Új Szó, 2009. november (62. évfolyam, 253-276. szám)
2009-11-04 / 255. szám, szerda
14 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2009. NOVEMBER 4. www.ujszo.com Az ipari iskola diákjai és pedagógusai mutatták be a szaktantermeket a nyílt napon (Csuport István felvétele) Nyílt napot tartottak a kereskedelmi akadémián Szükség van jól képzett szakemberekre ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Érsekújvár. Nyílt napot tartottak az őszi szünetben az érsekújvári Közös Igazgatású Jedlik Ányos Elektrotechnikai Szakközépiskola és Kereskedelmi Akadémián, amelyre száz magyar és százötven szlovák diák érkezett. Bábi László iskolaigazgatótól megtudtuk, a közeli alapiskolák kilencedikes tanulóm kívül még a nyitrai járásbeli Gímesről, Nagy- cétényből, a lévai járásbeli Csatáról, a komáromi járásbeli Perbeté- ről, valamint Mátyusföldről és Losoncról is érkeztek fiatalok, pedagógusaik kíséretében. „A diákoknak a kétórás program első részében bemutattuk intézményünk múltját és jelenét, tájékoztatattuk őket az új érettségi vizsgákról, az iskolán kívüli tevékenység különböző formáiról, valamint a továbbtanulási lehetőségekről. Ezt követően megtekintették a szak- tantermeket és megválaszoltuk a kérdéseiket” - mondta Bábi László. Az intézmény bánt érdeklődők az integrált elektrotechnika szakon belül az elektronikus számítógépes- és a villamos berendezések közül választhatnak, vagy a TIS - műszaki és információs szolgáltatások az elektrotechnikában szakra jelentkezhetnek. Minden említett szakon magyar osztályokat is nyitnak, mint az iskola részét képező Kereskedelmi Akadémián. A hálózati és információs technológia - kísérleti jelleggel indított szakán egyelőre csak államnyelven tanulhatnak a Több fényt! Nagy szükség van az utánpótlásra, a modem műszaki berendezésekhez értő, képzett fiatalokra. A járási székelyen tizenkét olyan cég található, amely fényforrások gyártásával foglalkozik. Itt található a világítótesteket gyártó Osram, a régió legnagyobb munkáltatója, vagy az AMI cég, amely a Szlovákiai Nemzeti Fénytechnológiai Bizottság egyik alapítója. (száz) diákok. Jövőre tíz osztály megnyitását tervezik, osztályonkénti harminc diákkal. Alžbeta Zimová tanárnő a kereskedelmi irányzat iránt érdeklődőket kalauzolta aznap az épületben, a diákoknak bemutatta a korszerű gépíró szak- tantermet, ahol a vendégek megtudták, hogy államvizsgát tehetnek gépírásból-Az ipari iskola diákjai beszámoltak tapasztalataikról. Az elektrotechnikai részlegen Štefan Švarc igazgatóhelyettes volt az egyik házigazda. Elmondta, tehetséges diákjaik iránt már a tanulmányaik idején érdeklődnek a vállalkozók. Különféle neves cégek járulnak hozzá ahhoz, hogy az iskolának korszerű felszerelése legyen, az intézmény teret adott egy nemzetközi fényszeminárumnak és a megújuló energiaforrások fel- használásáról szóló konferenciának. (száz) Feleltetés gombnyomásra Štefan Švarc, a megyei fenntartású tanintézmény igazgatóhelyettese 21. századba illő bemutató órát tartott a nyílt napra jelentkezőknek. Ebben az iskolában már 18 évvel ezelőtt bemutatták, hogyan lehet feleltetni, osztályozni, vagy megrovásban részesíteni a diákokat a számítógépes technika segítségével. A Philips Slovakia cég modem világítótestekkel felszerelt szaktantermet és éttermet biztosít az