Új Szó, 2009. november (62. évfolyam, 253-276. szám)

2009-11-04 / 255. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. NOVEMBER 4. Vélemény és háttér 7 FIGYELŐ Harminc éve volt a túszdráma Harminc éve, 1979. novem­ber 4-én szélsőséges iráni diá­kok megrohamozták és elfog­lalták az Egyesült Államok te- heráni nagykövetségét, túszul ejtve mintegy 70 személyt. Az amerikai médiát több mint egy évig uraló, 444 napig tartó vál- ságésatúszok kiszabadítására indított katonai akció látvá­nyos kudarca végképp elmér­gesítette Washington és Irán viszonyát, s megakadályozta Jimmy Carter elnök újravá­lasztását. Iránban 1979 janu­árjában győzött az iszlám for­radalom, megbukott Reza Pah- lavi sah amerikai támogatást élvező rendszere, az új alkot­mány a száműzetéséből haza­tért Khomeini ajatollahot nyü- vánította az iszlám köztársa­ság legfőbb vezetőjének. Ami­kor Carter humanitárius meg­fontolásokból engedélyezte a halálos beteg sah amerikai gyógykezelését, Teheránban tiltakozó tüntetések törtek ki, majd 1979. november 4-én szélsőséges egyetemisták megszállták az amerikai nagy- követséget, hogy így erősza­kolják ki a sah kiadatását. A modem diplomácia történeté­ben példátlan módon az iráni vezetés nem ítélte el a túszej- tőket, sót Khomeini támogatá­sáról biztosította őket. A tehe- ráni rádió által „kémtanyának” minősített amerikai nagykö­vetség előtt rendszeressé vál­tak a tüntetések, amelyeken amerikai zászlókat és Cartert ábrázoló szalmabábukat éget­tek. A diákok két hét után „az amerikai társadalom elnyo­másától szenvedő” kisebbsé­gekhez tartozó női és fekete foglyaikat elengedték, de az 52 megmaradt túszt börtönkö­rülmények között őrizték, lel­kileg és fizikailag terrorizálták. Washington gazdasági szank­ciókat vezetett be, majd a szín­falak mögötti diplomáciai kezdeményezések kudarca után megszakította a diplomá­ciai kapcsolatokat. A válság már Carter újraválasztási esé­lyeit veszélyeztette, ezért az elnök 1980. április 24-én kommandósokat küldött a tú­szok kiszabadítására. Az akci­óra hónapokig készültek, ám egy sivatagi vihar miatt az „előadás” fejeüenségbe torkol­lott. A megszégyenítő kudar­cot nem lehetett eltitkolni, az iráni televízió másnap bemu­tatta a helikopterek füstölgő roncsait. A válság végül furcsa módon az iraki-iráni háború miatt oldódott meg: az iráni hadseregnek alkatrészekre volt szüksége a sah által vásá­rolt amerikai fegyverekhez, „cserébe” a túszokat ajánlották fel. Az Algéria közvetítésével folyó tárgyalások végén a gazdaságüag mélypontra ke­rült Irán 11 milliárd dollárnyi, Amerikában befagyasztott be­tétjét szabadították fel, az Egyesült Államok megígérte, hogy nem avatkozik Irán bel- ügyeibe, feloldja a gazdasági szankciókat, és nem tesz pa­naszt a hágai Nemzetközi Bí­róságon. Az 52 fogoly444 nap rabság után 1981. január 20-án, Ronald Reagan beikta­tásának napján nyerte vissza szabadságát, (mti) Legtöbben törökök és marokkóiak élnek Hollandiában kettős állampolgársággal Kettős állampolgárság IV. Nemigen van két egyforma eset a kettős állampolgár­ság ügyének kezelésében a világ országaiban. Most azt elemezzük, hogyan áll eb­ben a kérdésben Belgium, Hollandia és az Egyesült Ál­lamok. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Belgium sajátos gyarmati múltjára tekintettel az 1985. január 1-jén vagy azután kül­földön születetteknek akkor jár a belga állampolgárság, ha a belga szülő vagy Belgiumban született, vagy Belga-Kongóban született 1960. június 30. előtt, vagy pedig Ruandában, illetve Burundiban 1962: július 1. - ezen országok függetlenségé­nek elnyerése - előtt. Ha a külföldön született belga szülő nem ebbe a kategóriába, akkor gyermekének 5. életéve előtt külön nyüatkoznia kell ar­ról, hogy kéri gyermekének a belga állampolgárság megadását. A belga jog egyébként 2008. április 28. óta szavatolja, hogy azok a nagykorú belga állam­polgárok, akik saját akaratuk­ból megszerezték más ország állampolgárságát, ne veszítsék el automatikusan belga állam- polgárságukat. Lényegében e változtatás volt a döntő lépés a kettős állampolgárság jogi aka­dályainak eltávolítása során. Ennek a megtételéért a külföl­dön - főként az Egyesült Álla­mokban - élő belgák hosszú éveken át lobbiztak. Előtte sem volt kizárt až új ál­lampolgárság megszerzése után a belga állampolgárság megőr­zése, de ahhoz a külföldön élő belgának 18 és 28 éves kora között nyilatkozatot kellett ten­nie belga állampolgárságának megőrzési szándékáról. A 2008-as változtatás előtt ezt a nyilatkozatot tízévenként meg kellett újítani, aminek az elmu­lasztása a belga állampolgárság elvesztésével járt. Hollandiában csak nagyon szigorú feltételekkel lehet ket­tős állampolgárságot szerezni, de ezzel együtt a 14 milliós or­szágban jelenleg 1,1 millió ket­tős (vagy többes) állampolgárt tartanak számon. Legtöbben törökök és marokkói­ak élnek Hollandiában kettős ál­lampolgársággal, az ő számuk meg­haladja a negyed-negyedmilliót. A holland állampolgársággal is ren­delkező németek, britek és belgák száma 25-50 ezer közé tehető, más nemzetekhez tartozók ennél kisebb számban kaptak kettős állampol­gárságot. A holland rendszer alapelve az, hogy aki holland állampol­gár kíván lenni, hazájában hiva­talosan le kell mondania erede­ti állampolgárságáról (ha hazá­ja törvényei ezt lehetővé teszik, illetve nem veszik el tőle auto­matikusan eredeti állampolgár­ságát). Az a holland pedig, aki más országban állampolgársá­gért folyamodik, automatikusan elveszti holland állampolgársá­gát. A törvények több kivételt is tesznek azonban, amelyek lehe­tővé teszik, hogy valaki eredeti állampolgárságát is megtartsa, és a hollandot is megszerezze. Ezek közül a leggyakrabban az fordul elő, hogy holland külföl­divel köt házasságot, és így a külföldi megtarthatja eredeti ál­lampolgárságát is. Bejegyzett menekülteknek sem kell le­mondaniuk eredetei hovatarto­zásukról. A túl drága lemondási procedúra vagy a kötelező ka­tonai szolgálat letöltéséhez kö­tött lemondás szintén mentes­séget jelenthet az alapelv alól. A holland állampolgárság megszerzésében a törvények nem tesznek különbséget az eredeti állampolgárságukról lemondok és le nem mondók között. A megszerzésnek szigo­rú feltételei vannak, köztük a huzamos (legalább ötéves) hol­landiai tartózkodás, büntetlen előélet és „elégséges társadalmi beilleszkedési fok”, beleértve a tökéletes hollandnyelv-ismere- tet. Állampolgári esküt is kell tenni, amelyben a kérelmező ki­jelenti, hogy csatlakozik a hol­land állam által képviselt érté­kekhez. Aki megkapta a holland ál­lampolgárságot, egyenrangú jogokat élvez bármely más hol­land állampolgárral. Az Egyesült Államok kormá­nya nem tiltja, de nem is ösz­tönzi, hogy állampolgárai más ország(ok) állampolgárai is le­gyenek. Az alkotmányban nincs közvetlen utalás a kettős vagy többes állampolgárságra, de egy 1967-es