Új Szó, 2009. október (62. évfolyam, 226-252. szám)

2009-10-01 / 226. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. OKTÓBER 1. Külföld 9 Mivel jól működött a cunami-előrejelző rendszer, a lakosok túlnyomó többsége időben biztonságos helyre tudott menekülni Cunami pusztított Szamoán, riadó Szumátrán Amerikai Szamoa Pago Pago városára másfél méteres szökőár csapott le (TASR/AP-felvétel) Apia/Auckland/Jakarta. Az óceániai földrengést követő cunami után Barack Obama katasztrófa sújtotta terület­nek nyilvánította Amerikai Szamoát. Tegnap délután nagy erejű földrengés volt az indonéziai Szumátra partja­inál is, itt elrendelték a szö­kőárriadót. ÖSSZEFOGLALÓ Újabb cunamiriadót rendeltek el - helyi idő szerint kedden - a szamo- ai hatóságok a néhány órával koráb­bi pusztító szökőár után. Hivatalos források a cunami halálos áldozata­inak számbeli növekedéséről szá­moltak be, de eltérő adatokat közöl­tek. Először azt mondták, a halottak száma a százat is elérheti, később 120 áldozatról szóltak a jelentések azzal, hogy ez a szám sem végleges. Az USA-hoz tartozó, 65 ezer lako­sú Amerikai Szamoán az áldozatok száma. hivatalosan nem nőtt, de Szamoán (az egykori Nyugat-Sza­moán) igen. Továbbra is több tucat­nyi embert tartanak nyilván eltűntként a több mint 200 ezer la­kosú független országban. Meg nem erősített hírek szerint a természeti csapás áldozatokat követelt a szi­getcsoporttól délre fekvő Tonga- szigeteken is. Amerikai Szamoán Pago Pago városára több mint más­fél méteres szökőár csapott le, a fő­városban, Apiában 70 centiméteres volt az árhullám az NOAA amerikai meteorológiai intézet szerint. Egyes szemtanúk szerint több méter ma­gas árhullám érte el a szigeteket. A cunami több falut elsöpört, és he­lyenként a parttól egészen mélyen a szárazföld belseje felé, 800 méterre is elért. Több ezren maradtak fedél nélkül. Szakértők szerint mindezzel együtt jól működött a szökőár-előre­jelző rendszer, a lakosok túlnyomó többsége időben biztonságos helyre tudottmenekülni. Aszökőárt 8-as és 8,3-es erősségű földrengés előzte meg közép-euró­pai idő szerint kedden 19 óra 48 perckor, 200 kilométerre délnyu­gatra Apiától. A tenger alatti föld­mozgás miatt Szamodtól Új-Zélan­dig szerte a térségben - Tongán, Tu- valun, Kiribatin, a Fidzsi-szigeteken és a Salamon-szigeteken - is szökő­árriadót rendeltek el, de ezt később lefújták. Japánban bejelentették: arra számítanak, hogy félméteres árhullám érkezik oda, ezért ott szin­tén figyelmeztetést adtak ki, de ké­sőbb azt is lefújták. Az új-zélandi partokat félméteres árhullám érte el aföldrengés utánpárórával. Pár ezer kilométerrel távolabb, az indonéziai Szumátra partjainál nagy erejű földrengés volt tegnap délután: erősségét 7,6-osnak mérte az indonéz és az amerikai geofizikai és meteorológiai intézet. A csendes­óceáni cunami-előrejelző központ szökőárriadót rendelt el Indonéziá­ra, Malajziára, Indiára és Thaiföld­re. Az indonéz intézet szerint vi­szont az országban nincs cunamiri- adó. India szintén azt közölte, hogy nem rendelt el szökőárriadót. Az indonéziai Padang városából, Nyugat-Szumátra tartomány fővá­rosából egy szemtanú elmondta, hogy házak százait rongálta meg a földmozgás, amely miattnéhányhíd leomlott, több helyütt pedig tűz ütött ki. A lakosság pánikban tört ki, mert a földrengés miatt eltörtek víz­vezetékek, a belőlük kiömlő víz pe­dig elárasztotta az utcákat. A tektonikus törésvonalak men­tén fekvő Indonéziában gyakoriak a földrengések. 