Új Szó, 2009. október (62. évfolyam, 226-252. szám)

2009-10-26 / 247. szám, hétfő

6 Kultúra-hirdetés ÚJ SZÓ 2009. OKTÓBER 26. www.ujszo.com Közép-európai művésztelepek Szentendrén Kiállítás: A kassai modernek Példaképek, ikonok, élő szimbólumok? A legjelesebb cseh személyiségek a Reflex összeállítása alapján Ki a nagy és ki a még nagyobb? A Reflex címlapján a nagy csehek közül négyyen szerepelnek: Karel Gott, Milan Kundera, a felejthetetlen Miloš Kopecký és Emil Zátopek (Képarchívum) KIÁLLÍTÁS AJÁNLÓ Szentendre. A kassai moder­nek válogatott alkotásaiból nyűt kiállítás tegnap a szentendrei MűvészetMalomban. A két világ­háború közti kassai képzőmű­vészetet bemutató nagyszabású projekt kezdeményezője a Szent­endrei Új Kulturális Központ volt, kurátora pedig Dr. Szabó Lilla művészettörténész. A kiállítás támogatója a Közép-európai Ala­pítvány (CEF) és a Slovnaft. A szentendrei MűvészetMalom 2005-ben indított kiállítás soroza­tának szándéka az volt, hogy a je­lentősebb közép-európai művész­telepek és képzőművészeti gyűj­temények anyagát szisztematiku­san bemutassa a város legna­gyobb kiállítási intézményében. Nem csupán e sorozat koncep­ciójába illeszkedik, hanem egyben a 20. századi képzőművészetünk fehér foltjainak kölcsönös - ma­gyar és szlovák - feltárását is segíti a mostani, kassai modemeket be­mutató kiállítás. A tárlat anyagát a kassai Kelet-szlovákiai Múzeum, a Kelet-szlovákiai Galéria és a Ma­gyar Nemzeti Galéria gyűjtemé­nyéből kölcsönzött műalkotások képezik. Hatszáz négyzetméteren mintegy 150 képzőművészeti al­kotást tekinthetnek meg az érdek- lődők2010. január 17-ig. A két világháború közötti kas­sai művészet éppen a sokfelől ér­kező, ugyanakkor a hagyományos képzőművészeti irányzatokat is AATl-JELENTÉS Washington. Bárcsak több könyv is megjelenne angolul Vá­mos Miklóstól - írta a The New York Times napilap vasárnap a magyar író első Amerikában meg­jelent regényét, az Apák könyvét méltatva. A teljesen kozmopolita író regényeivel történő ismerke­déshez megfelelő az Apák könyve, amely a kritikus szerint kecses és elbűvölő, könnyed bevezetés a magyar történelem elmúlt 300 évébe. Vámos Miklós íráskészsége olyan, hogy fenn tudja tartani az olvasó érdeklődését a regény min­den kudarcra ítélt nemzedékénél. Jellegzetes szereplőinek virtuóz portréját teljes mértékben támo­gatja annak a világnak és törté­nelmi kornak a képszerű bemuta­élni hagyó hatások és különböző (magyar, szlovák, cseh, német, orosz, ukrán, zsidó) kultúrák ke­reszteződéséből született. A két világháború között Kassán hosz- szabb-rövidebb ideig működött, illetve megfordult többek között Bortnyik Sándor, Krón Jenő, Kas­sák Lajos, Perlrott Csaba Vilmos, Gráber Margit, Lesznai Anna, Uitz Béla, Ziffer Sándor, Berény Ró­bert, Tihanyi Lajos, Pór Bertalan, Kemstok Károly, Kmetty József, Jakoby Gyula, Jaszusch Antal, Ko- loman Sokol és František Foltýn. A kiállítás első ízben ad áttekin­tést a múlt század húszas és har­mincas éveiben Kassán született képzőművészeti alkotásokból, amelyek nemcsak szlovák-ma­gyar, hanem szélesebb közép-eu­rópai kontextusban is jelentős ér­téket képviselnek, (ú) Bortnyik Sándor alkotása (Képarchívum) tása, amelyben élnek - írta az Other Press kiadásában, Peter Sherwood fordításában megjelent könyvről Jane Smiley kritikus, aki maga is regényíró. A The New York Times könyves mellékletében olvasható cikk sze­rint Vámos korábban egy ideig az Egyesült Államokban élt, írást és szövegkönyvírást tanított a Yale Egyetemen és a New York-i Városi Egyetemen, a The Nation maga­zinnak és a The Washington Post napilapnak is tudósított, regé­nyek, színdarabok, novellák és esszékszerzője. „Valószínűleg hozzám hason­lóan ő is csalódott, hogy 14 regé­nyéből eddig mindössze egy je­lent meg az Egyesült Államokban” - írta a kritikus, azt üzenve a ki­adónak: „Többet, legyenek szívesek!” Nagy csehek. A legnagyob­bak, akik megváltoztatták Csehországot. Ezen a cí­men jelentette meg idei kiilönszámát a legolvasot­tabb cseh kulturális-politi­kai hetilap, a Reflex, felsorakoztatva azokat a személyiségeket, akiknek életművét, teljesítményét kiemelke­dőnek ítéli meg a tör­ténelem. SZABÓ G. LÁSZLÓ Izgalmas a felvetés: tudásával, tehetségével, rendkívüli adottsá­gaival vajon ki mennyivel öregbí­tette hazája jó hírét? Ki kit tart igazán nagynak, követendő pél­dának, egy ország szimbólumá­nak, ha úgy tetszik, élő ikonjá­nak? A Reflex összeállítása sze­rint mind a mai napig a legna­gyobb cseh egyéniségek a követ­kezők: Karel Gott, Miloš Ko­pecký, Milan Kundera, Božena Némcová, František Kŕižík, Emil Zátopek, Otto Wichterle, Vosko- vec és Werich, František Mora- vec, Laurin és Klement, valamint Karel Havlíček Borovský. A felso­roltak felét nem kell bemutatni, Gottot, Kunderát, Zátopeket is­meri a világ, Némcovát, Ko- peckýt, Jin' Voskovecet és Jan Werichet kevésbé, a többieket egyáltalán. Gott, az aranyba ön­tött Csalogány, aki túl a hetvenen még mindig legyűrhetetlenül da­lol, a Párizsban élő, franciául író Kundera és Zátopek, aki tizen­nyolc világrekordjával a könnyű­atlétika fenoménja, nem véletle­nül áll a lista élén. Némcová, aki 1855-ben írt és azóta is szeretett Nagyanyójával, s főleg a hagyo­mányoktól eltérő életvitelével és gondolkodásával ma is erősen foglalkoztatja a cseh nemzetet, a világirodalomban nem tudott olyan helyet elfoglalni, mint ami­lyet megérdemelne. Kopeckýt, a Kórház a város szélén Strossma- yer doktorát csak azokban az or­szágokban ismerték, ahol vetítet­ték minden idők legismertebb cseh (szlovák) tévésorozatát. Voskovecet és Werichet, a cseh színpad nagymestereit akkor is­merte meg a világ, amikor a har­mincas évek végén Prágából az Egyesült Államokba menekültek a náci üldözés elől. Színházi nagyságuk azonban még a ma­gyar közönség előtt sem igazán ismert. Otto Wichterle az egész vilá­gon több százmillió emberen se­gített, mégis hányán tudják, hogy kontaktlencséjüket neki köszön­hetik? 1962 tavaszán házilag már ötezer kontaktlencsét gyártott, hazájában mégsem állt mögé senki. Pedig látványosabb ter­mékbemutatót még Voskovec és Werich sem rendezhettek volna számára, mint ahogy azt ő maga kitalálta. A saját szeméből kivett lencsét a földre dobta, jól megta­posta, aztán a szájába kapva a portól megtisztította, majd visszarakta a szemébe. Két év múlva egy amerikai cég, 70 ezer dolláros indító tőkével kezdte el a gyártását. Nyolcvanadik szüle­tésnapja alkalmából nemcsak a tudóst - a született gentlemant is köszöntötte Wichterle személyé­ben Aubrey D. Jenkins, a világ­hírű angol vegyész. „Az olyan emberek nélkül, mint ő, Csehor­szág nem lenne szabad ország, és nem lenne olyan jelentős híre a tudományban, főleg a makromo- lekuláris kémiában.” Otto Wich­terle nevéhez nem kevesebb mint 200 orvosi és vegyipari találmány kötődik. František Moravec ezredes ne­vét a történelem tette naggyá: ott állt a Reinhard Heydrich elleni merénylet gondolatának megszü­letésénél. De ő volt az is, aki 1948 februárjában elítélte Eduard Benešt kommunistaellenes poli­tikája miatt. Hetvenegy évesen halt meg Washingtonban, útban munkahelye, a Pentagon felé, s annak idején erről még a kom­munista Rudé Právo is hírt adott. Karel Havlíček Borovský újság­íróként vált a cseh kultúra ki­emelkedő alakjává. 