Új Szó, 2009. december (62. évfolyam, 277-300. szám)
2009-12-14 / 288. szám, hétfő
2 Közélet ÚJ SZÓ 2009. DECEMBER 14. www.ujszo.com Borvita: a nemzetiek Magyarországot vádolják Belousovová: Szlovákia nem adja Tokajt! S1TA-HÍR Pozsony. Nem hagyjuk, hogy elvegyék tőlünk a Tokaj márkanevet - mondta Anna Belousovová, a Szlovák Nemzeti Párt első alelnö- ke. „Pártunk minden eszközt kihasznál, hogy elérje, a tokaji borok olyan márkanév alatt fussanak, amely megilleti őket. Ebben a harcban győzelemre visszük Szlovákiát” - vallja az SNS alelnöke. Belousovová szerint a tokaji bor a szlovák termelők világhírű terméke, és Kelet-Szlovákiában már 2 ezer éve termesztenek szőlőt. A politikus azzal vádolja Magyarországot, hogy egyoldalúan felfüggesztette a tárgyalásokat a márkanévről, és nem tájékoztatta Szlovákiát arról, hogy változás készül. Belusovová szerint nem ez az egyetlen példa arra, hogy míg Szlovákia bizonyos kérdésekben nagyvonalú, a magyar félnek nem érdeke a jószomszédi kapcsolatok fenntartása, hanem Szlovákia megrövidítése. A nemzeti párt alelnöke szerint szűkíteni kellene a magyarság képviselőinek tevékenységi körét, mivel Magyarország számára nem jelent problémát a szerződések felrúgása, és olyan fasiszta suhancok tolerálása, atók rossz lelkiállapotuk miatt a gárdával együtt menetelnek. Az ilyen viselkedés inkább az ázsiai sivatagokba illik, mintsem Európába - állítja Belousovová. Mint arról beszámoltunk, szeptemberben Szlovákia „Tokaj”-ról „Tokajský”-ra változtatta a márkanevet, s ezt az illetékes uniós bizottság nem fogadta el. RÖVIDEN Útmutató: szerdán tárgyalja a kormány Pozsony. A nyelvtörvény irányelveinek tervezetéről tárgyal szerdán a kormány, az útmutatót a kulturális tárca dolgozta ki. Marek Maďarič kulturális miniszter szerint az nem haladja meg a törvény kereteit, hanem egységes magyarázattal szolgál hozzá. A dokumentum nem jogszabály, hanem azt összegzi, mi a törvény végrehajtásának nagy részét felügyelő kulturális minisztérium kötelessége. „Világosan megmagyarázza az egyes paragrafusokat” - mondta Maďarič. Szerinte az irányelveket az EBESZ ajánlásainak figyelembe vételével dolgozták ki, és bedolgozták a Szlovákiai Magyarok Kerékasztalának javaslatait is. (TASR) Magyarország tárgyalni akar Budapest. A magyar kormány rendkívüli kisebbségi vegyes bizottság összehívását tervezi, mert elégedetlen a szlovákiai államnyelvtörvény módosításáról folyó magyar-szlovák-EBESZ tárgyalások előrehaladásával. Nem oldódnak azok az aggályok, amelyek a törvénymódosítás diszkriminatív elemeihez fűződnek, miközben a szlovák partner már le akarná zárni az egyeztetéseket. A magyar kormány azt szeretné, ha még a pozsonyi kormányülés előtt megtartanák a vegyes bizottság rendkívüli ülését, mivel információi alapján az államnyelvtörvény módosításának végrehajtási irányelvei több problémát okoznak majd, mint amennyit megoldanak. (MTI) Szlovák-magyar külügyi díj Pozsony/Budapest. A szlovák és a magyar külügyminisztérium úgy döntött, hogy meghosszabbítja a Jószomszédságért és megértésért díj jelölési határidejét. A két tárca december 15-e helyett így január végéig várja a polgárok és a társadalmi szervezetek jelöléseit. A díjat tavaly alapították Göncz Kinga és Ján Kubiš akkori külügyminiszterek, az első díjazott szlovák részről Rudolf Chmel