Új Szó, 2009. december (62. évfolyam, 277-300. szám)

2009-12-12 / 287. szám, szombat

6 Külföld ÚJ SZÓ 2009. DECEMBER 12. www.ujszo.com Szabad egy táncraľ Jean Claude Juncker luxemburgi és Jose Luis Zapatero spanyol kormányfő kettőse a brüsszeli uniós csúcson. (TASR/AP-felvétel) Befejeződött az Európai Unió kétnapos csúcsértekezlete Apró brüsszeli lépések Románia: a demokratáknak is tetszik az RMDSZ Újraszámolják a voksokat MTl-HÍR RÖVIDEN Sztrájk Ferihegyen Budapest. Holnap fél négytől fél kilencig munka- beszüntetésre hívta fel a Lé­giközlekedési Egyesült Szak- szervezet (LESZ) a Malév föl­di kiszolgáló cége, a Malév dolgozóit. A sztrájk érinthet a Malév mellett más, a ferihe­gyi kettes terminálra üzeme­lő légitársaságot is. (MTI) Felháborodott a pápa Vatikánváros. XVI. Bene­dek pápa kinyilvánította, osz­tozik az ír hívők felháborodá­sában, és mély sajnálatot érez annak a jelentésnek a követ­kezményeként, amely feltár­ta, hogy gyermekekkel szem­beni visszaélésekről szóló panaszokat hallgattak el ma­gas rangú vallási vezetők év­tizedeken át az ír katolikus egyházon belül. (MTI) Obama tetszett a konzervatívoknak Washington. A Nobel-bé- kedíj átvételekor mondott, az „igazságos háborút” vé­delmébe vevő oslói Obama- beszéd az amerikai konzer­vatív elemzőknek kedvére volt. A The Wall Street Jour­nal szerint ez éles hangsúly- váltás Obama korábbi retori­kájához képest, amikor még támadta a terrorizmus ellen igazságos háborút hirdető Bush-kormány külpolitiká­ját. (MTI) Willy Brandt repülőtér Berlin. Willy Brandtról nevezik el a berlini Schöne­feld repülőtér kiterjesztése- ' ként épülő, új berlini repte­ret, amelyet 2011-ben adnak át. A Nobel-békedíjas Willy Brandt, aki 1969-1974 között volt Németország kancellár­ja, 1992-ben hunyt el. (MTI) Gates: szankciók Irán ellen Kirkuk. Robert Gates amerikai védelmi miniszter szerint a nemzetközi közös­ség hamarosan „újabb jelen­tős szankciókat” fogad el Irán ellen, ha a perzsa állam továbbra sem változtat hoz­záállásán az atomvita ügyé­ben. (MTI) Ellopták a volt elnök holttestét Nicosia. Ellopták sírjából Tászosz Papadopulosz volt ciprusi elnök holttestét a Ni­cosia melletti Deftera falu temetőjéből. Éppen szomba­ton lesz az első évfordulója annak, hogy 74 évesen, rák­betegségben elhunyt Papa­dopulosz, aki 2003-tól tavaly márciusig volt államfő. A rendőrségnek közlése szerint fogalma sincs, kik lehettek a sírrablók, és mi lehetett tet­tük oka. (MTI) Brüsszel. A környezetvéde­lem, a nemzetközi gazdasági válság, valamint a bel- és igazságügyi együttműködés területén hozott előrelépé­seket az európai uniós csü­törtöki és tegnapi csúcstalál­kozó Brüsszelben, szenzáci­óval azonban nem szolgált. MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Az ülés résztvevői üdvözölték az unió intézményrendszerét és működését korszerűsítő Lisszabo­ni Szerződés hatályba lépését, és fontosnak mondták a szerződés­ben foglaltak gyors gyakorlatba ül­tetését. Ennek megfelelően a kö­vetkező hónapok során meg kell születniük az uniós külügyi szolgá­lattal, az Európai Parlamentre vo­natkozó változtatásokkal, vala­mint a polgárok kezdeményezési jogának gyakorlatba ültetésével összefüggő szabályoknak - emelte ki a találkozó zárónyilatkozata. A