Új Szó, 2009. november (62. évfolyam, 253-276. szám)

2009-11-24 / 271. szám, kedd

12 Régió-Csallóköz ÚJ SZÓ 2009. NOVEMBER 24. www.ujszo.com AJÁNLÓ November 24. (kedd) Nagymegyer - 14.00: Tu­dod, hogy nincs bocsánat - Ho­bo előadása a zeneiskola kon­certtermében. (ú) Pozsony-18.00: Angyal Bé­la, a Közbeszerzési Hivatal el­nöke a Pozsonyi Casiono ven­dége, aki Gúta város története című könyvét mutatja be. (ú) Dunaszerdahely - 19.00: a nagymegyeri Poloska Színház vendégjátéka a Dunaszerdahe- lyi Városi Művelődési központ­ban, műsoron Egressy Zoltán Portugál c. vígjátéka, (as) November 25. (szerda) Pozsony - 17.00: Asztali örömök, avagy mióta terítünk? - Ploczek Erzsébet előadása a Csemadok-székházban. (as) Dunaszerdahely - 18.00: találkozás Müller Péterrel a vmk-ban. (as) Pozsony - 21.00: Magyar­buli a Saint Tropez diszkóban (Šancová 112) a JAIK szervezé­sében. (as) November 26. (csütörtök) Galánta -17.00: Fejezetek a galántai zsidó lakosság törté­nelméből, előadás a honismere­ti múzeumban, előadó: Martin Korčok. (jm) Dunaszerdahely - 19.00: Koncz Zsuzsa-koncert a vmk- ban. (as) Dunaszerdahely - kiállítás Kovács Éva és František Petrla Seňor alkotásaiból a Csallóközi Múzeumban, (as) November 27. (péntek) Dunaszerdahely - 10.00: a Szlovákiai Magyarok Kerék­asztalának országos találkozó­ja a Fórum Intézet szervezésé­ben a városháza nagytermé­ben. A tanácskozás központi témája: A nemzeti kisebbségi érdekérvényesítés intézmé­nyes formái, (as) Dunaszerdahely - 10.00: Nyugdíjas Csoportok és Szólis­ták Kerületi Népzenei Fesztivál­ja a városi művelődési központ­ban. (as) November 28. (szombat) Galánta - 15.00: a Csema- dok megalapításának hatvana­dik évfordulója a városi művelődési központban, (jm) Nagymegyeren nem volt hivatalos megemlékezés Tíz nap a Poloskával ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Nagymegyer. A nagymegyeri Poloska Színház néhány egykori és jelenlegi tagja emlékezett meg az 1989. novemberi események­ről az elmúlt héten. Kovács Zoltán, a városi televízió szerkesztője, a Poloska tagja, az est szervezője elmondta, két okból látta fontosnak, hogy legalább egy baráti beszélgetés keretében fel­elevenítsék emlékeiket az egykori résztvevők. Egyrészt: kevés a hite­les feljegyzés a helyi események­ről, és már húsz év távlatából is nehéz pontosan összeilleszteni a képeket, melyeket az élő emléke­zet őrizget. Másrészt pedig: prob­lémának tartja, hogy a helyi ön- kormányzat nem tud mit kezdeni ezzel az ünneppel, noha éppen a bársonyos forradalom által nyílt lehetőség az önkormányzatok demokratikus megválasztására. Ennek ellenére Nagymegyeren egyéb 1989-es megemlékezést nem tartottak. A múltidéző szeánszon megje­lent maroknyi megemlékező lé­pésről lépésre, napról napra rakta össze a történéseket. Nagymegye­ren a Poloska Színház volt az a szerveződés, amely a november 17-ei prágai tüntetés hírére mint­egy tíz napon keresztül kezdemé­nyezte és koordinálta a helyi ese­ményeket. A társulat azonnal csatlakozott a színházak által meghirdetett sztrájkhoz, és levélben szólította fel a szlovákiai magyar amatőr színjátszó csoportokat, hogy vál­laljanak szolidaritást a hivatásos művészekkel. Emellett a Poloska tagjai szervezték a november 27-ére meghirdetett általános sztrájk nagymegyeri hátterét - röplapokat gyártottak, és ki-ki a saját munkahelyére is elvitte a ké­szülő megmozdulás hírét. A forradalmi napokban részt vettek a pozsonyi és a dunaszer- dahelyi tüntetéseken is. Mint me­sélik, húsz év elteltével nehéz el­mondani (és nehéz elhinni), hogy 1989 novemberében Pozsonyban, a fideszes küldött beszéde után sokezres tömeg skandálta: Ria, Ria, Hungária... (as) Az 1989-es eseményeket megörökítő fotókból, dokumentumokból szerveztek kiállítást Dunaszerdahelyen A bársonyos forradalom pillanatai - húsz év távlatából Dunaszerdahely. Egy héttel az 1989. november 17-énleját- szódottprágaiesemények után, november 24-én a bár­sonyos forr adalom szele Du- naszerdahelyt is elérte. A spontán formálódó első nagygyűlésen több minthá- romszázanvettekrészt; aké- sőbbimegmozdulásokatmára Nyilvánosság azErőszakEllen (az egykori VPN), valamint a FüggetlenMagyar Kezdemé­nyezés közösen szervezte. Képriportunkahúsz évvel ez- előttihangulatotidézimeg. Németh Ilona a dunaszerdahelyi megmozdulások egyik vezéralakja volt; az első demokratikus választá­sok után „kivonult" a politikából A váratlanul jött novemberi hó sem riasztotta el a demokráciát és pluralizmust követelő dunaszerdahelyi rendszerváltókat 1989. november 24-ének estéjén (Örzsik Ödön felvételei) Spontán összejövetelnek indult - a rendszert megdöntő megmozdulás lett belőle Egy párt - diktatúra, több párt - ??? Az egykori rendszerváltók közül még ma is sokan keresik a választ Egy röpke pillanatig az országban élő magyarok és szlovákok érdekei nem ütköztek egymással - de ez csak néhány hónapig tartott MIT SZÓL HOZZÁ? Milyen pozitív és negatív változásokat hozott az utóbbi két évtized? Ľuboš Navrátil, publicista és műfordító, Pozsonyhidegkút ■ Annak ellenére, hogy a társadalom egy része ma úgy vélekedik, hogy mi nem ezt akar­tuk, hanem gyö­keresebb változást, én azt mon­dom: a bársonyos forradalom alapvető problémákat oldott meg. Kivívtuk a demokráciát, a szabad választás lehetőségét, s az már csakis rajtunk áll, hogy tudunk-e ezzel mit kezdeni. A demokrácia persze magában hordozza azt is, hogy nem min­dig és mindenkinek fog megfe­lelni a többség által választott út, lehetőség. A rendszer és a törvényhozás hiányosságaira utal, hogy időről időre visszás­ságokkal találjuk szemközt ma­gunkat - ám ezt nem a bárso­nyos forradalom számlájára kell írni. Ne feledjük: a rendszervál­tás még nem ért véget, ez egy fo­lyamat, mely - a hazai viszonyo­kat tekintve - akár fél évszáza­dig is eltarthat. Meg kell még ta­nulnunk élnünk a demokrácia adta jogainkkal. Baláži Marián, fotóriporter, Dunaszerdahely Két évtized távla­tából szemlélve elmondhatjuk, hogy a bársonyos forradalom leg­fontosabb vezérel­veit sikerült megvalósítanunk, hiszen szabadabban élünk. Utazhatunk, bátran kinyilvánít­hatjuk a véleményünket, s min­denki maga döntheti el, hogyan alakítja a sorsát, életét. Ezek a legfontosabb vívmányok, a többi ezekben gyökerezik. Az utóbbi évek legnagyobb negatívumának a nacionalizmus térhódítását tar­tom, ám ezt nem biztos, hogy összefüggésbe kell hozni a bár­sonyos forradalommal, hiszen erősödése olyan országokban is érzékelhető, melyekben nem ke­rült sor rendszerváltásra. Jóma­gam mindig is többnyelvű kö­zegben éltem, nem okozott gon­dot számomra, hogy magyarok­kal, szlovákokkal vagy másokkal is szót értsek. Ha ismét ki kellene vonulni az utcákra, ezek a nézet- különbségek szerintem felol­dódnának. Örzsik Ödön, gyerekorvos­kardiológus, Dunaszerdahely A legnagyobb vív­mány kétségkívül az, hogy megbu­kott a kommuniz­mus, s ránk kö­szöntött egy sza­badabb világ. Sajnos, a szabad­ságot sokan félreértelmezik, a demokráciát összekeverik az anarchiával. Sok olyan elvárá­sunk beteljesedett, melyet húsz évvel ezelőtt fogalmaztunk meg, s persze szép számmal akadnak olyanok, melyek megvalósításá­ra ez a két évtized kevés volt. Szerintem mindenképp érdemes volt végigcsinálni a rendszervál­tást, mert a ’89 előtti állapot már tarthatatlan volt. Annak, hogy a fennálló rendszer sem ideális, az az oka, hogy a kommunizmus­ból sokan átmentették a hatal­mukat és befolyásukat, és ma is vezető szerepet töltenek be. Úgy vélem, további évekre, évtize­dekre lesz szükség ahhoz, hogy a társadalomban gyökeres válto­zások következzenek be - nem szabad tehát megtorpanni az elején, (la)

Next

/
Oldalképek
Tartalom