisztériumot hozna létre. „Muszáj tartalékokat találnunk a létrehozására. Az energetika egyre inkább domináns területté válik, a gazdasági minisztériumnak sok egyéb feladata van, ezt a területet nem tudja teljesen lefedni” - szögezte le Fico. A kormányfő úgy véli, terve eleve bukásra van ítélve, a választásokig nem tudja elfogadtatni a kormány karcsúsításának tervét. „Nem vártam ekkora ellenállást ebben a kérdésben” - mondta a miniszterelnök. Slota ismét a magyarokkal riogat Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke ismét a magyaroktól félti a szlovákokat. A pártelnök szerint az SNS nem akar a fél év múlva esedékes parlamenti választások után mindenáron kormányon maradni, egyetlen célja, hogy a magyarok ne kerüljenek kormányra. „12 éve elkövettük azt a hibát, hogy az SNS két táborra való szétválásával lehetővé tettük az MKP kormánytagságát“ - mondta Slota. A pártelnök ismét elővette a lejárt lemezt: szerinte az MKP autonómiát követel és magyarországi neofasisztákkal „bratyizik“. „Gondolok itt a Magyar Gárdára, a Jobbikra, a Fideszre“ - fejtette ki Slota. (MSz, tasr, sita) Fico energetikai minisztériumról álmodik (SITA-felvétel) Nehéz megmondani, mennyi lehetett volna a nyereség, ha nem avatkozik be a kormány Enyhe veszteséggel zárnak a nyugdíjpénztárak ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony/Budapest. Újra nyereségesek a magánnyugdíjpénztárak, beleértve a legnagyobb veszteséget elkönyvelt progresszív alapokat is. A nyereség azonban egyelőre minimális, amit egyes szakértők szerint az is eredményezhetett, hogy a kormány az első félévben a befektetési politikájuk módosítására kényszerítette egy törvény- módosítással a nyugdíjpénztárakat. Reálértékben azonban még mindig veszteségesek, mivel ha az inflációt - mely idén rendkívül alacsony volt - figyelembe vesszük, negatív értékeket kapunk. Ennek ellenére a nyugdíjpénztárak megfelelnek a törvény előírásainak, kifizethetik maguknak a viszonylag alacsony haszondíjat. „A világ pénzpiacai megnyugodtak, a nyugdíjpénztárak pedig konzervatív befektetési politikát folytattak, ami befolyásolta a hozamot is” - magyarázta Peter Osuský, az AXA nyugdíjpénztár befektetési menedzsere. A progresszív alapok átlagosan 0,7 százalék, a kiegyensúlyozott alapok 0,78, a konzervatív alapok pedig 1,54 százalékos hozamot biztosítottak az év során. Az infláció azonban november végén 1,7 százalékos volt, vagyis mindegyik alap hozama reálértékben negatív maradt. A pénztárak által kezelt vagyon túlnyomó többsége állampapírokban vagy vállalati kötvényekben fekszik. „A vagyon alapvető részét állami vagy vállalati kötvényekbe fektették, melyek 2009 második negyedétől jó hozamot biztosítottak” - állítja Vladimír Ravinger, a ČSOB nyugdíjpénztár menedzsere. Osuský szerint nehéz megmondani, milyen lett volna az alapok befektetési politikája, ha nincs a tavaszi törvénymódosítás, mely azt úja elő, hogy a pénztárak kötelesek saját vagyonból kiegészíteni a nyugdíjalapok veszteségeit, és a veszteségeket féléves bázison mérik. A törvény negatív hatására figyelmeztetett azonban 2009 első félévéről szóló jelentésében a Szlovák Nemzeti Bank is, mely szerint a féléves bázis a hosszú távú befektetések esetében deformálóan hat. „Ez szélsőségesen rövid időszak a hosszú távú befektetések hozamának értékeléséhez” - áll a jegybank jelentésében. Kérdéses, hogy jövőre változnak-e a pénztárak befektetései, a kormány ugyanis ősszel még a minimális hozam előírásán gondolkodott, a törvényt azonban a pénzügyminisztérium még mindig nem készítette elő, így várható, hogy a választások előtt már nem foglalkozik vele a kabinet. Jól teljesítettek idén a magyar- országi nyugdíjpénztárak is. Szeptember végére már csak 32,5 milliárd forintnyi maradt a magánnyugdíjpénztárak befektetésein a 2008-ban és 2009 első negyedében felhalmozódott csaknem 485 milliárdnyi veszteségből - derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének adataiból. A kaszszák jól forgatták a tagok pénzét, így a harmadik negyedévben csaknem 276 milliárd forintnyi hozamuk keletkezett, ezzel és a befizetett tagdíjakkal együtt a vagyonuk rekordszintre, 2500 milliárd fölé hízott. A portfoliók legnagyobb hányadát, 45,5 százalékát egyébként még mindig a magyar állampapírok teszik ki, részvényekben a pénztárak vagyonának 12,3, befektetési alapokban mintegy 30 százaléka volt. (lpj, mfor, ak)
