Új Szó, 2009. október (62. évfolyam, 226-252. szám)
2009-10-23 / 245. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2009. OKTÓBER 23. www.ujszo.com RÖVIDEN Zentai húzhatja az időt Budapest/Perth. Kiadatási őrizetbe helyezték és a perthi Hakea börtönbe szállították tegnap Charles Zentait (Zentai Károly), akit a magyar hatóságok azzal vádolnak, hogy 1944-ben Budapesten megölt egy zsidó fiatalembert. Zentai ügyvédje elmondta, hogy addig nem nyújtanak be újabb fellebbezést, amíg az ausztrál belügyminiszter nem dönt a kiadatásról. Ha az ausztrál kormány elrendeli a 88 éves férfi kiadatását Magyarországnak, Zentai várhatóan újabb kérvényekkel próbálja majd késleltetni tényleges megjelenését a magyar igazságszolgáltatás előtt. (MTI) Karadzsics bojkottot hirdet Brüsszel. Radovan Karadzsics háborús bűncselekményekkel vádolt volt boszniai szerb elnök tegnap bejelentette, bojkottálni fogja perének kezdetét a hágai törvényszéken. Arra hivatkozott, hogy még nem készült fel a bírósági eljárásra. A vádlott korábban tízhónapos szünetet kért, hogy áttanulmányozhassa vaskos bírósági dossziéját, de a törvényszék elutasította kérését. Karadzsics, akire valószínűleg életfogytiglani büntetés vár, mindent elkövetett annak érdekében, hogy húzza a pert. (MTI) Plavsics kiszabadul Brüsszel. A hágai törvényszék a jövő kedden engedi szabadon a háborús bűntettek miatt börtönbüntetését Svédországban letöltő egykori boszniai szerb elnököt, Biljana Plavsicsot. A törvényszék Plavsics asszony szabadon engedését Stockholm indítványára hagyta jóvá. Az elítélt a skandináv országban mostanra töltötte le a rá kiszabott 11 évi szabadságvesztés kétharmadát, így a svéd törvények értelmében szabadlábra helyezhető. A most 79 éves Plavsicsot 2003-ban ítélték el a boszniai háborúban 1992 és 1995 között elkövetett etnikai tisztogatás miatt. (MTI) Az USA nukleáris védemyőt kínál Szöul. A dél-koreai látogatáson tartózkodó amerikai védelmi miniszter ígéretet tett tegnap arra, hogy az USA nukleáris védemyőt von ázsiai szövetségesei fölé az észak-koreai katonai fenyegetéssel szemben. Robert Gates kifejtette, a hagyományos katonai fenyegetés mellett Észak-Ko- rea ballisztikus rakétáival és kibontakozó atomprogramjával destabilizáló hatást fejt Id a térségben, de tágabban is. Egy nappal korábban leszögezte: Észak-Korea továbbra is halálos fenyegetést jelent a keletázsiai térségre; a sztálinista állam sok vonatkozásban veszélyesebb, mintkorábban. (MTI) Az unió Nobel-békedíjának is tekinthető elismerést az orosz Memorial kapta, munkáját a hatalom megpróbálja ellehetetleníteni A Szaharov-díj a megfelelő helyre került Ljudmila Alekszejeva, Oleg Orlov és Szergej Kovaljov (EP-S-fotómontázs) Strasbourg. AMemorial oroszországi jogvédő szervezet kapta idén a Szaharov- díjat, amelyet a demokrácia és az emberi jogok élharcosainak, a gondolatszabadság kiemelkedő szószólóinak ítél oda évente az Európai Parlament. ÖSSZEFOGLALÓ AMemorial az indoklás szerint folyamatosan küzd a szovjet utódállamokban tapasztalhatójogsértések ellen. Az 50 ezer euróval is járó díjat az EP decemberi plenáris ülésén adják át. Jerzy Buzek, az EP elnöke Strasbourgban külön megemlítette három aktivista, Ljudmila Alekszejeva, Oleg Orlov és Szergej Kovaljov nevét, és a díj indoklásában az is szerepel, hogy jelképesen az emberijo- gok minden oroszországi védelme- zőjénekszánták. A Memorial első vezetője maga Andrej Szaharov volt. Munkáját a megalapítása óta folyamatos veszélyfenyegeti. Ez évjúliusában arra kényszerítették, hogy függessze fel tevékenységét Csecsenföldön, miután Natalja Estemirova emberi jogi aktivistát elrabolták, majd holttestét Ingusföldön találták meg. Oleg Orlovot, a Memorial jelenlegi elnökét október 6-án egy moszkvai bíróság pénzbüntetésre és nyilvános állításainak visszavonására ítélte a csecsen elnök, Ramzan Kadi- rov által ellene indított perben. Orlov azzal vádolta Kadirovot, hogy ő áll Estemirova meggyilkolása mögött. Magát Orlovot és három újságírót 2007. november 23-án elrabolták Ingusföldön, ahol megverték és kivégzéssel fenyegették őket. Szergej Kovaljov 1969-ben a Szovjetunióban megalapította az első szovjet emberi jogi szövetséget, az Emberi Jogok Védelmezésének Kezdeményező Csoportját. Alapító tagja a Memóriáinak is. Nyíltan bírálta Borisz Jelcin és Vlagyimir Pu- tyin kormányainak tekintélyelvű tendenciáit. 2002-ben nyilvános bizottságot szervezett a moszkvai lakónegyedek ellen 1999-ben elkövetett bombamerényietek kivizsgálására. A testület munkáját tagjainak zaklatásával, valamint az ellenük elkövetett merényletekkel megbénították. A média szerint a lakótelepi merényleteket az orosz titkos- szolgálat hajtotta végre, hogy Pu- tyinnak legyen ürügye a csecsen háború megindítására. Ljudmila Alekszejeva Szaharov- val és másokkal együtt megalapította a Moszkvai Helsinki Csoportot annak felügyeletére, hogy Moszkva betartja-e az 1976-os Helsinki Záróokmányt. Az 1960-as évek óta Alekszejeva kampányokat folytatott a letartóztatott másként gondolkodókat megillető tisztességes bírósági tárgyalások és a médiában való objektív bemutatásuk érdekében. Kizárták a kommunista pártból, megfosztották szerkesztői állásától. Garri Kaszparowal és Georgij Szatarowal együtt társelnöke volt a Pánorosz Polgári Kongresszusnak. Azzal vádolta a kormányt, hogy nacionalista politikáival bátorítja a szélsőségeseket. Elítélte a grúzok tömeges deportálását 2006-ban, az utcai piacokon dolgozó külföldiek elleni rendőrségi razziákat, valamint az ingus- földi orosz fellépést. (MTI,EP-S-ú) Huszonegy éve alapították A díj névadója az 1975-ben Nobel-békedíjjal kitüntetett Andrej Szaharov (1921-1989), a szovjet hidrogénbomba atyja, későbbi neves ellenzéki demokrata és embeijogvédő. Az EP-díjat 1988-ban alapították, és azokat a személyiségeket vagy csoportokat tüntetik ki, akik az intolerancia, a fanatizmus és elnyomás ellen harcolnak. A díjazottat az EP képviselői választják ki, a jelöléshez mindegyiküket legalább egy teljes képviselőcsoportnak vagy 40 európai honatyának kell támogatnia. Az idei jelöltek között a háromra szűkített listán a Memorial mellett szerepelt még Izeiden Abuelas palesztin orvos, aki „fáradhatatlanul munkálkodik az izraeliek és a palesztinok közötti megbékélésen”, valamint Dawit Isaak eritreai származású svéd újságíró, író és drámaíró, aki2001 óta politikai rab. (ep-s) Teherán mindent tagad, mondván: elismerni sem hajlandó a zsidó államot Titkos izraeli-iráni atomtárgyalások A bolíviai vizsgálatok túl sok kételyt ébresztenek Az EU is tud a Rózsa-ügyről MT1-ÖSSZEFOGLALÓ ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem/Teherán. Az izraeli atomenergia-ügyi bizottság egyik képviselője szeptemberben többször találkozott egy magas rangú iráni tisztségviselővel a közel-keleti nukleáris ügyekkel kapcsolatban - közölte tegnap a bizottság egyik tisztségviselője. Teheránban cáfolták ezt, a külügyi szóvivő szerint „ez a hazugság annak a propagandának a része, amelynek célja befolyásolni az iráni diplomácia sikerét a(z atomprogramjáról szóló) genfi és bécsi tárgyalásokon”. ,A találkozók zárt ajtók mögött zajlottak, és témájukat nem lett volna szabad nyilvánosságra hozni, az ausztrál szervező viszont úgy ítélte meg,hogy felkeli őket fedni. Denem közölhetünk róluk részleteket” - nyilatkozta Jáél Doron. Ilyen tárgyalásokra a két ország között nem volt példa az 1979-es iráni iszlám forradalom óta. A két ország esküdt ellenségnek tekinti egymást, Irán ráadásul nem ismeri el Izrael államot. A Háárec izraeli lap szerint a tárgyalások izraeli résztvevője Méi- rav Zafari-Odiz, a szóban forgó bizottság egyik igazgatója volt, aki a nukleáris fegyverkezés figyeléséért felelős, az iráni pedigAli AsgarSzol- taníje, Irán nagykövete a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnél (NAÜ). A tárgyalások témája a Közel-Kelet távlati atomfegyvermentessé tétele volt, ideje szeptember 29-e és 30-a, a helyszíne pedig egy kairói nagyszálló. A megbeszélések az atomfegyverek leszereléséért és elteijedése ellen létrehozott nemzetközi bizottság (ICNND) égisze alatt zajlottak, s részt vettek rajta a NAÜ más tagországainak képviselői is. A Háárec szerint Jordánia, Egyiptom, Tunézia, Marokkó, Szaúd- Arábia, az USA és az EU képviselőiről van szó. Az ICNND-t az ausztrál és a japán kormány kezdeményezé- sérehoztáklétre. A Háárecnek elmondták, Szolta- níje megkérdezte Zafari-Odizt, hogy Izrael rendelkezik-e atomfegyverrel, mire ő csak mosolygott. Azt hangsúlyozta: ahhoz, hogy Izrael úgy érezhesse, szabadon beiemehet ilyen tárgyalásokba, előbb békemegállapodásokat kell kötni. (MTI, ú) Budapest/La Paz. A Rózsa Flores Eduardo vezette csoport ügyének tisztázást sürgette La Pazban az EU képviselője. Felszólította a bolíviai igazságszolgáltatást, vegye figyelembe a Magyarországon és Írországban készült vizsgálatokat Magyarosi Árpád, illetve Michael Dwyer halálávalkapcsolatban. A terrorizmussal gyanúsított csoportot április 16-án kommandósakcióval számolták fel. A Santa Cruz-i Las Americas szállodában agyonlőtték a vezetőjüknek tartott, bolíviai—magyar—horvát állampolgár Rózsa Flores Eduardót, az erdélyi Szo- vátáról származó Magyarosi Árpádot és az ír Michael Martin Dwyert. A magyar és román állampolgárságú Tóásó Elődöt és abolíviai-horvátál- lampolgár Mario Tadicot őrizetbe vették. Nigel Baker La Paz-i brit nagykövet, aki egyben az EU képviselője Bolíviában, a kormánypalotában kérte a vizsgálatok felgyorsítását. Hangsúlyozta, figyelembe kell venni azokat a magyar és ír dokumentumokat, amelyek kétségbe vonják az áprilisi kommandósakció hivatalos verzióját, s azt állítják, hogy valóságos kivégzés történt. Baker hangsúlyozta, nem kíván beavatkozni a bolíviai igazságszolgáltatásba, de a közvéleménynek, az érintett kormányoknak és családoknak meg kell ismerniük az igazságot. A magyar vizsgálat szerint Magyarosit kivégezték, hét lövést kapott, amikor már feltar- tottakezétmegadásajeléül. Megvesztegetéssel vádolják a volt kormányfőt Vádemelés Nastase ellen MTl-HÍR Bukarest. Vádat emelt Adrian Nastase volt román miniszterelnök (2000-2004) ellen az ügyészség, korrupcióval vádolva a politikust. Nastase 2000-ben, miniszterelnökké történt megválasztása után olyan személyt nevezett ki a pénzmosás elleni hivatal élére, akinek a lekötelezettje volt. Az illető korábban megakadályozta annak az ügynek a kivizsgálását, amelyben Nastase felesége érintett volt. Dana Nastase egy bankszámlára 400 ezer dollárt helyezett el, jövedelme azonban nem igazolta ilyen nagy összeg birtoklását. Az ügyészek most megvesztegetéssel vádolják Nastasét. Bíróság elé kell állnia Ristea Pri- boinak, a volt kormányfő tanácsadójának is, akit bűnrészességgel vádolnak. Hasonló sorsra jutott Ni- colae Melinescu, a pénzmosás elleni hivatal volt vezetője, akit hivatalos iratok megsemmisítésével, bizalmas információk kiszivárogtatásával és kenőpénz elfogadásával vádolnak. Melinescu még a 2000-es választások előtt kereste meg Nastasét, és felajánlotta neki, hogy eltünteti a felesége elleni vizsgálatról szóló aktát. Az ügyészek szerint Nastase ezzel egyetértett. Egyúttal visszahívta a hivatalnak azt a tagját, aki a Dana Nastase ügyében folytatott vizsgálatokat irányította. Az ügyészek a Nastase-akta szereplői ellen már 2007-ben is vádat emeltek, de újra kellett kezdeniük a bűnvádi eljárást, mivel az alkotmánybíróság megállapította: nemcsak a hivatalban lévő miniszterek, hanem a képviselői vagy szenátort mandátummal rendelkező volt kormánytagok esetében is engedélyt kell kérniük a parlamenttől a bűnvádi eljárás megindításához. POLITIKAI BOTRÁNY Csúszik a bor a vodkára? (Reuters-felvétel) Putyinnal mutyiznak Moszkva. Az olasz ellenzék rosszallásának ellenére munkaértekezlettel egybekötött magánlátogatásra Oroszországba érkezett Silvio Berlusconi olasz kormányfő szerdán este. A kiruccanás személyes vetülete: meg akarják ünnepelni Putyin születésnapját: október 7-én volt 5 7 éves. A La Repubb- Iica azt írta, hogy Berlusconi minőségi borokkal lepi meg barátját, akit korábban már vendégül látott szardíniái magánrezidenciáján. Az orosz kormányszóvivő cáfolta azokat a lapértesüléseket, amelyek szerint Jacques Chirac volt francia államfő és Gerhard Schrödervolt német kancellár, az Északi Áramlat megépítésével megbízott konzorcium felügyelőbizottságának elnöke - Berlusconihoz hasonlóan Putyin régi jó barátja - is jelen lesz az energetikai kérdésekről szóló megbeszéléseken. Egyébként Rómában be sem jelentették hivatalosan a szentpétervári látogatást, amely állítólag ma fejeződik be. Az olasz ellenzék dühösen fogadta a titkos látogatás hírét. Massimo D'Alema volt kormányfő és külügyminiszter ironikusan megjegyezte: Berlusconi különleges kapcsolatokat ápol Putyinnal is, meg Moammer el-Kadhafi líbiai vezetővel is. „Nincs ellenvetésem, de egy olyan államnak, mint Olaszország más országokkal is különleges kapcsolatokban kellene állnia”-tettehozzá. (MTI)
