Új Szó, 2009. október (62. évfolyam, 226-252. szám)
2009-10-05 / 229. szám, hétfő
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2009. OKTÓBER 5. www.ujszo.com RÖVIDEN Tóth László az írószövetségben Budapest. Tóth Lászlót, József Attila-díjas költőnket köszöntik hatvanadik születésnapja alkalmából ma 17 órától a Magyar író- szövetségben. A szerzővel Filep Tamás Gusztáv kritikus beszélget. Köszöntőt mond Vasy Géza, a Magyar írószövetség elnöke. Közreműködik Máry Szabó Eszter dalénekes és Lázár Balázs színművész, (ú) Novák Henriett a PLIKK-ben Rimaszombat. Novák Henriett, a Jóban-rosszban című szappanopera Lindája lesz ma a Pósa Lajos Irodalmi és Közművelődési Kávéház vendége. A fiatal színésznővel 18 órai kezdettel Juhász Dósa János beszélget, (ú) Életnagyságé szobor Johnny Deppnek Belgrád. Életnagyságú szobrot állíttat Johnny Depp amerikai filmszínésznek Szerbiában Emir Kusturica, a „fenegyerek” rendező és zenész saját építésű falujában, Drvengradban, Kustendorf nevű, saját fesztiváljának a színhelyén. A Macskajaj, Az élet egy csoda, a Cigányok ideje című filmek világszerte ismert rendezője a Blic című belgrádi napilapnak elmondta, hogy „Johnny Depp igen népszerű, elismert színész, komoly művész és a barátom. Amikor meghallotta, hogy mit tervezek, csak mosolygott rajtam. Én viszont elképzelem, hogy a nők mennyire szeretni fogják ezt a dimenziót.” A Mokra Gora hegységben levő Kusturica-település - amelynek házai a népi építészet hagyományait követik - főterét Andrej Tarkovszkij orosz rendezőről nevezte el a szarajevói születésű, de Szerbiában élő művész, s oda tervezi Johnny Depp életnagyságú szobrát, amely a Karib-tenger kalózai című filmben viselt jelmezében ábrázolná az amerikai filmsztárt, (mti) MOZIJEGY Rockhajó Magyar fotósok Párizsban készült alkotásai a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének székházában Párizs Pozsonyban 1966-ban, a brit popzene fénykorában a BBC mindössze két órányi rock'n'rollt játszott hetente. Ám egy kalózrádió napi 24 órában nyomta a rockot és popot a tengerről. És 25 millió ember, Britannia lakosságának több mint a fele hallgatta a kalózokat naponta. A suliból frissen kicsapott Cárit az anyja elküldi nagybátyjához, Quentinhez,"hogy az kicsit az életre nevelje. Csakhogy Quentin a főnöke a Rádió Rocknak, az Északi-tenger közepén állomásozó kalózadónak, melyet a rock DJ- k különc csapata népesít be. Vezetőjük a Báró, a hullámhosszok nagydarab, rámenős, amerikai istene, aki a zene megszállott szerelmese. Az Északi-tengeren zajlik az élet, ám közben a kalózrádiók felkeltették Dormandy miniszter figyelmét, aki a törvényszegők vérét akarja, és minden politikai befolyását latba veti, hogy betiltsa a Rockhajót és züllött legénységét. Erre viszont kitör a vihar a tengeren. Az elszánt rajongók felkerekednek, hogy megmentsék hőseiket. Van, ami véget ér, de a rock'n'roll örök és elpusztíthatatlan. Piráti na vlnách / The Boat That Rocked. Angol vígjáték, 2009. Rendező: Richard Curtis. Szereplők: Philip Seymour Hoffman (A Báró), Bill Nighy (Quentin), Tom Sturridge (Carl), Kenneth Branagh (Dormandy miniszter), Emma Thompson (Charlotte), Chris O'Dowd (Simon), January Jones (Eleonore), Nick Frost (Dave), Rhys Irans (Gavin), Rhys Darby (Angus), (port.hu) Pozsony. Akár profi fotóst, akár egyszerű turistát kérdezünk, legtöbben azt mondják, Párizs a világ egyik legfotogénebb városa. Kávéházak, parkok, kerítések, kirakatok, lépcsők, székek, padok, éjszakai mulatók, az Eiffel-torony, a Montmartre hangulatos utcácskái... JUHÁSZ KATALIN Egyszóval a francia fővárosban fotózni maga a gyönyörűség, Ám igazán eredeti képet készíteni nem is olyan könnyű. A Nemzeti Kulturális Alap jóvoltából évente egy-egy profi fotós tölthet el két hónapot Párizsban, ahol semmire sincs gondja, él, mint Marci Hevesen, egész nap járja a várost és kattintgat, méghozzá úgy, hogy André Kertész szelleme kíséri végig a francia fővároson. Ezt az ösztöndíjat ugyanis a huszadik századi fotográfia talán legismertebb alkotóművészének tiszteletére alapították. André Kertész hitvallása szerint a fényképezés olyan, mint a naplóírás. Brassai azt mondta róla, hogy •igazi képalkotó zseni volt: a lehető legtudatosabban tervezte meg fotóit, miközben a valóság elemeit egyáltalán nem változtatta meg, mivel azt vallotta, hogy a természetes látvány esztétikumát semmi sem képes felülmúlni. Azaz úgy kell exponálni, hogy a valóságban minden érintetlen, rendezetlen, befolyásolatlan maradjon. Az emberről sokat elárul, hoPolanski-ügy Félmillió dolláros kártérítés Los Angeles. A neves filmrendező, Roman Polanski 1993-ban beleegyezett abb, hogy félmillió dollár kártérítést fizessen az általa • 1977-ben megerőszakolt, akkor kiskorú lánynak, és ezzel lezárja peres ügyét - derült ki törvény- széki dokumentumokból, amelyek azonban arra nem adnak választ, hogy a rendező valaha ténylegesen fizetett volna. Polanski és áldozata, Samantha Geimer 1993 októberében állapodott meg a kártérítésben. Az alku feltételei bizalmasak voltak, de az összeg nagysága a bírósági iratokból nyilvánosságra került, miután a felperes kétévi küzdelmet folytatott azért, hogy rábírja Polanskit a fizetésre. A pénteken a sajtó rendelkezésére bocsátott iratokból nem derül ki, hogy Polanski valaha is fizetett volna. A legutolsó, 1996. augusztusi keltezésű törvényszéki irat szerint a ma 76 éves rendező kamatokkal együtt 604 416 dollárral tartozott Geimemek. David Finkle, Polanski ügyvédje azt mondta, hogy nem emlékszik az ügy részleteire, és elzárkózott az eset kommentálásától. Lawrence Silver, Geimer ügyvédje nem válaszolt a telefonján hagyott üzenetre, ahogyan Geimer és családja is megválaszolatlanul hagyták az üzenetrögzítőn hagyott hívásokat, (mti) Vancsó Zoltán fotográfiája gyan fedez fel magának egy várost; milyen útvonalakat, helyszíneket választ, mit kutat, mire figyel fel, és milyen tapasztalatokkal érkezik haza. A fotózás ráadásul magányos műfaj. Susan Son- tag híres hasonlatával élve olyan, mint a vadászat: a fotós lesben áll gépével, hogy elkapja a pillanatot. Fontos, hogy pontosan tudja, mit keres, és ha megtalálja, tudja rögzíteni azt. Az elkészült fénykép mint műalkotás ugyanis nemcsak a külvüág dokumentuma, hanem főleg arról az egyénről szól, akinek objektívjén keresztül belelátunk egy város életébe. Az új tanév kezdetén néhány magyar szakos pedagógus az iránt érdeklődött, vannak-e olyan újabb helyesírási kézikönyvek, amelyeknek példaanyaga nem a múlt rendszer szellemiségét követi, illetve amelyek számba veszik az eddig szabályozatlan - elsősorban a rendszerváltás utáni korszakra jellemző - helyesírási jelenségeket, pl. az új keletű névtípusok írásmódját is. A magyar helyesírás általános elveit először a Magyar Tudós Társaság rögzítette 1832-ben megjelent kiadványában. A jelenleg is érvényes helyesírási szabályzatot a Magyar Tudományos Akadémia jelentette meg 1984-ben A magyar helyesírás szabályai (Akadémiai Kiadó, Budapest) címmel. S bár az akadémiai szabályzat az elmúlt évek- ben-évtizedekben több kiadást is megért, a helyesírási szabályok azóta nem változtak, csupán a szabályzathoz szervesen csatlakozó szótár újult meg: a régi, esetenként elavult szóanyag helyére a mai társadalmi, gazdasági, politikai és tudományos élet fontos szavai, kifejezései kerültek (lásd A magyar helyesírás szabályai. Akadémiai Kiadó, Budapest 2000). Az 1984-től eltelt huszonöt év, valamint az ez idő alatt a társadalomban végbemenő változások okán mára éppen Az André Kertész-ösztöndíjasoknak természetesen prezentálniuk kell munkájuk eredményét. A legjobb fotókból összeállt egy vándorkiállítás, amelynek anyagát Szarka Klára válogatta, és amely először a budapesti Balassi Intézetben került bemutatásra, jelenleg pedig végigjárja a kontinens magyar intézeteit. A tárlat október 6-án Pozsonyba érkezik. Az alkotók névsorát tanulmányozva egyetlen dologban mutatkozik rokonság közöttük: valamennyien elsőrangú fényképészek, és valamennyien ismerik André Kertész hitvallását, időszerűvé vált, hogy az Akadémia ismét áttekintse a helyesírási szabályok rendszerét. Úgy tudjuk, az előkészítő munkálatokat már elvégezte, a módosító javaslatok indokoltságát pedig már megvizsgálta az új szabályzat összeállításával megbízott munkacsoport. Reményeink szerint nem maradt más hátra, mint hogy az új - a megfogalmazások érthetőségére és egyértelműségére törekvő - szabálygyűjteményt minél hamarabb közzétegyék. Az iskolai, szerkesztői, fordítói stb. írásgyakorlat szükségleteit azonban korántsem elégíti ki a csupán betűrendes példatárral rendelkező szabályzat. Éppen az előbbiekkel kapcsolatos testre szabott igények teszik indokolttá- természetesen az érvényes szabályzatot követve - a különböző helyesírási kézikönyvek, tanácsadó szótárak stb. megjelentetését. Az egyik ilyen - többek között az oktatásban is jól hasznosítható- kézikönyv A Magyar Nyelv Kézikönyvtára sorozatban megjelent Helyesírás című kötet (szerzői Laczkó Krisztina és Mártonfi Attila. Osiris Kiadó, Budapest 2004), amely két nagy egységből áll: egy szabálymagyarázó és tanácsadó részből, illetve egy több mint 210 ezer szót, szóalakot, kifejezést tartalmazó szótári részből. A kézikönyvben határon túli magyar szavak és elnevezések miszerint a fényképezés olyan, mint a naplóírás. Ä kiállításon szereplő művészek viszont a legkülönfélébb stílusok, alkotói megközelítések, műfajok elkötelezettjeiként fotografálták az André Kertésznek is otthont és hosszú éveken át ihletet adó várost. A nem mindennapi kiállítás november 4-ig tekinthető meg Pozsonyban, a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetében (Palisády 54.) A szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak a megnyitóra október 6-án 17.00 órakor. írásmódja is nyomon követhető, pl.: ostyepka (’jellegzetes szlovák sajt’, Csallóközi Városok és Falvak Társulása, Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma). Ugyancsak az általános jellegű segédkönyvek közé sorolható a Magyar helyesírási szótár (Deme László-Fábián Pál-Tóth Etelka szerk. Akadémiai Kiadó, Budapest 1999), amely mintegy 140 ezer szót és szókapcsolatot tartalmaz, beleértve a szélesebb körben élő szakszókat és a gyakran használt idegen szavakat is. A helyesírás egy-egy bonyolultabb részrendszerével önálló szabályzatok is foglalkoznak. Közülük mindenképpen érdemes megemlíteni az oktatás szempontjából is fontos szabályokat megfogalmazó A földrajzi nevek helyesírása (szerzői Fábián Pál-Földi Ervin-Hőnyi Ede. Akadémiai Kiadó, Budapest 1998) című kötetet, amely a földrajzi- név-írás kétségtelenül bonyolult szabályait magyarázza konkrét példákon. A sajátos, egy-egy szakmához kötődő írásmódokat ún. szaknyelvi helyesírási szabályzatok, illetve szótárak tartalmazzák, ilyen például a Közgazdasági helyesírási szótár (Bárányáé Szabadkai Éva-Mihalik István szerk. Tinta Könyvkiadó, Budapest 2002), amely az illető szakterületre jellemző szakszók, kifejezések és rövidítések gyűjteménye. Quentin, a rockhajó főnöke: Bili Nighy (Képarchívum) OTTHONUNK A NYELV Magyar helyesírási kézikönyvek MISAD KATALIN
