Új Szó, 2009. december (62. évfolyam, 277-300. szám)
2009-12-15 / 289. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. DECEMBER 15. Kultúra 7 Rázván Savescu román rendező barátságpillanatot küldött a 11. Pozsonyi Nemzetközi Filmfesztiválra Feketekaviár és a fotelbe zárt férfi Rögtönzött casting Zina néni lakásán a román rövidfilmben A török lány és a bolgár fiú az idegengyűlöletet szerelemmel „gyó - gyítják" Kamen Kalev filmjében (Fotók: MFF Bratislava) Miként az információs szekciókban, a versenyprogramban is nehéz, intellektuális „hangulat”- vagy „állapoť’-filmeket láthatott a nagyközönség, illetve a zsűri az idei pozsonyi szemlén. Egyik újdonsága volt a mustrának, hogy az első- és másodfilmes rendezők versenye rövid- és dokumentumfilm- versennyel is bővült. TALLÓS1 BÉLA A rövidfilmeket a versenyfilmek előtt bonuszként láthatták a nézők. Számomra a legkellemesebb meglepetést, egyben a legnagyobb mozgóképes élményt a látottak közül a román rövidfilm, Rázván Savescu Kaviár (Icre Neg- re) című, mindössze húszperces munkája szerezte. Igaz, itt Pozsonyban a zsűri nem koronázta az alkotást díjjal, minthogy valójában nem újít filmnyelvet, nem burkolózik valamiféle sejtelmes, követhetetlen pszichologizálásba, nem közvetít megrendítő pusztítást, csupán egy egyszerű, szolid, szelíd emberi érzést és kapcsolatot próbált meg érzőn és értőn tálalni. Olyasmit, amit intellektuális szemüvegen keresztül ítészek és nem ítészek is hajlamosak giccsbe hajlónak, szappanoperai mézesmáznak látni és nem szeretni. Egy harmincöt éves, megélhetését nehezen kereső, alsóbb rétegekből származó férfi, Robert kislányával, Anával, akit egyedül nevel, felszáll a Bukarest felé száguldó expresszvonatra. A férfi egy befőttesüvegben feketekaviárt vissz az újgazdag Zina néninek. Karácsonyi ajándékra szeretné költeni az érte kapott pénzt, hogy Anát boldognak lássa. Ana a mindene, a legdrágább kincse. Anát már sok mindenre megtanította az élet, szinte felnőtt fejjel gondolkodik, egyenrangú társként próbálja irányítani az apját az út során. Bukarestben az egyik szupermarketbe szeretne elmenni, mivel látta a tévében, hogy ott álmainak álma teljesülhet. Apja viszont lebeszéli a shoppingolás- ról, mivel vinnie kell a feket.ekavi- árt Zina néninek ki Bukarest szélére, s így a városból semmit sem látnak. Zina néni, akinek modellügynöksége van, szó nélkül küldené el őket, ha az apa nem lenne leleményes, s nem kémé meg, hogy próbáljon meg valamilyen lehetőséget találni Anának. Össze is hoznak számára egy gyors cas- tingot. A tehetségfelméréssel eltelik a nap Zina néni hivalkodó lakásában, s Ana semmit sem lát a városból, semmi se teljesül az álmokból. Az sem, amit ő szeretne, és az sem, amit a casting révén az apja. Állnak elárvultán a sötétedő Bukarest szélén, hazafelé indulva, kis pontokként a nagy semmiben. De a legnagyobbak ők ott abban a pillanatban. Egymásra utalva, egymást szeretve, nagyokat nevetve a hóban, karácsonyi várakozásban. Rázván Savescu ebben a rövidfilmben azt a csodát teremtette meg, ahogy apa és lánya igazi barátságpillanatban Boncává válnak. Hogy ez valójában mit rejt magában? A legnagyobb ajándékot, amivel az élet megajándékozhat, s aminek lényegét Varga Katalin fogalmazta meg élvezetesen a Legyél te is Bonca című művében. Két ember legtisztább, legszebb, legbensőbb egymáshoz tartozása. Tiszta film a Kaviár, egy aprócska gyöngyszem, amely húsz percben rengeteget mond el gyarlóságról, kapzsiságról, akarásról és vágyról, nyitottságról és kiszolgáltatottságról, lenézésről és kivagyiságról, a mai román és nem román létről. Román film nem hat újdongás- ként a pozsonyi szemlén - mint ahogy a vüág rangos fesztiváljain sem. Annál kevesebbet szerepel viszont bolgár mozgókép a nagy mustrákon. Talán majd Kamen Kalev rendező tapos ki utat a világ felé, aki Pozsonyban Eastern Plays című első rendezésével elnyerte a legjobb rendezőnek járó díjat. Tömény cigarettafüsttel és olcsó alkohollal átitatott lehangoló filmet forgatott Szófia illúzióvesztett új generációjáról, amely az idegengyűlöletből fakadó .fizikai agresszióban képes csak megélni kitörési ambícióját. Ebben a sötét, komor, tudattalanságával, előítéleteivel