Új Szó, 2009. december (62. évfolyam, 277-300. szám)
2009-12-15 / 289. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. DECEMBER 15. Vélemény és háttér 5 TALLÓZÓ LA LIBRE BELGIQUE A magyarországi politikában várt változásoknak tulajdonítja a La Libre Belgique belga lap azt a múlt heti döntést, amellyel a szocialista pártok európai csoportja visszavette soraiba Robert Fico 2006 óta felfüggesztett pártját, azt a Smert, amely „Vladimír Mečiar egykori diktá- tomövendék pártjával, de főleg a cigány- és magyarellenes, gyűlölködő nacionalista párttal alkot koalíciót”. A lap prágai tudósítása szerint a szocialista pártkongresszuson részt vevő „delegációk többsége számításba vette Szlovákia csekély súlyát és azt a fenyegetést, amely Közép- Európa stabilitására nehezedik Orbán Viktor nacionalista jobboldali pártjának nagyon valószínű elsöprő győzelmével a jövő tavaszi magyar választáson”, (mti) Nem a gyereknek vettem karácsonyra. Ez a hivatal éwégi ajándéka. (Peter Gossányi rajza) A haza Magyarországon Orbán Viktor, aki ellene van, azt hazaárulónak nyilvánítja a médiagépezet Autoriter uralom következhet A fasizmus magyarországi előretörésének lehetőségét latolgatta a Profil című osztrák hetilap. MT1-1SMERTETÉS A lap szerint soha nem vetített még előre küszöbön álló kormány- váltás ilyen hosszú árnyékot Magyarországon, mint a jövő áprilisban várható. Minisztériumi bürokraták olyan fiatal helyettesekkel veszik körül magukat, „akiknek a megfelelő pártkönyv van a zsebében”. Aválasztásokon Orbán Viktor fog nyerni, és lehetséges, hogy kétharmados többséget szerez - állapítja meg -, és „gátlástalan jobboldali populistaként” jellemzi a Fidesz elnökét. A parlamentbe bekerülhet „a nyíltan szélsőjobboldali, romaellenes és antiszemita” Jobbik is-tette hozzá. Magyarországra hosszú évekre autoriter uralom következhet, az új miniszterelnök a saját kezében összpontosítja a hatalmat. Az igazságszolgáltatás és a legtöbb médium az ő irányítása alá fog tartozni vagy kérdés nélkül engedelmeskedik neki. Az ellenzéket és a kritikus nyilvánosságot bizonyos mértékig megtűrik, de a kibontakozását megakadályozzák-vélte a Profil. A szerző szerint a Fidesz-elnök eddig is kevés tiszteletet mutatott a demokratikus eljárások iránt. Amikor 2002-ben elvesztette a választásokat, nagy utcai tüntetéseket szervezett a vélt választási csalások miatt - írta. Orbán Viktor korábbi kijelentésével kapcsolatban, hogy „a haza nem lehet ellenzékben”, azt írta: a „haza” Magyarországon Orbán Viktor, aki ellene van, azt hazaárulónak nyilvánítja egy befolyásos médiagépezet. Sokan bíznak még abban, hogy a demokratikus berendezkedés „még egy Orbánt is kibír”, így például Kőszeg Ferenc, a magyar Helsinki Bizottság elnöke és Kis János filozófus. Debreczeni József viszont kétkedőbb, szerinte Orbán Viktor „a hegemonikus hatalom- gyakorlás rendszerét fogja bevezetni”. A gond az - írta a Profil -, hogy Orbán Viktornak nincs komoly politikai ellenfele. A kormányon levő MSZP „romokban heveri’. A lap felidéz egy, a Gellért Szálló előtt rendezett kampányeseményt Lendvai Ildikó részvételével. Aridkor ezen Lendvai azzal érvelt, hogy Magyar- országon harminc százalékkal magasabbak a nyugdíjak, mint Szlovákiában, egy nyugdíjas közbevetette: „Szlovákiában 313 euró az átlagnyugdíj, nálunk 85 ezer forint (315 euró), hol itt a