1838 októbe­rében, tizenhét évesen kezdte meg filozófiai tanulmányait Prá­gában, majd a Prágai Lapok szer­kesztőjeként új fejezetet nyitott a modem cseh újságírás történeté­ben. František Kŕižík akkor vált hí­ressé találmányával, a differenci­ált ívlámpával, amikor Bell a tele­fonnal, Siemens a dinamóval és Edison az égőjével. Pályáját vas­úti távírógépek javításával kezdte (akárcsak Edison), majd „a vil­lamos áram ura” lett. A saját ma­ga által kifejlesztett berendezé­sével több mint száz villamos erőművet látott el, az elsőt 1899-ben, Prágában. Václav Laurin és Václav Kle­ment a cseh autóipar úttörői. 1895-ben Mladá Boleslavban műhelyt nyitottak öt alkalmazot­tal, és bicikliket kezdtek el gyár­tani. Laurin gépész volt, har­mincéves, Klement könyvkeres­kedő, huszonhét esztendős. Imádták a kerékpárokat. Már működésük első évében ötféle ke­rékpárral (köztük háromkere- kűvel) képviselték magukat a pia­con. Később áttértek a motorke­rékpár-gyártásra, és 1904-ben már a világ 64 versenyén 56 arany- és 59 ezüstérmet szereztek gyártmányaikkal. Egy évvel később már autógyá­rosként emlegeti őket a világ: a Voiturette megtervezőiként. Hat­száz alkalmazottjukkal az Osztrák-Magyar Monarchia leg­jobb autógyárát vezették. Egyip­tomban, Japánban, Argentíná­ban, Új-Zélandon és Oroszor­szágban adták el járgányaikat, cégük a későbbi Skoda-művek alapját teremtette meg. S hogy kit tart igazán nagy csehnek Ludvík Vaculík, a Kétezer szó és a cseh álmoskönyv nyolc­vanhárom éves szerzője? A Reflex különszámában megírja: IV. Ká­roly császárt, Húsz Jánost, Ča- peket és Nerudát, valamint Tomáš Baťát. És bizonyára Milos Forman vagy a Párizsban élő másik cseh író, Patrik Ouredník, vagy a mély­tengeri szabadtüdős merülések verhetetlen bajnoka, Martjn Štépánek is újabb nevekkel szol­gálna. Elvégre mindenki más terü­leten keresgél, a lényeg pedig úgy­is az, amit a cipők ura, Bat’a mon­dott: „Nem tudom, miért élünk a földön, de úgy gondolom, valami­lyen célja biztosan van. Vélemé­nyem szerint istenek edzenek bennünket a saját harci céljaikra. A végső harcra pedig csak mun­kával készülhetünk fel.” A The New York Times Vámos Miklósról Még több fordítást! AGROSZALON A mezőgazdasági technika 2. nemzetközi kiállítása FA 4. nemzetközi fa- és bútoripari szakvásár ERDŐ 12. nemzetközi erdészeti kiállítás MNS (anyagok - újdonságok - szerviz) ŐSZI GARDENIA 6. kertészeti kiállítás VERSENYEK • A legszebb alma- vagy körte-díj - kertészek részére • Az év almája - a nagytermesztők részére 2009. X. 27-30. naponta 9-től 18, (X. 10-én 16) óráig Agrokomplex kiállítóterülete, Nyitra www.agrokomplex.sk Oktober 22-en mutatták be a dunaszerdahelyi Budapest Kávéházban Dr. Kiss László új kötetét, amely Kazin­czy sógora, Zemplén főorvosa: Dercsényi János címmel jelent meg. Képünkön Zirig Árpád, az est házigazdája, a szerző, valamint a kötet méltatója: Lacza Tihamér. (Somogyi Tibor felvétele) RE910969

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom