Új Szó, 2009. december (62. évfolyam, 277-300. szám)

2009-12-02 / 278. szám, szerda

12 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2009. DECEMBER 2. www.ujszo.com Virágkötő versenyt hirdettek alapiskolások számára Becsalogatják a leendő diákokat V. KRASZN1CA MELITTA Karva. A hagyományos nyílt napokon első alkalommal rende­zett virágkötő versenyt az alapis­kolák felső tagozatos diákjainak a Karvai Szakközépiskola. Azzal a nem titkolt céllal szervezték a rendezvényt, hogy ilyen formá­ban is népszerűsítsék az intéz­ményben folyó oktatást az alapis­kolás tanulók körében. Varga Péter igazgatót is meg­lepte a nagy érdeklődés: a Komá­romi, a Dunaszerdahelyi és az Ér­sekújvári járás 12 alapiskolájából 35 diák érkezett. A versenyzőknek két feladatot kellett megoldaniuk: a közelgő ünnepekre való tekin­tettel egy adventi koszorút és egy karácsonyi asztaldíszt készítettek, amire 60, illetve 45 percet kaptak. Az előbbit hozott anyagból, az utóbbihoz viszont a helyszínen kellett összeválogatniuk a megfe­lelő hozzávalókat. A serénykedő diákok között fiúk is akadtak szép számmal: a kilencedikes perbetei Izsák Patrik elárulta, szereti a kézműves-foglalkozásokat, a fo­nást, a faragást, ezért jelentkezett a versenyre, egyébként szakács­nak készül. Az ugyancsak perbetei Klatton Krisztina szüleinek virág­boltja van, volt hol ellesnie egy­két fogást. A nyolcadikos lány nem tartja kizártnak, hogy Karván folytatja középiskolai tanulmá­nyait. A diákokat kísérő tanároknak, szülőknek Keszegh Ágnes szakok­tató tartott rövid előadást a ko­szorúkészítés fortélyairól, az ép­A díjazottak A szakiskola tanáraiból álló háromtagú zsűri kategóri­ánként három díjat osztott ki. Az adventi koszorúk kö­zül a dióspatonyi Varga Pé­ter munkáját találta a leg­szebbnek, a második Baku- lár Ildikó (Marcelháza), a harmadik Fábián Rita (Ko­márom, Eötvös utcai alapis­kola) lett. Az asztali gyertya­dísz kategóriában Havran- csik Friderika (Komárom, Eötvös utcai alapiskola), Varga Péter és Klatton Krisz­tina (Perbete) végzett az el­ső három helyen, (vkm) pen aktuális trendekről. „Advent a várakozás ideje, ezért az adventi koszorút inkább a visszafogottság jellemezze. A karácsonyi asztali gyertyadísz aztán teljes pompájá­ban díszeleghet - magyarázta a szakember. - Míg néhány évvel ezelőtt a sötét tónusok, sőt a feke­te volt a divat, napjainkban in­kább a vüágos, krémszínek domi­nálnak. Kiegészítőként megjelent a fém, a kis csillagok, az üveg­gömbök, a mézeskalács, és leg­újabban a gyapjú, a nemez. De lé­nyegében mindent felhasználha­tunk, amit a természet kínál. És főként azt tartsuk szem előtt, ki­nek készítjük a koszorút: a tren­dektől függetlenül igyekezzünk inkább a megajándékozott sze­mély ízlését figyelembe venni.” Két új szak nyílik az iskolában Varga Pétertől megtudtuk, a Karvai Szakközépiskola a 2010/11-es tanévben az eddigiek mellé két új szakot is meghirdetett: az egyik a megszűnt gadóci mezőgazdasági iskolától átvett agrárvállalkozó szak, a másik egy új képzés, a környezetvédelem, aminek komoly perspektívája van tájainkon is. „Örömmel mondhatom, hogy hosszú idő után idén nem csökkent diákjaink létszáma, jelenleg 148 tanulónk van - mondta az igazgató. - Nyitra, Besztercebánya és Nagyszombat megyéből is vannak diákjaink, a távolról érke­zőknek kollégiumi ellátást biztosítunk.” (vkm) Készülnek az asztali gyertyadíszek (Kis Kata felvétele) Jubilál a nyitrai egyetemisták Juhász Gyula Ifjúsági Klubja - megalakulása óta negyvenöt év telt el Magyar klub egy szlovák városban Nyitra. Negyvenöt éves idén a nyitrai magyar egyete­misták Juhász Gyula Ifjú­sági Klubja, és hogy is ün­nepelhetne másként, mint rendezvényekkel. VRABEC AAÁR1A Például egy Závada Pálról szóló rendhagyó irodalomórával, az íróval folytatott esti beszélgetés­sel és nagysikerű regénye, a Jad- viga párnája filmváltozatának ve­títésével. Szója és nosztalgia Ismeretterjesztő és szórakozta­tó összejövetelekből, ötletesnél ötletesebb rendezvényekből egyébként sincs hiány, aki figyel­mes és érdeklődő, az szinte min­den héten talál magának valami elfoglaltságot a tanulás után. De vajon mennyi az érdeklődő, kér­deztem a JUGYIK alelnökét, Nagy Gabriellát, és vezetőségi tagját, Berdics Tímeát a jubileum kap­csán. Gabriella nagyszelmenci, Anikó abaújszinai, mindketten magyar-angol szakosok, közös albérletben laknak, és közösen tervezik, szervezik a jugyikos ak­ciókat. Azt mondják, van egy ti­zenöt fős szervezőgárda, és vagy övenfős törzsközönség, ezekre mindig számítani lehet, a többiek a programtól és egyéb teendőiktől függően vesznek részt a rendez­vényeken. „Ez nem sok, ha abból indulunk ki, hogy Nyitrán vagy hatszáz magyar egyetemista ta­nul, de számításba kell vennünk, hogy ma már nem olyan a közös­ségi élet, mint a hetvenes, nyolc­vanas években volt. Nagy konku­rencia a számítógép, a tévé és a diákok kényelmessége is. De nem panaszkodunk, azok, akik eljön­nek a Jugyik-estekre mindig jól érzik magukat, és ez a lényeg” - mondja Gabriella, akit idén ősszel választottak meg alelnöknek. Az elnököt történetesen Nagy Gá­bornak hívják, de nem csak a ne­vük hasonló, az elképzeléseik is összhangban vannak „Azon dol­gozunk, hogy a Jugyikról, ne csak a magyar bulik jussanak a diákok eszébe. Persze, kell a kikapcsoló­dás is, kéthetente most is szerve­zünk valamelyik nyitrai szórako­zóhelyen bulit, de igyekszünk oda is igényesebb, kevésbé ismert, al­ternatív zenét becsempészni. Úgy látom, fogékonyak rá a diákok, de a legnagyobb sikert mindig a nosztalgiabulik aratják. Visszajá­ró vendégünk a nagymegyeri Bigman Band, ha ők húzzák a talpalávalót, akkor két-három- százan is összejövünk.” A másfaj­ta zenei és mozgásstílus iránt ér­deklődők ősztől a Mura Anikó és Bedécs Tímea által vezetett nép- táncsoportban is kipróbálhatják magukat. Egyelőre tizenkét tagja van a csoportnak, csupa lány, de a fiúkat is szívesen látják. Akinek a keze ügyesebb, az kézműves fog­lalkozásokon fejlesztheti a képes­ségeit, akit pedig inkább a kom­munikáció rejtelmei érdekelnek, annak ott a Szója csoport, ahol szójátékok, gyakorlatok, és drá­mapedagógiai elemek segítségé­vel tanulhat egyet s mást arról, hogyan érthetjük meg magunkat, Diákbál és érthetünk meg másokat a leg­könnyebben. A csoportot Elek Erika vezeti, legalább tizenketten mindig vannak a foglalkozáso­kon, mert azon túl, hogy érdeke­sek, valóban hasznosíthatók is az ott tanultak.” Szívesen jönnek az előadók A Jugyik legtöbb rendezvényét a nyitrai református parókia épü­letében tartják, a helyi tiszteletes, Ficzere Tamás és felesége már tiszteletbeli jugyikosnak számít, annyit segítenek a fiataloknak. „Minden évben megszervezzük a tavaszi és az őszi ifjúsági napokat, könyvvásárt, akadémia esteket tartunk. Igyekszünk olyan elő­adókat hívni, akik iránt feltehető­en nagy lesz az érdeklődés, így esett a választásunk Matus Éva parapszichológusra is, aki nume- rológiáról, meditációról, lelki bé­kéről beszélt. Tavaly láttuk ven­dégül Simon Attila történészt, Vi­da Gergely költőt, Freund Tamás agykutatót, koncertet adott a Ki­csi Hang. N. Tóth Anikó Radnóti Miklós születésének 100. évfordu­lója kapcsán tartott előadást, idén pedig a klub névadójáról, Juhász Gyuláról emlékeztünk meg” - so­rolja Nagy Gabriella. Kérdésünk­re, hogyan jut ideje a tanulás mel­lett a szervezőmunkára, azt mondja: úgy, hogy sok a lelkes se­gítője és mind szíwel-lélékkel csinálják. Hogy a klubon belül még jobb legyen a kommunikáció, közös csapatépítő tréningen is részt vettek. „Minden hétfőn vezetőségi ülé­sünk van, ilyenkor mindenki hoz­za az ötleteit, és közösen döntjük el, mit valósítunk meg. Csak raj­tunk múlik a siker, mert az elő­adók nagyon szívesen jönnek Szlovákiából és Magyarországról is, a legtöbben még a tiszteletdíjat sem fogadják el. Ha az útiköltsé­get vagy a szállást meg kell téríte­nünk, a Szülőföld Alaptól kapunk támogatást, tavaly az ő segítsé­gükkel szerveztük meg az Eszter­gomi Anyanyelvi Tábort. De na­gyon segítőkész a Közép-európai Tanulmányok Karának vezetősé­ge is, Komzsík Attila dékánnak köszönhetően nemsokára talán lesz egy állandó helyiségünk, ahol a rendezvényeinket megtarthat­juk. Közösségi élmény A Jugyik megalakulásának negyvenötödik évfordulóján, no­vember 9-én a rajz szakos magyar diákok alkotásainak kiállításával ünnepelték, de a jubileumi ren­dezvénysorozatnak ez csak a kez­dete volt. Idén is megszervezik a már hagyományos műveltségi ve­télkedőt, tavasszal verses-zenés esttel ünnepük meg a költészet napját, tartanak testfestés-bemu­tatót, nyáron ismét lesz Gímesen gólyatábor, és természetesen, folytatódnak a már bevált foglal­kozások. Nyitrán magyar diáknak lenni mindig különleges dolog volt, hi­szen a város magyar lakossága az egy százalékot sem éri el, magyar iskola nincs, kulturális rendez­vény is csak annyi, hogy évente egyszer vendégszerepei a Jókai Színház. Ilyen körülmények kö­zött magyar kulturális közegről aligha lehet beszélni, attól pedig, hogy szlovák rendezvényeket lá­togassanak, sokakat elrettenthet Nyitra magyarellenes hírneve, ami szerencsére nem azonos a hétköznapi valósággal, ebben a lányok is egyetértenek velem. „Harmadéves vagyok, de azzal, hogy a magyarságom miatt kezd­tek volna ki, még nem találkoz­tam. Nem érzem magam elnyo­mottnak, mert eleve úgy gondo­lom, hogy nem élhetünk folyto­nos görcsben, hol ki szól ránk” - mondja Mura Anikó. „Az intelli­gens embereknek semmi bajuk velünk, mert tudják, hogy ebben az országban magyarok is élnek. A többit meg nem kell figyelembe venni” - véli Nagy Gabriella. Azt sem látja olyan nagy hátránynak, hogy Nyitrán valóban nincs ma­gyar kulturális élet. ,Annál több lehetőségünk van megmutatkoz­ni nekünk, jugyikosoknak, annál jobban kell ügyelnünk arra, hogy az élet minden szegletéből kínál­junk valamit - véli. Nem enged­hetjük meg magunknak, hogy a Jugyik csak afféle irodalmi klub legyen, hiszen az irodalomnak is minden művészeti ággal van kapcsolata. Szeretnénk minél több irányba nyitni, a képzőmű­vészet, a zene, a földrajz, a törté­nelem, de akár a sport felé is. Ha azt akaijuk, hogy a diákok klubba járjanak, olyasmit kell kínálni nekik, amit csak itt találnak meg. Lehet, hogy sokan most még nem tudatosítják, de biztos vagyok benne, hogy az egyetemi évekből a legemlékezetesebb az marad számunkra, amit közösségben él­N.Tóth Anikó alőadása Juhász Gyuláról (Danko Aliz felvételei) SZÜLŐFÖLDÜNK A mellékletet szerkeszti: Klein Melinda Levélcím: Szülőföldünk, Lazaretská 12, 811 08 Bratislava 1 Telefon: 02/59 233 426, fax: 02/59 233 469, e-mail: melinda.klein@ujszo.com

Next

/
Oldalképek
Tartalom