Új Szó, 2009. december (62. évfolyam, 277-300. szám)
2009-12-02 / 278. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. DECEMBER 2. Vélemény És háttér 7 TALLÓZÓ NÉPSZABADSÁG A szegedi kereskedők azt remélik, hogy a december 19-től érvényes szerb vízum- mentesség fellendíti a karácsony előtti forgalmat. A beutazók számának növekedésére számítanak a vámhivatalnál is, a magyar-szerb iparkamara pedig azt várja, hogy a magyar-szerb gazdasági kapcsolatok fellendülnek a vízummentesség megadása nyomán - derül ki a Népszabadság összeállításából. December 19-tól a szerb állampolgárok is vízum nélkül léphetnek be az unió területére, igaz, a vízummentesség csak a piros színű, biometrikus útlevéllel rendelkezőkre vonatkozik. (mti) Szöveg nélkül (Ľubomír Kotrha karikatúrája) Pristina reméli, hogy egy számára kedvező döntés a habozó nemzeteket elismerő állásfoglalásra készteti Jogos a függetlenség? Az ENSZ hágai székhelyű Nemzetközi Bíróságán tegnap kezdődtek meg azok a meghallgatások, amelyeken a világszervezet tagállamai kifejthetikvéleményüket arról, hogy a koszovói függetlenség egyoldalú kikiáltása megfelelt-e a nemzetközi jognak. MTl-HÁTTÉR Koszovó 2008 februárjában a Nyugat támogatásával, de egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét Szerbiától, amelynek addig tartománya volt. Függetlenségének kérdése és deklarálásának módja azóta is megosztja a világot, de még az Európai Uniót is. Utóbbi 27 tagja közül öt (Spanyolország, Szlovákia, Románia, Ciprus és Görögország) máig nem ismerte el Koszovói függetlennek, a világ országai közül 63 adta áldását a függetlenség kikiáltására. Szerbia, amely vallási és történelmi okok miatt szerves részének tekinti Koszovói, elutasította a kétmillió lakosa közül 90 százaléknyi albánnak otthont adó terület függetlenségét. Belgrád az ortodox kereszténység egyik bölcsőjének tekinti korábbi tartományát. A Nemzetközi Bíróság - amely kizárólag államok közötti nézeteltéréseket vizsgál - Szerbiának az ENSZ Közgyűlése által is támogatott kérésére foglal állást Koszovó függetlenségének jogszerűségéről. A meghallgatás kilenc napja alatt Szerbia és Koszovó mellett 29 ország sorakoztatja fel érveit, köztük sok olyan, amely nem ismerte el a függetlenséget, köztük Oroszország és Kína, s az említett EU-tagállamok csaknem mindegyike. Utóbbiak elsősorban attól tartanak, hogy a koszovói függetlenség az ő területükön is erősítheti a szeparatizmust. A „másik oldal” képviselteiében felszólal a függetlenség leghangosabb szószólója, az Egyesült Államok és más befolyásos nagyhatalmak (Németország, Nagy-Britannia, Franciaország) is. A koszovói függetlenséget elismerő Magyarország nem szerepel a felszólalók között. Harminchét ország írásban nyilvánított véleményt. Szigorúan jogi szempontból nézve a függetlenség bírálói arra hivatkoznak, hogy a nemzetközi jog nem teszi lehetővé egy ország határainak egyoldalú megváltoztatását. A függetlenség védelmezői elsősorban a rendkívüli körülmények emlegetésével és igazolásával próbálják maguk mellé állítani a 15 bírát. Belgrád a múlt hét végén is jelezte: bízik abban, hogy a Nemzetközi Bíróság a vélemények összegzése után számára kedvező álláspontra helyezkedik. Szerbia azzal az indokkal kérte ki a semleges jogi testület véleményét, hogy az segíthet enyhíteni a feszültséget, és gyorsíthatja a megbékélést a térségben. Koszovó pártfogóinak akkori érvelése szerint az eljárás lelassítja a köztársaság nemzetközi integrációját. A hágai testület véleményének ugyan nem tesz kötelező érvényű hatálya, de Szerbia reményei szerint alapot szolgáltathat arra, hogy újratárgyalhassák Koszovó státusát. Pristina viszont továbbra is úgy tartja, Koszovó függetlenségének ügyében nincs visszaút, és reméli, hogy egy számára kedvező döntés az eddig még habozó nemzeteket is gyors elismerő állásfoglalásra készteti. Koszovónakmég további, függetlenségét elismerő államokra van szüksége ahhoz, hogy teljes körűen bekapcsolódhasson a nemzetközi életbe, például tagja tegyen az Egyesült Nemzetek Szervezetének. Az ENSZ-tagsághoz a többségi elismerés ugyan nem közvetlen feltétel, de bármely új tag felvételét a közgyűlésnek kétharmados több- séggeljóvákellhagynia. A témáról egy nemzetközi csoport hosszan tárgyalt a függetlenség kinyilvánítása előtt a leginkább érintett felekkel, de azok a megbeszélé- seknemhoztak eredményt, mindkét fél ragaszkodott álláspontjához. Koszovói 1999-ben ENSZ-felügyelet alá helyezték, területén ma is több mint 12 ezres NATO-erő ügyel a nyugalomra. A Nemzetközi Bíróság gyakorlatában az a ritkább eset, ha egy témában nem végérvényes ítéletet kell hoznia, hanem konzultációs jelleggel véleményt kell nyilvánítania. Fennállásának 64 éve alatt mindössze 25 ilyenre volt példa a hágai székhelyű testület történetében. A minaretépítés tilalma nem mozdítja elő a muzulmánok beilleszkedését a svájci társadalomba Svájci minaretek - és ami mögöttük van MTl-ELEMZÉS Váratlan eredményt hozott a minaretépítés tilalmáról rendezett svájci népszavazás, kényes helyzetbe hozva az alpesi állam kormányát, amely arra számított, hogy a lakosság elutasítja a jobboldali néppárt (SVP) kezdeményezését. Svájcban magas a külföldiek aránya (22%), ezen belül 400 ezer muzulmán. Nagy többségük nem isz- lamista: Boszniából, Koszovóból, Törökországból érkeztek, bigottnak és szélsőségesnek nem nevezhetőkírta a spiegel.online. A svájci utcákon ritkán látni burkába vagy csadorba öltözött nőket. Az iszlám törvénykezés (saría) bevezetését sürgető követelés pedig soha nem hangzott el akis alpesi országban. Az, hogy a választók 57,5%-a voksolt igennel a vasárnapi referendumon, elképedést váltott ki bel- és külföldön. Az SVP-n kívül minden politikai párt ellenezte a minaretépítés tilalmát (még a populista Ernst Blocher, az SVP korábbi elnöke is elhatárolódott a kezdeményezéstől). Az igenek meggyőző többsége arra utal, hogy a népszavazás kezdeményezőinek sikerült a minaretvitát az iszlám befolyásáról tartott jelképes referendummá változtatni. A kampányban alig esett szó a minaretről, inkább a muzulmán nők elnyomásáról, a burka kényszerű viseléséről, a saríáról. Még a svájci baloldal neves feministája, Julia Ónkén is támogatta a kezdeményezést. A népszavazás eredményét megfigyelők nem a minaret elutasításaként értékelik (Svájcban összesen négy minaret és 160 imaház áll), hanem az iszlámmal kapcsolatos homályos balsejtelem kifejezéseként. Az igennel szavazók attól tartanak, hogy társadalmuk értékeit veszélybe sodorhatja a militáns, politizáló iszlám-véltéksvájci napilapok. A népszavazás kimenetele alkotmányjogi aggályokat vet föl. Általános vélekedés szerint a minaretépítés tilalma sérti a vallásszabadság elvét. Emiatt nem kizárt, hogy svájci iszlám szervezetek keresetet nyújtanak be a tilalom elten nemzetközi bíróságokon. Sorompóba kíván lépni az ENSZ is, amelynekilletékeseimegkérdője- lezik az építési tilalom jogszerűségét. A világszervezetjogi szakértői megkezdték annak vizsgálatát, összeegyeztethető-e a minaretek építési tilalma a nemzetközi joggal - közölte Genfben az ENSZ Emberi Jogi F őbiztosságánakszóvivője. A népszavazással, amelynek eredményét ujjongva fogadta az európai szélsőjobboldal, megváltoztathatja a Svájcról külföldön kialakult, eddig nagyon pozitív képet. A kis alpesi állam, amely előszeretettel nevezi magát az emberi jogok semleges védelmezőjének, s ahol megalakult a Nemzetközi Vöröskereszt, és aláírták a Genfi Konvenciót, most azzal a váddal szembesül, hogy semmibe veszi a szabad vallásgyakorlás jogát, és hátrányos megkülönböztetéssel sújtja egy vallás követőit, a muzulmánokat. A minaretépítés tüalma - ha hatályba lép - nem mozdítja elő a muzulmánok beilleszkedését a svájci társadalomba, sőt komoly gondokat okozhat az országnak. Az iszlám államok szemében csorbát szenved Svájcnak mint semleges közvetítőnek a szavahihetősége, tegyen szó akár az Egyesült Államok és Irán viszályáról, akár Örményország és Törökország konfliktusáról. (Az utóbbi két állam októberben Zürichben írt alá jegyzőkönyvet évtizedek óta befagyott kapcsolatuk rendezéséről.) A gazdasági következmények egyelőre beláthatatlanok. Svájci bankok és cégek átfogó kapcsolatokat tartanak fenn az iszlám országokkal - évi üzleti forgalmuk több milliárd dollár. E kapcsolatok megszakadása komoly problémát okozhat Svájcnak - nem beszélve az arab államok esetleges válaszlépéséről: gazdasági szankciókról, svájci árukra és szolgáltatásokra meghirdetett bojkottról. Svájc igazságügyi minisztere hétfőn sietett tompítani a népszavazás keltette sokkhatást. „A referendum a minaretekre vonatkozik, nem a (svájci) muzulmán közösségre” - szögezte le Eveline Widmer-Schlumpf. A csador vélt igaza LOVÁSZ ATTILA Felháborodtak az európai szervezetek és intézmények, miután Svájc, Unión kívüli és NATO-n kívüli szabad ország referendumhoz szokott polgárainak 56 százaléka nemet mondott további minaretek építésére. Még mielőtt valaki azt gondolná, Svájc tele van minarettel, írjuk te, csak négy van belőlük, igaz, mecsetből több száz. Ám az előbbiből valószínűleg egy ideig nem tesz több. A svájci emberek konzervatívak. Tisztelik azt a demokráciát, toleranciát és azt az életszínvonalat és életminőséget, amit alapvetően maguk építettek fel több tucat generáció alatt. Tisztelik azt a kantonális rendszert, amely Svájcot Európa egyetlen nem nemzetállamaként fogalmazta meg, ahol a feudalizmustól elbúcsúzva képesek voltak kialakítani az egymás mellett élésnek nemcsak a demokratikus normáit, hanem a technikáit is. Svájcban nincs kisebbség, pedig lehetne. Svájcban van nyelvtörvény, de nem korlátozó, hanem az államnak előíró, az intézményeket szabályozó. Nos, ebben a Svájcban apolgárok úgy érzik, hogy az iszlám világ számukra nem kedves. Úgy érzik, hogy az iszlám világ kirekesztő. Úgy érzik, hogy az iszlám európai terjedésével sajnos sok pozitívum nem, veszélyérzet, erőszak annál több jelent meg. A svájci polgárok is végignézték a francia csadorvitát, amelynek során még a terror fenyegetésétől sem riadt vissza az iszlám világnak az a része, amely miatt Svájc fél. Azt mondják elemzők, hogy az iszlám országok megneheztelhetnek Svájcra. Melyik iszlám országok? Ahol tömegével épülnek a keresztény templomok? Amelyekben a nők valóban egyenrangúak? Ahol szabad, demokratikus választásokon választják meg politikai vezetőiket? Ahol azon nyomban felháborodnak, amint valamely szélsőséges szervezet merényletekkel fenyegetőzik, mert