Új Szó, 2009. október (62. évfolyam, 226-252. szám)

2009-10-23 / 245. szám, péntek

8 Európai unió - nyugdíjpénztárak gazdasági mutatói ÚJ SZÓ 2009. OKTÓBER 23. www.ujszo.com Új Európai Bizottság Manuel Barroso sok nőt szeretne Brüsszel. Női biztosok megfele­lő számú jelölését kérte az Európai Unió tagországainak kormányfő­itől Jósé Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke a témáról hozzájuk intézett levelében. A saj­tóhoz is eljuttatott szövegben a kö­vetkező bizottság vezetésével is megbízott Barroso úgy fogalma­zott: jóllehet a jelölési folyamatot nem lehet hivatalosan elindítani az állam- és kormányfői tanács erre vonatkozó döntése előtt, már most fontosnak érzi felhívni a figyelmet az új bizottság kiegyensúlyozott összetételére. Arra kérte a kor­mányfőket, hogy a nemek egyenlő­ségét kezeljék „közös célként és együttes felelősségként”. Barrosót a tagállamok nyáron kérték fel az EB következő testületének vezeté­sére, és jelölését a múlt hónapban az Európai Parlament is jóváhagy­ta. Az új bizottság azonban várha­tóan csak azt követően áll fel, hogy befejeződik az EU reformszerződé­sének ratifikálási folyamata. Min­den EU-tagország várhatóan egy biztosjelölhetBrüsszelbe. Egyébként a női biztosok kérdé­se az év elejétől folyamatosan napi­renden van, a reflektorfénybe azonban akkor került, mikor má­jusban elfogadták az „50-50 kez­deményezést”. Ez azt szeretné el­érni, hogy a nők és férfiak egyenlő arányban jelenjenek meg az euró­pai intézmények vezető posztjain. A kezdeményezés képviselői enyhe előrelépésként könyvelték el a jú­niusi EP választások eredményeit, ahol a női képviselők száma 35 szá­zalékra nőtt. A várakozások azon­ban még nagyobbak az Európai Bi­zottság új összetétele kapcsán, hi­szen ennek tagjait nem választják, hanem a tagállamok jelölik. Eddig csak Bulgária jelentette be női je­löltjét (Rumiana Jeleva), ezen kí­vül Luxemburg, Svédország, Ausztria és Ciprus számolt be ha­sonló szándékról. Margót Wall- störm, az EB alelnöke a nemi kvó­ták bevezetését szorgalmazza, an­nak érdekében, hogy a nemek közti teljes egyenlőség minél hamarabb elérhető legyen a társadalom összes területén. Elmondása sze­rűit a női kvóta még minden or­szágban működött, ahol bevezet­ték. Példaként kiemelte a maga­sabb női részvételt a norvég ipar­ban. Wallstörm szerint kvóták nél­kül talán még évtizedekig várha­tunk a nemek közti egyenlőségre. Érdekes statisztika: az EB-nek még sosem volt női elnöke, továbbá 1979 óta - a közvetlen választások bevezetésétől - a 13 Európai Par­lamenti elnökből csak kettő volt nő: Simone Veil (1979-1982) ésNicole Fontaine (1999-2002). (m, ú) Ki lesz az unió első elnöke? A volt brit kormányfő személye megosztja az európai közvéleményt, kapott hideget és meleget is Lassan megoldódik Kissinger dilemmája Brüsszel. Úgy tűnik, hogy Nicolas Sarkozy kivonult Tony Blair mögül. Pedig a francia elnök volt az, aki a legvehemensebben szor­galmazta, hogy majdan a volt brit kormányfő legyen az unió elnöke. ÖSSZEFOGLALÓ Európai politikusok szívesen idézik az amerikai politika nagy öregje, Henry Kissinger híressé vált kérdését: „Kit tárcsázzak, ha Európával akarok beszélni?” Jósé Manuel Barroso, az EB el­nöke nemrégiben azt mondta, na­gyon reméli, hogy az uniós tagál­lamok politikailag erős személyt fognak megválasztani az Európai Tanács élére, ha életbe lép a Lissza­boni Szerződés (LSZ). Márpedig nagyon valószínű, hogy ez belátha­tó időn belül megtörténik, különö­sen amióta Václav Klaus cseh elnök is elismerte: túlságosan előreha­ladt az uniós szerződés ügye ahhoz, hogy meg lehessen állítani, vagy vissza lehessen fordítani elfogadá­sának folyamatát. Egy hét múlva, az uniós csúcstalálkozó után talán már ez ügyben is világosabban fo­gunk látni, esetleg konkrét időpon­tok is kirajzolódhatnak. Harc a kulisszák mögött A Lisszaboni Szerződés két új fontos tisztség létrehozását rögzíti, az egyik a külügyminiszteri, a má­sik az Európai Tanács elnöki poszt­ja. A tagállami kormányokat képvi­selő tanácsban jelenleg félévente váltják egymást a soros elnöklő or­szágok, és a mindenkori elnöklő or­szág miniszterelnöke - egyes ese­tekben államfője - jár el az Európai Tanács nevében legmagasabb szin­ten. Az LSZ nem szünteti meg ezt a féléves rotációt - és a miniszteri szintű üléseken egyértelműen meg is marad a soros elnöklő ország ille­tékes miniszterének összehangoló, vezető szerepe -, de csúcsszinten az Európai Tanács elnöke e rotációtól független, két és fél évre megvá­lasztott személy lesz. Egyelőre csak találgatni lehet, ki lesz az EU első elnöke, hiszen több név is szerepel a köztudat­ban, s az egyes országok-ország- csoportok ádáz politikai csatáro­zásokat folytatnak a kulisszák mögött. A legtöbb vitát Tony Blair sze­mélye váltotta ki. Sarkozy pálfor- dulása némi meglepetést okozott, hiszen nemrég még a volt brit kormányfőt „ideális” jelöltnek tar­totta. Ma egy hete viszont azt mondta, mégsem a szigetország­ból való elnökre lenne szükség, A medve bőrére! hiszen Nagy-Britannia még az eu­róövezetnek sem tagja, és a belső határellenőrzés nélküli schengeni térséghez sem kívánt csatlakozni. Blair ellenzői azt állítják róla, hogy nem alkalmas erre a feladat­ra. Ebben aligha van igazuk, in­kább azért a politikáért akarják büntetni, amelyet kormányfőként folytatott. Akik viszont szimpati­zálnak vele, úgy vélik, hogy kevés hozzá hasonló kaliberű politikus van, aki betölthetné az állást. Blair „főbűnei” közé sorolják: 1. Belerángatta az Egyesült Király­ságot az iraki háborúba. Határo­zottan támogatta George Bush po­litikáját, és azóta sem tagadta meg sem ezt a politikát, sem Busht. 3. Korábban folyamatosan távol tartotta magát Európától, ezt bizonyítja az is, hogy mentesí­tette Nagy-Britanniát az alapjogi charta alkalmazása alól. Nyomják a saját embereiket A Benelux-államok (Belgium, Hollandia és Luxemburg) a na­pokban közös beadványt intéztek a többi tagországához, s ebben közvetve állást foglalnak az ellen, hogy Blair legyen az unió első el­nöke. Önzés is van ebben: a há­rom közül kettőnek, Hollandiá­nak és Luxemburgnak Jan Peter Balkenende, illetve Jean-Claude Juncker személyében saját jelölt­Egyelore Mary Robinson vezeti a női jelöltlistát Brüsszel. Írország korábbi elnö­ke is esélyes lehet a Lisszaboni Szerződés által létrehozandó uniós szuperállások valamelyi­kére. Mary Robinson szekerét leginkább a nemek közti egyen­lőségért kampányoló szerveze­tek lendülete hajtja. E kampány célja, hogy a két új posztból legalább az egyiket nő töltse be. Jósé Manuel Barroso EB- elnök és Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke is egyetért ab­ban, hogy vagy a külügyminiszte­ri, vagy az elnöki tisztséget nőnek kellene betöltenie. Az eddig fel­merült nevek között Mary Robin­son volt ír elnöké szerepel az első helyen, őt Anna Diamamtopoulou jelenlegi görög oktatási miniszter követi. Robinsont sokan szívesen látnák a csúcson, az elnöki poszton is, és másokkal ellentétben nagyon jó sajtója is van. Az új tagországok közül a lengyelek erőteljesen tá­mogatják őt, bár a Dziennik példá­ul arról számolt be, hogy Varsó egy puhább, ha úgy tetszik gyengébb szerepet szánna az elnöknek, szemben azzal az általános elkép­zeléssel, hogy az EU leendő elnöke a világ előtt az unió „arcaként” je­lenne meg. Lengyelország ugyanis egy főtit­kár jellegű figurát képzel el az el­nöki posztra, aki vezeti a csúcsta­lálkozókat és felügyeli a Európai Tanács munkáját, viszont nem hoz stratégiai döntéseket. Az Európai Bizottságból származó hírek sze­rint Spanyolország és néhány más tagország is hasonlóan vélekedik, és hajlandó a lengyel elképzelést támogatni, (euractiv.hu) AAary Robinson (SITA/AP) (TASR/ AP-felvétel) je van ugyanerre a posztra, a bel­gák pedig nem felejtik el Blair- nek, hogy öt évvel ezelőtt meg­akadályozta akkori kormányfő­jük, Guy Verhofstadt EB-elnöki megbízatását. Másrészt az ős-EU-tag három állam federalista szemléletével nehezen egyeztethetők össze a lazább uniós szerkezetet elképze­lő Blair víziói. Egy bizalmas ira­tuk szerint Tony Blair nem eléggé elkötelezett az európai projekt mellett. Rasmussen a rossz példa Jean Asselbom luxemburgi kül­ügyminiszter a Süddeutsche Zei­tungnak adott interjújában kijelen­tette: Blair „nem rendelkezik megfe­lelő képességekkel sem az EU-s ügyek, sem a nagy világpolitikai té­mák terén; többször volt megosztó, mint egységteremtő”. Blair Angela Merkel német kancellárnak sem tet­szik, médiahírek szerint jelenleg in­kább a holland Balkenendét tudná elképzelni uniós elnöknek. Blair kritikusai szívesen példá­lóznak Anders Fogh Rasmussen nemrég kinevezett új NATO-főtit- kárral is. Egy magas rangú diploma­ta az EurActivnak adott nyilatkoza­tában „hatalmas fejetlenségnek” nevezte a katonai szövetség Ras­mussen általi vezetését, majd hozzá­tette: az EU tagállamainak csapatjá­tékosokat kell keresniük az EU ál­landó elnöki, illetve külügyminisz­teri posztjára. A diplomata szerint Rasmussen, aki korábban Dánia mi­niszterelnöke volt, többször elmu­lasztotta, hogy fontos kérdésekben a tagállamokkal konzultáljon, ami több jól bevett szokással ellenkezik, és több NATO-tag számára elfogad­hatatlan. Erre példa Rasmussen egy nemrégiben tett, mérföldkőnek számító beszéde, melyben nyilván­valóan elismerte Oroszország befo­lyásikörzeteit. Magában az Egyesült Király­ságban a Stop Blair! petíció újra­indítása után néhány nap alatt több száz aláírás gyűlt össze, s ez­zel együtt már kb. 37 ezer ember csatlakozott az akcióhoz. A Stop Blair! kampány szószólói szerint Blairnek az iraki háborúban betöl­tött szerepe erősen rontaná a vi­lágnak az EU-ról alkotott képét, ha őt lenne az elnök. Dániel Cohn-Bendit, a Zöldek EP-frakciójának társelnöke egyet­ért velük. „Szó sem lehet róla, hogy Blair kapja ezt a pozíciót. Amikor miniszterelnök volt, semmit sem tett az európai érde­kek védelmében, közel-keleti nagykövetként pedig még annyit sem” - jelentette ki. Lehet rá fogadni Új akadály is támadt Blair előtt: a sajtó nemrégiben megszellőztet­te, több tízezer angol fontot foga­dott el egy acélipari milliárdostól azért, hogy támogassa Ukrajna EU-csatlakozása melletti kam­pányát. Számos európai ország támogatja az Ukrajnával való szo­rosabb gazdasági kapcsolatokat, azonban egyszer sem álltak ki nyíl­tan Kijev uniós tagsága mellett. Például Németország amiatt ag­gódik, hogy az Ukrajnával kialakí­tandó szorosabb kapcsolatok ve­szélyeztethetik az Oroszországgal zajló párbeszédet. A jelenlegi brit munkáspárti kormány júliusban még azt közölte, ha Blair igényt tartana erre a posztra, akkor a Downing Street támogatná őt eb­ben. Csakhogy tavasszal választá­sok lesznek Nagy-britanniában, s minden bizonnyal az ellenzéki to- ryk kerülnek hatalomra. Mindezek ellenére a szerencsejá­tékkal foglalkozó ír vállalat, a Paddy Power, mely gyakran bocsátkozik politikai találgatásokba, jó esélyt lát arra, hogy Blair kapja meg ezt az ál­lást. (euractiv.hu,-nák) A MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAK GAZDASÁGI MUTATÓI Magánnyugdíjpénztár Konzervatív alap Kiegyensúlyozott alap ' ..............__......._........... Progresszív alap A hozamráta aktuális értéke (euró) Anetté vagyon (euró) A kezelési költség* (%) A hozamráta aktuális értéke (euró) Anetté vagyon (euró) A kezelési költség* (%) A hozamráta aktuális értéke (euró) A nettó vagyon (euró) A kezelési költség* (%) AEGON Magánnyugdíjpénztár 0,038806 12 444 323,94 0,025 0,035262 66 286 454,49 0,025 0,033732 199 781 207,10 0,025 Allianz - Szlovák Magánnyugdíjpénztár 0,038379 40 973 217,77 0,025 0,035807 259 938 070,87 0,025 Ö,035170 550 349 727,72 0,025 AXA Magánnyugdíjpénztár 0,038049 24 242 016,41 0,025 0,035312 182 390 234,51 0,025 0,034745 534 809 815,20 0,025 ČSOB Magánnyugdíjpénztár 0,038760 7 182 771,63 0,025 0,034656 43 399 358,93 0,025 0,034202 101 720 860,59 0,025 ING Magánnyugdíjpénztár 0,038476 10 562 936,64 0,025 0,034976 87 003 900,37 0,025 0,034295 202 858 218,73 0,025 VÚB Generali Magánnyugdíjpénztár 0,038095 22 870 387,09 0,025 0,035451 142 136 323,82 0,025 0,034852 229761 505,49 0,025 * az alap nettó havi vagyonából számítva Forrás: A Nyugdíjpénztárak Szövetsége - 2009. október 16-i adatok A hozamráta aktuális értéke: Ez az adat az alap menedzsmentjének munkáját értékeli. Az alap létrehozásakor a hozamráta értéke 1,0000 Sk, vagyis 0.033194 euró volt, a táblázatnak ebben az oszlopában lévő szám azt mutatja, hogyan változott időközben ennek a mutatónak az értéke márciustól, vagyis mikortól az első összegeket átutalta a Szociális Biztosító a nyugdíjalapnak. Ha ez a szám nőtt, vagyis nagyobb, mint egy - például 0.037713 -, ez azt jelenti, hogy az alap a rendelkezésére álló idő alatt a pénzeszközöket kamatoztatta, vagyis minden befizetett euró időközben már 0.037713 eurót ér. Ha a hozamráta 0,033194 alá csökken, akkor a befizetett összeg vesztett nominális értékéből. A nyugdíjalap vagyonának nettó értéke: Azt mutatja, hogy mekkora vagyont kezel a nyugdíjalap. Minél nagyobb az összeg, az alap annál nagyobb vagyont fektethet be, ami növelheti a hozamot. Ma még a nyugdíjalapok nettó vagyona a legnagyobb pénztárakban már több százmillió euró, a kisebbekben is több mint százmillió euró, de a folyamat előrehaladtával az alapok több milliárd eurós vagyont kezelnek majd.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom