Új Szó, 2009. december (62. évfolyam, 277-300. szám)

2009-12-14 / 288. szám, hétfő

6 Kultúra ÚJ SZÓ 2009. DECEMBER 14. www.ujszo.com Megjelent az Irodalmi Szemle decemberi száma Kazinczy elkötelezettségében LAPAJÁNLÓ Nem véletlen, hogy a magyar irodalom meghatározó egyénisé­ge, Kazinczy Ferenc 250. szüle­tésnapja alkalmából közli a folyó­irat Fábry Zoltán írását. A hazát­lanná vált magyarság számára példaértékű volt az az elszántság, ahogy Kazinczy védte és építette a magyar iskolapolitikát, kulturális életet és irodalmat, valamint a tu­dós társaságot az osztrák/német törekvésekkel, gátlástalanságok­kal szemben. Fábry az 1945 utáni üldözöttség éveiben, majd 1967-ben, a kassai Kazinczy-na- pokon tartotta fontosnak, hogy kiemelje Kazinczy elszántságát a magyar nyelv védelmében. Szokatlanul gazdag a kínálat íróink alkotásaiból. Gál Sándor, Öllős Edit, Kulcsár Ferenc, Tóth Elemér, Gyüre Lajos, Szúnyog Zsuzsa versei mellett a próza is je­lentős mértékben jelen van a lap­ban: Duba Gyula regényrészlettel, Kozsár Zsuzsa elbeszéléssel, Aich Péter pedig novellával. Az új ne­vek közül Köbölkúti Varga József elbeszélését, valamint Markó Emil versét említhetjük. A könyvkritikát illetően Fried István tartalmas és sok szempon­tú, a magyar prózairodalom jeles képviselőit felvonultató elemzé­sét említjük. Murányi Sándor Oli­vér (Üres és teli című) könyve kapcsán az elesettségről, az „érté­kek átrendeződéséről”, a motí­vumtörténetek és az imagológiá- nak a helyzetéről meg a „kettős optikáról” sok mindent megtud­hatunk. Még Bartók Béla A csodá­latos mandarinja, vagy az „egzo­tikus” borzadályok és Madách Ádámja sem kerülik el a szerző fi­gyelmét. Szalay Zoltán kritikája Tóth Krisztina Hazaviszlek, jó? című prózakötetét elemzi. A kötet novellái, a nagyvárosi töredékek (melyeket esetenként az Esti Kor­nél vagy a Milyen volt szőkesége szelleme és „valamiféle mesteri bravúrja” hat át) végül is jó minő­sítést kapnak a kritikusától. Végül, de nem utolsósorban megemlítjük Filep Tamás Gusztáv tanulmányát, aki a két világhábo­rú közti időszak egyik jellegzetes alakjának, a költő és újságíró (Sá- rosi Árpád) kassai rendőrkapi­tánynak irodalmi munkásságát vizsgálta. A kutatás eredménye­ként összetett és sok vonatkozás­ban elemző és feltáró képet kap­tunk. Sokrétű a kritika, és gazdag az a kutatómunka is, melyet a ta­nulmányból megismerhettünk. A folyóirat képanyagát a kö­zelmúltban elhunyt képzőmű­vész, Fodor Kata alkotásaiból vá­logatták. (zsolt) MOZIJEGY Gyilkosság az Antarktíszon KASZÁS DÁVID Színes, feliratos, amerikai-ka­nadai krimi-thrillerrel kellett megvívnom, s bizony ezt a másfél órát még Alekszandr Nyevszkij krónikásai is feljegyezték volna. Ä színészeknek se lehetett könnyű dolguk. Legnagyobb ellenségük nem a hideg vagy a jégcsákány, sokkal inkább a forgatókönyv vagy annak hiánya lehetett. A film al­kotói... sokan vannak. Több szem többet lát? A (mindent el)Vakító fehérség ebben gátolta volna őket? Nyersanyagként Greg Rucka és Steve Lieber 1998-as, négy részből álló képregényét kapták. Az iroda­lom és a képzőművészet e sajátos keveréke a fekete-fehér világával és a zömök hősnőjével kincsesbá­nyának bizonyulhatott volna. Hasztalan próbálkozott azonban két testvérpár (Jón és Erich Hoe- ber, valamint Chad és Carey Ha­yes) is az adaptációval, a kilence­dik művészetet nem sikerült a he­tedikvilágába átültetni. Hiábavaló Dominic Sena ravaszdisága, Kate Beckinsale bája, ha a az előbbinek az utóbbira csupán egy szap­panreklámig volt gondja! A végte­len jégmezőkön játszódó nyomo- zósdit egy zuhanyzós jelenettel próbálják menteni? Ekkora fene­ket kerekíteni