Új Szó, 2009. november (62. évfolyam, 253-276. szám)

2009-11-26 / 273. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. NOVEMBER 26. Régió 5 František Barnás sírva fakadt ítélethirdetés közben, igazságtalannak tartja a büntetést Huszonöt évet kapott a rendőr, aki a kollégáira lőtt Nyitra. Huszonöt év, a leg­szigorúbb őrizet alatt letöl­tendő szabadságvesztésre ítélte tegnap a járásbíróság azt a volt rendőrt, aki ta­valy szeptemberben a kol­légáira lőtt. VRABEC MÁRIA František Barnást csak az men­tette meg az életfogytiglantól, hogy a törvényszéki pszichológus úgy ítélte meg, még átnevelhető. Kitervelték a benzinkút kirablását Cinkostársai közül, akikkel együtt rabolt ki egy benzinkutat, Jozef Burdát tizenegy év tíz hó­nap, Marián Ištokovičot hét év hat hónap börtönre ítélte a bíróság. A harmadik rabló, Martin Chlebec még korábban megállapodott az ügyésszel - öt év szabadságvesz­téssel megússza a fegyveres rab­lást, mert hajlandó volt vallomást tenni. František Bamáš három társá­val együtt tervelte ki 2008. szep­tember 15-én az egyik városszéli benzinkút kirablását. Éjszaka Jo­zef Burdánál találkoztak, aki egy épülő házat őrzött, és a saját ruhá­ikból készítettek hevenyészett csuklyákat. Megbeszélték, hogy a fegyver - Jozef Burda legálisan tartott pisztolyáról volt szó - Barnásnál lesz, és a töltényeket körömreszelővei átalakították, hogy felismerheteüenek legye­nek. Éjfél után Jozef Burda autó­jával mentek a benzinkúthoz, ahol a két alkalmazottat a földre parancsolták, összerugdosták, majd megkötözték. A kasszából 4352 eurót vittek el, a széfet már nem tudták kinyitni, mert közben bejött a helyiségbe egy fiú. Amint észrevette a csuklyás férfiakat, el­szaladt, de a rablók is menekülőre fogták. A belvárosban szembejött velük egy rendőrautó és valami miatt gyanút foghattak a benne ülők, mert üldözni kezdték, majd Kynek városrészben megállították őket. Barnás a rendőrigazolvá­nyát felmutatva szólt nekik, hogy ne lőjenek, hiszem ő is kolléga, de az autójában megszólalt az adó­vevő, amelyet a munkahelyéről lopott el. Ekkor lőtt rá a kollégái­ra, akik mindketten komoly sérü­léseket szenvedtek. A fiatalabbik tolókocsiba kényszerült, az orvo­sok szerint kevés az esély, hogy valaha lábra áll. Maga Barnás szintén megsérült, a térdét érte egy golyó, azóta is mankóval jár. „Nem akartam megölni a kollégáimat” A fővádlott František Bamáš, aki a rablás után őket üldöző rendőrökre lőtt, végig kitartott amellett, hogy nem célzott a kol­légáira, csak vaktában lőtt, hogy elbizonytalanítsa őket és egérutat nyerjen. Ügyvédje szerint az sem bizonyított, hogy a két rendőrt va­lóban ő találta el, hiszen a hely­színen valóságos tűzharc alakult ki, összesen huszonkilenc töltényt találtak a helyszínelők. A bírónőt ez nem győzte meg, azt mondta, rendőr létére Bamášnak az lett volna a dolga, hogy megakadá­lyozza a bűncselekményeket, nem pedig az, hogy raboljon és lövöl­dözzön. Fegyveres rablásért, lo­pásért, és gyilkossági kísérletért huszonöt év szabadságvesztést rótt ki rá, hangsúlyozva: csak a pszichológusnak köszönheti, hogy nem ítélte életfogytiglani börtönre. „Nem ezt érdemeltem” Bamáš az ítélethirdetés alatt sírva fakadt, azt mondta, nem ezt érdemelte. „Húsz évig rendőr­ként szolgáltam