korszerűsített intézményrendszer teljes körű működésének megte­remtése elsősorban a következő három félév uniós elnökségére, MT1-HÍREK Koppenhága. Elkészült a kop­penhágai ENSZ klímakonferencia záródokumentumának első hiva­talos tervezete, amelyet tegnap el­kezdtek köröztetni a dán főváros­ban tárgyaló küldöttségek között. A dokumentum különbséget tesz fejlett ipari államok és fejlődő or­szágok között, és az utóbbiak szá­mára enyhébb feltételeket szab. A tervezet konkrét üvegházgáz-ki- bocsátási célokat irányoz elő, ugyanakkor több változatot is fel­kínál a tárgyaló feleknek. A fejlett államoknak már a 2020-ig tartó időszakban is jelentősen vissza kellene fogniuk a gázkibocsátást, míg a fejlődőknek csak a kibocsá­tás növekedését kellene lassítani­uk. 2050-ig aztán világszerte leg­kevesebb 50 százalékkal volna szükséges visszafogni a kibocsá­tást 1990-hez képest, a fejlett ál­lamokra viszont legkevesebb 75 százalékos csökkentést írna elő a Spanyolországra, Belgiumra és Magyarországra vár. Európai felajánlás A mostani találkozón a 27 tag­ország három évre (2010-2012) szólóan összesen 7,2 milliárd euró támogatást ajánlott fel a fejlődő országok klímaváltozás elleni har­cához. Valamennyi tagállam tett felajánlást, Szlovákia három év alatt 9 milliót ad, Magyarország 6 milliót. Megerősítették azt, hogy a koppenhágai klímavédelmi ENSZ- konferencián meg kell mutatkoz­nia mások erőfeszítési készségé­nek is. Az elnöklő Fredrik Rein- feldt svéd kormányfő kifejtette, hogy az unió fenntartja azt a válla­lását is, miszerint kész 2020-ra 30 százalékkal csökkenteni károsa- nyag-kibocsátását az 1990-es bá­zisszinthez képest. Ennek azonban feltétele, hogy más nemzetközi szereplők hasonlóan ambiciózus vállalásokat tegyenek - ellenkező esetben az uniós kötelezettség csak 20 százalékra rúg. Elfogadták a szabadságjogokat és biztonsági kérdéseket a követ­kező öt évre vonatkozóan összefo­megállapodás, amely a terv szerint egy 2013-ban életbe lépő új nem­zetközi szerződés alapja lehet. Jelentős lendületet adhat a koppenhágai tárgyalásoknak az Európai Unió 7,2 milliárd eurós felajánlása - mondta Yvo de Boer, az ENSZ klímaügyi felelőse. Fredrik Reinfeldt svéd minisz­terelnök tegnap jelentette be, hogy az EU tagállamai 2010 és 2012 között összesen 7,2 milliárd euró (10,8 milliárd dollár) klíma­védelmi gyorstámogatást ajánla­nak fel a fejlődő országoknak. „A tárgyalásokat hátráltató egyik akadály a fejlődő országok rövid távú támogatásával kapcsolatos kérdések tisztázatlansága volt ... A tény, hogy Európa konkrét szá­mot tesz az asztalra, úgy gondo­lom, nagyban előreviszi majd a tárgyalásokat” - reagált Yvo de Boer. Az Európai Unió által fel­ajánlott összeg durván harmadát teszi ki az ENSZ szerint 2010 és 2012 között összesen szükséges gó, úgynevezett Stockholmi Prog­ramot, amely egyebek közt arról is szól, hogy folytatódik a belső ha­tárellenőrzéstől mentes schengeni övezet bővítése. A következő csat­lakozó a schengeni övezethez Ro­mánia lehet, céldátuma 2011 ta­vasza. Van Rompuy bizonytalan Felajánlotta az Európai Unió új­donsült elnöke, Herman Van Rompuy a spanyol miniszterel­nöknek, Jósé Luis Rodriguez Zapa- terónak, hogy társelnökként irá­nyítsák együtt az EU-tagországok állam- és kormányfői üléseit, az Európai Tanács találkozóit a kö­vetkező fél év során. A nemrégiben életbe lépett Lisszaboni Szerződés értelmében - megbízatásának két és fél éve alatt - Van Rompuy lesz a kormányfői tanácskozások min­denkori levezetője, függetlenül at­tól, hogy melyik ország tölti be az EU soros elnökségét. A korábbi belga miniszterelnök azonban még nem „dolgozta be’' magát tel­jesen új megbízatásába, amelyet csak január elsejétől lát el teljes értékűen. 30-36 müliárd dollárnak. Az ame­rikai kormány múlt heti közlése szerint az Egyesült Államok kész „fair mértékben” hozzájárulni a klímaalaphoz, konkrét számot ugyanakkor eddig még nem jelen­tettek be. Közben Koppenhágában őri­zetbe vettek 35 tüntetőt, a klíma­konferencia helyszínén. A dán rendőrség közleménye szerint a tüntetőket a belvárosban gyűj­tötték be, amikor feloszlattak egy kisebb felvonulást. A mintegy 250 fős klímavédelmi aktivista csoport arra készült, hogy „blokád alá vesz” helyi vállalatokat, amelyek nagy mennyiségben bocsátanak ki üvegházhatású gázokat. Mára 165 környezetvédő szervezet tö­megdemonstrációt hirdetett a dán fővárosban. A szervezők sze­rint akár 60 ezer ember is összegyűlhet a tüntetésen, ame­lyen átfogó klímavédelmi egyez­ményt követelnek a konferencia résztvevőitől. Bukarest. Újravizsgálják és új­raszámolják a romániai elnökvá­lasztás második fordulójában le­adott érvénytelen szavazatokat - döntött a román alkotmánybíró­ság. Több mint 138 ezer voksról van szó. A december 6-i választás során a demokrata Traian Bases- cu győzött, aki a szociáldemokra­ta Mircea Geoanát előzte meg 70 ezer szavazattal. Az eredményt a szociáldemokraták megóvták az alkotmánybíróságon, és a válasz­tás megismétlését kérték. Közben a román Demokrata Li­berális Párt (PD-L) a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) együtt alkotná a „ke­mény magját” a következő román kormánynak, amelybe bevonnák a Nemzeti Liberális Pártot (PNL) is. Ezt Emil Boc, a PD-L elnöke je­lentette be. A pártelnök azt köve­tően nyilatkozott, hogy a héten immár másodszor találkozott az RMDSZ vezetőivel, akik jelezték: Prága. Anyagi kárpótlást ad a cseh állam azoknak az emberek­nek, akiknek csehszlovákiai 1968. augusztusi megszállása következtében valamelyik csa­ládtagjuk meghalt, illetve súlyos egészségügyi károsodást szenve­dett - jelentették be Prágában. A 2005-ben elfogadott speciális kárpótlási törvény módosítását a képviselőház után a szenátus is elfogadta, s most már csak Václav Klaus cseh államfő aláírása kell ahhoz, hogy érvénybe lépjen. He­lyi megfigyelők szerint ezúttal jó esély van arra, hogy az 1968-as kárpótlások ügye rövidesen vég­legesen lezáruljon. A 2005 májusában elfogadott törvény lehetőséget ad a megszál­lás során életüket vesztett, illetve súlyos sérülést szenvedett szemé­lyek gyermekeinek, házastársá­Budapest. Negyven házkuta­tást tartottak, az akció végén pedig 16 vádemelési javaslatot tettek a magyar hatóságok a gyermekpor­nográfiára lecsapó nemzetközi művelet során - közölte az Orszá­gos Rendőr-főkapitányság. A tájé­koztatás szerint az áldozatokat eddig nem sikerült azonosítani a Typhoon fedőnevű ügyben, amelybe a magyar hatóságokat 2007-ben vonta be a hágai székhelyű Europol azzal, hogy az ország érintett lehet a tiltott por­nográf felvételek miatt Ausztriá­ban indított eljárásban. A nyomo­zásban számos európai állam és Bejrut. Bizalmat kapott a par­lamentben a libanoni nemzeti egy­ségkormány, így a Hezbollah is megtarthatja fegyvereit. A radiká­lis síita szervezet így azokat a raké­a demokratákkal együtt is hajlan­dók kormányt alkotni, megfelelő feltételek megléte esetén. Az RMDSZ úgy határozott a héten, hogy megpróbálnak továbbra is együttműködni a PNL-lel - amellyel politikai együttműkö­dési megállapodást kötöttek az elnökválasztás második fordulója előtt a szociáldemokratákat tá­mogatva de nem zárják ki egyetlen kormánykoalíció támo­gatását sem, amivel gyakorlatilag nyitva hagyták az ajtót a demok­raták előtt is. Boc hangoztatta: a PD-L-RM- DSZ koalíció előnye az, hogy mindkét alakulat az Európai Nép­párt (ÉPP) tagja. Boc ugyanakkor hangsúlyozta, továbbra is szeret­nék bevonni a liberálisokat a kormánykoalícióba. A három pártnak kényelmes parlamenti többsége lenne. A liberálisok azonban eddig többnyire bírálták az elnökválasztásból győztesként kikerült Traian Basescut és az őt támogató demokratákat. táit is megtarthatja, amelyekkel iz­raeli célpontokat érhet el. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa az Izrael és a Hezbollah közötti 2006-os háború lezárásáról hozott határozatban szólította fel a síita szervezetet, hogy váljon meg fegyvereitől. Tüntetőket vettek őrizetbe Koppenhágában a klímakonferencia helyszínén Már köröz az első hivatalos tervezet Csehország: anyagi kárpótlást kapnak 1968 áldozatai Lezárulhat a kárpótlás ügye KOKES JÁNOS-MTI Negyven házkutatás, 16 vádemelési javaslat Magyar gyerekpornó MTl-HÍR Libanon: bizalmat kapott a parlamentben a kabinet Nemzeti egységkormány MTl-HÍR nak vagy szüleinek, hogy anyagi kárpótlást kéijenek az államtól. A halálos áldozatok esetében 150 ezer, míg a súlyos sérülésekért 70 ezer koronás kárpótlás jár. A kár­pótlási törvény az 1968 augusztu­sa és 1991 júniusa közötti idő­szakra vonatkozik. Nem hivatalos adatok szerint eddig mintegy 500 személy kért kárpótlást, de a ha­tóságok azt csak nem egészen száznak ítélték meg. A kormány még korábban 259 millió koronát különített el erre a célra, s ebből eddig mintegy ötmilliót fizettek ki. Kárpótlásért 2010 végéig lehet folyamodni. A történelmi dokumentumok tanúsága szerint az 1968-as meg­szállás első két hetében 72 cseh polgári személy vesztette életét, míg további 267-en súlyos sérülé­seket szenvedtek. Az áldozatok között három dél-szlovákiai ma­gyar is volt. kanadai bűnüldöző szervei vettek részt. Az eljárás során 138 IP-cí- met találtak gyanúsnak, az átvizs­gált 2 672 fénykép közül pedig 214-et. A Typhon során Ausztriá­ban, Belgiumban, Bulgáriában, Dániában, Franciaországban, Hol­landiában, Kanadában, Lengyel- országban, Litvániában, Luxem­burgban, Magyarországon, Mál­tán, Nagy-Britanniában, Németor­szágban, Romániában, Spanyolor­szágban, Svájcban, Szlovákiában valamint Szlovéniában tartottak házkutatást, és 115 személyt tar­tóztattak le. Akadnak köztük taná­rok és gondozók, akik munkájuk folytán közeli kapcsolatban voltak gyermekekkel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom