Új Szó, 2009. december (62. évfolyam, 277-300. szám)
2009-12-10 / 285. szám, csütörtök
p REGliJU AZ ÚJ SZÓ INGYENES REKLÁA/VMELLÉKLETE MEGJELENIK 35 000 PÉLDÁNYBAN 4. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM 2009. DECEMBER 11. A dióspatonyi Dáridó vendéglő udvarán hét csapat hétféle ínyenc kolbászt töltött DUNASZERDAHELYI JÁRÁS WWW.UJSZO.COM Közalkalmazottak továbbképzése Az idő télre fordult, s az ünnepek közeledtével kezdetét vette a disznóölések, disznótorok ideje. A dióspatonyi Dáridó vendéglőben tavaszonként, immár egy évtizede rendeznek halászléfőzési versenyt, s november végén egy új hagyomány alapjait rakták le: hét, köztük egy magyarországi, komlói csapat részvételével kolbászkészítő versenyre került sor. A nagy gyakorlattal rendelkező résztvevőket, akik már nem egy hasonló járási rendezvényen remekeltek, Pőthe Róbert, a vendéglő tulajdonosa fogadta. A szakértő zsűri sem akárkikből tevődött ösz- sze: Gálffy Szilárd, a község polgármestere, Marian Baláži és Ľubo Banič szigorú szabályokat állítottak fel, és igazán elfogulatlan döntést hoztak - annak ellenére, hogy többen is megpróbálták lekenyerezni őket. r A vendégkő udvarán |s különböző húsokat daraboltak, metéltek, daráltak, kevertek, s az illatozó tölteléket bélbe töltötték. Volt olyan csapat, amelyik tiszta disznókolbászt töltött, de volt olyan is, amelyik a disznóhúst marhával, sőt, vadhússal keverte, a komlói csapat pedig egy egészen újfajta, baromfiból készült finomsággal lepte meg a versenytársakat és a kíváncsiskodókat. A zsűri hosszas és alapos kóstolgatás után megállapította, hogy az összes kolbász kitűnően sikerült, a különbség minimális közöttük, s ez a pontokban is megmutatkozott. Az első helyen végül, igazán apró különbséggel a nagymegyeri KoTrBa (Peter Kolenčík, Marek Trubač és Vlado Banič) csapat, a másodikon a nagymadi „kolbászosok”, harmadikon a Dióspatonyi Kolbászszerelők, negyediken pedig, ínyenc baromfikolbászuknak köszönhetően a komlói Laci & Klári kettős végzett, (lb) Tanuló régió - három községből A közigazgatási alkalmazottak szakismereteinek folyamatos bővítése és a jártasság kialakítása elengedhetetlen feltétele annak, hogy a lakosok számára kifogástalan szolgáltatást nyújtsanak. Ezzel a céllal jött létre az Európai Szociális Alap (ESZA) Tanuló régió elnevezésű projektje a Dunaszerdahelyi járás három községében: Légen, Sárosfán és Nagypakán. A továbbképző központot Nagypakán rendezték be, ott szervezik meg az egyes művelődési rendezvényeket, akciókat. A község költségén felújított központ egyik részében a számítógéppel való munkát lehet elsajátítani egyszerre nyolc személynek, a másik, 15 férőhelyes részben pedig előadásokat hallgathatnak a résztvevők. A kezdeményezés fő célkitűzése a községi alkalmazottak továbbképzése. 2009 júliusától az ön- kormányzati alkalmazottak angol nyelvi tanfolyamra járnak, heten pedig számítógépes képzésen vettek részt. Októberben és novemberben is nyolcán fejezték be sikeresen ezt a tanfolyamot, és a záróvizsga után ECDL igazolványt, közismert nevén: „számítógépes jogosítvány” kaptak. A projektet Daniela Bzdúšeková készítette elő, aki nem először dolgozott az ESZA projektek megvalósításán. A „Tanuló régió” tervezetnek köszönhetően a három falu - Nagypaka, Sárosfa és Lég - hamarosan olyan közigazgatási alkalmazottakkal fog rendelkezni, akik a legnagyobb kívánalmaknak is eleget tesznek, (lb) Varga Lászlónak, a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya elnökének a járási ünnepségen elhangzott beszédéből idézünk A 60 éves Csemadok - a szervezet, ahol otthon érezzük magunkat Hat évtizeddel ezelőtt járásunkban, országos viszonylatban is elsőként alakultak meg a Csemadok-alapszer- vezetek. Abban az időszakban a mai Dunaszerdahelyi járás három kis közigazgatási egységre, a Somorjai, Dunaszerdahelyi és a Nagymegyeri járásra osztódott. Mindhárom régióban elevenen élt még az emberek tudatában a hontalanság éveinek minden gyötrelme, a megfélemlítés, megaláztatás érzése. Mindezek ellenére 1949. április 3-án Somorján, június 5-én Nagymegyeren, majd novemberben Dunaszerdahelyen is létrejött a Csemadok alapszervezete. 1949-1960 Ez az alapszervezetek és a járási szervezetek kialakulásának időszaka volt, amikor közel 60 alapszervezet működött a 3 régióban. A megalakulást követően a Csema- dok-szervezetek részt vettek az 1949/50-es tanévben újra megnyílt magyar iskolák szervezésében. A Csemadok-tagok házról házra jártak számos településen, hogy meggyőzzék a szülőket: írassák magyar iskolába gyermekeiket. A Csemadok 60 éve azóta is összefonódik a magyar iskolák létével. Az ötvenes évek elején alakultak meg szervezeteink első kultúrcso- portjai, elsősorban az amatőr színjátszó csoportok, később elterjedt a népi táncmozgalom, kialakult az énekkari mozgalom és a különböző művelődési rendezvények formái. 1960-1989 1960-ban egyesítik a három kis járást. Ebben az időszakban alakultak ki a járási dal- és táncünnepélyek. A Dunaszerdahelyi járás területi választmánya is évente megszervezte ezeket a népművészeti seregszemléket. Abban az időszakban a Csemadok TV elnöke a Gyurcsik József, titkára Fél Miklós volt. A Csemadok 1968-ban, a prágai tavasz idején jutott el addigi fejlődésének csúcsára. Járásunk Csemadok-tagsága is kiállt a Csemadok KB által megfogalmazott nemzetiségi önigazgatás elvei mellett. 1970-1989 Ebben az időszakban 70 szervezetben tömörült 14 ezer tagot tartottunk nyilván járásunkban. Visszaesett a színjátszó mozgalom, viszont megerősödött az énekkari mozgalom, népdalkörök és citeraegyüttesek alakultak, tájházak jöttek létre. Jelentős mértékben fellendült a művelődési munka, főként a klubmozgalom. 1990-től napjainkig A bársonyos forradalom után a megváltozott társadalmi körülmények kihatottak a munkánkra, elsősorban a szervezeti életünk gyengült. A Csemadok-tagok egy része a kialakuló magyar politikai pártokhoz és civil szervezetekhez csatlakozott. Jelenleg 35 szervezetbe tömörült 8000 tagot tartunk nyilván a járás területén. A megváltozott helyzetben magunknak kellett gondoskodnunk irodánk fenntartásáról, rendezvényeink anyagi bebiztosításáról. Az 1990-2007 közötti Csemadok-tit- kár, Huszár László munkáját is ez a tevékenység kötötte le. Ebben a nehéz időszakban az ő nevéhez fűződik a Csemadok-ház kiépítése és a Művelődési Intézet megteremtése. 1990 után a járási szervezet elnöki tisztségét Kovács László tanár, Domsitz Károly mérnök, Molnár Tibor mérnök, valamint jómagam töltöttem be. Alapszervezeteink az új, demokratikus társadalmi viszonyok között nagyobb figyelmet fordítanak nemzeti történelmi hagyományaink ápolásának. Településeinken kopjafák, emléktáblák, szobrok egész sora emlékeztet múltunk eseményeire. A Gyurcsó István Alapítvány jóvoltából számos népművészeti és helytörténeti munka jelent meg. Az eltelt 60 évben a Csemadok otthonunkká, védő várunkká, életünk fontos részévé vált. A Csemadok olyan közösség, ahol az emberek többsége tudja, hogy honnan jött, és hová tart. Legyen a 60 éve meggyújtott fáklya tüze az a tűz, ami irányt mutat, ami melegít. Ami köré csoportosulunk, ha bajban vagyunk, de akkor is, ha örülünk. S ha fényénél egymás szemébe tudunk nézni, s ha mindig lesz mondanivalónk egymásnak, akkor majd utódaink is emelt fővel ünnepelhetnek. *** A dunaszerdahelyi járási ünnepség keretében november 21-én megkoszorúzták a Csemadok-ház falán levő emléktáblát, majd a vidékfejlesztési szakközépiskolában került sor az ünnepi ülésre.
