Új Szó, 2009. november (62. évfolyam, 253-276. szám)
2009-11-09 / 259. szám, hétfő
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2009. NOVEMBER 9. www.ujszo.com Szakmai díjak, izgalmas bemutatók és személyi perpatvar a pozsonyi Nemzeti jubileumi évadjában Sikerek után, bemutatók előtt RÖVIDEN Szlovák filmek Pesten és Szegeden Pozsony. Ma kezdődik Magyarországon a Szlovák Filmművészet Hete, melynek keretében nemcsak filmeket vetítenek, lesz szakmai filmszeminárium is. A rendezvény Budapesten és Szegeden kínálja programját (a fővárosban szerdáig, Szegeden vasárnapig). A filmszemlén ismert szlovák filmek kerülnek vetítésre: a Megszegett ígéret, a Hétköznapi ünnepek, a Szúnyogtangó, a Lelki béke, a Muzsika, A gólyák visszatérnek és a Hogyan főzték a történelmet című. (sfú) Haľko József a Casinóban Pozsony. November 10-én (kedden) Haľko atya tart előadást a Pozsonyi Casinóban Koronázási szertartások a Szent Márton-székes- egyházban címen. Kezdés: 16.00. Cím: Klarisszautca 7. (ú) Závada Pál a JUGYIK-ban Nyitra. A Juhász Gyula Ifjúsági Klub vendége lesz november 11-én Závada Pál író. Délután 1 órától a Pedagógiai Kar D2-es előadótermében felolvasással egybekötött beszélgetésre, este fél 8-kor a főépület aulájában a Jadviga párnája című film vetítésére, majd a szerzővel való beszélgetésre számíthatnak az érdeklődők. A találkozók a Szépírók Társasága A könyv utóélete című programjának keretében valósulnakmeg. (ú) Magyarul határon innen és túl - Pozsonyban Találka Lovas Ildikóval Tomáš Maštalír mint Vronszkij és Zuzana Fialová Anna Kareninaként (Ctibor Bachratý felvétele AJÁNLÓ Pozsony. Holnap, azaz november 10-én délután 5 órától Lovas Ildikó író, műfordító, szerkesztő, a vajdasági magyar irodalom meghatározó alakja találkozik a pozsonyi olvasókkal. A Magyarul határon innen és túl című rendezvénysorozat e havi vendégével Krasztev Péter, az MKKI igazgatójabeszélget. „Olvasom, hogy a provinciák el- csatolásával az anyaország vált a szó igazi rossz értelmében provinciává. Ezen a mondaton elidőztem kicsit, amúgy is ráértem. Hogy egy nyelvében-területében kicsi irodalom hogyan lehet provinciálissá - a szó igazi rossz értelmében - a végek elvesztésével, az csak a végek provincializmusának megértése után érdekel. Merthogy ott élek: a déli provincia egyik városában. Máshol azt is olvasom, hogy az élet élmény- szerzés, a művészet élményszerzés, a dolgok annyit érnek, ameny- nyire izgalomba hoznak. Viszont valamivel előbb ugyané szerző azt mondta, sőt: ezzel a pofonnal kezdte könyvét: tapasztalatvüágunk provinciális. Ha tehát jól kezelem a dolgokat, jól is érzem magam: tapasztalataim bőségének függvénye. Serre panaszomavoltésjelen- legi Jugoszlávia polgáraként nem lehet. Ehhez már csak annyit, hogy egy harmadik okos ember meg azt mondta, hogy a vidéknek van emlékezete. Ha tehát úgy tekerem a macska farkát, akkor többszörös mázlival író vagyok, egy provinciálissá lett anyaország, illetve egy másik ország provinciájának lakójaként. De ha ugyanezt a macskát kirakom az udvarra, hadd végezze dolgát, akkor nyelvéért, szellemiségéért küzdő határon túli író vagyok. Azzal a szerencsével, hogy több kultúrából szerzem tapasztalataimat és vidéken élek, ahol még van emlékezet” - írj a Lovas Ildikó. Az író az Újvidéki Egyetem Bölcsésztudományi Karán diplomázott, 1998-tól pedig a Szabadkán megjelenő Üzenet folyóirat főszerkesztője. Eddig hat kötete jelent meg, kettő a pozsonyi Kalligram gondozásában. Legutóbbi regénye, a Spanyol menyasszony szerb és német fordításban is megjelent. A rendezvény a Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalmi Tan- székével közös szervezésben valósul meg. (juk) Lovas Ildikó (Képarchívum) 90. idényét kezdte szeptemberben a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház. Az idénynyitó túl zajosra sikeredett, ugyanis előbb az opera-, később a prózai társulat vezetője is lemondott. Egyedül a balett-társulat vezetője, Mário Radačovský nem fordult Sylvia Hroncová igazgatónő ellen, akinek a vezetési módszereit bírálták a két társulat vezetői. JUHÁSZ DÓSA JÁNOS * 4 Miután Hroncová távozott, Pavol Smolík és Štefan Buckó visszavonta a lemondását, a minisztérium pedig már kiírta a pályázatot a vezérigazgatói posztra. Az említett tényekkel látszólag komoly ellentmondásnak tűnik, hogy soha ennyi szakmai sikert nem ért el a társulat, mint most. A Deszkák (Dosky) szavazáson aratott a Nemzeti, s először fordult elő a díj történetében, hogy egy opera- előadást válasszanak az évad legjobb előadásává. A Máriusz Trelin- ski rendezte Gluck-opera, az Orfeusz és Eurüdiké a Roman Polák által rendezett Anna Kareninát előzte meg, míg a rendezés kategóriában helyet cseréltek a dobogó legfelső fokán. De a legjobb díszlet (Boris Kudlička - Orfeusz és Eurüdiké) és legjobb jelmez (Peter Čanecký - Anna Karenina) díját is a társulat vihette haza, s ajelöltek között volt még Martin Huba (Karenin megformálásáért), Jaroslav Valek (az Anna Karenina díszleteiért) és Michal Novinski (szintén ezen előadás zenéjéért). Maguk a csupasz számok is beszédesek lehetnek, hiszen tavaly összesen 14 bemutatót tartottak (prózai társulat: 7, opera: 4, balett: 3), a színház 688 előadást teljesített, amelyet 272 ezer néző látott. Ez négyezerrel több, mint az előző szezonban volt. A tavalyi bemutatók közül emeljük ki az opera által színre vitt Suchoň-operát (Svätopluk), Václav Havel Távozását és Tolsztoj Anna Karenina című darabját Roman Polák rendezésében. Polák számára, aki néhány hónappal ezelőtt mondott le a társulatvezetői funkcióról, a tavalyi évad Tolsztoj jegyében telt. Előbb az Astorkában megrendezte Jan Novák cseh író Tolsztoj és a pénz című darabját Vlado Černývel, Tóbiás Szidivel és Jakab Róberttel a főbb szerepekben, majd elővette az Anna Kareninát. Polák az elmúlt években számtalan orosz klasszikussal „dolgozott”, emlékezetesek Dosztojevszkij-, Csehov-, Turge- nyev- és Gorkij-rendezései, most az egyik legteijedelmesebb orosz regényt próbálta színpadképessé tenni. Hatalmas munka, igen hoszszú előadás, nem egy kérdőjellel. Sokan próbálták már dramatizálni Tolsztoj művét, s mindig a lehetetlenre vállalkoztak. Főleg ma tűnik istenkísértésnek, amikor állandóan rohanunk, s négy és fél órát (ennyi ideig tart a pozsonyi kísérlet) egyhelybenülnibizonynem kis mulatság. Polák Dániel Maj- linggal dolgozta ki a forgatókönyvet, amely folyamatosan változott, s ahogy közeledett a bemutató, úgy estek ki belőle szereplők, s az eredetileg két szünettel készült előadás kétrészesre fogyatkozott, de minden erőfeszítése ellenére így is képtelen lekötni végig a nézőt, s mind a nézőtéren, mind a színpadon elfogy a szusz. Az utóbbi évek dramatizációi többnyire a szerelmi háromszögre fektették a hangsúlyt, míg Polák és Majling egész Oroszországot szeretné megmutatni, s hiába a zseniálisan kitalált görkorcsolyás ku- lisszatologatók, a nagy ívű zenei háttér, a 25 részre osztott előadást képtelenség egy ülésre befogadni. Ráadásul van egy-két mellékszereplője is ennek az előadásnak, mint a Konsztantyin Levint adó Ľuboš Kostelný vagy a Dollyt alakító Gabriela Dzuríková, akik sokkal erőteljesebb figurát tudnak megmutatni, mint az Anna Karenina szerepében izgalmasnak ígérkező, de a végére teljesen színészi erejét vesztett Zuzana Fialová vagy Vronszkij szerepében Tomáš Maštalír, akinél sokkal izgalmasabbnak figurának tűnik Martin Huba Karenin- je. Az est nagy meglepetése mindenesetre Ľuboš Kostelný Levinje, aki új embertípust tud megmutatni, egy lehetséges kiutat a nagy orosz tespedtségből. Teszetoszának tűnő, a vidéki életmódhoz ragaszkodó, mégis céltudatos figurája az a plusz, amivel ez az előadás túlmutat egy szimpla szerelmi háromszögön. A többiek puszta adalékai a történetnek, nincs befejezett életük, s többnyire észrevédenül tűnnek el a történetből. A jubileumi