Új Szó, 2009. december (62. évfolyam, 277-300. szám)
2009-12-28 / 297. szám, hétfő
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2009. DECEMBER 28. www.ujszo.com Mozifilm Tarr Béla francia produceréről Nagy sikerrel mutatták be MTl-TUDÓSÍTÁS Mozgalmas Jaroslav Moravčík koreográfiája, aki mind a tömegjeleneteket, mind a színpadi mozgást biztos kézzel irányítja (René Miko felvétele Dusík Gábor új bemutatóval jelentkezett Eperjesen - minden igényt kielégítő darab és előadás született Madame Deficit tragédiája Párizs. Tarr Béla legutóbbi filmjének (A londoni férfi) francia producere volt Humbert Balsan, akinek élete utolsó napjairól és öngyilkosságáról a francia Mia Hansen-Love forgatott filmet Le Pere des mes enfants (Gyermekeim apja) címmel. Az alkotást nagy sikerrel mutatták be a héten Franciaországban. A 28 éves filmrendező korábban színésznőként, majd a Cahiers du Cinéma című francia filmes szaklap kritikusaként dolgozott. Alkotását először a Cannes-i Film- fesztiválon láthatta a közönség, ahol az Un certain regard (Egy bizonyos tekintet) elnevezésű válogatásban különdíjat nyert. A független szerzői filmek egyik legjelentősebb producerének tartott Humbert Balsant egy évvel 2005 februárjában bekövetkezett öngyilkossága előtt ismerte meg Mia Hansen-Love. Róla mintázta főhősét, a nagypolgári családból származó, arisztokratikusan elegáns, jóképű, művelt, szellemes, nagyvonalú, végtelenül kedves és látszólag boldog producer alakját. A soha meg nem álló és folyamatosan telefonálgató filmbéli Grégoire Canvel imádott felesége és lányai mellett a művészfilmek támogatásának szenteli életét, miközben felhalmozott adósságai miatt számláit zárolás fenyegeti, bankja nem hajlandó többé produkcióit hitelezni, A megözvegyült Dr. Burke Ryan a gyász feldolgozásáról ír önsegítő könyvet, melyből hatalmas siker lesz. Előadásokat kezd tartani, és az egyik seattle-i szemináriumon összefut a hotelben Eloise Chand- lerrel, aki torkig van a férfiakkal. A vonzalom azonnal érzékelhető, de a nő számára hamarosan világossá válik, hogy a férfi egyáltalán nem jutott túl felesége elvesztésén, és hogy a színpadi show egyáltalán nem fedi a valóságot. Lehet, hogy s az éppen készülő filmjével is egyre több nehézsége adódik. Öngyilkosságba menekülésével azonban nem ér véget a történet: a film második fele a magyarázat nélkül magára hagyott társak útkereséséről szól, az eladósodott produceri irodát megmenteni próbáló, majd arról végül lemondó feleség szemszögéből, aki apjuk szellemi örökségét kutató gyermekeivel és férje volt munkatársaival kerül szembe, valamint a filmjének befejezéséért küzdő, s a néhai producer által zseninek tartott, de kezelhetetlen személyiség hírében álló rendezővel. Ez utóbbi figurát, a svéd Stig Jansont - akit Magne Havard Brekke alakít - Tarr Béla személye ihlette, aki 2005-ben kezdte forgatni Korzikán A londoni férfit. A fikció és valóság kapcsolatáról Mia Hansen-Love a Le Monde című napilapnak adott interjúban elmondta, hogy semmit nem tudott Humbert Balsan magánéletéről, s ez lehetőséget adott arra, hogy nagyon szabadon írja meg filmje történetét. Azt is hangsúlyozta több interjúban, hogy Tarr Béla művészetének legnagyobb csodálói közé tartozik, de soha nem találkozott a magyar rendezővel, és azt sem tudja, hogy valójában milyen ember, ezért ő csak szimbolikusan ihlette a filmbéli rendező figuráját mindazok alapján, amit Humbert Balsan halála után lehetett róla hallani. amikor legkevésbé várnák, megtörténik velük a csoda? Love Happens / Láska na druhý pohľad. Amerikai-kanadai romantikus dráma, 109 perc, 2009. Rendező: Brandon Camp. Szereplők: Jennifer Aniston (Eloise), Aaron Eckhart (Burke Ryan), Martin Sheen (Burke apósa), Judy Greer (Marty), John Carroll Lynch (Walter), Sasha Alexander (fotós), Dan Fogler (Lane), Joe Anderson (Tyler), (port.hu) Bella gerant alii, tu felix Austria nube (Hagyd a háborút másra, te boldog Ausztria csak házasodj), volt a Habsburgok híres jelszava. Volt, amikor ez bejött. Mária Terézia lánya, Marie Antoinette esetében nem. 37 évesen guillotine alatt végezte, követve pár hónappal korábban kivégzett férjét, XVI. Lajost. Alakja nagyon sok művészt megihletett az idők során. JUHÁSZ DÓSA JÁNOS Mielőtt írásunk apropójára, az eperjesi Jonáš Záhorský Színház új bemutatójának ismertetésére rátérnénk, említsünk meg néhány előzményt. Több életrajzi kötet született róla, köztük a legismertebb Stefan Zweig regénye, de nagy visszhangot váltott ki pár évvel ezelőtt Mária Antoinette egyik ma élő leszármazottjának, Catharina Habsburg-Lothringen- nek az életrajzi munkája. De nem egy film is megörökítette már a szerencsétlen sorsú királyné életét, 1938-ban Woody Van Dyke, 1956-ban Jean Delannoy, 2006-ban Sofia Coppola, illetve Francis Ledere és Yves Simoneau rendeztek filmet az életéről. Ez utóbbi dokudrámának hirdeti magát, s történelmi dokumentumok segítségével próbálja megidézni magát a kort is. S bizony musical is készült már a királyné életéből, 2007 májusában a tokiói Imperial Garden Színházban volt az ősbemutatója Michael Kunze és a magyar származású Sylvester Lévay darabjának, amelyet az idén Brémában is elővettek. Á szerzőpáros Elizabeth és Mozart című musicaljét a világ számos országában, így Magyarországon is nagy sikerrel játsszák, a Mozartot a minap Brünnben is bemutatták, s Budapesten, az Operettszínházban tavasszal lesz a Rebecca című darabjuk magyarországi bemutatója. A történet többé-kevésbé ismert, s Lévayékkal ellentétben, ahol több fiktív szereplő is megjelenik, az eperjesi történet többkevesebb hitelességgel lineárisan futtatja a királyné életét. Eperjesen két évvel ezelőtt mutatták be az Assisi Szent Ferenc életéről szóló musicalt, amelynek zenéjét Dusík Gábor szerezte, akinek ez volt az első, egész estés musicalje. Az előadást Martin Kákoš rendezésében azóta is hatalmas sikerrel játsszák, s a napokban ünnepli a 100. előadását. Az idén a darabot bemutatták Pozsonyban az Új Színpadon is (szintén Martin Kákoš színrevitelében). A sikeres bemutató után kapott felkérést Dusík egy következő musical elkövetésére, s hozzá olyan alkotótársakat, mint Viliam Klimáček (librettó), Peter Uličný (dalszövegek), Jaroslav Moravčík (koreográfia). A rendezést a színház főrendezője, Michal Náhlík vállalta magára, aki díszlettervezőül Szőke Anitát szerződtette, a jelmezeket pedig Lenka Kadlečí- kovára bízta. Nyugodtan leírhatjuk, szerencsés csillagzat alatt pompás, minden igényt kielégítő darab és előadás született, nagyon sok felejthetetlenpillanattal. Amint már említettem, Klimáček librettója többnyire a valós, történelmi dokumentumokkal alátámasztott múltat követi, de közel sem kisiskolás, felmon- dós stílusban, ahogy azt az életrajzi jellegű musicalek sokasága teszi. A szerzőknek van humorérzékük (pl. nagyon ötletes, és szimbolikus erővel bír az előadás elején behozott fogorvosi szék), s a pszichologizáló érzék sem áll távol tőlük. Mária Antoinetta tragikus hős, akinek az életrajzi tételek felvázolása mellett izgalmas lelki világa van. S talán nem véletlen, hogy az általános történelmi felfogástól eltérően az eperjesi Mária Antoinetta méltóvá válik a szimpátiánkra. Köszönhetően annak is, hogy a fejlődésregényekhez hasonlóan a csacska, butuska kislánytól a szexuálisan kielégítetlen, kicsapongó, az állam érdekeivel nem törődő szukán át (ahogy a korban nevezték) eljut a sorsával bátran szembenéző, méltóság- teljes királynéi szerepig, akinek a mindenkori forradalmak csőcseléke semmilyen téren nem lehet „vetélytársa”. A szerzők a királyné monumentális figurája mellett megmutatják férje, XVI. Lajos alakját. Ezenkívül végigkíséri lánya életét