harminc százalékkülönbség?” Orbán Viktor újra és újra kacérkodik a szélsőjobboldallal - írta a lap. A Fidesz számos településen koalíciót alkot a Jobbikkal. A szélsőjobboldali gondolatok szalonképesekké váltak, és mélyen befészkelték magukat a társadalomba. A Jobbik megerősödésével csődöt mondott Orbán politikája a szélsőjobb bevonására. A Fidesznek várhatóan nem lesz szüksége arra, hogy koalíciót kössön a Jobbikkal, de középtávon mindkét párt ugyanannak a választói rétegnek udvarol., A jobboldali közép -idézte Mészáros Tamás írót - a Fidesz törekvései eredményeként folytonosan radikalizálódott. Mostanra összenőtt a radikális széllel.” Az összeállításban a Profil interjút közölt Debreczeni Józseffel. A publicista ebben rendkívüli kaliberű politikusként írta le a Fidesz elnökét, akit nagy politikai szenvedély hajt, ugyanakkor „politikai fundamentalista”. Debreczeni szerint Orbán azt mondja, Isten akaratát akaija megvalósítani, Gyurcsány Ferenc ellenben a rossz megtestesítője. „Ez nem demokratikus gondolkodásmód. A demokrata azt mondja: én tudom jobban is. A fundamentalista azt: én vagyok ajó.” Meggyőződése, hogy ha a Fidesz kétharmados többséget szerez, hegemonikus hatalomgyakorlási rendszert vezet be. Ez nem egypárti hatalmi monopólium, mint a kommunizmusban volt, de nem is többpártrendszer, ahol a pártok szabadon versenyeznek a hatalomért. A hegemonikus hatalom azt jelenti: egy kormánypárt van, amely úgy alakíthatja az alkotmányos kereteket, ahogy neki megfelel. Ilyen feltételekkel soha nem tud győzni a választáson az ellenzék és a sajtót is ellenőrizni tudja Orbán Viktor. A riporter felvetésére arról az elterjedt vélekedésről, hogy az MSZP kormányzása alatt annyira leromlott a gazdasági helyzet, hogy „már nem lehet rosszabb”, Debreczeni azt mondta, ez is a Fidesz propagandájának a közvéleményre gyakorolt befolyását mutatja. A gond nem az, hogy a Fidesz kerül kormányra, mert a szocialisták megérdemlik, hogy leváltsák őket, hanem a kétharmados többség - vélekedett. 2007-ben a Fidesz elnöke azt mondta: egyszer kell nyernünk, de akkor rendesen - idézte fel. „Ez veszélyes fenyegetés” - vélekedett. JiOYZiT Ajándékozásról tudományosan JUHÁSZ KATALIN Mindig irigyeltem azokat, akik már nyáron tudták, kinek mit. Sőt, az üdülőhelyeken vették meg az ajándékokat, aztán fél éven át szorgalmasan dugdosták őket. Én nem bírom ki, hogy ne adjak oda mindenkinekmindentazonnal. Ezért van az, hogy karácsony közeledtével kétségbeesetten szaladgálok, lökdösődöm a tumultusban, szentségelek, miközben igyekszem ignorálni minden idők legidegesítőbb zeneszámát, a Jingle Bellst. Aztán a gyertyagyújtás előtti napon veszekegy csomó felesleges dolgot. Egyszerűbb lenne az életem, ha évközben gyakrabban találkoznék mondjuk a szüleimmel. Kileshetném, kihallgathatnám, ügyesen kikövetkeztethetném, mire vágynak, minek örülnének. Mert hangosan azt mondogatják, hogy köszönikszé- pen, megvan mindenük. Nemrég olvastam egy felmérést, hogy Szlovákia lakosságának túlnyomó többsége ruhaneműt, könyveket, kozmetikai cikkeket szeretne látni a fa alatt. Ez bizony elszomorító, nagyfokú fantáziátlanságra, igénytelenségre utal. Ruhát év közben is vesz az ember, piperecikkekre szintén szüksége van, a könyv nálam magától értetődő invesztíció: ha valamit el akarokol- vasni, akkor megveszem. S ha úgy gondolom, másnakis