Új Szó, 2009. október (62. évfolyam, 226-252. szám)

2009-10-30 / 251. szám, péntek

6 Külföld ÚJ SZÓ 2009. OKTÓBER 30. www.ujszo.com Derűlátó nyilatkozatok a reformszerződésről, kompromisszumkeresés a klímavédelem kérdéseiről Kétnapos EU-csúcs Brüsszelben Mikrofonerdőben az EU soros elnöki tisztét betöltő Svédország minisz­terelnöke, Frédiik Reinfeldt (Reuters-felvétel) RÖVIDEN Derűlátás Moszkvában Moszkva. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter James Jones amerikai nemzetbizton­sági tanácsadót fogadva teg­nap Moszkvában derűlátóan nyilatkozott a hadászati táma­dó fegyverek csökkentéséről szóló új szerződés aláírásának kilátásairól. „Moszkvának meggyőződése, hogy csak megfeszített munkával telje­síthető a nyári orosz-amerikai csúcson született megállapo­dás: a korábbi szerződés (START 1) lejártáig, december 5-ig tető alá kell hozni az új szerződést, de az orosz fél fel­készült a kemény munkára” - mondta Lavrov, (mti) Lemondott az ORTT elnöke Budapest. 2009. november 30-i határnappal lemondott az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) elnöki tiszt­ségéről és testületi tagságáról Majtényi László. A magyar mé­diahatóság tavaly áprilisban hivatalba lépett vezetője azt közölte, hogy döntéséről a nap folyamán tájékoztatta az őt e posztra jelölő köztársasági el­nököt és a kormányfőt, (mti) Alaptalan iráni ítélet London. Kémkedés címén négy év börtönbüntetésre ítél­te egy iráni bíróság a teheráni brit nagykövetség egyik iráni alkalmazottját, akit a júniusi elnökválasztás után kirob­bant tüntetések idején vettek őrizetbe - írta csütörtöki szá­mában a The Times című brit napilap. David Müiband brit külügyminiszter közlemé­nyében „nagyon aggasztó­nak” nevezte a lap értesülését, és úgy vélte, „teljesen alapta­lan” az ítélet. Közölte, hogy be fogják kéretni a brit külügy­minisztériumba Irán londoni nagykövetét, hogy magyará­zatot kérjenek tőle. A brit kül­ügyminiszter egyszersmind felszólított a fellebbviteli eljá­rás mihamarabbi lefolytatásá­ra, és „ennek a kegyetlen büntetésnek” a hatályon kívül helyezésére, (mti) Koalíciós vita az adócsökkentésről Berlin. Egy nappal az új német kormány hivatalba lé­pése után máris vita tört ki a koalíciós partnerek között a tervezett adócsökkentések­ről. A vitát sajátos módon ma­ga a kancellár, Angela Merkel robbantotta ki, aki szerda esti televíziós nyilatkozatában a koalíciós megállapodásban, azaz a kormányprogramban 2011-re előirányzott adó- csökkentésekről már csupán feltételesen beszélt. A konzer­vatív kancellár nyilatkozatára felháborodottan reagált a libe­rális koalíciós partner pénz­ügyi szakértője, Hermann Otto Solms. Pártja nevében hangsú­lyozta: az adócsökkentés 2011-től gazdasági okokból elengedhetetlen, (mti) Brüsszel. Tegnap este meg­kezdődött az európai uniós tagországok állam- és kor­mányfőinek brüsszeli talál­kozója, amelyen megpróbál­ják előmozdítani az uniós re­formszerződés ratifikációs folyamatánakbefejezését, továbbá kompromisszumot keresnek a klímavédelemről évvégén rendezendő nagy­szabású ENSZ-találkozón képviselendő uniós álláspont még nyitott kérdéseiben. ÖSSZEFOGLALÓ A reformszerződést ületően a résztvevők többsége derűlátóan nyilatkozott a találkozó előtt, szin­te biztosra véve, hogy Csehország­ban is befejeződik a ratifikációs fo­lyamat, azaz Václav Klaus államfő aláírja a szükséges dokumentu­mot, legfeljebb ennek időzítése kétséges. Többen jelezték azt is, hogy Csehországnak az EU nem adhat olyan engedményt, amely visszalépést jelentene a szerző­désben elhatározottakhoz képest. A Lisszaboni Szerződés elfoga­dásával a tagállamok számos kér­désben nemzeti szuverenitásuk egy részét uniós kézbe adják, s eb­ben Klaus „európai szuperállam” veszélyét látja, amivel nincs ugyan egyedül Európában, de sehol nem Teherán. Irán jottányit sem en­ged az atomenergia hasznosításá­hoz való jogából, de kész elfogadni a fűtőanyagcserére vonatkozó nemzetközi javaslatot - jelentette ki tegnap Mahmúd Ahmadine- zsád. Az iráni elnök Meshedben mon­dott - az állami tv-ben egyenes adásban közvetített - beszédében