Új Szó, 2009. október (62. évfolyam, 226-252. szám)
2009-10-29 / 250. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. OKTÓBER 29. Vélemény És háttér 7 FIGYELŐ Lecsúszott a CNN A CNN első alkalommal csúszott az utolsó helyre az amerikai hírcsatornák népszerűségi rangsorában a főműsoridőben sugárzott programokat tekintve az októberi adatokszerint. A 24 órás hírszolgáltatást bevezető, 1980-ban alapított CNN nézettsége elmaradt a vetély- társ Fox News, az MSNBC és a HLN mögött. Az atlantai központú hírcsatorna átlagos nézettsége a legfontosabb tévés időszakban a Nielsen médiakutató adatai szerint 202 ezer volt a 25-54 éves korosztályban. A Fox News végzett az élen 689 ezer nézővel; az MSNBC és a HLN műsorait 250 ezren, illetve 221 ezren figyelték, (mti)- Szörnyű! Amíg nem kapom meg a kulturális minisztérium támogatását, nincs alkotó kedvem! (Peter Gossónyi rajza) Belgrád nem támaszt kifogást az ellen, hogy állampolgárai felvegyék egy másik ország állampolgárságát Kettős állampolgárság II. Nemigen van két egyforma eset a kettős állampolgárság ügyének kezelésében a világ országaiban. Most azt elemezzük, hogyan áll ebben a kérdésben Ukrajna, Románia és Szerbia. MT1-HÁTTÉR Ukrajnában olyan törvény elfogadására készülnek, amely szigorúan büntetné az ország alkotmánya által tiltott - de a jogszabályokkal eddig nem szankcionált - kettős állampolgárságot. Idén júniusban az ukrán parlament első olvasatban elfogadta azt a törvénytervezetet, amely mintegy 13 ezer eurónak megfelelő pénzbírsággal vagy öt évig teijedő szabadságvesztéssel büntetné a kettős állampolgárságot. A jogszabály elfogadását főként nacionalista képviselők szorgalmazzák arra való hivatkozással, hogy Moszkva és Bukarest tömegesen látja el nemzeti údeveleivel az Ukrajnában élő oroszokat és románokat. Egy idén tavasszal készített reprezentatívfelmérés szerint Ukrajna lakosságának több mint fele nem ellenezné a kettős állampolgárság bevezetését. Dél- és Kelet-Ukrajná- ban a megkérdezettek 63%-a orosz állampolgárságot szeretne az ukrán mellé, míg Nyugat- és Közép- Ukrajna adatközlőinek 26%-a második állampolgárságként az oroszt, 19%-a pedig az amerikait választaná. Kárpátalján mindkét magyar érdekvédelmi szervezet - a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség - kedvezően viszonyulna a kettős állampolgárságról szóló magyarországi törvényelfogadásához. Románia lehetővé teszi a kettős állampolgárság megadását azoknak a határon túli románoknak, akik 1989előtt önhibájukon kívül elvesztették azt. Ez elsősorban a Moldová- ban és az Ukrajnában élő románokra érvényes. A román kormány áprilisban módosította az állampolgársági törvényt, miután diplomáciai konfliktus robbant ki Románia és Moldova között. Az akkori Moszkva-barát moldovai kommunista vezetés vízumkényszert vezetett be a román állampolgárokkal szemben, Románia válaszképpen megkönnyítette a román állampolgárság megadásának feltételeit. Az 1991-ben elfogadott román állampolgársági törvényt tavasszal úgy módosították sürgősségi rendelettel, hogy az kimondja: az egykori román állampolgárok, akik „nekik fel nem róható okok miatt*’ elvesztették román állampolgárságukat vagy elvették tőlük, ismét megszerezhetik, és ezt a kedvezményt a harmadfokú leszármazottaik is magkaphatják. Az állampolgárság egyénileg kérelmezhető. Megadása nem feltételezi a korábbi állampolgárságról való lemondást, és külföldi lakhelyüket is megtarthatják az érintettek. Csak Moldovából nyolcszázezer-egymillió állampolgársági kérelmet nyújtottak be. A romániai magyarok számára Budapest által megadandó kettős állampolgárság témája Romániában a magyarországi népszavazás előtt kavarta fel a belpolitikai kedélyeket. Adrian Nastase akkori miniszterelnök2004. december elején még „őrültségnek” nevezte az ötletet, de két nappal később már azt mondta: nincs kifogása az ellen, hogy a romániai magyarok egyénileg kapjanak magyar állampolgárságot, ellenzi azonban, hogy tömegesen részesüljenek benne. A román külügyminisztérium akkori közlése szerint Románia még érvényesnek tekintette a kettős állampolgárság elkerüléséről szóló, 1979-ben aláírt román-magyar egyezményt, főleg az „etnikai alapon” megadandó állampolgárságot ellenezte. Másokvi- szont állították, hogy az egyezmény a két ország alapszerződésének megkötésévelautomatikusanhatá- lyátvesztette. Szerbia feltétel nélkül engedélyezi a kettős állampolgárságot - a szerb állampolgárságot bárki kérheti és megkapja, még csak a szerb nyelv ismerete sem kell hozzá. Belgrád semmüyen kifogást nem támaszt az ellen sem, hogy állampolgárai felvegyék egy másik ország állampolgárságát. KÉZ,IRAT (S)ajtótükör MIKLÓSI PÉTER Hurrá, itt az új gumicsont: bő egy hete azon rágódhat az ország, vajon két röpke esztendő alatt - a tekintélyes nemzetközi szervezet, a Riporterek Határok Nélkül felmérése szerint-a sajtószabadság dolgában Szlovákia miért zuhant a harmadik helyről a negyvennegyedikre?! Ghana, Jamajka, Uruguay mögé. Pusztán azért is indokolt ez a dilemma, mert kormányzati szinten Szlovákia a zsenik országa. Elemzésekben, j ó tanácsok osztogatásában, elhatárolódásokban, ötletelésben verhetetlenek vagyunk. Ez az elit briliáns logikával tudjabemutatni, hol a hiba, mit kellene tennünk; olykor ugyanilyen remek módon ennek ellenkezőjét is (kiváltképp, ha, mondjuk, a kisebbségi jogok bővítése kerül tapétára). A kormányzati retorika szerűit úgy illendő, hogy mindenki kívülről fújja: nem a kabinet túlköltekezése, hanem kizárólag a világgazdasági válság az oka minden csúnyának. Ezért aztán aki élelmes, nagy egyetértésben töretlenül csal, kormányzati megrendelő és kormánypárti kivitelező között virágzik a fekete- és szürkegazdaság, minek következtében e kis ország épül és szépül, már ami a kacsalábon forgó házakat és márkás autókat illeti. Hogy közben lerohad és albán nívóra züllik az egészségügy, lerobban az oktatás, Európa szégyene a tömeg- közlekedés? Kit érdekel, elvégre majdcsak megoldunk mindent. Ötletgyártó kormányzati társasjáték ez a javából, amelyben a szociális állam mézesmadzagjával etetett istenadta mezei polgár a hunyó; a megszorítások és a reformok helyett a Kánaánt hirdető kormány pedig a nyerő. E stratégiai ötletelésben kulcsjátékosként van jelen a kormányzatnak asszisztáló Alkotmánybíróság, a lomha és korrupt államapparátus pedig ott blokkol mindent, ahol csak lehet. Ebben az egész andalító helyzetben egyetlen bökkenő van csupán: a katasztrófacentrikus sajtó, amely a jóságos kormányzat minden jóindulatában csak negatívumokat lát. Sőt! A „mit” kérdése helyett, a „hogyan”-t teszi igazi kérdéssé. Ráadásul arról is cikkezik, hogy Szlovákiában belátható időn belül nem lesz a demokrácia angolszász vagy skandináv modellje, amely alapvetően a pártatlan törvénykezés, az előzékeny végrehajtó hatalom és az állampolgári fegyelem