Új Szó, 2009. november (62. évfolyam, 253-276. szám)
2009-11-20 / 268. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. NOVEMBER 20. Kultúra 9 A vajdasági születésű hegedűvirtuóz, zeneszerző a Rév Fesztivál keretében ad koncertet Lajkó Félix Komáromba készül Jubileumi évfolyamához érkezett a komáromi Rév Fesztivál: idén november 27-én és 28-án tizedik alkalommal rendezik meg, és a két nap folyamán válogatott csemegéket tálalnak fel a zeneszerető közönségnek. KONCERTAJÁNLÓ A fesztivál vendége lesz Lajkó Félix is, a vajdasági születésű, nemzetközi hírű világzenei hegedűművész és zeneszerző, aki virtuóz hegedűjátékával varázsolja el közönségét. De nem csupán a hegedűt szólaltatja meg mesterien: kiválóan játszik zongorán és citerán is. Hogy Lajkó Félix sokoldalú művész, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy nem csupán a zene területén kamatoztatja tehetségét: a Mundruczó Kornél rendezte Delta című, több díjat nyert játékfilm egyik főszerepét is eljátszotta tavaly. E filmes kirándulás ellenére természetesen Lajkó Félix életében a zene játssza a főszerepet. A kilencvenes évek elején szinte berobbant a magyar zenei életbe, amikor maga mögött hagyva a szabadkai zenei középiskolát Budapestre utazott, és a Dresch Quartett tagja lett. Nem mindennapi jelenség a koncertpódiumon: Lajkó Félix minden porcikájával, minden érzékszervével átadja magát a zenének - játék közben szinte „beleolvad” a zenébe, mintha teljesen más, „föld feletti dimenziókba” repülne, s ezekre az izgalmas utazásokra a közönségét is magával ragadja. A harmincöt éves művész számos ismert muzsikussal dolgozott már együtt, így például Szabados György zongoraművésszel, földijével, Boris Kováccsal, a fúvós hangszerek koronázatlan királyával, a francia Noir Désir zenekarral, Alexander Balanescu román származású hegedű- művésszel vagy Boban Marko- viccsal, akinek Orkestrája Szerbia legnépszerűbb zenekarai közé tartozik. Lajkó Félix koncertezett már Prágában, Párizsban, Drezdában, Tallinban, Bordeaux-ban és Tokióban, turnézott Olaszországban - játékával mindenhol lenyűgözi a közönséget. Japánban rajongói klubja is van. Komáromba nem egyedül érkezik: elkíséri Brasnyó Antal brácsás, aki nem csupán zenésztársa, hanem barátja is a hegedűvirtuóznak: több lemezt is megjelentettek már közösen. A Rév Fesztivál keretében november 27-én 19 órakor kezdődik közös hangversenyük a református templomban, (me) (Képarchívum) Kiállítás a győri Városi Művészeti Múzeum gyűjteményéből a Vermes-villában A VÁROS a kortárs művészetben KIÁLLÍTÁSAJÁNLÓ Dunaszerdahely., A Város az a hely, amely az őseinkre emlékeztet, akik letelepedtek ide, és verej- tékes munkával felépítették. Az a hely, amelynek értelmetlen pusztulását a szüléink megélték, mégsem hagyták el. Itt járunk iskolába, itt találkozunk a barátainkkal, itt sétálunk, és mérgelődünk nap mint nap, hogy mennyire kinőttük. Valami furcsa szabadság szimbóluma ma is, pedig túlzsúfolt. Itt sűrűsödik múlt, jelen és jövő, erőszak, szerelem és halál. Járművek sietnek dolgukra minden hányba, majd vissza. A gondolat megsokszorozódik, produktív erőre kap. Tér és közösség akkor is egybeforr, ha egymást személyesen alig ismerjük. Fény és árnyék eleven szövedéke mindig menedéket ad. Mi ma a város lényege és varázsa? Valós vagy virtuális teret jelent napjainkban? Ezekre és még számos kérdésre keresi a választ e kiállítás” - mondta A VÁROS a kortárs művészetben című, a Kortárs Magyar Galériában november 13-án megnyílt kiállítással kapcsolatban annak kurátora, N. Mészáros Júlia művészettörténész, a győri Városi Művészeti Múzeum igazgatója. Négy teremben tekinthetőek meg a különböző stílusjegyű alkotások, amelyek egymásra épülnek, és ezáltal is kibontakozik bennünk a város felépítésének az érzése. Az elvonttól a figurális művekig minden megtalálható a város életéről, ahogy a mindennapok városi szenvedései is helyet kapnak a tárlaton. A kiállítást december 3-ig tekinthetik meg a látogatók a Vermes-villa épületében, (ka) Új regényén dolgozik Zilahy Péter Albert Einstein házában él Berlin. Albert Einstein egykori házában él és dolgozik Berlinben Zilahy Péter, aki a német főváros építészetének különböző dimenzióiról ír. Az Albert Einstein-ösz- töndíj idei kitüntetettje elmondta: az ősz folyamán esszéket ír, majd folytatja regényét, amelyet jövőre be szeretne fejezni. Az Einstein Fórum azzal a céllal hozta létre a díjat, hogy a névadó korábbi ötletének megfelelve a kutatók más diszciplínákban próbálhassák ki magukat, mint amelyekben eredetileg dolgoznak, és az innen nyert ötletekkel gazdagítsák a tudományos gondolkodást. Zilahy Péter az első, aki írói minőségében kapta meg a díjat, bár ebben egyetemi oktatói és esszéírói munkássága is jelentősen közrejátszott. Az ösztöndíj az év végén jár le, és utána teljes egészében regényének szenteli magát. Az elmúlt időszakban több olyan esszéje is megjelent a német lapokban, amelyek nem feltétlenül irodalmi témájúak. A Frankfurter Allgemeine Zeitung legutóbb a Radovan Karadzicról, a boszniai szerb háborús bűnösről szóló írását közölte. A tekintélyes német napilap a közelmúltban beszámolt arról is, hogy Zilahy Péter néhány hónappal ezelőtt saját új performansszal lépett fel New York legnépszerűbb irodalmi műsorában, a Mothban. A történetmesélés új műfaja keretében egy személyes történetet adott elő angolul. Zilahy Péter leghíresebb regénye, a több magyar és külföldi irodalmi díjat elnyert Az utolsó ablakzsiráf immár 22 nyelven olvasható, köztük legújabban törökül és malájul is. (mti) N. Mészáros Júlia, a kiállítás kurátora a megnyitón (Karaffa Attila felvétele) RÖVIDEN Expired Passport a Seven Bárban Dunaszerdahely. November 21-én, szombaton, este nyolc órai kezdettel akusztikus, „ülős” koncertet tart az Expired Passport zenekar a Seven Bárban. Az ingyenes koncert folyamába ezúttal is bekapcsolódhat a közönség. A zenekar tagjai: Hodosy Marianna - ének; Vajda András - gitár, ének; Szabó László - basszusgitár; La- cza Gergely - ütőhangszerek, (lager) A National Book Awards nyertesei New York. A '70-es évek New Yorkjába kalauzoló regény és a keleti-parti nagyváros egyik híres iparmágnását, Cornelius Vanderbil- tet bemutató életrajzi kötet is bekerült az egyik legrangosabb amerikai irodalmi díj, az idén 60. alkalommal kiosztott National Book Awards díjazottjai közé. Colum McCann a fikciós könyveknek járó elismerést vehette át a szerda esti díjátadón Let the Great World Spin című regényéért, amelyben - a zsűri méltatása szerint - „tíz átlagember életén keresztül kitörölhetetlen, hallucináció-szerű képet fest egy rothadó New Yorkról”. A valós történetet feldolgozó munkák közül idén T. J. Stiles The First Tycoon: The Epic Life of Cornelius Vanderbilt című életrajzi könyvét díjazta a zsűri. A legjobb verseskötetnek járó National Book Áwardot az idén Keith Waldropnak ítélték oda Transcendental Studies: ATrilogy című kötetéért, (mti) Jennifer Hudson játssza Mandela exét Los Angeles. Jennifer Hudson Oscar-díjas színésznő játssza Winnie Mandela dél-afrikai politikust a Winnie című életrajzi filmben. A film Nelson Mandela apartheidellenes szabadságharcos, későbbi elnök volt feleségének életét mutatja be. A forgatások május végén kezdődnek Dél-Afrikában - mondta el a Variety című amerikai lapnak Darrel J. Roodt rendező. Madikizela-Mandela többek között férje 27 éven át tartó börtönbüntetése idején harcolt a dél-afrikai fehér apartheidkormány ellen. Az egykoron a „nemzet anyjaként” tisztelt politikust később botrányos dívának és csalónak kiáltották ki. (mti) Megjelent az Irodalmi Szemle novemberi száma Az emberi jogok védelme LAPJAJÁN LÓ A folyóirat novemberi száma foglalkozik azzal a feledésre méltó ostobasággal, melyet a szlovák nyelvtörvény ürügyén zúdítottak a szlovákiai magyar kisebbségre. A határtalan gorombasággal szemben az EU illetékesei, politikai és kulturális szervezetei is felemelték a szavukat. Pomogáts Béla, irodalomtörténész (Nyelvtörvény és civil társadalom című írásában) arról is tájékoztat bennünket, hogy az európai irodalmi és kulturális szervezetek, valamint a magyarországi intézmények - köztük a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete - is elutasította a szlovák nyelvtörvényt. Az MTA szervezésében rendezett tanácskozás állásfoglalását ezerötszáz tudós személyiség írta alá. „Itt állunk ... e magas hegytetőn” címmel Cselényi László (verssel és prózával) köszönti 75. születésnapja alkalmából Pomogáts Bélát. Az ünnepelt munkásságával - Emlékezések, számadások címmel - foglalkozik az a beszélgetés is, melyet Fonod Zoltán készített. Pomogáts Béla munkássága kiváló alkalom arra is, hogy a beszélgetők bekalandozzák az egyetemes magyar irodalom gondjait és problémáit, a kisebbségi magyar irodalom gondjaival és eredményeivel együtt. A „kettős”, sőt „hármas” kötődéssel együtt, nem feledkeznek meg a „nemzeti önvédelemről”, vagy a magyarság „kollektív önvédelme” terén megélt „hiszterizált” állapotokról sem. „Egy vers” címmel Kovács Győző értekezését olvashatjuk a folyóiratban. Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című verséről van szó, melyben a költő drámai erővel jeleníti meg „a zsarnokság fizikai, lelki, társadalmi és intim szféráját” (ahogy Izsák József írta egyik tanulmányában). Az éber lét útján a vershez címmel közli a folyóirat Szitár Katalin tanulmányát, melyben Radnóti versvilágát vizsgálja a szerző, akinek előadása a Levél a hitveshez című tanácskozáson hangzott el. Jó érzékkel „vallatja” Radnótit, tényként kezelve azt az igazságot, hogy a Bori notesz versei (és itt Ortutay Gyulát idézi!) „József Attila verseivel együtt a modern világlíra legjelentősebb alkotásai”. Polgár Anikó tanulmánya „egy iskoladráma levélbetétjének fordítástörténeti tanulságait” vizsgálja. Megítélése szerint: „az antik költészet (máig megíratlan) magyar fordítástörténetében minden bizonnyal kiemelt fejezetet kell majd szentelni az iskoladrámáknak”. És hogy a tanulmány írója valóban komolyan gondolja ezt az adósságcsökkentést, a példák és utalások teszik félreérthetetlenné szándékait, elképzeléseit. Közli a folyóirat Juhász Ferenc és Gágyor József verseit, Kozsár Zsuzsanna erotikával átszőtt történeteit, illetve Vasi Szabó János és Miloš Janoušek elbeszélését. A kritikák között olvashatjuk Szalay Zoltán (Grecsó Krisztián: Tánciskola című kötetéről írt) kritikáját és Tőkéczky László vendégkritikáját (Közép-Európa és a magyarság története egy cseh politológus szemével címmel), (zsolt)
