Új Szó, 2009. október (62. évfolyam, 226-252. szám)
2009-10-22 / 244. szám, csütörtök
8 Külföld ÚJ SZÓ 2009. OKTÓBER 22. www.ujszo.com RÖVIDEN Sürgették a ratifikálást Strasbourg. Az unió reformjait kiteljesítő Lisszaboni Szerződés mielőbbi, feltételek nélküli cseh ratifikálását sürgette az Európai Parlament tegnapi vitájában felszólaló képviselők többsége. Manuel Durao Bar- roso EB-elnök és Cecilia Malm- ström uniós ügyekkel foglalkozó svéd miniszter a jövő heti állam- és kormányfői találkozó kapcsán értésre adta: az uniós kormány és a tagországokat képviselő tanács a ratifikálási folyamat sikeres befejezését feltételezve készül a következő időszakra, de a reformszerző- dés életbe lépéséhez kapcsoló- dódöntésekcsaka folyamat lezárta után hozhatók meg. Több magyar képviselő óva intette az uniós vezetőket attól, hogy olyan engedményeket tegyenek Václav Klaus cseh elnöknek, amelyek révén az uniós szerződés elfogadná a Beneš- dekrétumokat. (MTI) EP-vitatéma volt Berlusconi Strasbourg. Parázs szócsaták után, izzó légkörű szavazási procedúra végén nem született semmilyen állásfoglalás az Európai Parlamentben a sajtó- szabadságról. Ennek úgymond aggasztó olaszországi helyzete miattkezdeményeztékavitáta szocialista, a liberális és a zöldpárti honatyák. Egyébként kilenc különböző állásfoglalástervezetről is szavaztak, de egyik sem kapott többséget. Már a kérdés napirendre tűzésének ügyében is hevesen összecsaptak a jobb- és a baloldali európai pártcsaládok. A jobbközép néppártiak azzal érveltek, hogy a kérdés nem tartozik az európai törvényhozás elé, saját belső vitáikat intézzék el az olaszok egymás közt. Olaszországban nemrégiben 150 ezren tüntettek a sajtószabadság mellett, mert szerintük Silvio Berlusconi miniszterelnök meg akatja félemlíteni a sajtót. (MTI) Gates Phenjant bírálta Szöul/Tokió. Észak-Korea továbbra is halálos fenyegetést jelent a kelet-ázsiai térségre, a sztálinista állam sok vonatkozásban veszélyesebb, mint korábban -jelentette ki az amerikai védelmi miniszter tegnap a dél-koreai fővárosban. Gates japáni tárgyalásai után utazott Dél-Koreába, ahol kijelentette: az USA szilárdan eltökélt amellett, hogy elrettentő katonai erőt állítson szembe a phenjani fenyegetésekkel. Előzőleg Japánban sürgette a tokiói kormányt, hogy mihamarabb fogadja el azt a megállapodást, amelyet a szigetországban működő amerikai támaszpont és 8 ezer tengerészgyalogos áthelyezéséről kötöttek a felek. Phenjan 2006-ban, majd idén májusban is kísérleti atomrobbantást hajtott végre. Megfigyelők szerint féltucatnyi atombombához elegendő plutóniummal rendelkezik. (MTI) A diákok elleni terrortámadások még a merényletekhez „hozzáedződött" pakisztániakat is megdöbbentették Bezártak minden iskolát ÖSSZEFOGLALÓ Iszlámábád. Ideiglenesen bezártak minden pakisztáni iskolát és kollégiumot egy iszlámábádi egyetemen kedden elkövetett kettős öngyilkos merénylet miatt. E kényszerszünet alatt meg akarják erősíteni az oktatási intézmények biztonságát. Az iszlámábádi Nemzetközi Iszlám Egyetemen elkövetett kettős pokolgépes támadásban nyolc ember meghalt, köztük két nő és a két támadó. Az áldozatok diákok voltak. Az egyetemen 18 ezren tanulnak, közülük kétezren külföldiek, sokan kínaiak. Az egyetem elleni támadások még a pakisztániakat is megdöbbentették, pedig ők már hozzászoktak, hogy mindennapossá váltak a merényletek az országban. Tegnap jelentették be azt is, hogy az ENSZ Élelmezési Világ- programja (WFP) Pakisztán északnyugati részében szintén bezárja irodáit a biztonsági helyzet romlása miatt. Ezek az élelmiszerosztó központok a földönfutóvá vált embereket segítették a térségben. Például a múlt hónapban több mint kétmillió olyan ember élelmezését biztosították, aki a hadsereg és az iszlamisták közötti Szvat-völgyi és törzsi területi harcok miatt menekült el otthonából. A hadsereg Dél-Vazirisztán törzsi területen folytatta a tálibok elleni offenzívát, állítólag elfoglaltak egy olyan várost, amely eddig a lázadók kezén volt. (MTI, ú) Még a szünetnek sem tudnak örülni (TASR/AP-felvétel) Leváltották a választási irodák vezetőinek nagyobb felét a visszaélések miatt Újabb csalásoktól tartanak Vita a nemzetközi protektorátus megszüntetéséről Boszniában tart a válság ÖSSZEFOGLALÓ Kabul/Stockholm/NewYork. Valószínű, hogy az EU is, meg az ENSZ is kevesebb megfigyelőt tud küldeni az afgán elnökválasztás 2. fordulójára. Abdullah Abdullah nem köt politikai alkut a választás előtt Hamid Karzai elnökkel. ÖSSZEFOGLALÓ Afganisztánban leváltották a kerületi választási irodák vezetőinek több mint felét, hogy megelőzzék a visszaéléseket az elnökválasztás 2. fordulójában - közölte tegnap Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára. Az augusztus 20-i első fordulóra a csalások nyomták rá bélyegüket. Ezért a 380 afganisztáni választókerületből több mint 200-nak az élére új vezetőt állítanak. Azokat váltják le, akikről kiderült, hogy részt vettek a csalásokban, vagy nem követték az előírt irányelveket. A visszaéléseket kivizsgáló választási panaszbizottság 210 választókerületben bukkant hamis szavazólapokra, ezeket érvénytelenítette. A keddi hivatalos bejelentés szerint így Hamid Karzai hivatalban lévő elnök 49,67 százalékot szerzett, fő ellenfele, Abdullah Abdullah pedig 30,59 százalékot. Ez azt jelenti, hogy ők ketten mérhetik össze erejüket november 7-én. A kitűzött időpont közelsége és a biztonsági helyzet miatt kevés választási megfigyelőt küld az Európai Unió Afganisztánba - derült ki a soros EU-elnök Svédország külügyminiszterének tegnapi rádió- nyilatkozatából. Carl Bildt kifejtette, november 7-ig nem tudnak sok választási megfigyelőt mozgósítani, emellett rendkívül súlyos a biztonsági helyzet Afganisztán déli és keleti részén, ezért az EU-tagálla- mok valószínűleg kevesebb megfigyelőt küldenek, műit amennyien az augusztus végi első fordulóban képviselték a 27-eket. Bildt a tömeges csalásokra utalva azt mondta, a második fordulóra jobban meg kellene szervezni a választási folyamatot, mert „az afgán állam alapjaiba vetett bizalom nélkül nem lehet megnyerni a tálib lázadók elleni harcot”. Abdullah Abdullah volt külügyminiszter kizárta, hogy politikai alkut kössön ellenfelével, Karzai elnökkel. Lehet, hogy vannak más elképzelések is, de pillanatnyilag a 2. forduló az egyetlen lehetséges forgatókönyv-jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján. Szerinte Afganisztán számára nem egy koalíciós kormány létrehozása jelenti a megoldást. Elmondta, ő csak azt szeretné, hogy a szavazás a kitűzött napon megtörténjen a biztonság és az átláthatóság tekintetében egyaránt