el kellene olvasnia, kölcsönadom, aztán, ha nagyon megtetszik neki, úgyis megveszi magának. Az említett felmérés készítői 1009 személyt kérdeztek meg ajándékozás ügyében, és kiderült, hogy a trendek az elmúlt évekhez képest nem változtak. A lakosság 38%-a ruhaneműt, 24,1 %-a könyvet, 23,9%-akozmetikaicikkeketsze- retne kapni a Jézuskától. Némi reményre adhat okot, hogy többen komolyabb parfümre, minőségi cipőre, luxusórára vagy -ékszerre vágynak. Ez legalább valami. Valami vágy. Némi fantázia. Készpénzt is sokan kapnának szívesen, aminél kiábrándítóbb karácsonyi ajándékot el sem tudok képzelni. A 29 éven aluliaka CD-knek, DVD- knek örülnének, de a mobiltelefon és más műszaki cikkek is vezető helyen szerepelnek a kívánságlistán. A felmérésből kiderül továbbá, hogy az ajándékvásárlást a megkérdezettektöbbsége (52,6%) decemberre hagyja. Eddig azt hittem, az egész város a bevásárlóközpontokban tolong karácsony előttnéhánynappal, most megtudtam, csaka fele. Tehát va- lahogymajdcsak elférünk. Apropó, nem tud valaki tippet adni, mit vegyekaszüleimnekruhán, kozmetikumon és könyvön kívül? KOMMENTÁR ____ ■ÉheÉÉeeeeee® wmmamk míÉHÉn sb@s slÉMilNMMWBlMMMhtoNiMMMNMHHHNNMNNNHHM Harc a klímaőrület ellen GÁLZSOLT A koppenhágai klímakonferencián összegyűlt szakértők és az ökomozgalmak képviselői hisznek bizonyos dolgokban. A nagy baj épp azzal van, hogy hitté, afféle vallássá vált meggyőződésük, és - Virág elvtárs szavaival élve - erről most nem akarnak ideológiai vitát nyitni. Pedig kellene, persze, nem hitvitát, hanem tudományosat. Tudatosítom, hogy a klímaváltozás tagadása már-már a holocaust tagadásához hasonlatos bűn. Valakiknek mégis vállalniuk kell az ördög ügyvédjének szerepét, és feszegetniük kell a kényelmetlen kérdéseket is, mielőtt még emberek milliárdjainak sorsáról és adójuk euró-százmilliárdjairól születne (rossz) döntés a dán fővárosban. Kezdjük a premisszákkal: 1. Valamikor az elmúlt évtizedekben létezett egy optimális, tökéletes globális átlaghőmérséklet. 2. Ez az elmúlt egy évszázadban a világtörténelem folyamán soha nem látott mértékben melegedni kezdett, és ez a folyamat - gyorsuló tempóban - folytatódik. 3. Ezért a változásért főleg az emberi tevékenység (üvegházhatású gázok kibocsátása) a felelős. 4. Mivel az emberi beavatkozás a fő kiváltó ok, ezért ennek megváltoztatásával a klíma- változás lassítható/megállítható/visszafordítható. 5. Ennek megfelelő eszköze lehet a kibocsátásra országonként elfogadott határértékek megállapítása és a kibocsátási kvótákkal folytatott kereskedelem - az eddiginél bátrabb vállalásokkal és szigorúbb teljesítésekkel. Mindezt persze tudományos tényékként tálalják, a kételkedőket és a kritikusokat meg lehurrogják, mint az igazság és a haladás tudománytalan ellenségeit (mint afféle megrögzött gázkamratagadó kopasz nácikat). A gond az, hogy legfeljebb tudományos hipotézisről (nem igazolt feltevésről) van szó, de inkább egy világnézetről, ideológiáról, és nem tényekről. A cáfolatok vagy kétségek a következők: 1. A globális klíma Földünk egész története folyamán változott, nincs optimális hőmérséklet, ezért az éghajlatváltozás ellen harcolni olyan, mint a napkelte ás a napnyugta ellen harcolni. 2. A gyorsuló tempó földtörténeti távlatokban bizonyíthatatlan, rendszeres hőmérséklet-mérésekcsakkb. másfél évszázada vannak, a korábbi időkre történelmi feljegyzések, jégminták, üledékek, fák évgyűrűi alapján lehet következtetni - de nem mérni! 3. Az emberi tevékenység nélkül is voltak korábban trópusi erdők, de jégkorszaki hidegek is mai lakhelyünkön. A klímát bolygónk pályája, a napsugárzás intenzitása, a mágneses mezők változása, a víz körforgása, a tengeráramlatok, vulkáni tevékenység stb. is befolyásolják. Az emberi tevékenység súlyát egy 30 éves tudományág (klimatológia) nem tudja megbecsülni. Ezért az emberi tényező szerepe és ennek mértéke csak hipotézis, nem tudományos tény. 4. Ennek fényében kérdéses, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának korlátozása eredményes lenne-e a melegedés lassításában. 5. A kibocsátás csökkentéséhez a limitek és a kvótakereskedelem rendszere az egyik legrosszabb eszköz: nagyon drága és minimális a hatása (lásd Bjorn Lomborg munkásságát). Elköltünk egy csomó pénzt és 5 évvel vagy 0,07 fokkal lelassítjuk a folyamatot. Arról nem is beszélve, hogy ki garantálja azt, hogy az afrikai haramia diktátorok majd nem lopják el a nekik a klímaváltozás elleni harc címén küldött kvótapénzeket és segélyeket. Az ilyen kényelmetlen kérdésekre is szánni kellene néhány szót a közéleti vitában. Sajnos abban egyelőre a bulvár ízű katasztrófaforgatókönyvek, a mediális ijesztgetések sokkterápiája és a téveszmék tömege, meg az elmaradhatatlan összeesküvés-elméletek dominálnak. _____ TALLÓZÓ LIBERATION Miközben Franciaország jobban ellenáll a gazdasági válságnak, mint szomszédai, a franciák többsége negatívan ítéli meg a kormány válságkezelő politikáj át - derül ki a Libération párizsi napilapban közzétett felmérésből. Azl004 nagykorú francia megkérdezésével a Viavoice közvé- leménykutató-intézet által készített felmérés alapján a franciák 57%-a elégedetlen Nicolas Sarkozy államfő válságkezelő politikájával, s csak 42%-uk nyilatkozott róla pozitívan. A válságkezelési intézkedésekből a franciák egyedül a bankrendszer megmentését tartják „hatékonynak” (57%), de a megkérdezettek 39%-a ezzel ellentétes véleményt vall. A franciák jelenleg leginkább a munkanélküliség emelkedése miatt aggódnak: 77%-uk szerint „nem hatékony” ezen á téren a kormánypolitika, 75%-uk szerint a társadalmi egyenlődenségekellen sem tett eleget a kormányzat, 5 7%-uk úgy ítéli meg, hogy a gazdaságinövekedést sem támogatja kielégítően Sarkozy. A baloldali újság arra hívta fel a figyelmet, hogy a felmérés azért érdekes, mert a statisztikák azt mutatják, Franciaország jobban vészeli át a gazdasági válságot, mint a többi európai ország: a termelékenység kevésbé csökkent, mint máshol, és a lakossági fogyasztás sem esett vissza jelentősen. A munkanélküliség emelkedése és az egyre több embert érintő létbizonytalanság ugyanakkor növeli a társadalmi feszültségeket. A lap szerint az ellentmondás azzal magyarázható, hogy a jobb mutatókat a lakosság néma válságkezelésnek, hanem a nemzetközi tendenciáknak kevésbé kitett francia szociális modell állami struktúrájának tulajdonítja. „A társadalmi küzdelmek örökségeként kialakult gondviselő állam tette lehetővé a kormánynak, hogy úgy koncentráljon a befektetéseken keresztül a gazdaságösztönzésre, hogy közben a válságkezelés ne menjen a lakossági fogyasztás rovására. A jobboldal ügyesen használja a korábbi baloldali eredményeket” - hangsúlyozzaalap. (mti)