egy falatnyi... kép­sornak! Micsoda fejfájást okozha­tott a rendezőnek: dögös nyomo­zónő szaladgál a Déli-sarkon, az ítéletidőben hogyan tárja elénk az idomait?! Megoldotta. Remek! Rögtön a film elején. Csak időköz­ben másra nem sűrűn maradt energiája. Elnyelte a gyönyörű (művészien kidolgozott) táj. A film közepén mintha nekem szóltak volna ki: „Jól van? Marad­jon ott! Hozok egy kötelet.” S ha már kötél... Hitchcock szavai ide­vágnak: „Örömöt akarok szerezni a nézőnek. Hasonlót ahhoz, amit egy lidérces álomból felébredve érez.” Ezt a szívességet nekem is megtették. Rögtön a kilencvene­dik perc után. (Whiteout/Vakító fehérség) __________________________________________________ Carrie Stetko (Kate Beckinsale) a jégmezők lovagjaként küzd az életéért A tagok szavazatai alapján kiosztott Európai Filmdíj a kontinens legrangosabb elismerései közé emelkedett... Kiosztották az Európai Filmdíjakat Az osztrák Michael Haneke A fehér szalag (Das weisse Band) című filmje nyerte az Európai Filmdíjat szomba­ton éjszaka; a legjobb eu­rópai színésznőnek járó dí­jat Kate Winslet kapta. MT1-ÖSSZE FOGLALÓ A csaknem két és fél órás fekete­fehér osztrák dráma az első világ­háború kitörése előtt egy észak­németországi kis faluban játszó­dik, középpontjában a gyermek- nevelés módszereiből fakadó erő­szak áll. Az osztrák filmrendező va­lósággal tarolt, a díjakközül Hane­ke ugyanis a legjobb európai ren­dezőnek, valamint a legjobb forga- tókönyvírónakjáródíjatis megkap­ta. Az osztrák-német-francia- olasz koprodukciós film májusban már Arany Pálmát nyert a 62. Can- nes-i Filmfesztiválon. Az Európai Filmakadémia díjait az európai filmipar Oscar-díj ainak tekintik. Az elsőfilmes rendezők számá­ra kiírt úgynevezett Európai Fel­fedezés kategória Európa-díjával a Magyarországon élő brit rende­ző és forgatókönyvíró, Peter Strickland Katalin Varga című brit,-román-magyar koprodukci­(TASR/AP Photo) d* CuJ>a. Ministerpräsident ^ 'Ä «... Andrzej Wajda Michael Haneke (TASR/AP Photo) ós filmjét jutalmazták. A film a Berlinalén már megkapta a ki­emelkedő művészi teljesítmé­nyért járó Ezüst Medvét. Az Európai Filmdíjak közül az életműdíjnak is tekintett Kritiku­sok Díját az Oscar-díjas lengyel filmrendező, Andrzej Wajda nyer­te az elmúlást ábrázoló, lírai Tata­rak című filmjéért. A legjobb európai színésznőnek járó filmdíjat az ugyancsak Oscar- díjas brit Kate Winslet kapta A fel­olvasó című filmben játszott fő­szerepéért, míg a legjobb férfiala­kítás díját Jacques Audiard fran­cia rendező börtönthrillerének, A prófétának a főszerepét alakító algériai származású fiatal francia színész, Tahar Rahim kapta. A közönség díjával a nyolc Os- carral kitüntetett brit Gettómilli­omos című filmet jutalmazták, míg a legjobb rövidfilmért járó dí­jat a lengyel Marcel Lozinski Poste Restante című filmje kapta. A leg­jobb operatőrnek járó Carlo di Palma-díjat a brit Anthony Dód Mantle-nak ítélték, aki a Gettó­milliomos és az Antichrist (Anti- krisztus) című film operatőre volt. A díjakat mintegy 1400 meghí­vott vendég jelenlétében olyan neves személyek adták át, mint Wim Wenders filmrendező, az Európai Filmakadémia elnöke, továbbá Viviane Reding, az Euró­pai Bizottságnak az információs társadalomért és a médiaügyekért felelős biztosa. Az Európai Filmakadémiát 1988-ban alapították, s első elnö­ke Ingmar Bergman legendás svéd filmrendező volt. Az akadé­miának már több mint 2000 tagja van, s megalapítása óta az Euró­pai Filmdíj a kontinens legrango­sabb elismerései közé emelkedett. OTTHONUNK A NYELV Útvám, útdíj, úthasználati díj SZABÓM1HÁLY GIZELLA 2010. január 1-jétől Szlovákiá­ban az