megfelelő körülmények között. Egyébként meg kell jegyezni, az ő javára is követtek el az első fordulóban csalásokat, igaz nála jóval kevesebb hamis voksot mutattak ki, mint Karzainál. Abdullah kedd este telefonon felhívta Karcait, és megköszönte neki, hogy beleegyezett a második forduló megrendezésébe. Ez volt az első hivatalos kapcsolatfelvétel a két rivális között az augusztus 20-i első forduló óta. (MTI, ú) Szarajevó. Megállapodás nélkül ért véget tegnap a boszniai alkotmány megreformálásáról a hónap elején megkezdett többoldalú tárgyalások újabb fordulója. A résztvevők- az EU és az USA illetékesei, valamint a három boszniai államalkotó nép, a muzulmánok, a horvátok és a szerbek vezetői - megállapodtak abban, hogy a jövő héten szakértői szinten folytatják az egyeztetést. Ezt Carl Bildt, a soros EU-elnök Svédország külügyminisztere és James Steinberg amerikai külügyminiszterhelyettes jelentette be a kétnapos találkozó után. Kilátásba helyezték egyúttal, hogy novemberben magasabb szinten folytatódhatnak a tárgyalások. Különféle okokból a boszniai muzulmánok, a horvátok ésaszerbekis elutasítják a Brüsszel és Washington által szorgalmazott alkotmányreformot. A tervezett változtatások lényege, hogy az államot alkotó két entitás, a Szerb Köztársaság és a Bosnyák-Horvát Föderáció önállóságának rovására megerősítsék a központi állami intézményeket. A daytoni egyezmény alapján ugyanis korlátozott hatáskörrel rendelkező, gyenge központi intézmények jöttek létre. A nemzetközi közösség éppen ezért évek óta szorgalmazza az alkotmányreformot. A javaslatok értelmében a három közösség egy-egy képviselőjéből álló jelenlegi kollektív államelnökség helyett a jövőben elnököt és két al- elnököt választanának az ország élére, a központi kormány a jelenleg megkövetelt konszenzus helyett egyszerű többséggel hozhatná meg döntéseit. Milorad Dodik, az önállóságát féltékenyen őrző boszniai Szerb Köztársaság kormányfője kijelentette, hogy a javaslatcsomag elfogadhatatlan és még tárgyalási alapul sem szolgálhat. A horvát vezetők is úgy nyilatkoztak, hogy a javaslatok nem kedveznek az ő közösségüknek, a bosnyák politikusok viszont kevesellték a csomagban foglaltakat. Október elején az EU és az USA „súlyos aggodalmának” adott hangot a boszniai politikai patthelyzet miatt. Mint figyelmeztettek, Bosznia ezzel azt kockáztatja, hogy lemarad az európai integráció folyamatában a régió többi országa mögött. (MTI, ú) Részt vesznek az új rakétavédelmi rendszerben Biden meggyőzte Varsót MTl-HÍR Kérdés, mennyire komolyak Teherán szándékai Lehetőség a megállapodásra ÖSSZEFOGLALÓ Varsó. Lengyelország kész részt venni az USA módosított rakétavédelmi rendszerében - közölte tegnap Donald Tusk kormányfő, miután megbeszélést folytatott Joe Bi- dennel. Az amerikai alelnök a tárgyalások előtt azt nyilatkozta a Rzeczpospolitának, hogy az USA „nem köt semmiféle megállapodást Oroszországgal a közép-európaiak rovására”. Sok lengyel úgy véli, a Csehországot is érintő Biden-körút arra szolgál, hogy csökkentse a károkat, amelyeket a Bush-kormány rakétatelepítési döntésének megváltoztatása okozott. Az USA egy hónapja mondott le a közép-európai rakétapajzsról, s most arra készül, hogy jövőre Patriot légvédelmi rendszert telepít Lengyelországba, 2015-ig pedig egy M-3 típusú rakétaelhárító rendszert. Erről a Pentagon azt állítja, a legmodernebb és a költségeket tekintve a leghatékonyabb eszköz Irán előrelátható fegy- verzeténeksemlegesitésére. Bécs/Teherán. Megállapodástervezetet teijesztettek tegnap az iráni urándúsításról tárgyaló négy ország küldöttsége elé Bécsben a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) égisze alatt. Ezt a NAÜ főigazgatója jelentette be. Mohamed el-Baradei reményét fejezte ki a két és fél napos tárgyalások végén, hogy péntekig jóváhagyják a dokumentumot a négy ország fővárosaiban. Hangsúlyozta: ez a megállapodás előkészíthetné Irán kapcsolatainak teljes normalizálását a nemzetközi közösséggel. A főigazgató elmondta: Franciaország is részese a megállapodásnak annak ellenére, hogy Irán kedden még ellenezte Párizs részvételét a bécsi tárgyalásokon. Baradei arra nem tért ki, hogy az iráni delegáció elfogadta volna a tervezet tartalmát. Ali Asgar Szoltaníje, Irán NAÜ- nagykövete azt mondta az újságíróknak, hogy a részletekről holnap tájékoztatnak. Csak annyit mondott, Teherán „hozzá fog jutni az orvosi célokat szolgáló atomreaktor működtetéséhez szükséges fűtőanyaghoz”. A hétfőn kezdődött bécsi tárgyalásokon Irán a külföldön történő urándúsítás lehetőségéről egyeztetett Oroszország, Franciaország és az USA delegációjával. Diplomáciai források szerint a négy ország elé teijesztett tervezet értelmében a perzsa állam Oroszországba szállítaná gyengén dúsított uránkészle- téneknagyrészét. Nyugati diplomaták korábbi kiszivárogtatása szerint Irán jelezte, 1500 kg tömegű, 5 százalékos dúsí- tottságú uránkészletének háromnegyed részét Oroszországban dú- síttatná 19,5 százalékosra. Ebből azután Franciaországban készítenének atomreaktorok működtetéséhez szükséges fűtőanyagrudakat. További dúsításra alkalmatlanná válna az így előállított urán, amelyet a NAÜ teljes körű ellenőrzése alatt álló teheráni kísérleti atomreaktorban használnának fel orvosi célokat szolgáló izotópok előállítására. (Atomfegyver előállításához legalább 90 százalékos dúsítottságú urán kell.) Teheránban eközben Mohammad Kvanadi, az iráni atomenergiaügyi szervezet helyettes vezetője jó híreket ígért. (MTI,ú) Klímavédelem Koppenhágára készül az EU Brüsszel. Megállapodtak az uniós környezetvédelmi miniszterek annak az álláspontnak a főbb elemeiben, amelyet javaslatuk szerint az EU-nak képviselnie kellene a decemberi koppenhágai klímavédelmi konferencián. A tegnapi megállapodás nem tér ki a finanszírozási kérdésekre, amelyekben a tagállamok pénzügyminiszterei előző nap nem jutottak egyetértésre. A tervezet a jövő héten a tagországok állam- és kormányfőinek tanácsa elé kerül, és a csúcsértekezleten várhatóan végső döntést hoznak valamennyi kérdésben. Az uniós álláspont egyik újonnan jóváhagyott fontos eleme: az EU azt javasolja nemzetközi tárgyalópartnereinek, tűzzék ki célul, hogy2020-ra a légiközlekedés széndioxid-kibocsátása 10, atengeriköz- lekedésé 20 százalékkal csökkenjen 2005-höz képest. Ezt a két ágazatot jelenleg semmilyen megállapodás nem kötelezi a légszennyezés csökkentésére. Az EU álláspontja tartalmazza azt a hosszú távú céljavasla- totis,hogy2050-reafejlettországok csoportja 80-95 százalékkal csökkentse akibocsátást. (MTI) Tusk (balra) nem volt annyira jókedvű, mint a vendége (ČTK/AP-felvétel)
