Új Szó, 2009. november (62. évfolyam, 253-276. szám)
2009-11-07 / 258. szám, szombat
16 Szalon ÚJ SZÓ 2009. NOVEMBER 7. www.ujszo.com A Föld minden embernek egyformán anyja, és ezért minden rajta élő embernek egyforma jogok járnak... Polgárjogi harcok az USA-ban Phil Fontaine indián képviselő az őslakos indiánok beolvasztása ellen szólal fel a kanadai parlamentben. Balra: Stephen Harper miniszterelnök (AP Photo) Az előző cikkemben az emberi és kisebbségi jogokról írtam, most pedig USA területén zajló polgárjogi harcokról szeretnék átfogó képet nyújtani. S1DÓ ZSOLT Egy kis történelemmel kezdeném. Amerika felfedezését sokáig Kolumbusznak tulajdonították - 1492, de a tudomány mára bizonyította, hogy az első európai látogatók Amerika földjén a vikingek voltak all. században. A híres tengeri utazók 874-ben telepedtek le Izlandon, eljutottak Grönland- ra, és 1000 körül Leif Ericsson hajóit a vihar Amerika partjaira sodorta. Erre archeológiái bizonyíték is van: 1963-ban New Found- landon viking táborokat találtak a kutatók. A területet a vikingek Vin- landnak nevezték el, és az európai krónikák is említést tesznek róla (a brémai püspökség krónikája 1074-ből, norvég szágák a 14. századból). A földrész gyarmatosítása azonban csak a 16. században kezdődött el: spanyolok, hollandok, angolok, franciák, portugálok vettek részt ebben a folyamatban. Az őslakos indiánokat a gyarmatosítók harcban legyőzték, földjeikről elűzték; sokukkal a fehérek által behurcolt betegségek végeztek. Észak-Amerika területén a brit korona gyarmatai (számszerűen tizenhárom) 1776. július 4-én kiáltották ki függetlenségüket. Az új államalakulat az Afrikából importált rabszolgák segítségével tudott fejlődni: négereket dolgoztattak a hatalmas ültetvényeken. Az őslakos indiánok nem adták meg magukat egykönnyen, többkevesebb sikerrel harcoltak a fehér telepesek ellen jogaikért. Az egyesített indián csapatok 1794-ben vereséget szenvedtek Maumee fo- lyónál (Ohio állam). A döntő csatára 1811-ben került sor, Tippeca- noenál, ahol is Harrison kormányzó seregei legyőzték az egyesült indián hadakat. Az indiánokat rezervátumokba zárták, de még mindig akadtak, akik ellenálltak. Osceolát, a szeminolék vezetőjét 1835-ben győzték le, de 1876. június 15-én a sziú indiánok sámánja, Ülő Bika (Tatanka Ijotake, angolul Sitting Bull) vezetése alatt álló sziú és sájen (cheyenne) indiánok vereséget mértek George Armstrong Custer tábornok csapataira (Little Bighom-i csata). A harcokban az apacs indiánok is kivették részüket legendás vezetőikkel. 1848-ban a fehér telepesek elözönlötték az apacsok földjét az arany végett; a kormány 1851-ben kötött békét velük. A következő összetűzésre 1861-ben került sor, amikor is Cochise apacs törzsfőnök harcolt a telepesekkel: a 20 évig tartó harcoknak kb. 5 000 áldozata volt. Az apacsok vezetői Geronimo és Victorio voltak, akik csak 1886-ban tették le a fegyvert. Rezervátumba vonultak, de tovább harcoltak jogaikért, igaz, békés eszközökkel. A második problematikus népcsoportot az erőszakkal behurcolt feketék tömege jelentette. Afrikából szállították az ültetvényekre a rabszolgákat, jogaik nem voltak, adták-vették őket, mint az állatokat. Ennek az áldatlan állapotnak az amerikai polgárháború vetett véget (1861-1865; Észak Dél ellen), amikor is eltörölték a rabszolgaságot. Ezzel azonban még nem ért véget a négerek vesszőfutása. A vesztes déli államokban továbbra is csak másodrendű állampolgárok maradtak; faji megkülönböztetés volt a hivatalokban, a városi közlekedésben, az iskolákban. Nem házasodhattak fehérekkel, nem tölthettek be funkciót a bíróságokon. Lényeges változások a II. világháború befejezése után következtek el. 1955-ben Rosa Parks, Montgomery város lakója nem adta át helyét az autóbuszon a fehér utasoknak, amiért is letartóztatták - kezdetét vette a diszkrimináció elleni harc, amely a későbbiekben a polgárjogi harc élére emelte Martin Luther Kinget. A néger lakosság bojkottálta a város tömegközlekedését - 381 napig, végül is eltörölték a faji elkülönítésről szóló törvényt. A harc élére Martin Luther King baptista lelkészt választották. 1957-ben megalapították a Déli Keresztény Vezetők Konferenciája (SCLC - Southern Christian Leadership Conference) nevű erőszakmentes ellenállási mozgalmat. Martin Luther sokat utazott, 1958-ban több mint 200 szónoklatot tartott az elnyomott feketék sorsáról. Szónoklataiban az elkülönítésről, a négerek választási jogairól, az ellenük folyó erőszakról és a munkavállalók jogairól szóltak. 1963-ban 250 000 ember előtt mondta el híres beszédét: „Van egy álmom: egy napon felkel majd ez a nemzet, és megéli, mit jelent valójában az, ami a hitvallásában áll: »Számunkra ezek az igazságok nyilvánvalóak; minden ember egyenlőnek lett teremtve.« Van egy álmom, hogy négy kicsi gyermekem egy napon olyan nemzet tagja lesz, ahol nem a bőrszínük, hanem a jellemük alapján ítélik meg őket.. Martin Luther King 1964-ben megkapta a Nobel-békedíjat a feketék jogaiért folytatott erőszak- mentes harcáért. 1968-ban megszervezte a Szegény Emberek Mozgalmát, amely a minimálbér megemelése, közmunkaprogram megvalósítása és a szegénység felszámolása elleni intézkedések bevezetését sürgette. Ellenezte a vietnami háborút, mivel véleménye szerint az állam a háborúra költött pénzen inkább a szegénység felszámolását támogathatta volna. 1968. március 29-én a tennessee- beli Memphisbe érkezett, ahol is április 4-én a motel erkélyén rálőttek. Kórházba szállították, de életét már nem tudták megmenteni. Halálhíre az egész országban zavargásokhoz vezettek, Johnson elnök április 7-ét gyásznappá nyilvánította. (Gyilkosát, James Earl Rayt Londonban elfogták és 99 év börtönre ítélték.) Minden év januárjának harmadik hétfőjét Martin Luther King napjaként ünnepnapnak nyilvánították az USA-ban. A fentiekből is láthatjuk, hogy az ember szabadsághoz, egyenlőséghez való jogát nem lehet korlátozni. Nincs az a hatalom, amelyik az idő elteltével fenn tudná tartani erőszakos hatalmát más nemzet felett. írásomat Joseph néörszi főnök mondásával fejezném be: ,A Föld minden embernek egyformán anyja, és ezért minden rajta élő embernek egyforma jogokjámak.” Martin Luther King egy 1968-as felvételen (AP Photo) VÉLEMÉNY-« Blogmustra Nyilatkozat Halloween vigíliáján hajoltak össze újfent a szlovmagy blogge- rek. A tetthely ezúttal a fővárosi Budvar Pub volt. A jelenlévők a kormány, a közállapotok, az MKP, a Híd, valamint a felvidéki magyar közéleti restség és hülyeség szidalmazása után a következőkben egyeztek meg: 1. Felvidéki magyarnak lenni cool. Tegyünk érte, hogy ezt mások is így lássák! Dolgozzunk a felvidéki és a regionális identitás kialakításán, mert ezek egyelőre hiánycikknek számítanak. 2. Arányaiban szemlélve kevés a szlovmagy polblog. Mivel a bloggergyártás - bár kellemes, de - nagyon időigényes folyamat, nem errefelé vezet az út. íijon mindenki sok jó posztot! Kövessük figyelemmel a megyei választásokat is! 3. Kövessük Tizedes kollégát abban, ami neki már van, a többieknek meg még nincs! 4. Éljünk környezettudatosán, és használjunk szabad szoftvereket. Most jelent meg az Ubuntu Linux új verziója. 5. Igen a megbékélésre, nem az erről szóló pártmaszlagokra! A tudatmódosító szerek fogyasztásával egybekötött rendezvény résztvevői a következő blogok szerzői voltak (az ülésrend szerint): Philosophus naplója, Komáromi blog, Tizedes, A hírlapíró és a halál, Körkép, Szótlan Szemtanú. (A bejegyzés a fenti blogok többségén olvasható, mi a gondolkodó blogportál a Körkép oldaláról választottuk: http:/korkep.sk) Az ürülékben kotorva Az ürülék eltüntetése a legtöbb helyen prioritás. A bűz, amelyet magával hoz, ugyanis nem csak kellemetlen, hanem veszélyes is, hiszen az emberi szervezet esetleg képes hozzászokni, s így észre sem veszi, a mágikus anyag mit visz véghez. Pusztító jellege miatt a parfümös politikai életben is odafigyelnek a kellemetlen mellék- termékre, s próbálják megszüntetni vagy inkább illatossá tenni, hiszen eme feladatra léteznek tökéletes módszerek napjainkban. Már csak az a kérdés, vajon melyik szarkupac a legnagyobb, s mennyire számít ez nekünk, hiszen bő két hét múlva ismét választhatunk! Megnéztem két kis magyar pártunk jelöltjeit, és újra felvidultam. Olyan kedveseknek, aranyosnak tűnnek... (A teljes bejegyzés Philosophus blogjában olvasható: http://www. bumm.sk/blog/philosopher) Az útvámrendőrség Emlékszünk még, mikor Kotle- báék elkezdték a cigányterror elleni tüntetéssorozatukat, Ján Packa azt mondta, a problémás közép- és kelet-szlovákiai területekre simán átvezényelnek pár száz rendőrt. A helybeliek megörültek, várták, várták az erősítést, de az nem jött. Persze. Hát honnan akasztottak volna le több száz rendőrt. S ha le is akasztottak volna, felmerül ilyen alapvető kérdés, hogy pl. az Érsekújvárból Sze- pescsütörtökbe vezényelt rendőr hol lakott volna stb. Meg aztán a rendőrök nem is nagyon törték magukat a gettókba. Képzeljük el, hogy a bátorkeszi körzeti rendőrőrs törzszászlósának jött volna egy parancs, hogy pakoljon, és hétfőn jelentkezzen Podolmban, a gettórendészeten. Kb.Tnég aznap felmondott volna, és másnap bármelyik környékbeli falusi vagy városi rendőrségben két kézzel kapnak utána, mert mégis volt állami rendőr, nem pedig elhelyezkedni képtelen magyartanár. Hoztak egy törvényt, amely - nézzük csak meg, kire - a tanulmányi tartalékállományban levő rendőrökre vonatkozik. Azaz a rendőrszakközép végzőseire. Ugye, rendőr úgy lesz valaki, hogy érettségi után elvégzi ezt az iskolát (6 hónap alatt), az okosak pedig innen, vagy egyenesen a rendőrakadémiára mennek. [Illetve tanulmányi tartalékban van az a rendőr, aki a bazini rendóriskolát elvégezte, lehúzott pár évet, és szeretne továbblépni. Ha főhadnagyi rangig szeretné vinni, erre a pozsonyi rendőrszakiskolában van esélye. Ez 3-6 hónapos nappali vagy 12 hónapos levelezóképzé- seket kínál. Akit kivonnak a szolgálatból, hogy itt tanuljon fél évig, az tanulmányi tartalékban van (študijná záloha). A törvényjavaslat arra buzdítja a rendőrt, hogy ne tanuljon, mert akkor a nagykürtösi városi kapitányságon levő jó meleg helyéről átvezényelhetik az Eperjesi kerület valami kevésbé vidám romatelepére egy évre. Persze, társadalmi szempontból ez indokolt lenne, de munkája végzése során ki nézi a társadalmi szempontot? Na ugye. Miért éppen a rendőr nézze? Mert ő más? Dehogy más...] (A teljes bejegyzés A hírlapíró és a halál blogjában olvasható: http:// lashee.freeblog. hu)
