Új Szó, 2009. október (62. évfolyam, 226-252. szám)
2009-10-21 / 243. szám, szerda
16 Karrier-hirdetés ÚJ SZÓ 2009. OKTÓBER 21. www.ujszo.com Hatékony kommunikáció, a beosztottak motiválása Jó vezetőnek születni kell? ÖSSZEFOGLALÓ A jó főnök agilis, kommunikatív, összetartja a csapatot, mindenkihez van egy-két dicsérő szava, érzi, miben a legjobbak az egyes beosztottjai. Ha a helyzet úgy kívánja, akkor viszont rendkívül szigorú, következetes, sőt kemény. De mi a helyzet, ha például egy olyan mérnök kerül a munkatársak élére, akinek nincs vezetői tapasztalata? Hogyan birkózhat meg a feladattal? Erre valóban születni kell vagy megtanulható? Lehet valaki nagyon jó szakember, de ha a vezetői készségei hiányoznak, akkor nem lesz belőle jó főnök. Az a legoptimálisabb, ha mindkét területen otthon van. Ám érdekes, hogy minél magasabb beosztásban dolgozik valaki, annál kevésbé lényeges, hogy részleteiben is értsen az adott iparághoz, inkább a menedzseri képességek kerülnek előtérbe. „Egyetlen ember nem érthet mindenhez, nem végezhet el mindent, ezért fontos a delegálási képesség, hogy ki tudja osztani a feladatokat” - mondta Lipcsei András fejvadász, a Pendl&Piswanger vezetője. Juhos Andrea, a DBM Magyar- ország tanácsadó cég ügyvezetője elmondta: egy vezetőnek tudnia kell, hogy kik azok az emberek, akik alkalmasak az egyes feladatok elvégzésére. A delegálás - azaz a részfeladatok kiosztása - során a szakértőből lett vezetőknek az a legnehezebb, hogy tudatosítsák magukban: már nem nekik kell mindent elvégezni. Egy kisvállalkozásnál még megteheti az első számú vezető, hogy minden ember munkáját ellenőrzi, ám egy több ezer főt foglalkoztató cégnél már nem. A feladata a jövőkép- és stratégiaalkotás, a hatékony kommunikáció, illetve a beosztottak motiválása, koordinálása. Minél magasabb beosztásban dolgozik valaki, annál inkább a kommunikációra helyeződik a hangsúly. Juhos Andrea szerint egy extrovertált (nyitott) személyiségű embernek sokkal köny- nyebb a dolga. Az üyen típusú vezetők sokkal nyíltabbak, könnyebben teremtenek kapcsolatokat, míg egy introvertált (zárkó- zottabb) embernek ezt meg kell tanulnia. Lipcsei viszont nem ezen az alapon tesz különbséget a vezetésre alkalmas, illetve kevésbé alkalmas emberek között. „Egy introvertált személyiségű főnök is lehet kommunikatív, de ő közben óvatosabban nyúl a beosztottakhoz, megfontolja, hogy kinek mit és hogyan mond el. A másik végletre sem mondanám egyértelműen, hogy tökéletes: az extrovertált személyiséggel együttjárhat például a szószátyárság, vagy épp az, hogy minden esetben önmagát akarja előtérbe helyezni. Egy biztos, a fejlett kommunikációs képesség nélkülözhetetlen eszköze a jó vezetőnek” - tette hozzá. A jó kommunikáció viszont nem feltétlenül azt jelenti, hogy a főnök rá tudja sózni a hűtőt az eszkimókra. Ä lényeg a beosztottak megfelelő irányba terelgetése, amelyhez nem minden esetben kellenek szónoklatok, sokszor elég a példamutatás. Vannak olyan emberek, akik ha belépnek valahová, akkor mindenki rájuk figyel - a kisugárzásuk, a fellépésük, a testtartásuk, a gesztusaik, illetve az öltözködési ízlésük is ezt támasztja alá. Ezek egy része velük született adottság, de sok részlete megtanulható. Például a kézfogás erőssége vagy a ruházkodási stílus elsajátítható, ám ha a gesztusok és a mimika, a testbeszéd nem áll összhangban a mondanivalóval, akkor elvész a hitelesség. Néha elég, ha a vezető hisz abban, amit csinál vagy mond, akkor az egész lénye ezt sugározza. Sokkal könnyebb a helyzete annak, aki már eleve vezéregyéniségként született, ám neki sem árt sokat tanulni. Lipcsei szerint ez ugyanúgy van, mint a sportban: a meglévő tehetség