azt szűrte le az indítványból, hogy a teheráni atomprogrammal fog­lalkozó nagyhatalmak az együttműködés mezejére léptek. Korábban az iráni nukleáris program leállítását követelték, most viszont készek hasadóanya­got szállítani egy teheráni kutató- reaktornak - mondta. Ahmadine- zsád szerint ez lehetővé teszi, hogy meg lehessen becsülni: mennyire MTI-JELENTÉS Detroit. Amerikai rendőrök tűzpárbajban lelőtték egy helyi radikális iszlamista csoport veze­tőjét Detroit külvárosában - kö­zölte a Szövetségi Nyomozó Iro­da (FBI) szóvivője. Az FBI ügynökei éppen őri­zetbe akarták venni az 54 éves Luqman Ameen Abdullahot és tíz társát egy raktártelepen egyebek mellett illegális fegyver- tartás miatt, amikor a férfi tüzet nyitott rájuk, és a kialakult tűzpárbajban lelőtték. A Christopher Thomas néven is ismert Abdullah az Ummah nevű afroamerikai muszlim ra­dikális csoport imámja volt. Az iszlám hitre áttért amerikaiakból többségi ez az álláspont. A cseh el­nök azzal is előállt, hogy országát ki kell vonni a szerződéshez kap­csolódó alapjogi charta hatálya alól, nehogy kártérítést követel­hessenek elkobzott vagyonuk után azok a szudétanémetek, akiket a II. világháború után tömegesen űztek el Csehszlovákiából. A csúcson a szlovák küldöttsé­get Robert Fico vezeti. A kor­mányfő a csúcs megkezdése előtt találkozott a többi V4-ország - Csehország, Lengyelország és Ma­gyarország -, valamint Szlovénia őszinte a Nemzetközi Atomener­gia-ügynökség (NAÜ) és a nagyha­talmak szándéka. Az államfő nem beszélt arról, hogy Irán elfogadja-e a nagyhatalmak ajánlatát, és kompromisszumos javaslatot sem tett. A nyugati ajánlat lényege, hogy Oroszországba szállítanák Irán 1500 kilogrammnyi uránkész­letének háromnegyedét, és ott az energiatermeléshez szükséges szintre dúsítanák. Az így nyert alapanyagból ezután Franciaor­szágban gyártanának atomreak­torban felhasználható fűtő­elemeket. A Nemzetközi Atomenergia­ügynökség (NAÜ) megkapta Irán „első” válaszát a nukleáris fűtő­anyagcserére vonatkozó nemzet­közi javaslatra, s az ügynökség folytatja a konzultációkat Iránnal és más országokkal. álló szervezet elsődleges célja, hogy iszlám államot hozzon lét­re az Egyesült Államok terüle­tén. A csoport hét tagját a hatósá­gok őrizetbe vették a tűzharc után, hárman még szökésben vannak. A hatóságok gyanúja szerint az Ummah tagjai lopott autók­kal, fegyverekkel, szőrmével ke­reskedtek, hogy forrást szerez­zenek céljuk megvalósításához, sőt épületeket is felgyújtottak azzal a céllal, hogy pénzt csikar­janak ki a biztosítóktól. Az FBI közlése szerint Abdul­lah, akit évek óta megfigyeltek, rendszeresen szent háborúra szólított fel egy detroiti mecset­ben tartott prédikációiban. kormányfőjével. A megbeszélések után Fico megismételte, hogy Szlovákia nem kér kivételt az Eü- rópai Alapjogok Chartája alól, a cseh igyekezetét pedig kizárólag Csehország ügyének tartja. Fico arról beszélt az újságíróknak, hogy Pozsony nem kívánja meg­fosztani állampolgárait azoktól a jogoktól, amelyeket az alapjogi charta biztosít számukra. Szlová­kia számára az a fontos - fejteget­te -, hogy semmilyen jogi kapcso­lat nincs egyfelől a Lisszaboni Szerződés és az ahhoz kapcsolódó MTI-JELENTÉS Washington. Az Európai Unió tagországai visszautasíthatják olyan gyanúsítottak kiadását az Egyesült Államoknak, akikre felte­hetően halálbüntetés várna a ten­gerentúlon - tartalmazza a szerdán Washingtonban aláírt kétoldalú egyezmény. Az Egyesült Államok nevében Eric Holder amerikai igazságügy­miniszter, az EU nevében Beatrice Ask, a soros elnökséget betöltő Svédország igazságügy-minisztere írta alá a kiadatási és kölcsönös jog­segélyegyezményt a svéd nagy­alapjogi charta, másfelől a Beneš- dekrétumok között. Európára nézve veszélyeket hordoz magá­ban az a törekvés, amely arra irá­nyul, hogy a Lisszaboni Szerződés ratifikációs folyamatának utolsó fázisában a legkésőbb érkező uni­ós tagország mentesítést kapjon az alapvető jogok chartájának ha­tálya alól - mondta Bajnai Gordon magyar miniszterelnök. Az európai uniós együtt­működés mellett elkötelezett