hármas konszenzusára épül. Az efféle károgást velejében kell hát elfojtani, az újságíróknak igenis, tudniuk kell - Fico úr kijelentései szerint-, hogy ők bizony nem mások, mint idióták, undok kígyók, prostik és hiénák... És aki más véleményen van, az strici. Kormányzati szempontból ezért indokolt barbarizálni a sajtót, befogni a száját, újraszigorítandó sajtótörvénnyel lealacsonyítani az ebadtát! Hogy ne úgy írjon/szóljon ahogyan, hanem kenetesen, cirkalmas semmit- mondással dicsőítsen, a mindennapi élet verbális sablonjainak megfelelően brosúraszövegekkel etessen. Itt és most újfent arra van szükség, hogy az újságírói munka lényegének és az agymasszázs drámájának uralkodó motívuma az a társadalomábrázolás legyen, amikor az emberek önként és dalolva, emelt fővel és zászlóval, talmi szólamok hatása alatt elhiszik: a Riporterek Határok Nélkül ellenzékpárti és zsigeri indulatokkal uszít avval a 44. hellyel; elvégre az a helyes, ha az ország lakossága a közélet bonyolult kérdéseire nem szellemi igényességgel fogalmazott válaszokat keres, hanem a kormányimádat kultuszából eredően fütyül a racionális gondolkodás igényére. Húsz évvel 1989 novembere után Szlovákiában, sajnos, újra úgy fogalmazódik a kérdés, hogy a pipiskedő kormányzat berkeiben a sajtótükörbe, vagy csak az ajtótükörbe pillantanak-e naponta? KOMMENTÁR Tragikomédia AAAL1NÁK ISTVÁN Ritkán volt annyira egységes az európai sajtó, mint a héten kezdődött Karadzsics-per megítélésében. A mértékadó lapok szinte kivétel nélkül arra szólították fel a hágai törvényszéket, ne engedje, hogy a volt boszniai szerb elnök olcsó színjátékká degradálja a nemzetközi igazságszolgáltatást. A The T imes még azt is megengedte magának, hogy szokásával ellentétben patetikus legyen: Csak azért nem lehet bohózatnak nevezni a Hágában történteket, mert ezzel bagatellizálnánk a vádlott elvetemültségét és gaztetteit, Karadzsics meg akarja csúfolni a hágai törvényszéket a nagy nyilvánosság előtt, de abűnök, amelyekkel vádolják, és a több ezer halálos áldozat megfelelő büntetésért kiált - írta a brit lap. A törvényszék épülete előtt tüntető bosnyák asszonyok úgy látják, a főbűnösök mindent megtehetnek, miközben ők hiába keresik gyermekeik csontjait. A néhai Szlobodan Milosevics négy évig macska-egér játékot játszott a törvényszékkel, aztán meghalt, mielőtt ítéletet hirdethettek volna fölötte, legalább minimális erkölcsi jóvátételt szolgáltatva az általa kirobbantott négy balkáni háború - Szlovénia, Horvátország, Bosznia, Koszovó - áldozatainak. Mindezt azért tehette, mert Hága fő gondja az volt, hogy bizonyítsa az eljárás pártatlanságát, igazságosságát, tiszteletben tartsa a vádlott jogait és így tovább. Valószínűlegilyenmegfontolásokbólnemalkalmaznakkényszerí- tőeszközöket Karadzsiccsal szemben sem. De hol maradtak a Sreb- renicában kivégzett nyolcezerbosnyákférfijogai? Felháborító az is, hogy a svédek közben szabadon engedtékBiljana Plavsicsot, aki Karadzsics helyettese - a boszniai szerbek alelnöke - volt, majd az elnöki székben váltotta Karadzsicsot. Közvetlen részese volt azoknak a politikai döntéseknek, amelyek a népirtásokhoz, az emberiesség elleni bűncselekményekhez vezettek. Ezt a nőszemélyt, aki hatalma csúcsán azt vallotta, hogy az etnikai tisztogatás természetes dolog, ezért nem lehet háborús bűntettnek minősíteni, csak 11 évre ítélték, mert vádalkut kötött. Ami még abszurdabb: a svéd törvények értelmében elengedték büntetése egyharmadát a jó magaviseletéért. Miért, mit lehetett várni egy 79 éves öregasszonytól, hogy nem eszi mega tejbegrízt vagy összeverekszik az őrökkel? Ami a legfelháborítóbb: a boszniai szerbek kormánygépet küldtek érte Svédországba, nemzeti hősként fogadták, ő pedig arcátlanul nyilatkozgatott a tévékamerák előtt arról, mennyire örül annak, hogy ismét belgrádi lakásában lehet. A világ felháborodott azon, hogy Lockerbie merénylőjét, akit halálos betegsége miatt a skótok szabadon engedtek, Kadhafiék Líbiában nemzeti hősként fogadták. A Karadzsicsnál csak valamivel kisebb szörnyeteg Plavsics esete nem ugyanaz? A dolognak egyértelmű politikai üzenete is van most, amikor az USA és az EU részvételével sorozatban tartják a nemzetközi válságtanácskozásokat Boszniáról. Mégjó, hogy integrálni akarjuk ezeket Európába. Ez tényleg nem bohózat. Tragikomédia. FIGYELŐ Békítő belgiumi németek A 70 ezer fős belgiumi német népcsoport parlamentje négy hónapra meggátolta annak a fla- mand előterjesztésnek a megvitatását a belga szövetségi parlamentben, amely általános megítélés szerint a flamand-vallon viszály újabb elmérgesedését, Belgium politikai káoszba süllyedését okozhatná. A német népcsoport képviselőinek beavatkozása időt adott a szövetségi kormánynak arra, hogy a válság elkerülése érdekében a színfalak mögötti további alkudozásra ösztökélje a flamandokat és a vallonokat. A vitatott flamand előterjesztés megvonná a Flandriában élő vallonok jelentős részének jogát, hogy francia pártra szavazhassanak a választásokon. Belgiumban a hollandul beszélő flamandok alkotják a lakosság mintegy 60%-os többségét. A kisebbség zöme a francia ajkú vallonokból áll, de az alkotmány jelentős jogokat ad a 70 ezerfős német közösségnek is. A németek az ország keleti határszélén, kilenc településen élnek- a terület a versailles-i béke nyomán került Belgiumhoz. Az Eu- penben ülésező német népcsoporti parlament élt azzal az alkotmányosjogával, hogy a három belgiumi népcsoport bármelyike egy időre megakaszthatja valamely másik népcsoport bizonyos jellegű intézkedéseinek érvényesítését, ha saját érdekeit veszélyeztetve látja; a népcsoport parlamentje ún. érdekütközést jelent be. Eupenben 22 szavazattal, kettő ellenében, egy tartózkodás mellett megszavazták ezt az indítványt abhan az ügyben, amihez közvetlenül semmi közük a németeknek, de amely az egész ország alkotmányos válságával fenyeget. A megakasztott flamand előterjesztés azzal kapcsolatos, hogy Flandriában csak flamand, Valló- niában csak vallon pártokra lehet szavazni, a kétnyelvű Brüsszelben bármelyikre. Brüsszelt Flandria veszi körül, de a főváros környékének 35 községe, ahol sok vallon is lakik, Brüsszellel közös választókerületet alkot, tehát ezekben is lehet szavazni akár vallon, akár flamand pártra. Az agglomeráció két nagyobb településének a neve után ezt a választókerületet Bru- xelles-Hal-Vilvordénak (BHV) nevezik. A belga szövetségi parlamentben előterjesztett flamand indítvány szerint a BHV választókerületBrüsszelenkívül eső részét a nyelvhatár mentén kettényírnák, de mivel pontos nyelvhatárt lehetetlenség meghúzni, lenne sok olyan vallon, aki attól kezdve nem szavazhatna vallon pártra, mert flamand többségi közegben él. Avallonok élesen ellenzik a flamand tervet, bár akad olyan politikusuk, aki „engedmény” fejében hajlandó lennebelemenni. (mti)
