Új Szó, 2009. november (62. évfolyam, 253-276. szám)
2009-11-03 / 254. szám, kedd
18 Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2009. NOVEMBER 3. www.ujszo.com A szerződéseket és az ágazat alkupozícióját vizsgálják A tejpiaci munkacsoport első tanácskozása EU-HÍR A tejágazatot vizsgáló szakértői csoport októberben Brüsszelben megtartotta első ülését, melynek során a tejágazatbeli szerződéses viszonyokkal és az ágazat alkupozíciójával kapcsolatban zajlott le konstruktív vita. A munkacsoport elnöke a bizottság mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgatója, Jean-Luc Demarty; a tagállamokat vezető tisztviselők képviselik. A csoport a továbbiakban havonta egyszer ülésezik majd, és jelentését végleges formájában 2010 júniusában adja közre. Az ülésen a csoport számára kialakított menetrend első témakörét, azaz a szerződéses viszonyok és az alkupozíció helyzetét vitatták meg. Az ülés vitája során az alábbi kérdések kerültek terítékre: 1. A nyerstejellátás biztosítása érdekében szükség van-e a tejtermelők és a felvásárlók/tejfeldol- gozók között formális szerződések megkötésére? ♦ Segítene-e ez az árfolyam-ingadozás mérséklésében? ♦ Minden szállítmány kapcsán kötelezővé kellene tenni, vagy a felek dönthetnének erről? 2. Melyek lennének a legfontosabb elemei egy ilyen szerződésnek? ♦ Árak - hogyan lehetne azt elérni, hogy a felek szabadon tárgyalhassanak az árakról úgy, hogy közben biztosítani lehessen az egyenlő bánásmód elvét hasonló tranzakciók során? ♦ Mennyiségek - meg kell-e előre határozni a mennyiségeket? Hogyan lehetne felkészülni az alul- szállításra és a többletmennyiségekre? ♦ Időtartam - mi számít megfelelő időtartamnak? Szükséges-e előre megállapítani egy kötelező minimális időtartamot? 3. Hogyan kellene a szerződésszegéseket kezelni? ♦ A magánjogi szerződésekre irányadó szabályok szerint vagy közvetlen tagállami beavatkozással? 4. Hogyan lehetne javítani a mezőgazdasági termelők alkupozícióján? ♦ Milyen szerepet játszhatnának a mezőgazdasági termelők szervezetei ezen e téren? Az érdekelt felek meghallgatására a novemberi üléstől kezdődően kerül sor. Többek között a termelőket és a feldolgozókat képviselő szervezetekkel, a nemzeti versenyhatóságokkal, akadémikusokkal, fogyasztókkal és forgalmazókkal fognak egyeztetni. A januári ülésen a harmadik országok tapasztalatait is megvizsgálják. A tervek szerint 2010 márciusában konferencia megszervezésére kerül sor a témában. 2010 januárjától lehetőség nyílik internetes konzultáción való részvétébe, mely közvetlenül a konferencia előtt kerül lezárásra, (eu-press) A Visegrádi 4-ek agrárkamarái is elégedetlenek Szállítási hozzájárulás kell ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ Október közepén Poprádon tartották soros ülésüket a Visegrádi 4-ek agrárkamaráinak vezetői, amelyen az ukrajnai agrárszektor képviselőivel együtt a térség és az európai közösség agrárágazatának helyzetét elemezték, illetve megoldásokat javasoltak a problémák kezelésére. A problémák közül elsősorban a gabona- és a tejágazatban kialakult kritikus helyzet kezelésének szenteltek külön figyelmet. A gabonapiacon az előző évi gyengébb termésminőség és a megfogyatkozott állatállomány csökkent takarmányigénye miatt rohamosan megnövekedtek a takarmánygabona-készletek, megteltek a raktárak, így az idei aratásból származó termények tárolása is egyre nehezebbé válik. Ugyanakkor a terményforgalom jóformán leállt, hiszen a piacon eddig még nem tapasztalt alacsony terményárak határozták meg a keresletet. A közösségi tejpiac hasonló helyzetben vergődik, a jelenlegi árviszonyok miatt egyes országokban fokozatosan visszáfogják a termelést, eladják az állatokat, hiszen a tej értékesítési ára néhol már az előállítási költségeket sem fedezi. Az agrárkamarák vezetői úgy látják, hogy ezeket a problémákat nem lehet az egyes tagországokban meghozott önálló intézkedésekkel kezelni, hanem egységes uniós fellépést követelnek a problémák rendezésé érdekében. A gabonapiacon a közép-európai országok termelői a felhalmozott készletek értékesítésében eleve hátrányos helyzetben vannak a harmadik országokba szállító tengeri kikötőktől való távolságuk miatt, így a szállítási költségek megdrágítják és versenyképtelenné teszik az innen származó kínálatot. Az agrárvezetők azt javasolták, hogy a közösség fizessen szállítási költséghozzájárulást ezeknek az országoknak, amellyel 100 km-enként és tonnánként 3 euróval segítené a gabonakészletek harmadik országok piacain való értékesítését. A belső piaci egyensúly kialakítása érdekében javasolták az intervenciós felvásárlás kibővítését a búza mellett az árpára és a kukoricára is, egyúttal az intervenciós árat is 120 euróra kellene felemelni. A tejpiaci gondok kezelésére tett javaslatok között az állatállományok mai szintjének fenntartására pénzügyi támogatást javasolnak az uniós forrásokból, hogy a tejtermelők ne adják el állataikat. Egyúttal azt is javasolták, hogy a közösség hasson oda, hogy az áruházláncokban értékesített tej árából a termelők is megkapják a maguk reális részesedését, ne legyenek kiszolgáltatva a túlkínálati piac kénye-ked- vének. A tejágazat további sorsának alakulásában fontos szerepet tulajdonítanak a tejkvóta-rendszer 2015 utáni fenntartásának, valamint a közösségi reform keretében működtetett évi kvótanövelések befagyasztásának is. Az unió agrárminisztereinek októberi tanácskozásán az említett problémákat és megoldási javaslatokat az illetékes országok agrártárcáinak vezetői is előterjesztették. (sz) Brüsszel döntött a tejtermelők különtámogatásának engedélyezéséről Jövőre 15 ezer euró tejtámogatás (llluszróciós felvétel) Az Európai Bizottság október végi ülésén döntést hozott a tejpiaci válság rendezésére bejelentett intézkedésekről, amelynek alapján engedélyezi az európai uniós tagországok számára, hogy egyszeri kifizetésként 15 000 euró erejéig állami támogatást folyósítsanak a mezőgazdasági termelőknek. EU-1NFORMÁC1Ó Ezzel elsősorban a nehéz helyzetben lévő tejtermelőknek kívánnak segítséget nyújtani, amit jelentős részben a tagállamok és az Európai Parlament nyomására kellett elfogadni. A 15 ezer eurós összeg 2010 végéig, vállalkozásonként egy alkalommal nyújtható, de le kell vonni belőle az ún. „de minimis” korábbi támogatásokat. A termelőket az árak alacsony szintje hozta nehéz helyzetbe, az ágazat képviselői hónapok óta tartanak tiltakozó akciókat annak érdekében, hogy további támogatáshoz jussanak. Hozzá kell tenni, hogy nem teljesen új javaslatról van szó, hanem korábban már bejelentett intézkedés véglegesítéséről. A bizottság által kiadott közleményben egyúttal összefoglalták a tejágazatban korábban meghozott intézkedéseket is, kiemelve, hogy idén 600 millió euróig teijedő összeget szánnak piaci intézkedésekre. A piacszervező intézkedések közül említést érdemel, hogy az intervenciós időszakot 2010 augusztusának végéig meg- hoszszabbították. A közvetlen kifizetések nagy részét a szokásosnál 6 héttel korábban (már október lótól) kifizethetik, a jövő évi uniós költségvetésben pedig további 280 millió eurós támogatási csomagot hoznak létre. A közlemény azt is hangsúlyozza, hogy az intervenciós árak csökkenésének kompenzálása érdekében a tejtermelőknek nyújtott közvetlen kifizetések évi 5 milliárd euróval nőttek a néhány korábban elhatározott reformnak köszönhetően. Az európai gazdaságélénkítési terv részeként pedig újabb 4,2 milliárd euró áll rendelkezésre az új kihívások kezelésére, beleértve a tejágazat szerkezetátalakítását is. A bizottság emlékeztetett arra, hogy a termékválaszték és a program által támogatható korcsoport kibővítésével az iskolatej- programot is megerősítette, egyúttal új intézkedéseket hozott a tejtermékek vásárlásának ösztönzésére. Egyúttal az is elmondható, hogy a tejágazat közép- és hosszú távú kilátásait magas szintű szakértői csoport vizsgálja, amely 2010 júniusára készíti el végleges jelentését, (eu-press) A megfigyelt ivarzást követően, kb. két hétig, mintegy duplájára kell a napi takarmányadagot emelni A vemhes kocák célzott takarmányozása ISMERTETŐ Bizonyított, hogy a takarmányozás hatása a születéskori és a választáskori alomnagyságra nagyobb, mint a genetikai. A születendő alom szempontjából különleges jelentősége van a termékenyítés (búgatás) körüli takarmányozásnak, ami szoros kapcsolatban van a választáskori táplálóanyag-ellátással. A gyakorlati tapasztalatok alapján ebben az időszakban célszerű alkalmazni az ún. serkentő takarmányozást. Ennek lényege, hogy rövid időre többlet-energiát biztosítunk, elősegítendő egy .javuló” tápláltsági szituációt, és ezzel egy határozottabb, gyorsabban megjelenő ivarzást. Megvalósítása egyszerű, de odafigyelést kíván. Kocasüldők megfigyelt ivarzását követően, kb. két hétig, mintegy duplájára kell a napi takarmányadagot emelni (kb. 1,80 kg-ról 3,50 kg-ra). Leválasztott kocák esetében a módszer alkalmazására ritkábban van szükség, de ha igen, úgy az elapasztást követően kell 6-10 napra kb. 3-3,5 kg-ra emelni a fejadagot. A termékenyítés után, kb. 21 napig, célszerű egy nagyobb (kb. 2,8-3 kg-os szoptatókoca-táp) fejadag etetése. A kocák többsége, a tömegtakarmányok etetésének kedvező hatása ellenére, főleg abrakkeveréken él. Ha mégis van lehetőség kukori- caszüázs, lucerna (zöld vagy szenázs), esetleg más tömegtakarmány etetésére, akkor nem szabad elfelejtkezni a higiéniai követelmények betartásáról (frissesség, mikrobiológiai állapot, stb.), mert a hibák vetéléshez vezethetnek. A napi fejadag mennyiségének megállapításakor abból kell kiindulni, hogy az úgy fedezze a koca táplálóanyag-szükségletét, hogy ne okozzon elhízást. Kizárólag abrakkeverék etetetése esetén a mennyiség -, egy átlagosnak tekinthető energia- tartalmú takarmányból - 1,8-2,3 kg közötti lehet. A kocákat ellés előtt kutricában helyezzük el, előtte azonban féreg- teleníteni, majd alaposan lemosni és fertődeníteni kell őket. Ennek elsődleges célja a malacok fertőződési veszélyének csökkentése, de kedvező hatásai vannak a koca teljesítményére is (például a féregtelení- tés hatására javul az emésztőrendszer állapota, ezért a táplálóanyagok jobban értékesülnek, a koca több tejet fog termelni, a malacok pedig egészségesebbek, fejlettebbek lesznek). Az áthelyezés legkedvezőbb időpontja, a várható ellés előtt, kb. egy héttel van, amikor is célszerű az űn. szoptatókoca-tápra is áttérni. Az ellés előtt 2-3 nappal a takarmány mennyiségét 1,5-2,0 kg-ra kell csökkenteni, illetve célszerű ezt a mennyiséget loccsanós formában adagolni. Fontos a bőséges ivóvíz- ellátás. Bizonyos esetekben szükség lehet ebben az időszakban napi 2-3 evőkanál glaubersó adagolására a bélsárpangás megelőzésére, a béltartalom kiürülésének elősegítésére. Sokkal jobb azonban ennél a vemhesség alatt rostban gazdag takarmány (pl. silókukorica-szüázs) etetése. A kezelés ill. a nagyobb adagú rostetetés célja, az ún. MMA betegségek megelőzése. Egy friss szalmával bealmozott ellető kutricánál aligha létezik jobb, de ha mégis alomnélküli melegpadlón vagy rácson elletünk, a malacok nagyobb energia igényének kielégítése érdekében gondoskodni kell megfelelő fűtésről (pl. mfralámpa). A kocák takarmányába nem ajánlott és célszerűden az ún. ho- zamfokozók bekeverése, mert olyan rezisztenciák kialakulását segítheti elő, amelyek a malac felnevelés sikerét kockáztatják. (Gundel János - Hermán Istvánná cikke nyomán röv.) (llluszróciós felvétel) AGRÁRKÖRKÉP A mellékletet szerkeszti: T. Szüvássy László Levélcím: Agrárkörkép, Petit Press Rt., Lazaretská 12,811 08 Bratislava 1