autópályákat, autóutakat és elsőrendű főutakat a nehezebb járművek csak bizonyos összeg megfizetése esetén használhatják majd. Azért fogalmaztam így, mert amint azt az alábbi példák is mu­tatják, a szlovákiai magyar sajtó ezt a díjat különféleképpen nevezi meg: A fuvarozók tegnap ismét je­lezték, az útvám miatt többletki­adásaik lesznek, ezért emelik az árakat [...]; Nem csak a 3,5 tonná­nál nehezebb gépkocsikravonatko- zik majd januártól az elektronikus útdíj; [...ja legdrágább pályázatot fogadta el a szlovák bírálóbizottság az úthasználati díj beszedését célzó rendszer kiépítésére; Robert Fico miniszterelnök ugyanis azt ígéri, hogy az autóbuszokat kivonja az útvámdíj fizetése alól. A szlovákban ezzel szemben egy­szerű a helyzet: a korábbi évszáza­dokban már használt mýto szót „aktualizálták” (ebben valószínű­leg a német Maut szó is közreját­szott: Németországban így nevezik most a bizonyos közutak használa­táért fizetendő díjat). A magyar­ban a fenti variabilitás való­színűleg azzal függ össze, hogy az egyszavas vám jelentése szűkebb, mintamýto-é, aszlovákcloszóéval egyező: 1. ’árunak valamely állam (régebben város, megye stb.) hatá­rán való átviteléért fizetett díj’; 2. ’hely, épület, ahol a vámot fizetik’; 3. ’valaminek a használatáért, va­lamely szolgáltatásért fizetett összeg, természetbeni járandóság’. A szó 3. jelentését az értelmező ké­ziszótár elavulóban levőnek minő­síti. Az úthasználatért fizetett pénzt a magyarban összetett szóval ne­vezzük meg: útvám. A szótár ennél a szónál minősítő jelzőt nem alkal­maz, viszont az 5-ös gyakorisági csoportba sorolja, vagyis az útvám a szótárbeli szavak között a legrit­kábbak közé tartozik (legjobb eset­ben is a 60001. helyet foglalja el). Az útvám szó viszonylagos rit­kaságát az interneten hozzáférhe­tő szövegek is igazolják: főleg szó­tári adatokat találunk rá, továbbá korábbi időszakokra és más orszá­gokra vonatkoztatva fordul még elő. Magyarországi eredetű elekt­ronikus szövegekben a különböző országokban napjainkban alkal­mazott díjakat leginkább útdíj­nak vagy úthasználati dij-nak ne­vezik, a magyarországi díj hivata­los neve is úthasználati díj. A szlo­vák mýto (és a német Maut) ma­gyar megfelelője olykor az autópá­lyadíj. Ez a helyzet például az 1999/62/EK-irányelv esetében, ugyanis ennek értelmében első­sorban az autópályákat kellene fi­zetőssé tenni a tehergépkocsik számára, a szövegben azonban szó van arról, hogy az autópályákkal nem rendelkező országok az al­sóbb rendű utakat (főutakat) is fi­zetőssé tehetik. Szlovákia eseté­ben is ez a helyzet. Az elmondottak figyelembe vé­telével és a magyar terminológiai egység megtartása érdekében te­hát a mýto magyar megfelelője­ként az úthasználati díj vagy a rö- videbb útdíj kifejezetést, illetve szót lenne ajánlatos használni. Ezek hátránya összetett voltuk - szemben a szlovák mýto-val, amelyből könnyen képezhető mel­léknév: mýtny, pl. mýtny systém, mýtny poriadok, mýtne poplatky, mýtna brána, mýtna polícia. Ezek magyar megfelelőjében az úthasz­nálati díj választása helyesírási problémákat vet fel, ezért a rövi- debb formát érdemes választa­nunk. Az útvám tipikusan szlová­kiai magyar szövegekben fordul elő (pl. útvámrendszer, útvám- rendőrség), magyarországi szöve­gekből elsősorban az útdíj adatol- ható, rendszerint a fizet szó vala­melyik származékszavával együtt: útdíjrendszer, útdíj fizetési rend, út­díjfizető kapu. A mýtny poplatok értelemszerűen úthasználati díj. A mýtna polícia magyar megfelelő­jének kiválasztásakor egyéb té­nyezőket is mérlegelni kell, ezért azzal egy másik írásban foglalko­zunk majd.

Next

/
Oldalképek
Tartalom