a társadalmat, sok ember életét mentettem meg, anélkül, hogy anyagilag megbe­csültek volna. Az adósságaim mi­att kényszerültem rablásra, de a kollégáimat nem akartam meg­ölni, nem vagyok gyilkos” - mondta az alkohol- és játékfüggő férfi. A bíróság határozatát ő, és Jozef Burda megfellebbezi. Mari­án Ištovič, aki a helyszínről meg­szökött és csak egy évig tartó spanyolországi bujkálás után je­lentkezett a bíróságon, azt mond­ta, még gondolkodik. Felhívtuk a lövések következtében mozgás- képtelenné vált rendőrt, Rado- slav Morvayt, de nem akarta kommentálni a bírósági döntést. Csak annyit mondott, neki az életfogytiglan sem jelentett volna elégtételt. Csak akkor lenne bol­dog, ha újrajárhatna. A csallóközi falura háruló önrész megközelítőleg negyven és fél ezer eurót tesz ki - nincs ennyi pénzük Összefog a hét község az ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Csilizradvány. Közel 815 ezer eurót költhet a csilizradványi ön- kormányzat a közeljövőben a köz­ponti magyar tanítási nyelvű alap­iskola felújítására, ha sikerül előte­remteni az ehhez szükséges öt szá­zalékos önrészt. Az összeghez a község európai uniós pályázat út­jánjutott. Csikász István polgármester el­mondta, a hét csüizközi községet szolgáló alapiskola rég felújításra szorul. A tanintézetet öt épület- együttes alkotja; azelsőt 1960-ban, a továbbiakat 1970-ben és 1974-ben adták át, a bővítést a diá­kok létszámának növekedése indo­kolta, mely az említett időszakban ötszáz fő fölött volt. „1999-től fo­lyamatosan dolgozunk ki pályáza­tokat az iskola épületének felújítá­sára -mondta a polgármester-, ám önrész előteremtésére? san, közösen állják. A polgármester elmondta: ez így nem róna túl nagy terhet az egyes falvakra, hiszen az iskola felújítása, így a pályázati pénz lehívása is szakaszokban tör­ténne. „A hatalmas hőveszteség miatt először a nyílászárókat kelle­ne kicserélnünk - mondja Csikász István. - Ezt követően gondolkod­hatunk további beruházásokban, például az iskola, valamint a továb­bi középületeknek a községben ta­lálható termálforrásra való csada- koztatásával. Erre vonatkozóan is készíttettünk egy projektet, melyet, ha átültetünk a gyakorlatba, töre­dékére csökkenthetjük az iskola évi 25-27 ezer eurós fűtési költségeit.” Az ekképp megtakarított összeg persze az iskoláé maradna, teszi hozzá Csikész, ám ahelyett, hogy „kieregetik” a hézagos ajtókon, ab­lakokon, az oktatás minőségének növelésére fordíthatnák, (la) Rég lejárt a nyílászárók élettar­tama, a fűtés így évről évre többe kerül (A szerző felvétele) mindezidáig nem jártunk sikerrel. A helyi képviselő-testület tovább szorgalmazta a pályázatok kidol­gozását, mígnem idén sikerült. A községre háruló önrész megközelí­tőleg negyven és fél ezer eurót tesz ki, ám pillanatnyilag nem rendel­kezünk ezzel az összeggel. A gazda­sági válság hatását az önkormány­zatok érzik meg leginkább; Csüiz- radvány költségvetése idén mint­egy 83 ezer euróval kevesebb, ami­ben közrejátszik az adó-vissza- származtatás korlátozása, illetve az is, hogy néhány vállalkozó tönkre­ment, amiből jelentős adóbevétel- kiesésünkszármazik.” Az iskolát jelenleg 108 csilizrad­ványi, 73 balonyi, 30 kulcsodi, 41 medvei, 23 csiliznyáradi, 45 csiliz- patasi, illetve 24 szapi gyerek láto­gatja; Csilizradvány vezetése ezért javaslattal fordult a többi telepü­léshez, hogy az önrészt részarányo­Megtalálták a kiskaput - maga a munkahivatal juttatta jogtalanul segélyhez a friss végzősöket Újratárgyalják a segélyekkel való csalások ügyét ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Nyitra. Tíz év és százhatvan ta­nú meghallgatása után újrakezdik a helyi munkahivatal volt igazga­tójának perét. A vádlott nem adta beleegyezését, hogy a szenátus egyik megbetegedett tagjának he­lyére más üljön, ezért az egész ügyet újra kell tárgyalni. Milan Vígláš ellen munkanélkü­li-segélyekkel való csalás miatt fo­lyik per 1999 óta. A vád szerint 1996-ban a nyitrai munkahivatal igazgatójaként hozott létre ügy­nökséget a munkanélküliek meg­segítésére. Tevékenységének lé­nyege az volt, hogy papíron alkal­mazta a munkanélkülieket, akik három hónap munkaviszony után jogosultak lettek a segélyre. Abban az időben ehhez nem kellett más, csak annak az igazolása, hogy fi­zették a munkanélküli-biztosítást, ezeket az összegeket pedig Víglaš rendszeresen átutalta az általa ve­zetett hivatal számlájára. Mintegy háromszáz munkanélkülit jutta­tott ily módon segélyhez, köztük friss abszolvenseket is, akik egyébként csak fél év elteltével kaphattak volna segélyt, azt is csak a minimálbérből kiszámítva. A fik­tív alkalmazottak tanfolyam jog­címén 3500-5500 koronát fizettek ki Viglášnak, és ő az összeg nagy­ságától függően állapította meg a fizetésüket, aminek alapján ké­sőbb a segélyt kapták. Miután az ügy kirobbant, azzal védekezett, hogy csak a törvény adta kiskaput használta ki, és az első vizsgálat során a rendőrség is erre a követ­keztetésre jutott. Milan Vigláš el­len csak 1999-ben emeltek vádat és kilenc hónapot előzetes letar­tóztatásban is töltött, majd szaba­dulása után külföldre, Írországba távozott. Egykori klienseit mind kihallgatták, többségüknek vissza kellett adnia az illetéktelenül fel­vett segélyt és feltételesen el is ítél­ték őket, de több mint száz sze­mély ellen nem emeltek vádat és a pénzt is megtarthatták. Hogy a ha­tóságok minek alapján szelektál- takközöttük, az máig sem világos. Viglášt két éve hat és fél év sza­badságvesztésre ítélték csalás, korrupció és jogtalan előnyszer­zés miatt, valamint százezer ko­ronás bírságot kapott és három évre megtiltották neki, hogy Szlo­vákia területén vállalkozzon. A Legfelsőbb Bíróság ezt az ítéletet megszüntette azzal az indoklással hogy a vád további bizonyításra szorul, mert a tanúk vallomásai egymásnak ellentmondóak vol­tak, többen pedig igazolni is tud­ták, hogy nem dolgoztak az általa alapított ügynökségnél. A perúj­rafelvétel során az összes tanút újra beidézték, és erre harmad­szor is sor kerül, mert január 20-ra már kitűzték a perújrafelvétel időpontját. Stanislav Libamnt, A szenátus elnöke szerint maratoni tárgyalásnak néznek elébe, mert a tanúk közül - fiatal végzősökről és többnyire lányokról lévén szó - nagyon sokan férjhez mentek, vagyis nevet és lakhelyet is változ­tattak. (vrabec) Eltűnik a fémkonstrukciós tetőszerkezet és minden egyéb akadály a ha­tárátkelőről (Kis Kata felvétele) Kétsávosra szűkült a komáromi határátkelő Bontják a tetőt és az útakadályokat ÚJ SZÓ-INFO RA4ÁC1Ó Komárom. A tetőszerkezet, a bódék és egyéb útakadályok bon­tása miatt ideiglenesen kétsávos­ra szűkült a két Komárom közti határátkelő. A bontást a Vámügyi Igazgatóság végezteti a Szlovákia schengeni övezethez való csatla­kozásakor elfogadott kormány- rendeletnek megfelelően. „A ren­delet értelmében a belső schen­geni határokon valamennyi út­akadályt, torlaszt, bódét, tetőt el kell távolítani, így is biztosítva a folyamatos átkelést az egyes or­szágok között - mondta Vojtech Jakab, a Vámügyi Igazgatóság szóvivője. - Komáromban a mun­kálatok december hetedikéig tartanak.” A költségeket, amelyek a komáromi átkelő esetében közel 90 ezer eurót (2,7 millió korona) tesznek ki, az állam fedezi. A szó­vivőtől megtudtuk, az akadályok eltávolításán kívül az összeg ma­gában foglalja az útburkolat hely­rehozatalát és az elektromos ve­zetékek javítását is. A határátkelőhöz tartozó, Ma­gyarország irányába haladva jobb oldalt található épületet to­vábbra is a Vámügyi Igazgatóság használja, míg az út bal oldalán lévő kisebb ingatlant, mint feles­leges vagyont, a városnak aján­lották fel megvételre. Sánta Béla, a városi hivatal vagyonjogi osztá­lyának vezetője elmondta, a na­pokban vették át az épületet, amelyért 121 ezer eurót (3,65 millió korona) fizetett a város. Kihasználásáról még nem szüle­tett végleges döntés, való­színűleg idegenforgalmi célokat szolgál majd. (vkm) AJÁNLÓ November 26. (csütörtök) Léva - 18.00: A szlovák-magyar viszony 1989 tükrében címmel Petőcz Kál­mánnal, a somoijai Fórum In­tézet munkatársával Névery Zoltán, a Reviczky Társulás el­nöke beszélget a Reviczky Ház­ban. (fin) Torna - 8.30: Az ember és a természet - rendhagyó óra az alapiskolában. Diavetítéssel egybekötött előadás a felvidéki természetről, a természetvéde­lemről, a barlangokról - törté­nelmi, irodalmi, régészeti hi­vatkozásokkal. Előadó: Bene­dek László fotóművész, bar­langkutató, a Gömöri Fotóklub vezetője, (ú) Galánta - 15.30: ádventi koszorú készítése a Spektrum Szabadidőközpontban. A szer­vezők kérik, az érdeklődők vi­gyenek magukkal négy gyer­tyát, apró díszítőelemeket, masnit, fenyőágat, a többi hozzávalót a szervezők bizto­sítják. (jm) Pozsony -17.00: Gály Yvet­te Ép testben ép lélek c. egész­ségügyi sorozata keretében a bokasüllyedésről lesz szó. (ú) Galánta -17.00: fejezetek a galántai zsidó lakosság törté­nelméből, Martin Korčok elő­adása a Tompított fénynél ren­dezvénysorozat keretében a honismereti múzeumban, (jm) Galánta - 18.00: a csehor­szági Collegium Magistrorum kamarakoncertje a városi művelődési központ színház- termében. (jm) November 27. (péntek) Szene - 16.00: karácsonyi vásár a Szenczi Molnár Albert Magyar Tanítási Nyelvű Alap­iskola első emeletén. A vendé­geket rövid műsorral várják, a gyerekek foglalkozásokon ve­hetnek részt, karácsonyi dí­szeket készíthetnek papírból, só-liszt gyurmából és külön­böző természetes anyagokból. Az apróságokat ugrálóvár vár­ja. (ú) Komárom - 18.00: a Panta Rhei könyvesbolt vendége Cser- nus Imre pszichiáter, (vkm) Komárom - 16.00: Aranyi Sándor festőművész és Popo- vics Lőrinc szobrászművész ki­állítása a Duna Menti Múzeum főépületében. A tárlatot Szabó P. József művészettörténész nyitja meg. Közreműködik Csák László hangász. (vkm)

Next

/
Oldalképek
Tartalom