legfelsőbb bírósági döntés az alkotmány 14. kiegé­szítésére hivatkozva kimondta a kettős állampolgárság jogát. Automatikusan kettős állam- polgárságot szerezhet külföldi szülőnek az Egyesült Államok­ban, valamint amerikai szülő­nek külföldön születő gyereke. A különféle jogalapokon meg­szerezhető zöldkártya-tulajdo­nos külföldiek is állampolgárok lehetnek honosítás útján, ere­deti állampolgárságukat meg­tartva. A zöld kártyához jutás után 5 évet kell várni, hogy va­laki állampolgárságért folya­modhasson, annak a külföldi­nek, akinek amerikai a házas­társa, csak 3 év a várakozási idő. Zöld kártyát és később ál­lampolgárságot kérhetnek a menekültek, a rendkívüli képes­ségű művészek, sportolók és kutatók, továbbá amerikaiak közvetlen hozzátartozói, példá­ul gyerekek szülei családegyesí­tés címén, ahogy ezt sok mexi­kói teszi. Az amerikai hadse­regben való katonai szolgálat lehetővé teszi az állampolgárrá válást gyorsított eljárással. Az Egyesült Államok a jogok és kötelességek tekintetében a kettős állampolgárokat ugyan­úgy kezeli, mint a többi állam­polgárát. Egyes kormányzati posztok nemzetbiztonsági okok miatt zártak előttük, és politikai karrierjükben is gátló tényező lehet a második állampolgárság (bár közismert, hogy Amold Schwarzenegger Kalifornia kormányzójaként megtartotta osztrák állampolgárságát). Az Egyesült Államoknak bi­zonyosan több millió kettős ál­lampolgára van, de erre vonat­kozó nyilvántartás nincs. Egyes becslések szerint számuk nem éri el a 6 milliót, de gyorsan növekszik, a legtöbben mexi­kói-amerikaiak. KOMMENTÁR Rossz és rosszabb MAL1NÁK ISTVÁN Csak tessék-lássék gratulált néhány nyugati vezető Hamid Karzai- nak „újraválasztásához”, azt emelve ki, hogy végre lezárult a bot­rányoktól terhes választási folyamat. Ami érzékelteti: szinte senki sem hiszi, hogy ezzel a politikai válság is lezárult. A történet dió­héjban annyi, hogy az augusztus 20-i első elnökválasztási forduló után abszolút győztesként Karzait hirdették ki, mondván, nem kell 2. fordulót tartani. Később a panaszbizottság elvette tőle az abszo­lút győzelmet - egymillió vokssal együtt - a nagyszabású választá­si csalások miatt. Most szombaton kellett volna 2. fordulót tartani, de Abdullah Abdullah volt külügyminiszter, aki a második helyen végzett, visszalépett. Jó megoldás ebben a helyzetben nem létezett, csak rossz és rosszabb. A második forduló eltörlése logikusnak tűnik, hiszen fö­lösleges lett volna pénzt és a tálib támadások miatt feltehetően sok emberéletet is áldozni egy olyan választásra, amelyen nincs kiből választani. Csakhogy így Karzai alkotmányellenesen, anélkül lett elnök, hogy megszerezte volna a szükséges (50 százalék + egy fő) mennyiségű voksot. Karzai legitimitása így megkérdőjelezhető. Másrészt az is tény, hogy minden valószínűség szerint akkor is Karzai győz, ha Abdullah nem lép vissza. A volt külügyminiszter a visszalépéssel - a biztos vereség tudatában - a politikai arcát igye­kezett menteni, már ha továbbra is valamiféle ellenzéki vezér sze­repében akar tetszelegni. Ugyanis sokan - köztük a német és a francia külügyminiszter - felszólították, hogy működjön együtt Karzaijal. De szakértők szerint ha megtartják is a 2. fodulót, amelyben Karzai győzött volna, a legitimitása akkor is rendkívül alacsony lett volna, hiszen a tálib fenyegetőzések és a rossz időj á- rás miatt még kevesebben mentek volna el szavazni, mint az első fordulóban. Karzai marad tehát az elnök, de a csalás szégyenfoltja rajta marad. Kormánya korruptsága miatt, egyre kényelmetlenebbé vált a Nyu­gat és főleg az USA számára, de sokan úgy vélik, hogy még mindig ő a legjobb megoldás, mert egyszerűen nincs más, akivel együtt lehetne működni. Rendkívül álszentnek tűnik az EU soros elnök­ségét betöltő Svédország külügyminiszterének az a felhívása, hogy a Nyugat a lehető legkisebb mértékben avatkozzon be az afganisz­táni folyamatokba. Az amerikai és a NATO-csapatok nélkül a Kar- zai-kormányt már rég elsöpörték volna a föld színéről. Nem lehet tehát úgy tenni, hogy a Nyugatnak semmi köze az ottani politikai folyamatokhoz. Egy éppen lemondott ENSZ-diplomata - nem az első, aki a csalások miatt hagyta ott Kabult - úgy látta, a nemzet­közi közösség nagy árat fog fizetni pénzben és emberéletben a kor­rupt és népszerűden kormány fenntartásáért. Azt mondani sem kell, hogy az afgán lakosság kiábrándult és fél. De az egyre szerencsétíenebb afganisztáni politikai és katonai helyzet miatt a nyugati közvélemény kiábrándultsága is nő, s mint a DPA utalt rá kommentáijában: egyre nehezebben lehet megma­gyarázni, hogy miért tartanak hatalmon a szövetségesek egy vá­lasztási csalót mind több nyugati katona élete árán. Mert a tragi­kus az, hogy Karzai valószínűleg tisztességes eszközökkel is meg­nyerhette volna a választást. Arról nem is beszélve, hogy Obamá- nak, mielőtt dönt az újabb csapatok Afganisztánba küldéséről, ta­lán azt is meg kellene magyaráznia az amerikai közvéleménynek, miért pénzelte a CIA Karzai elnök testvérét, Ahmed Wali Karzait, aki köztudottan jelentős szerepet játszik a kábítószer-kereskede­lemben. A drogüzlet azért az afgán társadalom rákfenéje, mert a legnagyobb haszonélvezője éppen a Talibán. TALLÓZÓ NÉPSZABADSÁG Önálló „Fradi-nyomozócso- port” alakult a Budapesti Rend­őr-főkapitányságon (BRFK) szombaton - írta tegnapi szá­mában a Népszabadság. Ä cél az FTC-DVTK mérkőzés alatta a stadionban, és azt követően az utcán garázdálkodók elfogása. A BRFK titkosszolgálati eszkö­zöket és módszereket is bevet a tettesek azonosítására, annak tisztázására, hogy kik ők, és mit akarnak elérni - írta a Népsza­badság. A lap szerint a Fradi- egységet legutóbb 2003-ban kellett felállítani, amikor a Deb­recen ellen nemcsak egy meccset, hanem ezzel a bajnok­ságot is elveszítette a Ferencvá­ros. (mti) NAPI GAZDASÁG Várhatóan a Danubius Rá­dió is jogi útra terelné a múlt hét szerdán elveszített frek­venciapályázat ügyét - tudta meg a Napi Gazdaság. A lap tegnapi száma szerint hivatalos álláspontot nem közöl a pályá­zat kapcsán a Danubius, mert továbbra sem kapta meg az ORTT értesítését a döntésről, (mti) VILÁGGAZDASÁG A magyarországi vasútijár- mű-gyártók korszerűsítésekkel, ésszerűsítésekkel és új szolgál­tatásokkal reagálnak arra az élesedő versenyre, amelyet a válság miatt is szűkülő piac okozott - írta a Világgazdaság. A Bombardier MÁV Kft. a na­pokban adta át a MÁV-Startnak a 300. felújított elővárosi vona­tot, a MÁV-Tiszavas új tulajdo­nosa igényei szerint alakítja szolgáltatásait, a MÁV Gépé­szet Szolnokon erősít - írta a lap. Az állami személyszállító vasúttársaság további korsze­rűsítés, sőt, motorvonat-javí­tást is megrendelne, de egyelő­re nincs rá pénze, (mti)- Papa, várj meg! Egy óra alatt levizsgázom húsz tárgyból, és már itt is vagyok! (Peter Gossányi rajza)

Next

/
Oldalképek
Tartalom