évadban is számos meglepetést tartogat a Nemzeti, melynek első bemutatója a HOLLY- ROTH című rendhagyó, egyszemélyes show volt Rastislav Ballek rendezésében. Robert Roth Jan Hollý- hoz és a szlovák irodalom kezdeteihez nyúlt vissza DJ Oswald segítségével. November 14-től Roman Polák rendezésében láthatjuk Pavol Országh Hviezdoslav Heródes és Heródiás című darabját, amelynek főszerepeit Tomáš Maštalír, Gabriela Dzuríková, Ján Koleník és Bárdos Judit (Salome szerepében) alakítják. Annak idején, 1955-ben ezzel a darabbal nyűt meg a Nemzeti akkori prózai színpada, a Hviezdoslav Színház. S még egy régi bemutatóra emlékeznek. 1920 márciusában a megalakuló pozsonyi Nemzeti első bemutatója Alois és Vilém Mrštík Marisa című darabja volt, amely most december 4-én kerül színre Jan Antonín Pitinský rendezésében. 2010 elején láthatjuk az egyik legismertebb kortárs német szerző, Marius von Mayer- burg A csúnya című szatíráját Soňa Ferancová rendezésében. Peter Mi- kulík, a Nemzeti nagy öregje Goldoni A legyező című klasszikusát, Ľubomír Vajdička Gogol Játékos, míg Emü Horváth Neü Simon Napsugár fiúk című darabját vezeti elő. A fiatalabb rendezőgeneráció közül ebben az évadban Kamil Žiška Pavol Rankov nagy sikert aratott, Szeptember elsején történt című regényének színpadra adaptált változatával, Martin Čičvák pedig Goethe Faustjával mutatkozik be. Az opera társulat^ már bemutat- - ta koncertváltozatban Bohuslav Martinu operáját Máriáról, Jézus anyjáról, míg Svetozár Sprušanský rendezi Mozart Varázsfuvoláját (bemutató december 2-án). A balett-társulat a napokban tartott ősbemutatót, Pavol Hammel, Patrik Lančarič és Mário Radačovský Everest című balettje került a Nemzeti nézői elé, s májusban lesz James Kudelka Made in Canada című balettjének a premierje, amelyet Beethoven és Vivaldi művei ihlettek. De számos más érdekesség is vár még a Nemzetire, felvették a kapcsolatot a budapesti Nemzeti Színházzal, a Napsugár fiúk koprodukcióban a brünni Nemzetivel készül, s ami a legaktuálisabb, november 22-én nyűt napot tartanak számtalan meglepetéssel. A szlovákiai magyar írók kéthavi folyóirata idei második számának tartalmából A legújabb Opus LAPAJÁNLÓ A folyóirat frissen megjelent számát a Spekulatív fikció című összeállítás nyitja: benne Barcsi Tamás, H. Nagy Péter, Sánta Szilárd és Be- nyovszky Krisztián tanulmányaival. Az ehhez kapcsolódó szépirodalmi blokk Robert Luczak és Z. Németh István versét közli, valamint Fehér László novelláját. A Közelmúlt rovata a 2008-as szlovákiai magyar szépirodalmi könyvtermést értékeli: a verseket Vida Gergely, a prózai köteteket Keserű József tanulmánya. A Horizontok rovatban Szászi Zoltán közvetítésével és kísérőszövegével új Tsúszó Sándor-vers olvasható, ugyanitt Angyal Sándor kisprózája, Ardami- ca Zorán versei és Jankovič Nóra novellája. A kritikai rovatban L. Varga Péter vizsgálja a Sötét tus, néma tinta című KAF-könyvet, Deisler Szilvia pedig a Kassák-kód című albumot. A számot Varga Emőke alkotásai illusztrálják; a szerzőt és munkásságát Hushegyi Gábor értékeli. A Szlovákiai Magyar írók Társasága folyóiratának idei második száma e héten kerül a könyvesboltokba, (cs) Szilagyi Lenkenek, a kortárs magyar fotóművészet meghatározó alakjának nyílt kiállítása november 6-án Puszta idill címmel a pozsonyi Fotóhónap keretében a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének székházában. A kiállítás november 30-ig tekinthető meg. (Somogyi Tiborfelvétele) Kertész Imre nyolcvanéves Budapest. November 9-én tölti be nyolcvanadik életévét Kertész Imre, a magyar irodalom első Nobel-díjas írója. 1953 óta szabadfoglalkozású író, negyven éven át egy apró garzonban élt feleségével, s zenés komédiák és bulvárdarabok írásával kereste kenyerét. A kiváló szerző első regénye, a Sorstalanság című ho- lokauszttörténet több éves várakozás után 1975-ben jelenhetett csak meg, s teljes csend fogadta, (mti)