Mária Terézia is, aki holtában is megjelenik a lánya előtt, s amíg életében folyamatosan kritizálta, a kivégzés előtt megbocsát neki. Mellettük ott van még a szeretőként elhíresült (egyféle furcsa szerelmi háromszög ez, hiszen Mária végig kitartott félje mellett) Fersen, továbbá Po- lignac, akit szintén „összehoztak” a királynéval, valamint Lajos öccse, az orléans-i herceg kap fontosabb szerepet. Ja, és ne feledkezzünk el Robespierre-ről sem, aki ebben a történetben a róla alkotott általános képpel nem igen A Mária Antoinetta történelmijelentőségű előadás, amely remélhetőleg minél előbb eljut pozsonyi és más színpadokra is. kerül beszélő viszonyba. Vérszívó politikustípus, pojácának öltöztetve, aki semmiben sem különbözik attól a csőcseléktől, amely őt is elemészti. S amikor az előadás végén félrelökik, a tömeg közepén már megjelenik Napóleon. De hangsúlyozom, az eperjesi előadás nem a francia forradalomról szól, még ha azt nem is zárhatja ki teljesen a történetből. Szőke Anita díszlete az első részben teljes pompájában mutatja a párizsi udvart, s káprázatosak Lenka Kadlečíková kosztümjei is, amelyek a kor divatját (pl. az emeletes hajfrizurát) is hozzák. Szellemes ötlet a király által Máriának ajándékozott trianoni kastély megjelenítése kicsiben, amelynek a tetején a szerelmi románc zajlik Mária és Fersen között. A második részben a pompa teljesen eltűnik, s a forradalom világát csupasz vastraverzek jelenítik meg. E térbe a végén teljes „életnagyságban” bevonul a guillotine. S Mária is fejtete ruhát ölt, holott ezt tiltja a forradalmi etikett. Dusík Gábor zenéje szerencsésen ötvözi a rá jellemző fülbemászó, dallamos muzsikát s a barokkosán gazdag közjátékokat, amelyek teljes pompájában megelevenítik a XVIII. század hangulatát (a színház négy számot megjelentetett minicédén, bár érdemes lenne minél előbb a musical teljes anyagát kiadni). Hasonlóan mozgalmas Jaroslav Moravčík koreográfiája, aki mind a tömegjeleneteket, mind a színpadi mozgást biztos kézzel irányítja. S mindehhez társulnak a bravúros színészi teljesítmények. Az előadást Ľudmila Dutková viszi a hátán, aki bravúrosan mutatja meg azt a folyamatot, ahogy a kamaszlány Marie Madame Deficit figuráján (ahogy előszeretettel nevezték) át eljut a hónapok alatt megőszült, sorsát méltóságteljesen viselő nagyasszonyig. S Dutková énekhangilag is bírja a nem kevés számot, amivel Dusík megajándékozta. Méltó partnerre akad Silvester Matulában (XVI. Lajos), aki rendkívül összetett figurát képes elővarázsolni ebből a végtelenül naiv, hiszékeny, de szimpatikus lényből. Kveta Stra- žanová rezignált, de végig királynői erővel rendelkező Mária Teréziája tehetetlenül nézi lánya tragédiáját, amibe ő maga kergette bele a házasságra és uralkodásra még éretlen lányát. Hundža István Fersenje egyszeri románcnak induló kalandból vált át mély szeretettel és aggodalommal övezett kapcsolatba. Kevesebb egyediséget tudnak felmutatni a negatív figurák, így Alex Merkovský Da- uphinje vagy Boris Smík Robespi- erre-je, de ennek oka az is lehet, hogy nem kapnak elég lehetőséget az alkotóktól, hogy szerepüket kibonthassák. Ezt leszámítva történelmi jelentőségű előadás született Eperjesen, amely remélhetőleg minél előbb eljut majd pozsonyi és más színpadokra is. Aaron Eckhart és Jennifer Aniston (Képarchívum) John Woo életműdíjat kap Velencében John Woo hongkongi filmrendező életműdíjat vehet át a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon. Az Ál/Arc és a Mission Impossible II rendezőjének a fesztivál idején, jövő szeptemberben adják át az elismerést. A 63 éves Woo hosszú hollywoodi kitérő után tavaly tért vissza Kínába, ahol a 80 millió dollár költségvetéssel készült Csi pi (Vörös szikla) című kétrészes történelmi eposzával jelentős bevételeket ért el. (mti) . MOZIJEGY Derült égből szerelem