iskolának, (száz) Különleges kiállítással készül a múzeum a kerek évfordulóra - a tűzoltónaplót is láthatják az érdeklődők Százhuszonöt éves a Párkányi Önkéntes Tűzoltó Egylet A párkányi tűzoltók aktívan kivették részüket Esztergom vármegye Tűzoltó-Szövetségének munkájából is (Képarchívum) Párkány. Egy különleges, a Párkányi Önkéntes Tűzoltó Egylet 125 évét bemutató kiállítás nyílik november 4-én a Párkányi Városi Múzeumban. A kiállítás egyik kuriózuma lesz az a korabeli tűzoltónapló, melyet az egyesület megalakulásának évében, 1884-ben kezdtek vezetni. GULYÁS ZSUZSANNA „Egy öreg ház bontásánál, a padlásról került elő ez az értékes dokumentum, melyből megtudhatjuk például azt is, kik voltak az egyesület legfőbb támogatói” - mondta Juhász Gyula múzeumigazgató. A tűzoltónapló szerint 1885-ben az önkéntes tűzoltók három bevetésen voltak, 1890-ben viszont már tizennégy tűzesethez vonultak ki. Közben fokozatosan bővült a felszerelésük is. „A feljegyzések szerint 1914-ben az őrtanyán és a két szertáron kívül volt egy mozdonyés két kocsifecskendőjük, kerekes motollájuk, fa- és vaslajtjaik, szerkocsijuk, több dugó- és tetőlétrájuk. A felsorolásból nem hiányzik a füstálarc, a viharfáklya, a fejsze, a csáklya, a tűzhorog, a veder, a mentőszekrény, a hordágy, a vízszállító gép és a hidráns sem” - sorolta a naplót lapozgatva Juhász Gyula. Ezekből az eszközökből két korabeli - szintén kuriózumnak számító - kocsifecskendőt láthatnak majd az érdeklődők, de a kiállítási tárgyak között lesz egy 19. századi tűzoltóegyenruha, több sisak, korabeli dokumentumok, fényképek és tűzoltózászlók is. A zászlók többsége a környező településekről - Ebedről, Kőhídgyarmatról, Kisúj- faluról - származik. „A párkányi régióban több önkéntes tűzoltóegylet működött. Viszont az első Párkányban alakult 1884-ben, röviddel a budapesti egyesület megalakulása után. Az első önkéntes tűzoltó egyesületek egyébként Széchenyi Ödön kezdeményezésére alakultak a 19. század végén. Budapesten is csak 1870-ben kezdett el ténylegesen működni az 1863-ban létrehozott szervezet” - tette hozzá Juhász. A párkányi tűzoltók aktív ré- szesi voltak a település mindennapi életének is. Nem csak a tűz elleni védekezéből vették ki részüket, hanem bekapcsolódtak a kulturális és társadalmi életbe is. Szabadidejükben színdarabokat tanultak és táncmulatságokat is szerveztek. Ezek bevételéből bővítették például a testület ruházatát. Jelen voltak a különféle egyházi ünnepeken és sportrendezvényeken is, ahol díszőrséget álltak vagy a díszfelvonulásnál tevékenykedtek. Családi házakat kaptak az állami gondozottak és a krízishelyzetbe került kisgyermekes anyák Lehetőség az állami gondozott fiataloknak ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Magyarbél (Veľký Bieľ)/Csek- lész (Bernolákovo). A cseklészi gyermekotthon néhány lakója és szükséghelyzetben lévő anyák költözhettek azokba a magyarbéli családi házakba, amelyeket a gyermekotthon pályázat útján vásárolt és varázsolt új, otthonos lakhellyé. A nyolcvanéves múltra visszatekintő cseklészi Esély gyermek- otthon 413 138 eurós (12446195 korona) pályázata a gyermekotthonok családias átalakítására irányul. Cseklészen, mint azt a pályázat neve (Ugródeszka) is sejt- teti, a gyerekek önálló életre való felkészítésére helyezték a hangsúlyt. A napokban átadott, ízlésesen berendezett ház egyikébe kamasz, középiskolás és egyetemista, eddig gyermekotthonban nevelkedő fiatalok kerültek. Addig maradhatnak ott, amíg tanulnak, és nincs jövedelmük. „Az élelemre havonta fejenként 93 eurót kapunk, ezt kell beosztanunk. Itt már nem vár kész vacsora esténként, mint az otthonban, magunk főzünk, takarítunk és vásárolunk” - árulta el Natália, aki hároméves korától a gyermekotthon lakója. A másik családi házban kisgyerekes anyákat helyeznek el. Egy tizennégy éves lány is oda került csecsemőjével. Kiskorúról lévén szó, hivatásos nevelőszülő is lakik velük. Az anyák a terhesség hatodik hónapjától a kisgyermek egyéves koráig lakhatnak majd a házban. Fiatalkorú anyák esetében, ha nem dönt másként a bíróság, tizennyolc éves koráig maradhat ott az anya és gyereke. A házban még két édesanyát tudnak Natália örül a lehetőségnek (A szerző felvétele) elhelyezni, (jéem) A megváltozott körülmények között önállóan nagyobb eséllyel pályázhatna a városi művelődési központ Járulékos szervezetként működhetnének LECZO ZOLTÁN Királyhelmec. A bodrogközi település művelődési központja a jövőben a város járulékos szervezeteként működhetne, ám a tervezett változtatáshoz a helyi képviselő-testület jóváhagyására is szükség van. Nádasdi Péter, a Királyhelmeci Városi Hivatal ifjúsági, sport- és kulturális osztályának vezetője lapunknak elmondta, az elképzelések szerint az ingatlan és a létesítmény teljes felszerelése továbbra is a város tulajdonában maradna, viszont a változtatást követően a központ a településtől már csak évi fix összegű támogatást kapna. Ebből a pénzből nemcsak a működési költségeket, hanem a rendezvényeik kiadásait is fedeznék. A város járulékos szervezeteként a kulturális központ a jelenleginél nagyobb önállóságot kapna, s bár az itt dolgozók felelőssége is nőne, a változtatás egyik legnagyobb előnye az lehetne, hogy az intézmény nagyobb eséllyel pályázhatna különböző támogatási formák elnyerésére. A királyhelmeci művelődési központ épületének teljes rekonstrukciójára egyre nagyobb szükség van, ugyanis az ingadan sem méreteiben, sem felszereltségében nem felel meg a mai kor követelményeinek. Bár a kultúrház évente számos kiállításnak, író-olvasó találkozónak, színházi előadásnak és más kulturális eseménynek ad otthont, a jövőben „kínálatát” mindenképp bővíteni szeretné. Az osztályvezető információi szerint egyébként Nagykaposon vagy Szepsiben már évek óta járulékos szervezetként működnek a művelődési központok, így az ottani tapasztalatok figyelembe vételével ez a működési forma akár Királyhelmecen is alkalmazható lehetne. (A bodrogközi településen évekkel ezelőtt a kultúrház már működött a város járulékos szervezeteként, különböző okok miatt azonban az akkori önkormányzat úgy döntött, az intézmény státuszát megváltoztatja, és a létesítményt a városi hivatal egyik osztályának irányítása alá rendeli-a szerk. megj.) Nádasdi Péter elképzeléseit az elkövetkező hetekben szeretné ismertetni a helyi önkormányzat tagjaival, ugyanis a tervek megvalósításához a testület jóváhagyására valamint költségvetés-módosításra is szükség van. SZÜLŐFÖLDÜNK A mellékletet szerkeszti: Klein Melinda Levélcím: Szülőföldünk, Lazaretská 12,81108 Bratislava 1 Telefon: 02/59 233 426, fax: 02/59 233 469, e-maü: melinda.klein@ujszo.com
