Új Szó, 2009. október (62. évfolyam, 226-252. szám)
2009-10-01 / 226. szám, csütörtök
6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2009. OKTÓBER 1. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK pontos támogatásból kiindulva erre a célra 6,06 millió eurót tartalékol, 2011-re pedig 9,36 millió eurótkülönít el. (SITA) Mennyiért internetezhetünk? Pozsony. A szlovák internetszolgáltatók által kínált legolcsóbb havi programok szeptemberben 12 euró körül mozogtak - derül ki a szolgáltatók árait összehasonlító porovnat.sk portál elemzéséből. A10 Mbit/s-ig terjedő szolgáltatások ára augusztushoz képest 1,37 euróval, 20,39 euróra nőtt a múlt hónapban. Az ennél gyorsabb szolgáltatások ára ezzel szemben 1,66 euróval, 29,15 euróra esett vissza. (SITA) Génkezelt lenmag érkezett az EU-ba Brüsszel. Génkezelt, az Európai Unióban nem engedélyezett lenmagot is tartalmazó élelmiszerek érkeztek több uniós tagállamba Kanadából - jelentette be az Európai Bizottság. A Greenpeace környezetvédelmi szervezet szerint az uniós országok közül eddig Németország, Svédország, Nagy-Britannia, Lengyel- ország, Belgium, Hollandia, Portugália, Luxemburg, Románia mellett Magyarország, valamint a nem EU-tag Svájc területén is felbukkant valamilyen - a gyomirtó szerekkel szemben mesterségesen ellenállóvá tett len magjából készített - kenyérféleség. A génkezelt termékből Magyarországra egy 1500 kilogrammos szállítmány érkezett Hollandiából, a raktáron lévő mennyiséget zárolták. (MTI) Mamutper készül Kanadában Toronto. Ontario tartomány bíróság elé viszi a dohányipart, hogy dollármilliárdokat hajtson be a dohányzással összefüggő egészségügyi kiadások miatt. A tartomány 50 milliárd kanadai dollárt (31,5 milliárd euró) követel tucatnyi kanadai dohánycégtől. A követelés összege becslésen alapul: a közvetlenül a dohányzáshoz köthető betegségek gyógykezelésének költségei durván ennyit tesznek ki 1955-től napjainkig - közölte Chris Bentley, a tartomány legfőbb ügyésze. (MTI) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,9093 Lengyel zloty 4,2295 Cseh korona 25,164 Magyar forint 269,70 Horvát kuna 7,2580 Román lei 4,2180 Japán ien 131,07 Sváici frank 1,5078 Kanadai dollár 1,5709 USA-dollár 1,4643 VÉTEL - E LADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,50-1,42 26,03-24,51 282,52-258,18 OTP Bank 1,50-1,42 26,07-24,57 278,39-262,46 Postabank 1,51-1,41 26,14-24,37Szí. Takarékpénztár 1,51-1,41 25,94-24,50 282,75-258,40 Tatra banka 1,50-1,42 25,92-24,60 281,11-259,75 Dexia banka 1,50-1,43 25,82-24,51 276,71-262,69 Általános Hitelbank 1,50-1,42 26,04-24,59 282,52-258,18 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Segítenek a hitel visszafizetésében Pozsony. Az állam a jövő év elejétől kíván segíteni azokon, akik a gazdasági válság miatt képtelenek fizetni a lakáshitelüket. A kormány tegnap október 9-ig adott időt a pénzügyminisztériumnak, hogy kidolgozza a támogatás részleteit. A tervek szerint az első fázisban a bankoknak az ügyfelekkel kellene megegyezniük a hiteltérítés átütemezésében. A 6 havi átmeneti időszak után, a másik fázisban a Szlovák Konszolidációs Ügynökség fizetné a törlesztő részlet 70%-át, visszatérítendő állami támogatás formájában. A hitelezők ezt a lehetőséget legfeljebb egy évig vehetnék igénybe. Afel- tételek között szerepel, hogy a hitelszerződést 2008. december 31. előtt kötöttük, és nincs egyéb forrásunk a törlesztésre. Csak azokat támogatják, akiknek a kölcsöne nem haladja meg a 83 ezer eurót. (SITA) JAS: több százan kerülnek utcára Bártfa. Ha nem sikerül megegyeznie a bankokkal, akkor a bánfai (Bardejov) JAS cipőgyártó hamarosan 546 alkalmazottjától válhat meg. Közülük 295-en a társaság bártfai, 251-en pedig a szinnai üzemében dolgoznak. A táraság az elbocsátásokat a megrendelések drasztikus csökkenésével magyarázza. A Bártfai járásban közben már így is minden ötödik ember állástalan. (s) Kedvező kamat fiatal házasoknak Pozsony. Ha a 35 évnél fiatalabb házasok a jövő év április elseje után igényelnek legfeljebb 10 ezer eurós hitelt, akkor ehhez 4,5 százalékponttal alacsonyabb kamat mellett juthatnak hozzá, mint a bankok többi ügyfele - határozott tegnap a kormány. A párok közös bevételének nem szabadna meghaladnia a havi nominális átlagbér 2,6-szorosát, miközben legalább az egyiküknek állandó szlovákiai lakhellyel kell rendelkeznie. A kölcsönt akkor dotálj a az állam, ha a pénzintézetek is legalább 1,5 százalékponttal csökkentik számukra a hitelkamatokat. A pénzügy a jövő évi büdzsében 4,5 százalékA kormány tegnap elfogadta a minden idők legnagyobb hiányával számoló 2010-es állami költségvetést Takarékoskodva túlköltekezünk A hadsereg a jövő évi költségvetés nagy vesztese (ČTK-felvétel) Pozsony. A kormány tegnapi ülésén érdemi változtatás nélkül elfogadta a 2010-es állami költségvetés törvénytervezetét, amelyik ugyan az államháztartási hiány lefaragásával számol, mégis minden idők legnagyobb, 113 müliárd koronás költségvetési hiányát vetíti előre. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A szociális juttatások növelésével és az európai uniós források intenzív merítésével számoló 2010-es állami költségvetés 12,531 milliárd euró bevételt és 16,277 milliárd euró kiadást vetít előre (ez utóbbi 15 százalékkal lépi túl az ideit), azaz a deficit történelmi csúcsra hág, elérve a 3,746 milliárd eurót, ami közel háromszorosan haladja meg a 2009-ben várható hiányt. Ennek ellenére a Fico-kabinet a bruttó hazai össztermékhez (GDP) viszonyított államháztartási hiányt az idei 6,3 százalékról a tervek szerint 5,5%-ra szorítja le jövőre. Robert Fico kormányfő tegnap megint azt hangsúlyozta, hogy a lakosságot segítő szociális juttatások ellenére takarékos büdzséről van szó, mivel a többletköltekezés java az európai uniós alapok forrásaira támaszkodik - ezekből 3,5 milliárd eurót szeretnénk meríteni. Az más kérdés, hogy mindeddig a 2007 és 2013 közötti időszak ránk eső összegének alig 1 százalékát (121 millió eurót) tudtuk lehívni, azaz nehezen indokolható, hogy jövőre mitől tálto- sodunk meg. Lássuk a 2010-es költségvetés-tervezet nyerteseit és veszteseit. Az egyik legnagyobb nyertes az építésügyi és régiófejlesztési tárca, melynek kerete jövőre 29,3 százalékkal nő, elérve a 494,35 millió eurót. A mezőgazdaság kasszájába 18,7%-kal, az egészségügyibe 10,3%-kal, az oktatásügyibe 8,2%-kal, végül a munkaügyibe 4,1%-kal több folyik be. A törvénytervezet fő vesztese a honvédelem, melynek keretét az ideihez képest 21,3%-kal vágják vissza (822,9 miihó euróra), a külügyminisztérium 18%-kal, a belügyminisztérium 9,7 százalékkal kap kevesebbet, végül a kulturális tárca finanszírozása szintén a maradékelven működik, hiszen 9,8 százalékkal kap kisebb összeget. Összességében a minisztériumok működtetésének keretét jövőre 787 millió euróval faragják le. A miniszterelnök többször is hangsúlyozta, nem engedi, hogy a lakosság szenvedjen a világválság miatt, ezért 2010-ben is marad a szimbolikus 13. nyugdíj, januártól a nyugdíjak 3 százalékkal emelkednek, nő a gyes, lesz ifjúházas kölcsön és kamattámogatás. Bár a prioritások között emlegetik az oktatásügyet is, azonban a tárca - ha nem számoljuk a bizonytalan uniós forrásokat - jövőre csak 9 millió euróval kap többet az ideinél. Ráadásul az oktatási minisztérium keretéből finanszírozzák az olyan sportlétesítményeket is, mint a Nepela jégstadion és a nemzeti futballstadion építése. Ráadásul az eredetileg tervezettnél legalább 5000-rel több főiskolás kezdheti meg tanulmányait, ami Ján Mikolaj oktatásügyi miniszter szerint 12,6 millió 'euró többletforrást igényel. A pedagógusok fizetése viszont várhatóan csupán 2,2 százalékkal emelkedik, ami 729 eurós átlagbért figyelembe véve mindössze 15 eurónyi bérfejlesztést jelent. Ján Gašperan, a pedagógusok szakszervezetének elnöke úgy látja, a 2,2%-os emelés ellenére a tanárok reálbére jövőre csökken. Bár Ján Počiatek pénzügyminiszter azzal magyarázza az óriásira tervezett hiányt, hogy az az adósságtörlesztés, továbbá a második nyugdíjpillér okozta pénzkiesés miatt indokolt, Ivan Štefanec, az SDKÚ parlamenti képviselője úgy látja: „Csökkennek a bevételek, növekednek a kiadások, s mindez a polgárok kárára történik. Újabb adósságot halmozunk fel, s ezt a későbbiekben valakinek vissza fel fizetni.” (t, S, P, shz) Csehországban és Szlovákiában az adott állami vállalat teljesítményéhez kötik a prémiumok kifizetését Bőkezű magyar bonusz, csinos cseh csúcsfizetések Régiónkban a cseheknél fizetik meg legjobban a cégvezetőket (Képarch.) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest/Pozsony/Prága. Kiemelkedő a magyar állami cégvezetők fizetése cseh és szlovák kollégáikkal összehasonlítva, Magyar- országon a legmagasabbak az éves jutalmak is - derül ki a Merces felméréséből. A cég szerint Csehországban és nálunk viszont elváljak a teljesítményt is. Magas magyar jutalmak Magyarországon kapják a legbu- sásabb jutalmakat az állami tulajdonú cégek vezetői - derül ki a jö- vedelem-összehasonlító portált működtető Merces felmérésből. Egy magyar állami cég vezetője átlag évi 3996 eurós jutalomra számíthat a fizetésén felül, amely meghaladja cseh és szlovák kollégáinak jövedelmét. Ezzel szemben a magyar magántulajdonú cégeknél ennek alig fele, 2178 euró a prémium, a külföldi magántulajdonú cégek vezetői pedig ádagosan 3166 euró éves jutalomra számíthatnak Magyarországon. Szlovákiában az állami szférában kapható éves jutalmak átlagos összege (1974 euró) fele a belföldi magán- tulajdonú cégek átlagának (4378 euró), és harmada a külföldi magántulajdonú cégekének (5800 euró). Csehországban ezek a számok: állami szféra 2978 euró, belföldi magántulajdonú cégek: 6111 euró, külföldi magántulajdonú vállalatok: 8214 euró. Eltérő a prémiumok fizetésének gyakorlata is a három országban. Csehországban, és Szlovákiában sokkal inkább az adott vállalat teljesítményéhez kötik a prémium kifizetését, vagyis, ha a cég nem eredményes, ezek sem járnak. Magyarországon viszont az állami, önkormányzati cégeknél szinte automatikus az éves alapfizetés 80-100 százalékát elérő bó- nuszok kifizetése. Csúcsvezetők átlagbére A Merces a hazai tulajdonú magánszféra, a külföldi tulajdonú gazdasági társaságok és az állami tulajdonban lévő cégek vezetőinek jövedelmét hasonlította össze. A kapott adatok szerint a Csehországban dolgozó cégvezetők átlag- jövedelme havi bruttó 2967 euró- nak felel meg, Szlovákiában ez az ádag 2467 euró, míg Magyarországon csupán 2167 euró. A kutatás eredményei alapján Magyarországon a belföldi magántulajdonban lévő vállalatok cégvezetőinek munkáját értékelik legkevésbé a három szféra közül: az ő havi átíag- bérük 1640 euró; ami néhány tízezerrel elmarad az állami tulajdonú cégeket irányítók átlagfizetésé- től, 1770 eurótól, és alig 55 százaléka a külföldi tulajdonú cégek első emberei ádagjövedelmének, havi 2948 eurónak. Az azonos szférák nemzetközi összehasonlítása során a magyarországi állami szféra vezetői a dobogó legfelső fokára ugranak, mert átlagjövedelmük, igaz, csak kevéssel, de megelőzi szlovák vezető társaik átíagbérét (1740 euró), és majdnem 20 százalékkal több, mint cseh vezető kollégáiké (1389 euró). A hazai tulajdonú magyar cégek vezetői a szomszédokkal történő összevetésben sem „vigasztalódhatnak”: havi átlagbé- rük csak 84 százaléka szlovák társaikénak (1945 euró), és csupán 69 százaléka a csehországi vezetőkének (2348 euró). A külföldi tulajdonú vállalatoknál Csehországban éri mega legjobban vezető pozícióiba jutni: az átíagjövedelem itt 3796 euró, míg Magyarországon közel 23 százalékkal kevesebb, 2948 euró az átlag, Szlovákiában néhány ezerrel még kevesebb, 2922 euró. A multik a helyi jövedelmi viszonyokhoz igazítják bérpolitikájukat, így a vezetői bérek leképezik az általános jövedelmi viszonyokat: az átlagbérek tekintetében szintén Csehország, Szlovákia, Magyarországa sorrend. A csehek a legbőkezűbbek A különböző felsővezetői pozíciók összehasonlítása a gazdasági szférák és országok között azt mutatja, hogy szinte valamennyi pozíciót tekintve Csehországban érhető el a legmagasabb átlagjövedelem. A belföldi magántulajdonú cégek ügyvezető igazgatói például átlagban kétszeresét keresik magyarországi társaiknak (2370 eurót keresnek, a magyarországi 1255 eurós átlaggal szemben). A cégek első számú vezetőinek átlagjövedelmét összevetve szintén a csehországi külföldi tulajdonú cégek vezérigazgatói érik el a legmagasabb átlagjö- vedelmet: 6340 eurót, Magyarországon ez az összeg 5948 euró, Szlovákiában 4311 euró. Ugyanezek a számok a belföldi tulajdonú magánszférában: Csehországban 3866 euró, Magyarországon 3703 euró, Szlovákiában3207euró. (Hsző,ú)
