Új Szó, 2009. december (62. évfolyam, 277-300. szám)
2009-12-02 / 278. szám, szerda
SZÜLŐFÖLDÜNK 2009. december 2., szerda 6. évfolyam, 44. szám A térség legégetőbb problémája az úthálózat bővítése - a 63-as főút túlterheltsége egyre nagyobb súllyal nehezedik a közelében elterülő községekre Megháromszorozódhat Gútor lakosainak száma Gútor. A pozsonyi agglomeráció rohamos terjeszkedése miatt a Csallóköz felső részében található településeken az elkövetkező néhány évben a lakosság lélekszámának gyors növekedésével kell számolni. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Ennek egyik kísérőjelensége az etnikai arányok változása, mely jelenleg a főváros és Somoija közötti településeken érzékelhető leginkább. A szenei járásbeli Gútor polgármestere, Schnobl József arról számolt be, hogy az 1370 helyi lakos 65 százaléka szlovák, 35 százaléka magyarnak vallja magát, ám további, mintegy ezer itt élő ember nem jelentkezett be állandó lakhelyre. A községnek ez évente közel 91 ezer eurós bevételkiesést jelent, ugyanakkor a községi szolgáltatások folyamatos bővítését is feltételezi. Kilencven hektár terjeszkedésre A község mégis láthatóan fejlődik - az utóbbi három évben európai uniós forrásokból mintegy 2,65 millió eurót (80 millió koronát) sikerült beruházni, aminek köszönhetően felújíthatták a művelődési központot, a tornatermet, a községházát, valamint a közterületeket és köztéri szobrokat is. ,A község új falufejlesztési terve közel kilencven hektárt biztosít a további építkezéseknek - mondja Schnobl József -, elsősorban családi házak, illetve kisebb lakótömbök épülnek fel ezeken a területeken. A Somoija felé vezető út mentén található, magánkézben levő telkeken már folyik az építkezés. Júliusban kezdődött a közművesítés, százötven családi házat, valamint harminckét lakásegységből álló lakótömböt emelnek itt, s a területen helyet kapnak a lakosság ellátását szolgáló létesítmények, például különböző üzletek, szolgáltatások is.” Új tanintézmények kellenek Óvoda és iskola is épül Gútor új részén, hiszen a község központjában lévők kapacitása teljes mértékben ki van használva. Magyar tannyelvű iskola 2008-tól nincs a községben. „Az önkormányzat egyik legnagyobb sikere az volt, hogy mintegy hét éve visszaállítottunk itt egy magyar osztályt. 2002-ben még hat gyerek látogatta, ez a létszám fokozatosan csökkent. Ma már csak egyetlen alsó tagozatos kisdiákunk látogatja a somoijai magyar tannyelvű alapiskolád’ - mondja a polgármester. Az említett kilencvenhektámyi terület beépítésével 2015 és 2018 között Gútornak megháromszorozódik a lakossága, a lélekszám ötezer fő fölé emelkedik. A községi utak fokozott terhelését úgy igyekeznek elkerülni, hogy a beruházók segítségével bekötőutat építenek a Pozsony és Dunaszerdahely közötti 63-as főútra. Ennek nyomvonala egybeesik majd a korábban szövetkezeti gépezetek által használt földútéval. „A község így gyakorlatüag mentesül a forgaSchnobl József: „Kétszázhetven hektárunk víz alatt van, a többit szeretnénk a lehető legjobban kihasználni... " (A szerző felvétele) lom egy jelentős részétől - mondja a polgármester, hozzáfűzve: ipari zónát is terveznek a bekötőút mellé. Téli stadion épül További fontos beruházásnak ígérkezik a téli stadion, mely a tervek szerint 2010-ben épül meg. Jelenleg az engedélyeztetési folyamat zajlik, ám az érdeklődés az új sportlétesítmény iránt már ma jelentős. Ehhez hozzájárul az is, hogy Gútor az utóbbi években „edzőközpontként” került be a köztudatba - a 2002-ben átadott sportcsarnok kihasználtsága minden várakozást felülmúlt. Bő egy évtizede probléma a Felső-Csallóközben Pozsony megközelítése. Schnobl József ennek kapcsán megjegyzi: „Szomorú tény, hogy még a megye vezetése sem döntötte el, a lehetséges megoldások közül melyiket alkalmazza a gyakorlatban, ám a 63-as főút túlterheltsége egyre nagyobb súllyal nehezedik a közelében elterülő községekre. Tudomásom szerint a Pozsony környéki települések többsége a miénkhez hasonló falufejlesztési koncepciót dolgozott ki - ám az infrastruktúra-fejlesztés ettől véleményem szerint évekkel le van maradva. Ha már ma kezdetét venne is a tervezés és a földterületek felvásárlása, 2014-re talán megépülhetne az út. Ehhez képest még csak ott tartunk, hogy a különféle elképzelések fölött vitatkozunk...” (la) Az épülő lakópark - százötven családi ház és lakótömbök állnak majd itt (Somogyi Tibor felvétele) MINEK ÖRÜLNE A LEGJOBBAN? Ul SZ° «VťVES ELÖFIZn FES Vasárnap egyéves előfizetés 20 EURÓ ÉRTÉKBEN KÖNYVVÁSÁRLÁS! || Porszívó Eza lapjárOnnek! V"Neves közreműködők, világszínvonalú produkciók a Duna-parti városban Tízéves a RÉV Magyar Kultúra Háza ÚJ SZÓ-HÍR Komárom. Csak szuperlatívu- szokban lehet szólni a hétvégi RÉV fesztiválról, amelyet a RÉV Magyar Kultúra Háza 10. születésnapjának tiszteletére rendeztek Komáromban. Elismerés illeti elsősorban a főszervezőt, Lakatos Róbertét, aki világszínvonalú produkciókat hozott a Duna- parti városba, és természetesen valamennyi fellépőt, aki elfogadták meghívását. Fergeteges koncerteket, színvonalas színházi előadást láthatott-hallha- tott a közönség, a vérpezsdítő táncházban rophatta a táncot. Remélhetőleg az elkövetkező évtizedben is sok hasonló élményt tartogat még számunkra a RÉV. Lajkó Félixet Brasnyó Antal brácsaművész kísérte Korpás Éva és zenekara tavasszal megjelenő albumát mutatta be a RÉV színpadán, amelyet az autentikus népzene mellett megszólaló dzsesszes-rockos népdalfeldolgozások teszik igazán izgalmassá (Pézman Zoltán és Korpás Péter felvételei)