földhöz ragadt világban, amely dúl-fúl, és ellenségképek üldözésében keresi a megoldást és a megnyugvást, Kamen Kalev is csupán egyetlen fénysugarat tud találni: azt, ami ősidők óta világít. A szerelmet, amely képes egymáshoz rendelni bolgár fiút és török lányt, s személyre szabva ad egyfajta variációt az idegengyűlölet helyes kezelésére. A mexikói-amerikai határt mexikói oldalról „megtorpedózok” problematikája a filmművészetben is visszatérő téma. Kapásból említsünk néhányat a közelmúltból, amely érinti áz ideiglenes mexikói határátlépők igyekezetét. Itt van a Nem vénnek való vidék a Javier Bardem által életre keltett figura ámokfutásával, a Bábelnek az az epizódja, melyben Gael García Bemal figurája, Santiago viszi a prímet, legutóbb pedig hazai mozikban a Sin Nombre című amerikai-mexikói filmet láthattuk kegyetlen, gyilkos valóságával. Emberibb, intimebb háttérrel, lassú időmúlással mutatja be a határ menti várakozás napjait Rigober- to Pérezcano Megrekedtek című alkotása, amely a pozsonyi szemlén több díjban is részesült, köztük a filmkritikusok díjában. A film egy fiatal férfi mindennapjait mutatja be, aki megrekedve várakozik átkelési lehetőségre a határ mexikói oldalán, míg többszöri próbálkozás után, két helyi asszony szerelmétől megtámogatva végül egy öblös fotelben köt ki. A hatalmas ülőalkalmatosság belsejébe beépítve tart a hivatalos határátkelő felé egy kisteherautó platóján. Mindhárom film arról üzen, s üzent a Pozsonyi Nemzetközi Filmfesztivál közönségének, hogy a káoszból való kiúthoz, az álmokhoz, a szebb és jobb világ reményéhez az az energia adhatja a legtöbbet, amely a' szeretetet, a szerelmet táplálja. És ezt nem giccses álomgyári produkciók sugallják, hanem nagyon kemény valóságú mozgóképek. A The X Factor hatodik sorozatának győztese, Joe McElderry áll majd a brit kislemezlista csücsán Megvan a karácsonyi listaelső! PUHA JÓZSEF Néhány éve már nincs harc a karácsonyi brit kislemezlista első helyéért, előre tudjuk, ki fog vezetni. Pontosabban azt tudjuk, hogy a The X Factor aktuális győztese áll majd az élen, személye csak december derekán derül ki. Vasárnap ért véget napjaink legnépszerűbb brit tehetségkutató tévéműsorának hatodik sorozata, így már az előadó személye is ismert. Az első győztes, Steve Brookstein 2005 januárjának első hetében foglalta el az összesítés csúcsát, a többiek már az ünnepek alatt uralták a mezőnyt. 2005-ben Shayne Ward, 2006-ban Leona Lewis, 2007-ben Leon Jackson, tavaly Alexandra Burke vezetett. A verseny december közepén fejeződik be, a győztes kislemezét - a műsorban énekelt dallal, dalokkal - villámgyorsan megjelentetik, az emberek megrohamozzák a boltokat, vagy beszerzik az internetről, s néhány nap alatt annyit vásárolnak belőle, hogy nemcsak a karácsonyi rangsor élét foglalja el, hanem az év legkelendőbb kislemezeinek listáján is az élmezőnyben zár. Kivételt itt is csak Steve Brookstein képez, az Against All Odds című felvétele 2004-ben a harmincadik helyen végzett. Shayne Ward dala, a That’s My Goal 2005 második, Leona Lewis felvétele, az A Moment Like This 2006 második, Leon Jackson dala, a When You Believe 2007 negyedik legvásároltabb szerzeménye volt a szigetországban. Alexandra Burke felvétele, a Hallelujah tavaly az összesített lista első helyét szerezte meg! A döntősök által előadott, jótékonysági céllal kiadott Hero című dal pedig a második pozícióban zárt. Az idei sorozatban az 1991. június 16-án született Joe McElderry diadalmaskodott, az ezüstérmes Olly Murs, a bronzérmes Stacey Solomon lett. Joe felvétele, a Miley Cyrus előadásában a Hannah Montana: The Movie című mozifilm betétdalaként ismertté vált The Climb átdolgozása tegnaptól szerezhető be, és már az első napon annyit eladtak belőle, hogy be is biztosította a vasárnap este nyilvánosságra kerülő karácsonyi brit kislemezlista első helyét. Joe McElderry, a The X Factor hatodik győztese (Képarchívum) „Hálásak vagyunk, hogy köztünk volt" Eltemették Melis Györgyöt MTl-TUDÓSÍTÁS Budapest. Családja, pályatársai és tisztelői jelenlétében helyezték végső nyugalomra Melis György Kossuth-díjas énekest hétfőn délután Budapesten, a Farkasréti temetőben. Melis György hamvait az evangélikus egyház szertartása szerint búcsúztatták. A Magyar Állami Operaház örökös tagja a művészparcellában, Gyurkovics Mária, Udvardy Tibor és Ferencsik János mellett nyugszik. Sítjába szülőföldjéről, Szarvasról is került egy marék föld. Az életének 87. évében, november 27-én elhunyt énekesre hétfőn délelőtt a Magyar Állami Operaházban emlékeztek. Az Ybl-pa- lotában mondott búcsúbeszédében Hiller István felidézte: Melis György minden műfajban, tragikus és komikus szerepekben egyaránt kiváló volt. Tisztán énekelni, szépen beszélni, meggyőzően játszani - ezek voltak az énekes művészi munkájának alapelvei. Bárhol járt a világban, a Magyar Állami Operaház színpadán volt igazán otthon. „Hálásak vagyunk, hogy köztünk volt” - búcsúzott Hiller István. A pályatársak nevében Tokody Ilona Kossuth-díjas, Melis-díjjal is kitüntetett szoprán emlékezett az operaházi búcsúztatón a művészre. Kiemelte: Melis György valódi sztár volt, sztárallűrök nélkül. Hűséges volt hazájához, szűkebb pátriájához: Szarvashoz és a Magyar Állami Operaházhoz. Teljes pályát futott be a hatvan év alatt, amíg az operaszínpadon állt, szigorú volt a pályatársakhoz, de magához is, és teljes felkészültséget követelt mindenkitől. Melis György a szakma mestere volt, megkapta az összes titulust, de legbüszkébb a Kazinczy-díjra volt, amelyet operaénekesként egyedül nyertei. Az operaház előcsarnokában felállított ravatal előtt Fischer Ádám főzeneigazgató kamaszkori személyes emlékeit idézte fel: a Bartók Béla Zeneművészeti Szak- középiskola növendékeként vált Melis György rajongójává. „Ő volt talán az egyetlen, akiért mi, lázadozó és mindent kritikusan szemlélő serdülők egyöntetűen lelke- sedtünk.(...) Úgy érzem, Melis György művészete is hozzájárult gondolkozásom kialakulásához, és ezt szeretném neki itt most megköszönni” - fogalmazott Fischer Ádám. Mennyivel szegényebb lesz ez az ország, mennyivel szegényebb az operajátszás Melis halálával - tette föl a kérdést Mótyán Tibor, Szarvas szlovák önkormányzatának elnöke, majd hozzáfűzte: szegényebbek leszünk, mert nem látjuk többé, mégis a hálaadás töltse be a lelkeket azért a mérhetetlen szellemi örökségért, amelyet Melis György ránk hagyott. A Deja vu klub vendége a gimnazista Saróka Liliána „A vers választ ki engem” ELŐZETES A Deja vu klub vendége lesz holnap Saróka Liliána verséneklőelőadó. Akik már hallották a pozsonyi Duna utcai gimnáziumban tanuíó diáklányt énekelni, nagy jövőt jósolnak neki. Három évvel ezelőtt kezdett gitározni tanulni. 2008-ban a Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Versenyen a megzenésített vers kategóriában 3. helyezett lett. 2008 júliusában több díjat hozott el a II. SZMAZE tehetség- kutatóról. „Ezt követően sok koncertmeghívást kaptam: felléptem Pozsonyban és Dunaszerdahelyen, Bécsben, Budapesten, Erdélyben és természetesen szülőfalum, Farnad környékén - mondta Saróka Liliána. - 2008 novemberétől már együttesben is tevékenykedem nagyölvedi barátaimmal, én vagyok a MoSaiC együttes énekesnője. Rövid pályafutásom eddigi legnagyobb lehetőségét 2009 őszén kaptam, én lehettem Révész Sándor felvidéki turnéjának vendége.” Arról, milyen szempontok alapján választja dalai „alapanyagát”, a verseket, a következőket árulta el: „Szívesen zenésítem pieg nagy klasszikusaink-József Attila, Ady Endre, Pilinszky János, Babits Mihály - kevésbé ismert verseit, felvidéki költőink verseit, kortárs verseket. A lényeg, hogy a mondanivalója már az első olvasásra megfogjon, hogy a vers hangulata rögtön magával ragadjon. Sokszor úgy érzem, hogy nem én, hanem a vers választ ki engem. Nem csupán verseket zenésítek meg, hanem én magam is írok szövegeket, verseket. Mindemellett a Hangzavar diákújság főszerkesztője vagyok a Duna utcai gimnáziumban. További terveivel kapcsolatban így fogalmazott: .Abban biztos vagyok, hogy szeretnék megteremteni valamiféle kulturális mozgalmat, ami felébresztené végre a fiatalságot. De ez csak egy szép álom... Hogy merre visz az utam tovább? Nem tudom, mivel túl sok minden érdekel, így nagyon nehéz választani. Azon vagyok, hogy józan életet folytassak ebben a zavarodott világban.” (sa)
