Új Szó, 2009. december (62. évfolyam, 277-300. szám)
2009-12-03 / 279. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. DECEMBER 3. Vélemény És háttér 7 TALLÓZÓ LIBERATION „Obama helyesen tette, hogy újraértékelte a csődbejutott (afganisztáni) politikát” - hangsúlyozta a Libération. A csapaterósítés nem garantálja a végső győzelmet, mert a külföldi katonákat megszállónak tekintik az afgánok. A lap arra is felhívta a figyelmet, hogy újraválasztása óta Hamid Karzai elnök rezsimje még kevésbé hatékony és még korruptabb, mint volt, az afgánok ugyanolyan szegények, mint korábban, és ugyanolyan távol vannak az oktatástól, az utaktól és a kórházaktól, melyek jelenléte meggyőzhetné őket a nyugati erők beavatkozásának szükségességéről. (mti)- Az utóbbi időben nagyon ideges vagyok, igazgató úr. Nem tudna megnyugtatni például a tizenharmadik fizetéssel? (Peter Gossónyi rajza) A kisebbségi helyzetű nemzeti és etnikai közösségek Európa számára értéket és erőforrást jelentenek A magyar kisebbségek nyilatkozata A Magyar Nemzeti Kisebbségek Európai Érdekképviseleti Irodája (HUNINEU) kezdeményezésére a romániai és a szlovákiai magyar kisebbségi kö- zösségekEP-képviselői, a szlovéniai, szerbiai és ukrajnai magyarság vezető politikusai december 1 -jénBrüsszelben áttekintettékaLisszaboni Szerződés (LSZ) életbelépésével kialakult új helyzetet, annak kisebbségpolitikaivonat- kozásait. NYILATKOZAT Történelemformáló jelentőségűnek és az általuk képviselt közösségek sorsa szempontjából is meghatározónak tartják, hogy a tagállamok a korábbinál erősebb, demokratikusabb és hatékonyabb Európai Uniót hívtakéletre. Üdvözlik az EU felruházását jogi személyiséggel, annak lehetővé tételét, hogy az EU a klímapolitikától a gazdasági válság kezelésén át az erőteljesebb külpolitikai szerepvállalásig a polgárokat leginkább érintő, tartalmi kérdésekre koncentráljon. A tagállamokban élő magyar kisebbségi közösségek tagjai - hasonlóan a tagállamokban élő többi nemzeti kisebbség és. a többségi nemzetek tagjaihoz - az EU polgáraiként személy szerint részesülhetnek a hatékonyabban működő EU előnyeiből. Kiemelt jelentőségű, hogy az EU alapját képző értékközösség az LSZ által módosított EU Szerződés 2. cikke értelmében bővített tartalommal jelenik meg: „Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok - ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait - tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőségtársadalmában.” Üdvözlik, hogy az EU Alapjogi Chartája, mely az LSZ hatályba lépésével jogerőre emelkedik, különösen fontosnak tartja a nemzeti kisebbséghez tartozás alapján való megkülönböztetés elleni küzdelmet: „Tüos bármiféle megkülönböztetés nem, faj, bőrszín, etnikai vagy társadalmi eredet, genetikai jellegzetesség, nyelv, vallás vagy hit, politikai vagy más meggyőződés, nemzeti kisebbséghez tartozás, tulajdon, származás, fogyatékosság, kor vagy szexuális irányultság alapján.” A magyar nemzeti kisebbségek képviselői megerősítve érzik álláspontjukat, hogy a kisebbségi helyzetű nemzeti és etnikai közösségek Európa számára értéket és erőforrást jelentenek. A kisebbség jelenléte nélkülözhetetlen része annak a kulturális sokszínűségnek, amely évszázadok óta gazdagítjaEurópát. Az LSZ hatályba lépése magától értetődővé teszi, hogy maradéktalan érvényesülésének érdekében az EU és a tagállamok döntéshozóinak minden döntésnél szem előtt kell tartaniuk és gyakorlattá kell tenniük a 2. cikkben összefoglalt értékeket. A magyar kisebbségek képviselői javasolják, hogy ezt az EÜ intézményei testületilegiserősítsékmeg. Az LSZ kisebbségekhez tartozó személyek jogaira vonatkozó része megvetheti az őshonos, nemzeti kisebbségeket érintő, hatékony uniós jogvédelmi rendszer alapjait. Az aláírók felkérik az új Európai Bizottságot, hogy az LSZ szellemében nézzenek szembe az EU- ban élő őshonos nemzeti kisebbségek problémáival, segítsék azok megoldását. Kiemelten fontosnak tartják, hogy az új Bizottság egyik biztosa az alapjogokért felel, fontos, hogy hatáskörében megjelenjen a ldsebbségek jogainak védelme is. Sógor Csaba, Tőkés László, Winkler Gyula, Bauer Edit, Mészáros Alajos, Brenzovics László, Kőszeghy Elemér, Göncz László, Sepsey Gábor, Dévavári Zoltán KÉZ,IRAT Zászlójelzés MIKLÓSI PÉTER Amikor épp az ezredforduló évé- benPozsonybólkiköltöztünk vidékre, úgy terveztük, hogyha minden a helyén megrendben lesz már, és a különbözőutómunkála- toknakisvége,kertünkutcafelőli végébenegyzászlórúdra ki tűzzük amagyarésaszlováklobogót.Nem csak a magyart, nem csaka szlovákot, hanem mindkettőt. Ewelje- lezvén: becsületes magyarok vagyunk itt a szülőföldünkön, a mai Szlovákiában. így gondolkodtunk, így bizony. Ettől aportánk még nem lett volna magyarabb, se szlo- vákabb- ahogy asonka sem lesz sonkább, vagy a borovicska sem lesz borovicskább a rákötözött nemzeti pántlikától. Nem gondoltunk mi apolitikával, hanem a demokrácia szerencsés helyzetében ténynek, higgadt vérmérsékletű magánügynektekintettükadol- got. Hogy önszántunkból, a későbbi ötletelést még mit sem sejtve, viszont évekkel megelőzve a politikusok ebben a kérdésben kezdő- dötthandabandázását, felmutassukazún. kettős állampolgárság legcivilebb, legtermészetesebb módját... Zászlóállítási szándékunk akkor váltott rükvercbe, amikor 2003. augusztus 20-án az addig inkábbcsakdr. Senkikéntjegyzett Patrubány Miklós (aMagyarokVi- lágszövetségénekelnöke) belengette a kettős állampolgárságról szóló magyarhoni népszavazás ötletét, ami 2004 nyarán vált konkrétummá. Az eladdig sumákoló Fidesz csak ekkor állt a kezdeményezés élére. Igaz, rögvest páros lábbal, egyenest sorsdöntő népszava- zástjövendölve.Viktorkirályfi buzdító szavaival: „...az elnyomott, reményt vesztett, kimerült, lemondó, bezárt, jövő és távlat nélküli, megosztott tízmilliós népből” december5-én„szabad,bizakodó, jövőjében reménykedő, gazdasági határaitkitágító, egységes tizenöt milliós magyarnemzetválna.” (Városliget, ÖsszetartozásNapja, 2004.XI.27.) Mi tagadás, ekkorramárvéglegle- tettünkkertünkészaki csücskének fellobogózásáról. Letettünk, mert akkorra mind idehaza, mind a mut- terlandbanhetek-hónapokóta „zászlót bontott” akifinomultha- zaárulózás, a kalmárszellem, a megrokkantmagyarságtudattal való vádaskodás. Eme érdekharcból,politikaireklámhadjáratból puszta csatatér lett. Magyarviszonylatban győzték-győzködték egymást az árból fölbukkanó magyarnál is magyarabbak, szlovák oldalon pedig Dzurindáék is bekeményítettek. Az már csakráadás, hogy a szlováktérfél2006nyarától Fico nacionalizmusával és Slota bugris sovinizmusával még übe- relni is tudta mindezt. Őkketten a Csallóközben az enyhe decemberben még virító cserepes muskátlit is kidobatnák az ablakunkból, mert nemcsaka nyelvünkzavarja őket, hanem a „magyaros” színkombináció is. Mindezígyegyüttmára (mármint az egy zászlórúd, két lobogó kitűzésének elmaradása) már távolról semjóakarattal elegy civil kurázsit sejtető ügy. Nem is magyar- vagy szlovákügy, hanem történelmi gubanc, a posztkommunista nemzetfejlődés egyensúlytévesztése, észjárásbeli kuszaság, Kelet-közép-Európa kisállaim na- cionalizmusainakmérges fekélye. Gyógyítása odaát nem torz státustörvényeket és zűrös, semmit meg nem oldó népszavazásokat, „idehaza” az Európai Unióba fémfűrésszel bejutott eszement nacionalistáksmirglipolitikájátkí- vánja, hanem bölcsességet, kölcsönös önzetlenséget, minden részről megnyilvánuló önkontrollt, nagyvonalúságot, fegyelmet, érzelmi egyensúlyt, belátást. Láthatjuk:' szinte mindent, ami politikusainkból - Dunán innen és túl— riasztóan hiányzik. Van helyette lázas önkívülettel palástolt görcsös egyensúlyzavar és zavaros közvélemény. Sikerült olyan helyzetet teremteni, amelyben öt esztendővel a kettős állampolgárságról szóló ominózus népszavazás után lesben állnak a képmutató nacionalizmus és a cinikus politikai számítás pártpolitikai vámszedői. De: nem biztos, hogy ezt a vámot muszáj megfizetni. Csak tudni kell rá nemet mondani. Azászlóki- tűzést pedig elnapolni, mert emitt az agresszívan frusztrált politiku- sokmár hatalmon vannak, amott a hatalom várományosai. Akik mindig kitűzik, akiknél mindig kéznél van, akik zászlóba öltözve lobognak. A decemberi, ősziesen téli napba nézve megkockáztatom: nem biztos, hogy a zászló az övék. KOMMENTÁR Mindenki jóllakott MÓZES SZABOLCS A kedden kipattant, s még a nap végére látszólag meg is oldódó újabb földbotrány iskolapéldája lehetne a közéleti win-win (avagy dupla győztes) helyzetnek, amikor egy politikai botrány szinte minden érintettje nyer az ügyön. Az előadás szereplői nagyot alakítottak, a vesztesek - vagyis mi - pedig tapsolnak. Hiszen minden rendeződött. Látszólag. Kezdődött az ügy a Sme terjedelmes cikkével, mellyel a lap - jogosan - csak nyerhetett. Az ügyet feltáró újságíró kollégák legújabb fogásukért talán még egy újságírói díjat is bezsebelnek jövő év elején. De ők legalább megdolgoztak érte. Nem úgy, mint az ellenzék, mely ismét eljátszhatta a felháborodott szerepét, minden rossznak elmondva a kormánykoalíciót. A nap végén pedig a betegágyból munkába kényszerülő kormányfő is kihasíthatta a maga szeletét a politikai dicsőség dobostortájából, amikor egy kézmozdulattal kisöpörte pozícióiból a lopáshoz készségesen asszisztáló földalapi illetékeseket. Jól járt természetesen a lukrativ tátrai földekhez bagóért hozzájutó vállalat is, mely a földalapnál végrehajtott nagytakarítás ellenére is megtarthatja frissen szerzett vagyonát. Ez már előrevetíti, hogy van, aki ráfázott a történetre. Ez pedig az átlagpolgár - hiszen a lenyúlt földterület állami tulajdonban volt, melynek értéke a szakértők szerint több tízmillió eurót is kitesz. Az átlagpolgár viszont általában csak akkor szokott felszisszenni, ha a saját bugyel- lárisából rántanak ki pár eurót, a közös kassza sikkasztásait nem veszi annyira zokon - mintha az nem az ő pénze (is) lenne. A földügyi história ezen felül ismét rámutatott arra, hogy nem véletlenül Robert Fico a legnépszerűbb hazai politikus, s nem véletlenül marad az ellenzéki pártok nagy része - hacsak nem az összes, mert ennek is nagy az esélye (s meg is érdemelné) - a választások utáni négy évben is ellenzékben. Fico politikai marketingszempontból - merthogy nála csak ez számít - remek érzékkel, „kellő időben” csapott oda, gyakorlatüag terepet sem hagyva politikai ve- télytársainak. A kormányfő újfent bizonyíthatta szimpatizánsainak, ebben az államban ő az, aki a korrupció elleni keresztes hadakat vezeti, aki mindig akkor és ott terem, amikor és ahol szükség van rá. Aki nemcsak a száját járatja, hanem cselekszik is. Ezzel szemben az ellenzék - amely pár óráig még azt hitte, a médiának és egy csámcsogós témának hála újra meghúzhatja Fico frakkját - lógó orral távozhat a csatatérről. De ezért csak magára vethet: 2006-ig folytatott kormányzása alatt saját maga is tapasztalhatta, hogy a földalap a korrupció és panamázás melegágya, 2007-ben ezen egyszer már majdnem meg is bukott a jelenlegi kormánykoalíció, mégsem voltak képesek résen lenni s figyelni, mikor jön a következő „baki”. Pedig tavaly óta még emberei is vannak a földalapot felügyelő tanácsban. Érthetetlen, hogy az ellenzéki pártok nem képesek utánajárni a potenciálisan nagy horderejű politikai botránytémáknak - pedig elég pénzből gazdálkodnak, ráadásul minden egyes képviselőjüknek állami pénzből busásan fizetett asszisztense is van, akik nagy része szintén nem szakad bele a munkába. A történet látszólag véget ért. Mindenki jóllakott, csak mi lettünk szegényebbek. Megoldások helyett pedig várhatóan megint csak sárdobálást kapunk, garantálva, hogy földkérdésben lesznek még gyanús ügyletek. FIGYELŐ Afganisztánban Törökország: Dánia: 720 690 szolgálnak Belgium: Norvégia: 530 480 A 30 ezer fős amerikai csapatCsehország: 480 erősítéssel 143 ezerre nő az AfBulgária: 460 ganisztánban szolgáló külföldi Svédország: 430 katonák száma. A katonák egyik Magyarország: 360 része a NATO vezette nemzetköÚj-Zéland: 300 zi biztonsági erő (ISAF), másik Horvátország: 290 része az USA vezette koalíciós Albánia: 250 erők kötelékébe tartozik. Azok Litvánia: 250 az országok, mélyek katonákat Szlovákia: 245 adnak a koalíciós erőkbe, az Lettország: 175 ISAF-ban is részt vállalnak. Az Finnország: 165 ISAF-nak 71 ezer katonája van. A Macedónia: 165 43-ból 26 NATO-tag. A 30 ezres Észtország: 150 afganisztáni csapaterósítéssel Görögország: 145 101 ezerre nő a tálib lázadók elPortugália: 145 len harcoló amerikaiak száma, Szlovénia: 130 Irakban 115 ezer szolgál. Azerbajdzsán: 90 USA: 34 800 Egyesült Arab Emírségek: 25 Nagy-Britannia: 9000 Bosznia-Hercegovina: 10 Németország: 4500 Ukrajna: 10 Franciaország: 3750 Szingapúr: 9 Kanada: 2830 Luxemburg: 8 Olaszország: 2795 Írország: 7 Hollandia: 2160 Jordánia: 7 Lengyelország: 1910 Ausztria: 4 Ausztrália: 1350 Izland: 2 Spanyolország: 1000 Grúzia: 1 Románia: 990 (mti)