irodalomtudós, magyar részről Hejce község volt. A díjat 2010 márciusában, a szlovák-magyar alapszerződés aláírásának 15. évfordulóján adják át. (MSz) Tomanová: nem kell visszaadni a pénzt Pozsony. Viera Tomanová szociális ügyi miniszter nem kell visszafizetnie Szlovákiának a szociális vállalatok alapítására felvett pénzt uniós támogatást. A miniszter asszony erről a közszolgálati Szlovák Rádió Szombati párbeszédek című műsorában beszélt. Azt, hogy az EU-s támogatást könnyen visszakérhetik, a Jól Irányított Társadalomért Intézet (SGI) állítja. Az SGI szerint a nyolcból hét szociális vállalat az európai törvénykezéssel ellentétes módon jutott támogatáshoz. Tomanová szerint viszont tekintettel kell lenni a regionális sajátosságokra. Azokban a régiókban, ahol ez a hét vállalat működik, nem kaphattak támogatást a konkurenciával szemben, mivel ott semmilyen konkurencia nemlétezik-vélia tárcavezető. (SITA) Bezárt a bécsi Déli pályaudvar Bécs. Az utolsó személyvonat is kigördült a bécsi Déli pályaudvarról (Südbahnhof), tegnaptól ideiglenesen másik vasútállomás veszi át az eddig Magyarország és Pozsony felé is összeköttetést biztosító állomás feladatait. A bécsi főpályaudvar építése miatt 2012 végéig a bécsi Meidling pályaudvar bonyolítja le mindazt a vasúti forgalmat, amely korábban a Déli pályaudvaron zajlott. Az átállás nem zajlott zökkenőmentesen, vasárnap délelőtt a vonatok egy része fél-egyórás késéssel indult. Az eredetileg az 1873-as világkiállításra épült, 1955 és 1961 között átépített Déli pályaudvar épületét jövő januárban lebontják. Az új főpályaudvart (Hauptbahnhof) a transzeurópai vasúthálózat egyik jelentős találkozási pontjának szánják, 2012 végén indulhatnak onnan az első vonatok. (MTI) Fico legyőzéséről és az együttműködésről tárgyalnak holnap az ellenzéki és parlamenten kívüli pártok Dzurinda egyeztetésre hív (ČTK-felvétel) Pozsony. Egyeztetésre hívta a KDH-t, az MKP-t, a Hidat, az SaS-t és az OKS-t Mikuláš Dzurinda, az SDKÚ elnöke. Dzurinda szerint jelenleg nem a bal- és a jobboldal közötti politikai harc szemtanúi lehetünk, itt „egyik oldalon a korrupció és klientelizmus, a másik oldalon pedig a felelősségteljes politika áll egymással szemben”. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ „Nyílt platformot kínálunk fel, s örülnék, ha kollégáim is ezt tennék. Elég tapasztalatom van, hogy tudjam, a diktátum sosem működik” - jegyezte meg Dzurinda. Leszögezte: nem akar irreális reményeket ébreszteni, de úgy érzi, van mire építeni. Példaként az ellenzék sikeres összefogását említette Pozsony megyében a novemberi megyei voksoláson. Az összefogásnak köszönhetően Pozsony megyének - egyedüliként - ellenzéki elnöke Összeterelné az ellenzéket lesz. Dzurinda hangsúlyozta: nyugodt, baráti találkozóra számít, amelyen nem lesznek tabutémák. Szerinte azért van szükség az egyeztetésre, mivel Szlovákia jelenlegi kormánya nem törődik az állampolgárok valódi érdekeivel, és szükség van alternatívák keresésére. „Szlovákiának olyan kormánya van, amely nem gondol az állampolgárokra” - jelentette ki évértékelő beszédében a volt kormányfő. Leszögezte: annak ellenére, hogy a jobboldalt az utóbbi években különféle belharcok mardos- ták, szövetségük kulcsfontosságú az ország további fejlődése szempontjából. Az egykori kétszeres