fejlesztésével érhető el a kiemelkedő teljesítmény. A vezetésre alkalmas emberek általában „maguktól kiválasztódnak, az ösztönös, vezetésben tehetséges fiatal már korán kitűnik a társai közül” - mondta a fejvadász. Szerinte senki nem lesz véletlenül főnök. Akinek ez a pálya nem vonzó, nem fogja keresni az alkalmat, hogy csúcsvezetővé váljon. (FN, ű) ALLASAJANLAT Tetőpléhek, tetőcserepek, csatornák, tetőmunkák, lapos tetők szigetelése, bádogosmun- kák. Részletre is. 33,19 euró (1000 Sk) havonta. Tel.: 0948/848 820. MR911540 Toborzás! Betanított férfi és női munkásokat keresünk magyar- országi munkahelyre (Mór), 3 műszakos munkarendbe. Az utazás saját autóbusszal biztosított. Jelentkezni személyesen 2009. október 22-én, 16 órakor Komáromban, a Zdravcent- rum épületében. Fontos! A toborzásra hozza magával személyi igazolványa másolatát, betegkártyája másolatát. MR911791 ♦ Obchodno-ekonomická firma hľadá ľudí na pozície: obchodný vedúci, manager, topleader. Požiadavky: komunikatívnosť, flexi- büita. Príjem na ek. úrovni. Kontakt: 0904/698 588. MR911670 ♦ Mindenféle asztalosmunkát vállalok. Tel.: 0905/395 982. MR911765 ♦ Újonnan nyíló somotjai motoros üzletünkbe keresünk technika beállítottságú, gyakorlattal rendelkező eladót decemberi kezdéssel. Tel.: 0905/192 733. MR911690 Esztergomi cég, fiatal férfi munkaerőt keres, azonnali munkakezdéssel. Fényképes önéletrajzát a következő címre várjuk: info@webmaxx.hu. Feladatok: a Kft. anyagraktárának kezelése. Elvárások: szlovák nyelvtudás, számítástechnikai ismeretek, terhelhetőség, megbízható önálló munkavégzés, jogosítvány. Jelentkezési határidő: 2009. október 28. MR911776 ♦ Ciklikus rendszerrel dolgozó hálózati munkára keresek üzleti kapcsolatot egyszeri befizetéssel. skype: miklos.abraham, e-mail: am@panelnet.sk MR911777 ♦ Építészmérnök munkát keres. Költségvetések, kalkulációk készítése vagy építésvezetői munkakörbe. Tel.: 0905/734415. MR911778 Az tekinthető tül kihívónak, ami a normálistól, a természetestől eltér: ilyen például az extrém öltözködés Az is baj, ha túl szexi a kolléganő? n A kifutón elmegy, a munkahelyen kevésbé. Az tekinthető túl szexinek, ami a normálistól eltér: ilyen a mindent megmutató miniszoknya, vagy a hölgyek kebléből sokat láttató dekoltázs. (ČTK-felvétel) A kihívó öltözködés hátrányosan befolyásolhatja a vezető pozíciót betöltő nők megítélését - úja egy felmérésre hivatkozva a Carrier Builder nevű amerikai álláskereső oldal. ÖSSZEFOGLALÓ A kútatók arra a következtetésre jutottak, hogy azok a női vezetők, akik látványosan hangsúlyozták előnyös testi adottságaikat provokatív öltözékükkel, nem tűntek hitelesnek, a megkérdezettek kétségbevonták rátermettségüket, szakmai tudásukat. A szexi öltözködés hátrányosan befolyásolhatja a nők, elsősorban a magasabb beosztásban dolgozók megítélését - derült ki egy tanulmányból, melyet az amerikai Lawrence Egyetem kutatói készítettek. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy azok a női vezetők, akik látványosan hangsúlyozták előnyös testi adottságaikat provokatív öltözékükkel, nem tűntek hitelesnek, a megkérdezettek kétségbevonták rátermettségüket, szakmai tudásukat. Ezzel szemben azok a nők, akik kihívóan öltöztek, ám alacsonyabb pozíciót töltöttek be - például ügyintézők vagy recepciósok voltak - a megkérdezettek szerint nem tűntek kevésbé hitelesnek, vagyis megítélésüket nem befolyásolta negatívan a szexi öltözék. Mi lehet ennek az oka? A felső- és középvezető hölgyektől az alkalmazottak és a szakmabeliek is azt várják, hogy rátermettségüket, hozzáértésüket közvetve öltözködésükkel, megjelenésükkel is erősítsék. Ennek egyik fokmérője a visszafogottság, az elegancia, a betöltött posztnak - és a vállalati előírásoknak - megfelelő viselet. „Habár a média azt sugallja, hogy a nők bátran alapozzanak szexuális kisugárzásukra és hangsúlyozzák testi adottságaikat - a jó ízlés határain belül a vezető pozíciót betöltő nők nem biztos, hogy jól teszik, ha kihívó megjelenésükkel próbálják kivívni dolgozóik elismerését” - összegezte a kutatás eredményeit Peter Glick professzor. Hogy ez a gyakorlatban valóban így működhet, arra a kutatók konkrét példát hoztak. Desiree Goodwin, a Harvard Egyetem könyvtárosa saját bőrén tapasztalta, hogy a vonzó megjelenés, szexi öltözékkel párosulva hogyan akadályozza az álláskeresésben. A kétdiplomás hölgy elmondása szerint 16 alkalommal esett el egy-egy állásajánlattól, mert leendő munkaadói túl vonzónak találták. Azokat az állásokat, amelyeket megpályázott két egyetemi diplomával a zsebében - végül olyanok kapták, akik kevesebb tapasztalattal bírtak és alacsonyabb végzettségűek voltak, mint Goodwin. Fölmerül a kérdés: mi minősül „túl szexinek”? Eric Matusewitch, egy, a munkavállalók egyenlő jogaiért küzdő New York-i szervezet igazgató-helyettese elmondta: a hivatalos megfogalmazás szerint az tekinthető túl szexinek, ami a normálistól, a természetestől eltér: üyen az extrém öltözködés - mint a lábból csaknem mindent megmutató miniszoknya, vagy a hölgyek kebléből sokat láttató dekoltázs -, és a feltűnő smink. A megfogalmazás valóban túl általános, nem véletlen, hogy sokan úgy vélik, az, hogy mi a „szexi” és a „túl szexi”, szubjektív. „A nemek között egyenlőségre e téren is törekedni kell. Ha elvárják egy férfitól, hogy konzervatívan, a beosztásának megfelelően öltözködjön, ugyanez elvárható egy nőtől is” - reagált Matusewitch a kritikára. Hogy később ne legyen félreértés, legegyszerűbb, ha mindenki utánanéz, müyen öltözéket ír elő a vállalati szabályzat. Addig is, íme néhány kirívó példa, mit érdemes a gardróbban tartani, amikor az irodai toalettünket állítjuk össze: Miniszoknya/rövidnadrág: Hölgyeknél a térdig érő vagy a térd fölött arasznyival végződő szoknya még szülte mindenhol elfogadott, uraknál a hosszú nadrág. Akad, ahol nyári melegben a rövidnadrág is megengedett (ezt a cég előírásai minden esetben leszögezik). Top/ujjatlan póló: Hölgyeknél a vállat, csípőt, hasat, és a keblek felső domborulatait szabadon hagyó póló a legtöbb helyen nem kívánatos ruhadarab. Elsősorban azokon a munkahelyeken tiltják, ahol a dolgozók nap mint ügyfelekkel foglalkoznak, hivatalos ügyekben járnak el. Nem esztétikus, ha a blúz vagy póló alól kikandikál a melltartópánt. Uraknál az ujjatlan póló kerül tiltólistára (munkahelytől és munkakörtől függően). Cipő/szandál: A hagyományos, praktikus lábbeliket részesítik előnyben a legtöbb cégnél, ami a célnak is megfelel, vagyis kényelmes, nem balesetveszélyes, és az U- lető munkaköréhez is passzol (egy pénzügyi igazgató ne húzzon sportcipőt, ez evidens). Nőknél a legtöbb helyen megengedett a zárt, magas sarkú cipő, ha sarokméret nem haladja meg a 4-5 cm-t. Akad, ahol a hölgyek nem viselhetnek szandált, papucsot, és még nyáron is kötelező a harisnya (például a bankokban, hivatalokban). Uraknál a legtöbb helyen zárt cipőt (de nem sportcipőt) várnak, a szandál, papucs nem megengedett. (Hvg, ú) Megszégyenítő hazugságok az önéletrajzban, avagy nem érdemes fiktív bizonyítványokkal kérkedni Hol a határ a hazugság és a kozmetikázás között? ÖSSZEFOGLALÓ Nem bízik magában? Úgy érzi, nem kapja meg az állást, mert önéletrajza egyszerű, ezért inkább felturbózná? A lebukásveszély sokakat visszatart. Néhány extrém „na- gyotmondásból” szemezgettünk. A teljesítménykényszer, a megfelelni vágyás, a munkaerő-piaci versenyhelyzet