Új Szó, 2009. október (62. évfolyam, 226-252. szám)

2009-10-23 / 245. szám, péntek

KERTESZKEDO 2009. október 23., péntek 6. évfolyam, 39. szám Hogyan előzzük meg a sírok, szobrok algásodását, mohásodását Síremlékek tisztítása, védelme LESKÓ FERENC A sírkövek eredeti szépségét igen nehéz megőrizni. Az eddigi gyakorlat az volt, hogy a követ homokfúvással, nagynyomású mosóval letisztították. Ez a mun­ka eredményes és látványos, de igen költséges, a homokfúvás erősen koptatja a felületet, és ha­marosan meg kell ismételni. Ol­csóbb és egyszerűbb, ha a felüle­tet gyökérkefével, vízzel, és egy nagyhatású tisztítószerrel letisz­títjuk. Létezik egy nagyhatású sírkőtisztító szer, melyet a felület­re kell felvinni, majd pár perc múlva gyökérkefével és vízzel alaposan át kell sikálni a teljes fe­lületet. Szükség esetén ezt meg kell ismételni. Ezzel a módszerrel és 2-3 vödör vízzel letisztíthatjuk a sírt. Ha a sír felületén salétro- mosodás jelei mutatkoznak, ak­kor azt speciális salétromeltávolí­tóval kell letisztítani, melynek módja megegyezik a fent leírtak­kal. Ahhoz, hogy a leggyakrabban márványból, gránitból, műkőből készített síremlék sokáig megőriz­ze a gondozott sír benyomását, a szennyeződés okát kell megszün­tetni. A márvánnyal van a legkeve­sebb probléma, mert az a legtömö­rebb anyag. A többi azonban nedv­szívó képességű, ezért a felületbe került nedvesség megköti a port, illetve magával viszi azt a póru­sokba. A felületben lévő víz élete­leme az algának és a mohának is, melyek előszeretettel telepszenek meg ilyen felületeken. Ezért kell megakadályozni, hogy a víz beszí­vódjon a felületbe. Ezt úgy étjük el, ha a fent leírt módon megtisztí­tott felületet szilikonnal kezeljük. A szilikon lepergeti a vizet a felü­letről úgy, hogy közben a kapillári­sokat nyitva hagyja, és láthatatlan marad. Erre a feladatra kapható egy sírkőápoló szer, amely meggá­tolja a felület nedvesedését, így a síremlék elszennyeződését. A szert a tiszta, de már megszáradt felü­letre kell két rétegben felvinni ecsettel, vagy hengerrel. Ügyel­jünk viszont arra, hogy a felület ne legyen átforrósodva, és az első ke­zelés nem száradhat meg, vagyis nedves felületre kell felvinni a má­sodik réteget. A be nem szívódó mennyiséget töröljük le puha, szá­raz ruhával. A fagyérzékeny fajokat takarni kell lombbal, fenyőgallyal Ideje felkészülni a télre, fagyra ÖSSZEFOGLALÓ A hét elején az időjárás már megmutatta, hogy hamarosan itt a tél, s ideje felkészülni a fagyvéde­lemre. A fagyérzékeny fajokat fenyő-gallyal, lombbal vagy kuko­ricaszárral takarjuk, vagy vigyük melegebb helyre. Október végén a későn virágzó kardvirágfajtákat szedjük ki a földből. Amint a fa­gyok következtében a dália lombja elhervad, a gumókat szedjük ki a földből. Kiásáskor ügyeljünk arra, hogy a gumók ne sérüljenek, mert sérült gumókat télire nem szabad eltenni. Ezért csak ásóvillát hasz­náljunk. A gumók között és a gu­mókon lévő fődet óvatosan távolít­suk el. A föld feletti részeket kb. 10 cm-esekre vágjuk le. Ezután a gu­mókat szellős, száraz és fagymen­tes helyiségbe vigyük. Csak a jól megszárított dáliagumót vihetjük a teleltetőbe. Van néhány kinti cserepes növé­nyünk, amely némi védelemmel akár -12°C-ig is a szabadban ma­radhat. Ezeket be kell csavarni, cso­magolni gyékénybe, fóliába stb., majd jó mélyre beásni a földbe. Azonban az igazi (szubtrópusi) cse­repes növényeket tegyük fagymen­tes helyre a házban vagy helyezzük el őket a növényházba, de ügyel­jünk arra, hogy ne étje őket fagy. Az üvegházi növényeket és a fagyérzé­keny dézsásokat a téli hónapokban 7-10 °C fokon kell tartam. A formá­ra metszett buxusok és fagyalok nyugodtan áttelelhetnek a szabad­ban. (b-k) Már van gyógyszer a fenilketonúria ellen Dr. Csóka Tibor: .Szeretném lerántani a leplet a félelemkeltő rákról” Mogyoró: egy egészséges „rágcsa" Segítség betegnek, hozzátartozónak - 4. rész Kilenc hónap egészségesen Tizenegy lépés narancsbőr ellen Betegségek A-tól Z-ig: májgyulladás Kezdje egészségesen a hetet! Keresse az Új Szót az újságárusoknál! Ha ritkán megyünk a temetőbe, a sírokra szárazságtűrő növényeket ültessünk Virágok sírra, temetőbe (Képarchívum) Közelednek a kegyeleti ün­nepek, amikor a sírkeitek­ben, temetőkben rendezzük szeretteink nyughelyét. Az alábbiakban az Ezermes­ter nyomán csokorba gyűjtöttünk néhány taná­csot arról, hogy milyen növények illenek a sírokra és a temetőkbe. Z. NAGY RÓBERT Sírkertet nálunk csak elvétve ta­lálunk, helyette a temető a gyako­ribb temetkezési hely. A kettő kö­zött az alapvető különbség, hogy míg egy sírkert elsősorban egy han­gulatos kert, ahol temetkeznek is, tehát a növényzet hangsúlyos sze­rephez jut, addig a temető elsősor­ban egy temetkezési hely, ahol né­hány növény is díszíti a kegyhelye­ket. Utóbbinak nincs sok kertészeti értéke, hiszen temetőinkben olyan sűrűn, szinte egymást érik a sírkö­vek, hogy gyakran lépkedni is ne­héz köztük. A kialakult szokásokon változtatni már szinte lehetetlen, ám élő növényekkel beültetve a sí­rokat barátságosabbá tehetők azok és az egész temető is. A sír három főbb részre osztható: sírjel vagy síremlék, növényzet és virágdísz, ami jobb esetben vágott virágot, élő koszorút jelent. A sírkö­veknek is megvan a maga divatja, ami napjainkban nagy változatos­ságot mutat, és jelentősen pénztár­cafüggő. A sítjelek előbb fából ké­szülnek, majd később a hozzátarto­zók általában maradandó síremlé­ket állítanak kőből. A teljesen lefe­dett síremlékre értelemszerűen nem lehet növényt ültetni, maxi­mum kis kőedényben egy-egy tő szárazságtűrő évelőt. A növényválasztás szempontjai A növényválasztáskor fontos szem előtt tartam néhány lényeges dolgot, aminek köszönhetően a sír mindig ápolt képet nyújt. Ha gyak­ran fel tudjuk keresni a sírt, akkor lehet egynyári növényeket is ültetni rá, ezek viszonylag sok gondozást igényelnek. Ha csak ritkán tudunk eljutni a temetőbe, akkor száraz­ságtűrő, kevés gondozást igénylő fajokat válasszunk. Az is lényeges szempont, hogy a talajt takaró, dús levélzetű növények akadályozzák a gyomosodást. Ha az elhunyt fiatal volt, akkor általában világos virág­színű növényeket ültetnek, míg az idősebbek nyughelyére a mélyebb, sötétebb színek utalnak a hagyo­mány szerint. Kivételt képez, ha az elhunytnak voltak kedvenc növé­nyei, virágai, akkor ezeket szokás kiültetni. A síremlék színéhez is igazíthatjuk a kiültetéseket, hiszen vüágos sírkő esetén a sötétebb vi­rágszínek, míg sötét sírkő mellé vi­lágos virágok illenek jobban. A temetőkbe a kimondottan ala­csony, illetve törpe növekedésű nö­vények ajánlottak. Fákat, nagy cserjéket egyrészt a helyhiány miatt nem illik ültetni, másrészt azok idővel úgy beárnyékolnák a kör­nyéket, hogy ha a szomszéd sírokra egynyárikat, vagy más fényigényes növényt szeremének ültetni, az emiatt szinte lehetedenné válna. Egyes temetőkben korlátozzák is a beültethető növényeket a méretük miatt. A sírok növényei A sok gondozást igénylő egynyá- riak kiültetésének az ideje május közepén van. Előnyük, hogy egé­szen az első fagyokig virágoznak, folyamatosan díszítve a sírt. Hátrá­nyuk, hogy évente újra kell ültet­nünk őket, és sokszor az öntözé­sükről is gondoskodni kell. A két­nyáriak közül az árvácska a leggya­koribb temetői virág. Nyár végén kiültetve következő őszig díszíte­nek, ám virágzásuk a fajták többsé­génél szakaszos, és gondot kell for­dítanunk gyommentesítésükre. Az évelő növények levelükkel, vi­rágjukkal, sőt gyakorta alkatukkal is díszíthetnek. Érdemes kiemelni az amúgy sziklakerti évelőkként is tartott növények közül a kövirózsá­kat (Sempervivum sp.), és vatjú- hájféléket (Sedum sp.), amelyek szárazságtűrők, fénykedvelők, zárt csoportot alkotnak, így gyommen­tesen tartják maguk alatt a talajt. Többségük még kis kőedénybe ül­tetve is képes úgy fejlődni, hogy a természetes csapadék mellé nem kap pódást. A cseijék közül főleg a törpecser­jék és a talajtakarók alkalmasak sí­rok beültetésére, amelyekből sok forma és színváltozat beszerezhető. Ilyenek például a madárbirs (Coto- neaster sp.), a hangafélék (Erica sp) vagy a törpe rózsák. Különösen előnyös, ha lomblevelű, örökzöld növényt is választunk, mivel ezek télen is díszítenek. Jó példa erre a kecskerágók (Euonymus sp.) talaj­takaró változatai vagy a borostyá­nok (Hedera sp.). A tűlevelű, pik­kelylevelű örökzöldek szép zöld fe­lületet adnak egész évben. Ala­csony növésű, sírokon alkalmazha­tó változataik a törpefenyő (Pinus mugo), a cukorsüveg fenyő vagy a borókák (Juniperus sp.) terülő al­katú kertészed változatai. A fejfa mellé ültessük a magasabb növésű fajokat, a növények mérete onnan csökkenjen lépcsőzetesen, így tet­szetős és ádátható kiültetést ka­punk. Szokás még szegélynövénye­ket ültetni körbe, mintegy bekere­tezve a hantot. Még kapható a Vasárnap LEGÚJABB SZÁMA /asámapOtthonunk ■ idén. amit/űtési idényben I tudni kell A tartalomból: • Több gyermek születik, vagy kevesebb a kórház? • Ki az a 12 éves kislány, aki legyőzi az agydaganatot? • Egy anyós sem okosabb! Micsoda VASARIW!

Next

/
Oldalképek
Tartalom