2004 decemberében egy nagy erejű földrengés Indonézia nyugati partjainál pusztító szökő­árat indított el, és közel 230 ezer ember életét oltotta ki az Indiai-óce­án térségében. (MTI, ú) Uniós jelentes a tavalyi grúz-orosz háborúról A kecske is, meg a káposzta is Irán ragaszkodik „nukleáris jogaihoz" - katonai helyett gazdasági csapásmérés Keménykedés a genfi fórum előtt ÖSSZEFOGLALÓ ÖSSZEFOGLALÓ Teherán. Heves kirohanást inté­zett tegnap Mahmúd Ahmadine- zsád iráni elnök a hat nagyhatalom ellen, amelyek vezetői követelik, a teheráni rezsim engedjen be nem­zetközi megfigyelőket a múlt héten bejelentett új, Kum mellett épülő urándúsító üzemébe. „Mit képzel­nek ezek magukról?” - füstölgőit Ahmadinezsád, nyilatkozatát a Genfben a teheráni atomprogram­ról ma kezdődő hathatalmi-iráni tárgyalások elé időzítve. Az iráni el­nök szerint országára nézve sértőek az ilyen követelések. Előzőleg Ali Akbar Szalehi alel- nök kijelentette: Genfben „nem ké­szülünk megvitatni semmit, ami a nukleáris jogainkat illeti, de tárgyal­hatunk a leszerelésről, a nukleáris technológia továbbadásának tilal­máról és más általános témákról. Az új üzem (építése) a jogainkhoz tar­tozik, és semmi szükség azt vita tár­gyává tenni.” Hozzátette: Teherán egyetlen másodpercre sem hagy fel nukleáris tevékenységeivel. Amerikai illetékesek szerint mi­vel a fegyveres fellépés nem érné el célját, Irán külkereskedelmét, illet­ve energia- és távközlési ágazatát céloznák meg azok a szankciók, amelyekkel Washington térdre akarja kényszeríteni Teheránt, ha kudarcot vallanak a ma kezdődő genfi tárgyalások. Egy szakértő sze­rint 90 százalékban nem új elemek­ről, hanem már érvényben lévő szankciók szigorúbb betartatásáról van szó. A The Washington Post úgy látja, az amerikai mozgástér szűk. Először is azért, mert az USA nem akarja annyira rövidre fogni a pó­rázt, hogy a szankciók már ne csak a teheráni vezetést és üzleti köröket, hanem magukat az irániakat sújt­sák. Ez megingatná az iráni politiká­val szembeni nemzetközi konszen­zust. Másodsorban azért, mert a ka­tonai csapás egyre kevésbé lenne célravezető, hiszen alig késleltetné Irán atomfegyver-kísérleteit. Har­madrészt pedig azért, mert a múlt heti, biztatónak tűnő orosz üzene­tek, így Dmitrij Medvegyev elnök megfogalmazása („bizonyos ese­tekben a szankciók elkerülhetet­lenek”) dacára Moszkva hétfőn már visszatáncolni látszott, ami az ENSZ Biztonsági Tanácsában további csörtéket sejttet. Az Irán számára kulcsfontosságú külkereskedelemre csapást mérő amerikai lépések a vele, mint tiltó­listán lévő állammal üzletelő cége­ket sújtanák, így például a tengeri szállításait lehetővé tevő biztosítási ágazatot vagy az exporthiteleket. Ez is meglévő gyakorlat kiteijesztése: az USA például 350 millió dollárra büntette a brit Lloyds, illetve 80 mil­lióra a holland ABN Amro bankot, amiért megsértették az amerikai szankciókat, és „pária államokkal”, köztük Iránnal bonyolítottak tranz­akciókat. (MTI, nol, ú) Brüsszel. Grúzia és Oroszország egyaránt a számára kedvező része­ket emelte ki tegnap a grúz-orosz háborúról szóló, régóta várt európai uniós Vizsgálati jelentésből. Bár a dokumentumot még nem tették közzé, Szalome Szamadasvili, Grú­zia EU-nagykövete újságíróknak már úgy értékelte a jelentést: a grúz kormány által felhozott érvek bizo­nyítást nyertek, vagyis Grúzia egy másik ország (Oroszország) által, a nemzetközi jog megsértésével indí­tott agresszió áldozatává vált. Vlagyimir Csizsov, az EU-hoz akk­reditált orosz nagykövet viszont úgy vélte, a nemzetközi vizsgálat megál­lapította Grúzia felelősségét a hábo­rú kitöréséért. A német hírügynökség szerint az EU független vizsgálata ellentmond a hivatalos grúz álláspontnak, de élesen bírálja Oroszország fellépé­sét is, aránytalansága miatt. A jelen­tés, amelynek egyes megállapításait a sajtó már ismertette, egyebek kö­zött rámutat: nem lehet bizonyítani Tbiliszi állítását, hogy a grúz csapa­tok dél-oszétiai bevonulása előtt már nagyszabású orosz invázió volt kibontakozóban. Jogszerű volt az orosz katonák bevetése védelmi szempontból a konfliktus első fázisában, de kérdé­ses, hogy az orosz csapatok későbbi előrenyomulása a grúz törzsterüle­tekre szükséges és arányos volt-e. Úgy tűnik, az orosz katonai fellépés egy nagy része túlment az önvéde­lem ésszerű határain. Német lapértesülések szerint a dokumentum kimondja, hogy Grú­zia adta le az első lövést a háború­ban. A jelentésben a Süddeutsche Zeitung szerint leírják, hogy a grúz akció előtt heteken át napirenden voltak az orosz provokációk a két szakadár grúziai területen, Abházi­éban és Dél-Oszétiában, és ezeknek a provokációknak nemzetközi nyo­másgyakorlással sem lehetett volna elejét venni. (MTI, ú) Bizalomerősítő „csere" Gilád Sálit tizedes ügyében Elkészült a német koalíciós tárgyalások menetrendje - ki beszél itt angolul? Izrael és a Hamász alkuja Merkel letörné a liberálisok szarvát ÖSSZEFOGLALÓ Gáza/Jeruzsálem. Izrael bele­egyezett abba, hogy szabadon en­ged 20 bebörtönzött palesztin nőt cserébe a Gázai övezetben 2006 óta fogva tartott izraeli katonáról szóló információkért. Ezt tegnap közölte az izraeli kormányfői hivatal és egy egyiptomi biztonsági forrás. Izrael és a Gázai övezetet uraló Hamász egyiptomi és német közvetítéssel tárgyal arról, hogy a radikális pa­lesztin szervezet szabadon engedné Gilád Sálit tizedest több száz olyan palesztinért cserébe, akit izraeli bör­tönben tartanak fogva. A 20 női fogolyért cserébe Izrael bizonyítékot kap arra vonatkozóan, hogy a tizedes él, és milyen körül­mények között tartják fogva. A né­met közvetítő szerint a Hamász egy nemrég készült, egyperces videofel­vételt ad át, amelyen Sálit látható. Ezt a bizalomerősítőnek nevezett cserétholnaphajtjákvégre. A most 23 éves, izraeli-francia kettős állampolgárságú Gilád Sali- tot 2006. június 25-én hurcolták el palesztin fegyvereseka Gázai övezet határán lévő izraeli őrposztról. Sza­badon engedése érdekében Fran­ciaország is tett erőfeszítéseket. Ügyében a mostani megállapodás az első kézzelfogható eredmény. Izrael több mint tízezer palesztint tart fog- vabörtöneiben. Két palesztin életét vesztette, négy megsebesült, további ötöt pe­dig eltűntnek nyilvánítottak, mi­után az izraeli légierő tegnap haj­nalban csapást mért a Gázai övezet déli részére. Palesztin kórházi forrá­sok szerint három sérült állapota sú­lyos. Az övezetből kedd este palesz­tin fegyveres csoportok két rakétát lőttek ki izraeli területre. A rakéták Zikin település közelében, egy lakat­lan területen csapódtak be. Válaszul az izraeli légierő a Gázát Egyiptom­mal összekötő csempészalagutakra mért csapást. (MTI, ú) ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. Miközben heves belső pártviták zajlanak a vasárnapi vá­lasztási eredmények miatt mind a vesztes, mind pedig a győztes olda­lon, elkészült a CDU/CSU és az FDP koalíciós tárgyalásainak menet­rendje. Míg a szociáldemokratáknál (SPD) fejek is hullnak, a CDU-ban meg a CSU-ban csak bírálatokat és figyelmeztetéseket intéznek a két pártelnök, azaz Angela Merkel kan­cellár, illetve Horst Seehofer a bajor kormányfőcímére. A menetrend szerint a CDU és a CSU, valamint az FDP vezetői a jö­vő hétfőn elkezdik és legkésőbb no­vember elején le is záiják a tárgya­lásokat az új kormány programjá­ról. Merkel kancellár szerint a ber­lini fal leomlásának 20. évforduló­ján, november 9-én már világos programmal rendelkező új kor­mánynak kell fogadnia az EU tag­országainak meghívott állam- és kormányfőit. A választóknak pedig ily módon azt kell üzenni, hogy az új kormánytöbbség készen áll fel­adatának felelősségteljes és hatá­rozottvállalására. A koalíciós tárgyalások nem ígér­keznek könnyűnek a konzervatívok és a liberálisok több kérdésben fennálló nézetkülönbségei miatt. Kiszivárgott értesülések szerint a megerősödött FDP a legtöbb követe­lését szeretné keresztül vinni, ezek jelentős részét azonban főleg a CDU, a kancellár pártja túl radikálisnak tartja. Ígyegyebekközöttelutasítjaa munkavállalók jogainak csorbítá­sát, amit a felmondási jog teljes libe­ralizálása, illetve a minimálbér álta­lános elvetése mellett állást foglalva sürget az FDP. Elutasítja továbbá az egészségügy támogatási-finanszí­rozási rendszerének gyökeres meg­változtatását is, ami szintén a liberá- lisokegyikfőkövetelése. Az angol újságok mellett tegnap már a német lapok is bírálták az FDP elnökét, Guido Westerwellét. A külügyminiszteri poszt váromá­nyosa azzal kavart meglehetősen nagy vihart első sajtóértekezletén, hogy szó szerint rendre utasította a BBC németül nem tudó újságíróját, * amiért kérdését angolul szerette volna feltenni. Atekintélyes Handelsblatt szerint felesleges volt, hogy Németország jövendő külföldi „nagykövete” pro­vokáljon és ezáltal még diplomáciai viszályt is szítson. Más lapoka német politikusok hírhedten rossz angol nyelvtudását pécézték ki. A YouTu­be internetes portált azonnal olyan videofelvételek árasztották el, ame­lyeken Westerwelle hiányos angol tudását igyekszik tökéletesíteni, hosszú másodperceken keresztül próbál egy-egy szót kiejtem, ami az­után csak tökéletes német akcentus­sal sikerül neki. (MTI,ú) RÖVIDEN Francia-német tengely Párizs. A francia-német motor újraindításának részle­tein dolgozik hónapok óta ti­tokban Párizs és Berlin. Ezt állí­totta tegnap Bemard Guetta külpolitikai elemző a Libérati- onban. Angela Merkel kancel­lár és Nicolas Sarkozy elnök legközelebbi tanácsadóikkal a francia és német politika tartós összehangolását szervezik, s ennek jelképe az lenne, hogy ezentúl a két ország rendszere­sen képviseltetetné magát egymás kormányülésein. Kö­zös ipari politika elindításáról is szó van, a nemzetközi kérdé­sekben pedig egyeztetnék ál­láspontjukat. (MTI) Évfordulós lefaragás Peking. Kína a jelenleg 2,3 millió fős hadsereg moderni­zálásának részeként 700 ezer fővel akarja csökkentem a ka­tonák számát a következő 2-3 évben, a haditengerészet és a légierő létszámát azonban nö­veli. Peking szerint a Népi Fel­szabadító Hadseregnél terve­zett létszámcsökkentés nem mehet az ütőképesség rovásá­ra. Kínában ma ünnepük a népköztársaság kikiáltásának 60. évfordulóját, és ebből az alkalomból nagyszabású kato­nai díszszemlét is rendeznek. Kína haderejének a születése is erre a dátumra tehető, hiszen a mai hadsereg az államalapító Mao Ce-tung 5 milliós paraszt- seregének örököse. (MTI) Nincs a molia Pakisztánban? Iszlámábád. Egy pakisztáni tálib parancsnok, Hajatulla Hán tegnap a brit hírügynök­ségnek úgy nyilatkozott, hogy Omarmolla, az afganisztáni tá- libok vezetője az USA állításá­val ellentétben nem Pakisz­tánban, hanem Afganisztán­ban tartózkodik. A The Wa­shington Post a héten arról írt, az amerikai vezetést aggasztja, hogy Omar és alvezérei képe­sek a pakisztáni Kvetta környé­kén lévő búvóhelyeikről afga­nisztáni támadásokat meg­szervezni. (MTI) Obama stabilizálódik Washington. Barack Oba­ma amerikai elnök népszerűségi mutatója 50 szá­zalék körül állapodik meg, ami megfelel több korábbi elnök támogatottságának hivatalba lépésük évének őszén. A Politi­co hírportál szerint Obama népszerűségi mutatója januári beiktatásakor még jelentősen meghaladta a 60 százalékot, majd a nyári esés után 50 száza­lék körül stabilizálódni látszik. A Gallup legfrissebb kutatása szerint az elnök tevékenységét a népességnek pontosan a fele helyesli. Bili Clinton, Ronald Reagan, Jimmy Carter és Ri­chard Nixon népszerűségi mu­tatója is 50 százalék körül ala­kult mandátumuk első évének hasonló időszakában. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom