Új Szó, 2009. november (62. évfolyam, 253-276. szám)
2009-11-21 / 269. szám, szombat
6 Külföld ÚJ SZÓ 2009. NOVEMBER 21. www.ujszo.com RÖVIDEN Zágráb ratifikálta Zágráb. A horvát parlament tegnap ratifikálta a szlovén-horvát határvita rendezését célzó megállapodást. Borút Pahor szlovén és Jadranka Kosor horvát kormányfő novemberién Stockholmban írta alá az EU által szorgalmazott megállapodást, melynek értelmében a két ország nemzetközi döntő- bíróságra bízza elsősorban tengeri határával kapcsolatos, 18 éve húzódó vitájának rendezését. Az EU-tagállam Szlovénia még tavaly decemberben megvétózta a horvát EU- csatlakozási tárgyalások több fejezetének lezárását a határvita miatt, s ezt a vétót csak idén szeptemberben oldotta fel, miután a két kormányfő megállapodott, hogy nemzetközi döntőbíróságra bízzák a kérdés megoldását. Szlovéniában, ahol a jövő év elején népszavazást tartanak a megállapodásról, várhatóan a jövő év első negyedévében kerülhet sor a szerződés ratifikálására. (mti) Légszennyezés: aggódik az EU Brüsszel. Levélben fejezte ki aggodalmát az Európai Bizottság nyolc európai uniós tagállamnak, köztük Szlovákiának amiatt, hogy késlekednek a levegő minőségének javítását célzó uniós jogszabályok egyikének teljesítésével. Mint az uniós bizottság tegnapi brüsszeli közleményében jelezte, az egyebek között a levegő köbméterenkénti portartalmát 50 mikronban meghatározó EU-irányelv esetében az érintett országok (Ausztria, Belgium, Dánia, Görögország, Franciaország, Magyarország, Románia és Szlovákia) az eredeti 2005-ös határidő hatéves meghosszabbítását kérték, de tavalyi vizsgálatok alapján Brüsszel úgy véli: akitolthatár- idő teljesítése felé sem haladnak kellő eredményességgel. A környezetvédelmi biztos szerint az intézkedés időbeli teljesítése a lakosság egészségének védelmét szolgálja, ezért kiemelten fontos, hogy minden tagállam mielőbb tegyen eleget az előírásnak. (mti) Merényletek Afganisztánban Kabul. Három különböző merényletben 25 ember vesztette életét tegnap Afganisztánban, alig egy nappal azután, hogy Hamid Karzai államfő elkezdte második elnöki időszakát, és azt ígérte, hogy békét hoz az országnak. A német védelmi miniszter a támadásokat megelőzően Washingtonban bejelentette: Németország addig nem határoz afganisztáni haderejének növeléséről, amíg az Egyesült Államok nem jelenti be döntését az amerikai csapaterősítésről. Türelmetlenül várjuk az amerikai elnök bejelentését, váijuk az új stratégiai elveket - mondta Karl-Theodor zuGuttenberg. (mti) Gyors és konszenzusos döntés egy új korszak küszöbén Európának két új arca van Brüsszel/Berlin/London/ Washington. Nagy megtiszteltetésnek tekinti megbízatását mind Herman Van Rompuy belga miniszter- elnök, mind Catherine Ashton brit politikus asszony. Van Rompuyt az Európai Unió elnökének, Ashtont pedig európai uniós külügyi főképviselőnek választották meg az EU-tag- országok állam- és kormányfői a csütörtöki brüsszeli találkozón. MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Van Rompuy hangoztatta, hogy az EU nehéz időszakot él át, és a következő két évben fontos feladatok állnak a szervezet előtt. Ezek közül kiemelte a decemberi koppenhágai klímakonferencia sikerre vitelét és a munkahelyteremtést, hosszabb távon pedig az unió egységének és szervezettségének fokozását. Kiállt a további bővítés mellett is (mindazokkal az országokkal, „amelyek eleget tesznek a csatlakozási feltételeknek”). Uniós elnökként a Lisszaboni Szerződés életbe lépését követően Van Rompuy elnököl majd az állam- és kormányfők találkozóin, illetve bizonyos nemzetközi eseményeken képviseli majd az uniót. A kompromisszumkereső képességéért is méltatott politikus hangoztatta, hogy az unión belüli tárgyalásokon olyan hozzáállást igyekszik majd kialakítani, amely minden tagország érdekeire és ér- zékenységeiretekintettelvan. Catherine Ashton a megbízatást kihívásnak tekinti, és igyekszik minden tekintetben megfelelni a tagországok elvárásainak. Egyúttal méltatta leköszönő elődje, Javier Solana munkásságát. Ebben csatlakozott az új „külügyminiszterhez” a csúcstalálkozó szinte valamennyi résztvevője, köztük az elnöklő Fredrik Reinfeldt svéd miniszterelnök és Jósé Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke is. Az 53 éves Ashton sajtótájékoztatóján hangoztatta, új munkakörében arra fog törekedni, hogy megfelelően képviselje az unió közös értékeit. Azoktól az elemzőktől, akik fanyalogva fogadták megbízatását, azt kérte, hogy a tettei alapján ítéljék majd meg. Meggyőződését fejezte ki, hogy főképviselői tisztségében helyt tud majd állni. Angela Merkel kancellárral az . élen a német vezető politikusok üdvözölték az Európai Unió új tisztségviselőinek kinevezését, a sajtó azonban kételyeinek adott hangot az általa szürkének nevezett személyek tényleges súlya, illetve befolyása kapcsán. A német kancellár örömmel nyugtázta, hogy az állam-, illetve kormányfők csúcstalálkozóján gyors döntés született. Merkel kiemelte, hogy a Lisszaboni Szerződés életbe lépésével kezdődő új korszak küszöbén konszenzusos döntés született. A kancellár méltatta az Európai Tanács elnökének és az új főképviselőnek a felkészültségét, és hangoztatta, hogy Németország teljes mértékben támo- gattajelöltségüket. Merkelhez hasonlóan nyilatkozott a konzervatívokkal közösen kormányzó liberális Szabad Demokrata Párt, továbbá a legnagyobb ellenzéki párt, a Német Szociáldemokrata Párt több vezetője is. Az ugyancsak ellenzéki Zöldek ezzel szemben úgy vélekedtek: mind Van Rompuy, mind Ashton esetében olyan szürke politikusokról van szó, akiknek kinevezése nem járul hozzá az uniós intézmények tekintélyének erősödéséhez. Együttműködést ígértek a brit konzervatívok az Európai Unió első elnökével és „külügyminiszterével”, jóllehet ellenzik az új tisztségeket létrehozó Lisszaboni Szerződést. David Cameron, a brit Konzervatív Párt vezetője - aki a jövő évi parlamenti választások után vélhetően miniszterelnök lesz - november elején visszakozott attól az ígérettől, hogy Nagy-Britanniá- ban népszavazást írnak ki a Lisszaboni Szerződésről. Cameron mindazonáltal közölte, ha a konzervatívok jövőre kormányra kerülnek, törvényben tiltják meg „további brit szuverenitási jogkörök” átadását az Európai Uniónak, sőt a brit euróövezeti csatlakozást is referendum megtartása nélkül. Barack Obama amerikai elnök is gratulált az EU két új tisztségviselőjének megválasztásához, hangsúlyozva, az Egyesült Államoknak nincsen a vüágon az EU-nál erősebb partnere a biztonság és a jólét előmozdítása terén. A két új tisztség, valamint azok a változások, melyek a december 1-jén életbe lépő Lisszaboni Szerződéssel járnak, erősíteni fogják az Európai Uniót, és alkalmassá teszik arra, hogy az Egyesült Államok még erősebb partnerévé váljon - tartalmazza az amerikai elnök állásfoglalása. Fredrik Reinfeldt, az EU soros elnökségét adó Svédország miniszterelnöke és az „európai" Rubik-kocka a brüsszeli csúcsvezetők portréjával (TASR/AP-felvétel) PORTRÉ (TASR/AP-felvételek) Herman A. Van Rompuy Belgium 49. miniszterelnöke 1947. október 31-én született Brüsszelben. A nagy múltú Sa- int-Jans-Berchmans főiskolára járt Brüsszelben, majd közgazdaságtudományt hallgatott a Leuveni Katolikus Egyetemen. 1972 és 1975 között a belga nemzeti banknál dolgozott. 1973 és 1977 között a kereszténydemokrata párt elődje, a Keresztény Néppárt (Christelijke Volkspartij) ifjúsági tagozatának volt az elnöke. 1975 és 1980 között a párt országos vezetőségének tagja, 1988 és 1993 között a CVP elnöke volt. 1988-1995 között a belga szenátus, 1995-től a képviselőház tagja. 1993-ban kapott először kormányzati posztot, Jean-Luc Dehaene kormányában miniszterelnök-helyettes, illetve költségvetési miniszter volt 1999-ig. 2004-ben államminiszterré nevezték ki, 2007. július 12-én megválasztották a képviselőház elnökének, ezt a posztot miniszterelnökké választásáig töltötte be. 2008 végén kapott kormányalakítási megbízást, s kabinetje 2008. december 30-án tette le hivatali esküjét. A Wall Street Journal úgy jellemezte Van Rompuyt, hogy a kilencvenes években hozzájárult a belga költségvetés rendbetételéhez, az euró bevezetésére való felkészüléshez és jól kiismeri magát a hallatlanul bonyolult belga államgépezetben, (mti) Catherine Ashton Bárónői rangban - a kormányzó brit Munkáspártot képviselte a londoni parlament felső kamarájában, a Lordok Házában, amíg tavaly az EU brüsszeli bizottságának kereskedelmi biztosa nem lett. Ashton bárónő Peter Mandelsont váltotta a brit EU-biztosi székben. Lord Mandelsont egykori ádáz politikai ellenfele, Gordon Brown hívta meg kormányába, az üzleti ügyek tárcáját adva az „új Labour” - vagyis a modernizált brit baloldal - egyik volt főideológusának. Az 53 éves Catherine Ashton - akinek hivatalos címe északnyugat-angliai születési helye után Upholland bárónője - jóval kevésbé ismert politikai személyiség, mint brüsszeli elődje, jóllehet 2007-től tavalyi EU-biz- tosi beiktatásáig ő volt a Lordok Házának vezetője. Ez a cím kabinettagsággal jár, és ötvözi a mindenkori kormánypárt felsőházi frakció- vezetőjének, valamint az egész felső kamara napi működéséért felelős tisztviselőnek a feladatait. EU-biztosi jelölését az ellenzéki brit konzervatívok annak idején bírálták, azzal az érvvel, hogy Catherine Ashtonnak nincsenek széleskörű nemzetközi kereskedelmi ismeretei. A brit politikus kinevezését azonban a bizottsági meghallgatás után az Európai Parlament nagy többséggel jóváhagyta. (mti) A háborús bűnös üzenete: nem fog együttműködni Londoni ügyvédet rendeltek ki Radovan Karadzsics mellé Putyin számára „kényelmes Timosenko kormányával dolgozni" Korrigálják a gázmegállapodásokat MTl-HÍR Hága. Brit védőt rendelt ki a hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) Radovan Karadzsics háborús bűncselekményekkel vádolt volt boszniai szerb vezető mellé - közölte a vádlott jogi tanácsadója. Marko Sladojevics elmondta, a kirendelt védő egy londoni ügyvéd, Richard Harvey, ő fogja képviselni Karadzsi- csot a boszniai vezető elleni büntetőperben, amely a múlt hónapban kezdődött meg Hágában. Karadzsics tanácsadóján keresztül tudatta, hogy nem fog együttműködni a kirendelt védővel, aki önként jelentkezett a volt boszniai szerb vezető jogi képviseletének ellátására. A tanácsadó kilátásba helyezte, hogy Karadzsics fellebbezni fog a törvényszék végzése ellen, mert szeretne maga választani a hágai törvényszék nyilvántartásában szereplő védők közül. Az NT november elején döntött úgy, hogy védőt rendel ki Karadzsics mellé, miután a vádlott bojkottálta pere első tárgyalását. Ha nem jelenne meg a további tárgyalásokon, a per mindannyiszor halasztást szenvedne. A kirendelt védő jelenlétében viszont megtartható a tárgyalás akkor is, ha a vádlott távolmarad. A per egyébként március 1-jén folytatódik. MTl-HÍR Moszkva. Oroszország és Ukrajna korrigálja a kétoldalú gáz- szállítási szerződéseket - mondta Vlagyimir Putyin tegnap hajnalban Jaltában Julija Timosenko ukrán kormányfővel folytatott megbeszélése után, és reményének adott hangot, hogy a szilveszter idén problémák nélkül telik el. Kérdésre válaszolva az orosz kormányfő azt is újra leszögezte: a fennálló szerződésben foglaltak ellenére, Oroszország nem fogja megkövetelni a bírságot, amelyet azért kellene fizetnie Ukrajnának, mert a szerződésben foglalt minimális mennyiségnél kevesebb gázt vett át az év során. Hangsúlyozta ugyan, hogy a Gazprom többi szerződésében is szerepel ez a pont, de azt mondta, tekintettel a két ország közötti különleges kapcsolatokra e pont teljesítésétől az orosz fél eltekint, s annak érdekében, hogy ez a probléma ne ismétlődjön meg, a felek megállapodtak, hogy a jövő évre nézve csökkentik a szerződésben szereplő minimális mennyiséget. Mind Putyin, mind Julija Timosenko elmondta, hogy az ukrajnai vezetékrendszeren átszivattyúzott gáz tranzitdíja a fennálló szerződés értelmében jövőre jelentősen megemelkedik: Putyin szerint az emelkedés 60 százalékot tesz ki, Timosenko azt hangsúlyozta, hogy a továbbiakban Ukrajna piaci árat kap a tranzitért. Az orosz kormányfő egyben megerősítette, hogy Ukrajna az év folyamán pontosan fizetett a gázért. Elégedetten szólt a két kormány együttműködésének alakulásáról. „Számunkra kényelmes Timosenko kormányával dolgozni. Amióta ez az együttműködés fennáll, a kétoldalú kapcsolatok stabüabbakká váltak és megerősödtek” - mondta Putyin. Egyben értetlenségének adott hangot Viktor Juscsenko elnök álláspontjának alakulásával kapcsolatban: elmondta, hogy amikor még államfőként tárgyalt Jus- csenkóval, az piaci viszonyok bevezetését követelte a gázszállítások terén, mivel ezt tekintette a függetlenség egyik mutatójának. „Most, amikor ezt elértük, váratlannak minősíti ezt. A 180 fokos fordulat legalábbis furcsa” - mondta Putyin.