a csador viselését a közéletben, a hivatalos kapcsolatokban nem engedte a francia kormányzat? Meg aztán az európai szervezetek: hű, mennyire haladéktalanul siettek a világ tudomására hozni, hogy Svájcban esetleg baj tesz a vallás szabadságával, sérülnek alapvető emberi jogok. T essék már szólni ott az európai szervezeteknek, hogy van egy-két kisebbség Európában, amely nem az elmúlt harminc évben telepedett be a gazdag országokba a nagyobb falat zsíros kenyérért, hanem amelyik évszázadok óta változatlan helyen él, s amelyet éppen a svájciak neveznek szeretettel autochtónnak. S ez a néhány kisebbség nagyon hálás tenne, ha az európai szervezetek észrevennék, hogy a nyelvhasználati jogaikkal amúgy baj van. Meg az esélyegyenlőségükkel. Meg néha másodrendű polgároknak érzik magukat. Jó tenne, ha legalább ennyire gyorsan reagálnának a bicskanyitogató szlovákiai nyelvtörvényre, mert annak puszta léte, felvezetése, filozófiája, szelleme, s helyenként betűje bizony jóval nagyobb csorbát ejt az európai klasszikus liberális demokrácia alapelvein, mint a svájci referendum. Svájc demokratikus ország, jogállam és még gazdag is. A mecsetproblémát meg fogja oldani, demokratikusan, érzékenyen és jogszerűen. Az elmúlt néhány száz évben legalábbis így viselkedett. A csador vélt igaza helyett talán jobb tenne egy kicsit svájcia- sítani Európa néhány államának nemzetpolitikáját. Szlovákiáét például. TALLÓZÓ LE MONDE Az Egyesült Államok arra kérte Franciaországot, hogy 1500 fővel növelje afganisztáni kontingense létszámát a Le Monde francia napilap szerint. A lap értesülését a francai külügyminisztérium nem kívánta kommentálni. A meg nem nevezett diplomáciai forrásokra hivatkozó lapjelentés szerint a kérés Hillary Clinton amerikai és Bemand Kouchner francia külügyminiszter telefonbeszélgetésén hangzott el. lan Kelly amerikai külügyi szóvivő megerősítette a beszélgetés tényét, de az amerikai kérés részleteit nem kívánta taglalni. Kelly elmondta: Hillary Clinton november 26-27-én tíz kollégájával beszélt azokból az országokból, amelyek részt vesznek az afganisztáni nemzetközi biztonsági erőben. Franciaország eddig visszautasította, hogy csapaterősítést hajtson végre Afganisztánban, ahol 3300 katonája állomásozik. „Nincs szó arról, hogy egy pillanat alatt növelnék csapataink létszámát” - mondta Hervé Morin védelmi miniszter. Brack Obama amerikai elnök ma a West Point katonai akadémián, országos televíziós beszédben jelenti be, hogy több hónapi tájékozódás és tanácskozás után miképpen döntött a háborús stratégiáról. (mti) BLIKK Bajnai Gordon az oktatásra és a fogyatékkal élők esélyeinek további javítására adott volna több pénzt a jövő évi költségvetésben, ha tett volna rá tehetősége. A miniszterelnök erről a Blikknek adott interjújában beszélt. A kormányfő véleménye szerint a foglalkoztatás mélypontja jövőre várható. Bajnai úgy látja, a pécsi lövöldözés arra hívja fel a figyelmet, hogy túl sok lőfegyver van „kint” legálisan is. Lőfegyvert birtokolni olyan felelősség, amit csak nagyon stabil mentális állapotú embereknekszabad megengedni, és nekik is csak akkor, hajó indokuk van rá. Meg kell nézni, hogyan tehet egy erősebb pszichológiai szűrést, vizsgálatot beépíteni ebbe a rendszerbe - tette hozzá. A szocialisták jövő évi választási szereplésével kapcsolatban úgy fogalmazott: nehéz feladat nyerni, de nem tehetetlen. Nyolc hónapja a válságkezelésben sem sokan hittek, mégis itt vagyunk- jegyezte meg. (mti)