kormányfő hangsúlyozta, először kerül sor hasonló találkozóra. Azt nem árulta el, pontosan milyen javaslatot vet fel a meghívott pártok előtt, csak annyit, hogy közösen gondolkoznak Szlovákia haladási irányáról és mindenki lehetőséget kap véleménye kifejtésére. A közös ellenzéki találkozó lehetőségéről napokkal ezelőtt Bu- gár Béla, a Híd elnöke is szót ejtett, és egy alternatíva megfogalmazását sugalmazta a jelenlegi kormány ellen. Dzurinda szombaton kifejtette: Bugár valóban erről a tervezett találkozóról szivárogtatott ki információkat. A legnagyobb ellenzéki párt elnöke nem számol közös nyüatkozat aláírásával. ,A nagy elvárások nagy csalódásokhoz vezetnek” - mondta ezzel kapcsolatban az SDKÚ elnöke. (msz, s) Mečiar: A himnusz semmit nem ront el, ez tiszteletadás, része egy rituálénak Csáky: az MKP várhatóan egyedül indul ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Csáky Pál szerint az MKP várhatóan egyedül indul a jövő évi parlamenti választásokon. „Valószínű, hogy egyedül indulunk, de döntés még nem született. A döntést az országos tanács fogja meghozni” - jelentette ki az MKP elnöke a Markíza tegnapi vitaműsorában. Csáky bizonyos abban, hogy az MKP a jövő nyári parlamenti választások után is tagja lesz a szlovák parlamentnek. „Úgy vélem, támaszkodhatunk választóinkra” -jegyezte meg. Vitapartnere, Vladimír Mečiar szerint a HZDS nemhogy bekerül a parlamentbe, hanem erősebb lesz, mint most, és rajta múlik majd a kormányalakítás. A SNS hazafiassági törvényjavaslatával kapcsolatban megjegyezte, semmi rosszat nem lát abban, ha az iskolákban a himnusszal fog kezdődni a tanítás. „A himnusz semmit nem ront el, ez tiszteletadás, része egy rituálénak, más országokban is csinálnak” - mondta a HZDS elnöke. Ugyanakkor hozzátette, a hazafiasság érzését nem lehet törvénnyel szabályozni. Csáky Pál ezzel egyetértett, mint ahogy azzal is, hogy aki akaija, az tűzhesse ki a házára a szlovák lobogót, valamint azzal, hogy hűségesküt a személyazonossági igazolvány átvételekor csak az állampolgárságot szerző külföldieknek kelljen tenniük. Viszont rámutatott: a törvény többi része erőszakkal akar szabályozni. „Azt gondoljuk, ez a totalitárius rendszerekre jellemző felesleges törvény. Büszkébb lennék a Szlovák Köztársaságra, ha rátermettebb kormányunk lenne, ha nem lopnának, ha nem a bíróságok és közélet lerombolása zajlana”. A műsorvezetőnek arra a kérdésére, hazafinak tartja-e magát, igennel válaszolt. „Valamit már letettem az asztalra, segítettem, hogy Szlovákia bekerüljön az Európai Unióba. Az MKP mindig védte a demokratikus viszonyokat, s ez hazafias” - fejtette ki Csáky. A képviselői mentelmi jog szűkítésére tett javaslat kapcsán, melyet a Smer visszavont, Csáky megjegyzete, Fico pártja „ízléstelenjátékot űzött ezzel a témával”, de az MKP kész volt támogatni a javaslatot. Mečiar szerint ahhoz, hogy a képviselővel szemben a végrehajtó hatalom ne követhessen el visszaéléseket, az állam bizonyos fokú védelmet nyújt neki. Ez a védelem „azt kívánja meg, hogy a rendőrségi, ügyészségi beavatkozás előtt a parlament erről tárgyaljon, kizárja a politikai motívumot, és így védje a parlamentarizmust, nem a személyt.” (sán) 27-ből a 25. helyen végzett a szlovák kormányfő, most támadhatja az egész európai sajtót Fico az egyik legrosszabb uniós vezető ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Robert Fico az Európai Unió harmadik legrosszabb vezetője - legalábbis a brüsszeli uniós központban dolgozó töméntelen újságíró szerint. A francia La Tribune c. lap felkérése a tollforga- tók a 27 tagország politikusainak vezetői képességeit, csapatszellemét, a lisszaboni szerződés jóváhagyásáért kifejtett erőfeszítéseit, brüsszeli szerepléseit, valamint a belső piac érdekében végzett munkáját értékelték. A tudósítók szavazatai szerint a szlovák kormányfő csak Traian Basescu román elnököt és Silvio Berlusconi olasz miniszterelnököt előzte meg, így a 25. Fico teljesen leégett az olyan kategóriákban, mint az ország vezetése, a pénzpolitika vagy a Lisszaboni Szerződés elfogadtatása. A legpozitívabban a szlovák kormányfő belső piac érdekében végzett munkáját értékelték, ugyanakkor ebben a kategóriában is csak a huszadik helyen végzett. Pavel Novák, a cseh közszolgálati rádió brüsszeli tudósítója szerint Fico meglehetősen passzív az unióban, semmilyen életrevaló ötlettel nem rukkolt elő, a külföldi újságírók így nem is nagyon ismerik. Ha valamivel mégis előállt, rendkívül gyorsan változtatta nézeteit, és sokat rontott a megítélésén a szlovák sajtótörvény módosítása és az államnyelvtörvény elfogadása is. Az uniós központban tevékenykedő újságírók szerint a legfelkészültebb és legnépszerűbb személyiség Frederik Reinfeldt svéd miniszterelnök, őt a luxemburgi kormányfő, Jean-Claude Juncker és Angela Merkel német kancellár követi, (č, m) Szlovákiában újra emelkedik a házasságkötések száma; a kor viszont fokozatosan kitolódik Ma is érvényes: suba a subához ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Az európai gyakorlathoz hasonlóan egyre később házasodnak a szlovákiai fiatalok is. 1995-ben az első házasság megkötése a férfiak átlagéletkora 24,9, a nőké 22,5 év volt. 13 év alatt ez jócskán kitolódott: a Demográfiai Kutatóközpont tanulmánya szerint 2008-ban a nők áltagosan 26,5, a férfiak 29,2 éves korban házasodtak. Az unió többi államát vizsgálva megállapítható, hogy az új tagállamokban valamivel korábban házasodnak a fiatalok, mint a régi tagállamokban: Litvániában, Romániában, Bulgáriában, Lengyel- országban 26 év alatt mozog a házasodási átlagéletkor, Franciaországban, Spanyolországban és Luxemburgban 29, a skandináv államokban pedig 30 év felett. 1989 után kezdett csökkeni a házasságkötések száma. Ennek egyik magyarázata, hogy a rendszerváltás előtt egyáltalán nem volt elfogadott az, ami napjainkban, hogy egy nő leányanyaként hozza világra gyermekét. A legkevesebb házasság 2001-ben köttetett, szám szerint 23 795, tavaly 28 293. „Ha ez a trend folytatódik, akkor elmondható, hogy a lakosság 55 százaléka életében legalább egyszer házasságra lép”- mondta Boris Vaňo, a Demográfiai Kutatóintézet igazgatója. A múltban ez csaknem 90% volt. A házastársak általában ugyanabból a régióból származnak. 2006-ban a házasságok háromnegyede volt olyan, ahol mindkét partner ugyanabban a járásban élt. Mi több, 62%-ában a felek azonos iskolai végzettséggel rendelkeznek. A tavaly kötött házasságok 4,6%-ában mindkét fél alapiskolai végzettségű, 8,3% szaktanintézeti végzettséggel, 33,2% érettségivel rendelkezik, 15,5%-ban pedig mind a férfinak, mind a nőnek felsőfokú végzettsége van. (sán)