po­litikust szeretne látni az EU hama­rosan létrejövő egyszemélyes el­nöki posztján a következő három elnökséget adó ország, Spanyol- ország, Belgium és Magyarország - derült ki a három miniszterel­nök tegnapi közös sajtótájékozta­tóján. Jósé Luis Rodriguez Zapa- tero, Herman Van Rompuy és Bajnai Gordon nem nyilatkozott arról, kit tudnának elképzelni a poszton, de leszögezték, hogy az uniót megfelelően reprezentálni képes, meggyőződéses személyi­séget kell találni. Ami az éghajlat- változás elleni távlati küzdelem­mel foglalkozó koppenhágai kon­ferenciát illeti, elsősorban a fi­nanszírozás kérdéseiben kell még döntésre jutni. Az unióban egyet­értés van abban, hogy segíteni kell a klímavédelemben a fejlődő or­szágokat is, de abban nincs, hogy az anyagi terheket hogyan osszák el egymás között az uniós tagor­szágok. (mti, tasr, -kés) követségen. A svéd miniszter tör­ténelmi eseménynek nevezte a do­kumentum aláírását. Az Európai Unió régóta bírálja azt az amerikai gyakorlatot, hogy a súlyos bűn- cselekményt, például gyilkosságot elkövető személyekre halálbünte- téstszabnakki. A két fél között a 2001. szeptem­ber 11-ei, Amerika elleni terrorme­rényletek után kezdődtek egyezte­tések az ügyben. A február 1-jétől hatályos egyezmény szövegét ok­tóber elején hagyták jóvá az EU igazságügy-miniszterei. Az egyezmény a terrorellenes küzdelem terén való együtt­Kibővített csomagban Obama aláírta a gyűlölettörvény kiterjesztését Washington. Barack Obama amerikai elnök aláírta a gyű­lölettörvény kiterjesztését, amely a nem heteroszexuális és a moz­gássérült embereket is megvédi az ellenük irányuló támadásokkal szemben. A törvény védelme ezentúl ki­terjed a homoszexuális, leszbikus és transzszexuális személyekre is a szexuális orientációjuk miatti tá­madásokkal szemben. A kongresszus által 1968-ban - Martin Luther King fekete polgár­jogi vezető meggyilkolása után - elfogadott ún. gyűlölettörvény kezdetben csak a nemi, vallási és etnikai alapú gyűlölködés vissza­szorítását célozta. A mostani kiter­jesztéssel több mint egy évtizede tartó törekvés zárult le, az első erre vonatkozó kezdeményezést még 1996-ban terjesztették be demok­rata képviselők a Capitoliumon. Obama a gyűlölettörvény kiter­jesztését a 2010. évi 680 milliárd dolláros katonai költségvetéshez csatoltan írta alá (a demokrata po­litikusok a gyűlölettörvény kiegé­szítését a biztos elfogadás érdeké­ben az utóbbival „csomagolták egybe”). A védelmi büdzsé 130 milliárd dollárt irányoz elő az iraki és afganisztáni háborúra, ebből a Pentagon 7,5 milliárd dollárt for­dít majd az afgán biztonsági erők képzésére, (mti) működés elmélyítéséről és az in­formációmegosztás javításáról is rendelkezik. A megállapodás ér­telmében a jövőben a terrorizmus terén és súlyos bűncselekmények esetében USA-EU közös munka- csoportok alakíthatók. A dokumen­tum ugyancsak megkönnyíti a felek számára, hogy a gyanúsítottak bankszámlaadatait lekérjék és megosszák egymással. Az együttműködés elmélyítése kere­tében megteremtik annak a lehető­ségét is, hogy a tanúk és szakértők videokonferencia segítségével ve­gyenek részt a nyomozásban, így ne kelljen az óceánt átutazniuk. Legalább félmillió liter tejet öntöttek ki tegnap országszerte a cseh gazdák tiltakozásul az alacsony felvásár­lási árak ellen, minek következtében a tehenek számának csökkentésére kényszerülnek. A félmillió liter a 7,1 millió literes napi tejtermelés mintegy 7 százalékát jelenti. A tiltakozó akciókra Csehország nyolc helyén ke­rült sor. Néhány nagyváros főterére a gazdák több teherautónyi krumplit vittek, amit az emberek szabadon elvihettek. Ugyanakkor a tereken tüntetések voltak, amelyeken a gazdák felhívták a figyelmet a cseh mező- gazdaság egyre romló helyzetére. (ČTK-felvétel) A NAÜ szerint folytatódhatnak a tárgyalások Irán elfogadja a javaslatot MTl-HÍR Rendszeresen szent háborúra szólított fel Lelőtték a detroiti imámot Évekig tartó egyeztetések után aláírták a kétoldalú egyezményt Az EU-országok visszautasíthatják gyanúsítottak kiadását Amerikának

Next

/
Oldalképek
Tartalom