sokakat elkeseredett lépésre sarkallhat: még a hazugságtól sem riadnak vissza. Az álláskeresés azonban ingoványos terep, a valótlanságok a legtöbbször kiderülnek, a jelentkező pedig eláshatja magát, egyetlen nívós cég sem fogadja majd tárt karokkal. Szerencsés esetben gazdagabb lesz egy rossz tapasztalattal. De hol a határ a hazugság és a kozmetikázás között? Néhány színes részlet is a jelentkező ellen hangolja az interjúztatót? Szemérmetlen hazudozók Az egyik neves fejvadász cég munkatársa szerint az egyértelmű hazugságok, a nem létező bizonyítványok, iskolák, munkahelyek „tálalása” kizáró ok; ha a jelöltről kiderül, hogy hazudott - az okmányhamisításról nem is beszélve -, megütheti a bokáját. A .kozmetikázás” egyes esetekben megengedhető: a különböző tanfolyamok, képzések, amelyek nem kapcsolódnak szorosan az egyén szakterületéhez, valamint a szóbeli nyelvtudás felülértékelése gyakori jellegzetesség. Mivel az önéletrajz a leghatékonyabb marketingeszköz, amellyel biztosíthatod helyedet, természetes, hogy a legtöbbet igyekszel kihozni belőle. Ám értelmetlen próbálkozások, szemérmetlen hazudozók mindig akadnak. íme néhány magyar és külföldi példa: Az egyik amerikai vezető álláskereső oldal felidézte több felsővezető tapasztalatait, alak arról számoltak be, hogy volt olyan jelentkező, aki azt állította magáról, a Kennedy-család leszármazottja. Akadt, aki azzal dicsekedett, hogy korábban már dolgozott együtt a cég humánpolitikai igazgatójával (gyorsan ldderült, hogy hazudott). Egy fiatalember pedig nem létező katonai gyakorlatát hangoztatta, amelyet dátumhoz is kötött: a születése előtti évekhez. A CarrierBuüder nevű álláskereső oldal felmérése szerint a megkérdezett önéletrajzírók 18 százaléka hazudott képességeiről életrajzában, 12 százalékuk az alkalmazásának dátumát - tényleges munkavégzésének hosszát - változtatta meg, míg 10 százalék a végzettségéről állított valótlanságot. Utóbbi két jellegzetesség a magyar jelentkezőkre is jellemző, még a nyelvvizsga-bizonyítvány és az előző munkahelyek felsorolása is olyan pont, ahol a jelöltek megpróbálják átverni az inteijúztatót és a leendő munkaadót - meséli egy nemzetközi munkaerő-kölcsönző cég tanácsadója. Óvatosan az adatokkal! Az iskolai bizonyítvány, a jelölt végzettségét igazoló dokumentum kelte, vagy a nyelvvizsga-bizonyítvány valódisága a gyakorlott inter- júztató számára villámgyorsan kiderül. Nem érdemes azzal kísérletezni, hogy a tényeket megváltoztassuk, a személyzetis (HR-es) ugyanis utánajár, utánakérdez, ha alkalmasnak tűnünk a meghirdetett posztra, és komolyan számolnak velünk. Ilyenkor karrierállo- másunk minden mérföldkövét ellenőrzik, az iskolai végzettségtől kezdve az előző munkahelyünkig. Villámgyorsan kiderül az is, ha önéletrajzunkban félrevezettük leendő munkaadónkat: a felvételi beszélgetésen nyilvánvalóvá válik, hogy nem beszélünk a megjelölt idegen nyelven. A kellemetlen helyzeten túl ez szakmai megítélésünkre is rányomhatja bélyegét. Ha nincs nyelvvizsgánk, de jól beszélünk egy nyelvet, tüntessük fel önéletrajzunkban, a többit pedig bízzuk az interjúztatóra, ugyanis, ha minden másban megfelelünk az elvárásoknak, és a nyelvi akadályokat is jól vesszük a felvételi beszélgetésen, a bizonyítvány hiánya nem lesz akadálya alkalmazásunknak. Nem tudunk felmutatni egyetlen ajánlólevelet sem? Ne kreáljunk képzeletbeli főnököket és munkahelyeket, inkább arra törekedjünk, hogy önéletrajzunkban erősségeinket hangsúlyozzuk. Ez lehet külföldi gyakorlat és tapasztalat, vagy kiemelkedő képesség, tulajdonság, esetleg megjelent publikáció. Gyengeségeinket ne hozzuk szóba, így nem adunk táptalajt a kellemetlen kérdéseknek. (HR, ú)
