Új Szó, 2009. november (62. évfolyam, 253-276. szám)
2009-11-27 / 274. szám, péntek
www.ujszo.com UJ SZÓ 2009. NOVEMBER 27. Kertészkedő - hirdetés 17 Komposztálás során a házikerti szemétből a növények számára kiválóan hasznosítható humusz válik Szerves hulladékból érték (Képarchívum) A tőzeglápok megőrzése hatékonyabb az erdősítésnél A tőzeg a világ megmentője? LAPOZGATÓ Az okos kertész a kerti hulladékot komposztálja. A kertes házban lakók a háztartási szerves hulladékot se tartják szemétnek, hanem hozzáadhatják azt a komposzthoz. ÖSSZEFOGLALÓ Komposztálással védjük a környezetünket, hiszen a még felhasználható szerves hulladék mennyiségével nem terheljük a szeméttárolókat. A pénztárcánkat is kíméljük, ha az újrahasznosítható hulladékot valóban újrahasznosítjuk, és nem fizetünk annak elszállításáért. A komposztálás és a zöldtömeg pótlása A komposztálással jót teszünk kertünknek is, hiszen a betakarításkor, fűnyíráskor a területről lehordott zöldtömeg miatt csökkentjük a talaj szerves anyag, és tápanyag tartalmát. Ezt szerves- és műtrágyákkal kell visszapótolni a növények egészséges fejlődése és a jövő évi termésbiztonság érdekében. A megfelelően érett komposztál ezt a hiányt részben vagy egészben visszapótolhatjuk a talajba. A komposztálás gyakorlatilag egy természetes folyamat kerti megfelelője: az elpusztult növényi részek és a konyhában keletkező szerves maradékok tápanyagban gazdag humusszá, a növények számára újrahasznosítható anyagokká alakulnak át. Humusz csak a talajban élő baktériumok segítségével jöhet létre, ezért a komposzt- halomnak kapcsolatban kell állnia a talajjal. Sok minden komposztálható, így a beteg növényi részek kivételével az összes kerti és sokféle nyers konyhai hulladék. Ugyanakkor ételmaradék, romlott étel csak akkor kerülhet a halomba, ha szabadon kószáló állatok nem juthatnak hozzá. Húst a döglegyek miatt ne vessenek a komposztra. Mire figyeljünk komposztáláskor A konyhában, kertben keletkező zöldhulladékok többsége alkalmas a komposztálásra, ám nem árt odafigyelni pár dologra, ami ronthatja annak hatásfokát, vagy a kész komposzt minőségét. A köztudattal ellentétben a gesztenye, dió, nyárfák lombja is komposztálható, csak ezekben a széntartalom magasabb a nitrogénhez viszonyítva, emiatt magasabb nitrogéntartalmú növényi részekkel, például fűkaszálókkal keverten kell a komposzthalomra juttatni ezeket. A diólevélben találhatók ugyan növekedést gádó anyagok, ezért van az, hogy a diófák alatt nem marad meg a növények többsége. E ve- gyületek azonban a diólevél kom- posztálódása során elbomlanak. így a diólevél csak akkor okozhat gondot, ha nem megfelelően komposztált állapotában juttatjuk vissza a kertbe. Ha a komposztunkban diólevél is van, akkor azt csak akkor használjuk fel, amikor már teljesen érett a komposzt, nincsenek benne külön felismerhető növényi részek. Problémát okozhatnak még a gyommagok A gyomok magvai különösen életképesek Ha a gyommentesítés akkor történik amikor a gyomnövényeken már zöld magok vannak az késő, mert ezek a magok képesek utó- émi, és így is fertőzik majd a területeL A komposzt-halomban a hőmérséklet 60-70 °C körül van, ami nem elegendő ahhoz, hogy ezeket a magokat elpusztítsa így a komposztba csak olyan gyomnövények maradványait tegyük melyekről teljesen biztosak vagyunk hogy nem tartalmaznak magot, még éretlen állapotban sem! A komposztálásban résztvevő talajbaktériumoknak levegőre is szükségük van. Ha nincs elegendő levegő, akkor a szerves anyagok nem lebomlani kezdenek, hanem rothadni, és ennek a végeredménye sem lesz alkalmas kerti fel- használásra. Ezért jók a műanyag komposzdádák, melyek porózus faluknak köszönhetően átengednek némi levegőt. Ugyanez a feladata az oldalsó szellőzőnyílásoknak is. Ha nincs üyen ládánk, hanem halomban komposztálunk, akkor a levegőzést átforgatással kell biztosítani. Mivel ekkor összekeverjük az alsóbb és felsőbb rétegeket, a halomban komposztált anyag akkor készül el, amikor már minden része érett. Figyeljünk a megfelelő levegőzöttség mellett arra is, hogy a komposzt nedvességtartalma 40-60%-os legyen. A faágak, nyesedékek komposztálása A vesszők, ágak, gallyak is komposztálhatok, megfelelő aprítás után. Már barkácsboltokban is kaphatók olyan elektromos komposzt- vagy nyesedékaprítók, amelyek a házikertben keletkező darabos szerves hulladékot apróbb darabokra őrlik. Komposztaprító gép vásárlásakor vegyünk figyelembe néhány lényeges szempontot a döntés előtt. Egyik a gép teljesítménye, másik fontos tulajdonsága pedig, hogy mekkora átmérőjű gallyakat képes aprítani. Ha már rendelkezünk ilyen berendezéssel, akkor érdemes még a nagyon vékony vesszőket, gallyakat is átengedni rajta, hiszen a komposzt aprításával akár 20 százaléknyi térfogatot is megtakaríthatunk ahhoz képest, mint ha apn'tatíanul komposztálnánk a szerves anyagot. így helytakarékosabb lesz a komposzt- halmunk, és a már említett felületnövekedés miatt a lebomlási folyamat is gyorsabb lesz. Lényeges, hogy a gép munkavégzés közben stabüan álljon, és könnyen lehessen helyet változtatni vele: így nem a hulladékot kell a géphez hordani, hanem a gépet visszük a munkavégzés helyére. A 40-45 mm-es átmérőjű ágak aprítására alkalmas készülékek ideálisak házikerti alkalmazásra. Egy ENSZ-dokumentum szerint a klímaváltozás érdekében tett összes erőfeszítés eredménytelen lehet, ha a tőzegmocsarakat nem sikerül megőrizni, és az ott tárolt hatalmas szénmenyiség a légkörbe jut. Az összefüggés ugyanakkor fordítva is igaz: a tőzeglápok megőrzése sokkal több szenet von ki a globális szénkörforgásból, mint az erdővédelem, az erdők telepítése és az összes többi szénmegkötő erőfeszítés együttvéve. A tőzeg oxigénhiányos környezetében (víz alatt, mocsarakban) képződik az ilyen körülmények között nagyon lassan le- bomló, elhalt növényekből. Nagyjából félúton van az egykori növény és a szénné válás között - igaz, a skála a trágyaszerű, a növényi eredetet még egyértelműen mutató formáktól a lignites képződményekig meglehetősen széles. De bármi-. lyen is a tőzeg, az bizonyos, hogy az alapanyagául szolgáló egykori növények teljes széntartalmát megőrzi. Mivel a növényi szén a légkör széndioxidjából készül, a tőzeglápok évmilliók növényi gázkivonásának eredményét tárolják magukban. Napjainkban a szárazföld mintegy 3%-át borítják tőzegmocsarak, ám a területük - kisebb részben a kitermelés, nagyobbrészt a mocsarak lecsapolása, a tőzeg felégetése és a mezőgazdasági művelésbe vonás miatt - folyamatosan csökken. A „tőzegtelemtés” jelenleg a világ széndioxid-termelésének 5- 6 százalékáért felelős (azaz kétszer annyiért, mint a légi közlekedés), de ez az arány sokkal magasabb is lehet, ha a tőzeglápok pusztulásának folyamata felgyorsul. Ugyanakkor egy kutatás tapasztalatai szerint a tőzeg megóvása minden más tevékenységnél hatékonyabban csökkenti a levegőbe kerülő széndioxid mennyiségét. Eddig nehezen tudták kiszámítani, hogy a tőzeglápok felszámolása hogyan hat a klímaváltozás folyamatára, a vizsgálat célja éppen a számszerűsítés volt. Kiderült: a tőzeg sokkal több szenet köt meg, mint a bolygó összes fája együttvéve. Az adatnak azért van nagy jelentősége, mert a nemzetközi klímaegyezményekben a különféle kibocsátási formákat ellentételezni lehet olyan tevékenységekkel, melyek a széndioxid megkötését szolgálják. Eddig főként az erdőtelepítés került szóba, ám a vizsgálat alapján a tőzeglápok megőrzése sokszorosan hatékonyabb, mint az erdősítés. A legtöbb lecsapolt tőzegmocsár helyén pálmaolaj -ültetvény létesül, a pálmaolaj pedig a klímavédelmi okokból használatba vont egyik alternatív üzemanyag, a biodízel legfőbb alapanyaga. Ezért a biodízel-gyár- tás jelenlegi gyakorlatát is újra kell gondolni, (nol.hu) A tőzeg sokkal több szenet köt meg, mint a Föld összes fája együttvéve (Fotó: Képarchívum) Pozsony Komárom Rimaszombat Zseliz Losonc Szepsi Kassa november S5-én november 25-én november 25-én november 25-én november 21-én november 25-én november 25-én sárgarépa 0,50 euró/kg 0,50 euró/kg 0,40 euró/kg 0,40 euró/kg 0,30-0,50 euró/kg 0,40 euró/kg 0,45 euró/kg petrezselyem 1,50 euró/kg 1-1,10 euró/kg 1,50 euró/kg 0,80 euró/cs 0,70-1,50 euró/kg 1,29 euró/kg 0,90-1 euró/kg burgonya 0,40-0,50 euró/kg 0,30-0,40 euró/kg 0,30 euró/kg 0,30 euró/kg 0,30-0,33 euró/kg 0,33 euró/kg 0,20-0,35 euró/kg tojás 0,15 euró/db 0,13 euró/db 0,10 euró/db 0,13 euró/db 0,06-0,11 euró/db 0,12 euró/db 0,12 euró/kg zeller 0,80 euró/db 0,30 euró/db 1,20 euró/kg 0,30 euró/db 1,30 euró/kg 0,99 euró/kg 0,88 euró/kg paprika 0,50-1,20 euró/kg 0,40-1 euró/kg 1 euró/kg 0,80 euró/kg 1,60-1,95 euró/kg 1,66 euró/kg 1,50-2 euró/kg paradicsom 1,90 euró/kg 0,80-1,30 euró/kg 0,90 euró/kg 0,80 euró/kg 1,20-1,50 euró/kg 1,30 euró/kg 1,30-1,70 euró/kg dlóbél/mák 6/6 euró/kg 5/4 euró/x kg 3,50/x euró/kg 4 /3,50 euró/kg 4/4 euró/kg 3-4/3-4 euró/kg 3-4/3,40-4 euró/kg kel 0,60 euró/db 0,40 euró/db 0,80 euró/db X 0,50-0,85 euró/kg 0,76 euró/kg 0,60 euró/kg alma/körte 0,50-1,20/1,50 euró/kg 0,40-0,70/1,20 euró/kg 0,66/1,20 euró/kg 0,30-0,50/x euró/kg 0,40-0,80/1,50 e/kg 0,50/0,99 euró/kg 0,40-0,70/0,90-1,20 e/kg szőlő 2 euró/kg X 1,45 euró/kg X 1,95 euró/kg 1-2,90 euró/kg 1,70 euró/kg karflol/karalábé 1,50/0,80 euró/db 0,80-1/0,30-0,40 euró/db 1,30/0,35 euró/db 0,50-0,70/0,50 euró/db 0,80-1,20/0,50 euró/db 1/0,40 euró/db 0,90/0,40 euró/db káposzta 0,50 euró/kg 0,30 euró/kg 0,40 euró/kg 0,30 euró/kg 0,24-0,60 e/kg 0,33 euró/kg 0,40 e/kg/x uborka/tök 1,50 euró/db/1 euró/kg x/0,50 euró/kg 1,30/1 euró/kg X 1,90/x euró/kg 1,32/1 euró/kg 1,30/0,50 euró/kg Még kapható a Vasárnap LEGÚJABB SZÁMA % Mhv gomdolko ISKOLA;. , 10.ÄV iDF*r+ »'.If Kos .VasárirapAdvent kalendáriumok, horgolt .szőrük, kate {k lás.csizmak A tartalomból: • Hogy tudnak örömmel tanulni a tornaijai és a bátkai iskolában? • Egy dunaszerdahelyi lány meg egy New Jersey-ifiú Brooklynban szülőként lánnyal és fiúval • Kik a végzősök Nagymegyeren? Osztályképek 2 iskolából • Adventben is olcsón Orbán Gizivel Micsoda VASÁRNAP!
