Új Szó, 2009. október (62. évfolyam, 226-252. szám)
2009-10-21 / 243. szám, szerda
14 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2009. OKTÓBER 21. www.ujszo.com A Vágsellye-Negyed vasúti szárnyvonal jelentősen hozzájárult Mátyusföld déli részének felemelkedéséhez Százéves a Csángó Yágsellye-Negyedi helyiérdekű vasút menetrendje. . Állomások n 2 r— 2 számú vonatok Negyed Farkasd Zsigárd Pered Deáki m. h. Vágsellye Galánta Pozsony Érsekújvár érk * í in ind. t t fh ind. 10 50 10*42 10*23 10 10 10*00 9*50 2*57 2*20 2*36 2*26 2*18 2*10 8< 8< 85 81 8ö 80 913; 1*19 909 705 12 07 1 02 5*4 4*lí 7*0. 9 00 2*3! ' 151! Ax aláhúzott szamok éjjeli időt jelentendő A vastag számok gyorsvonat időt jelentenek. IWenetdijak fillérekben. Km. Állomások I. Ö5 11. 1 HL_ ztályban 3 Deáki . 40 30 20 6 Pered 1 v. 40 30 20 10 Zsigárd) Vág80 60 40 17 Farkasdí ,sUly<1*20 90 60. 19 Negyed' P60 1-20 80 A szárnyvonal első menetrendje 1909-ből (A szerző archívuma) Az ünnepséget a Oalántai trió műsora nyitotta meg (A szerző felvétele) Novemberben kiállítják a legértékesebb tárgyakat Negyvenéves a Galántai Honismereti Múzeum ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Galánta. Idén ünnepli fennállásának negyvenedik évfordulóját a Galántai Honismereti Múzeum. Ebből az alkalomból emléklapokat adtak át azoknak, akik hozzájárultak az intézmény működéséhez és fejlesztéséhez. Az ünnepségen a múzeum és a város vezetésén kívül jelen volt Tibor Mikuš, Nagyszombat Megyei Önkormányzatának elnöke is. Keppert József, a múzeum igazgatója jelentős eredménynek tartja, hogy az intézmény komoly tekintélyt vívott ki. „Rendkívül jól cseng a nevünk Csehországban, Ausztriában, Magyarországon is” - nyilatkozott Keppert. Hozzátette, hogy a múzeumnak már több mint húszezer darabos, Galántá- ról és környékéről származó gyűjteménye van. A múzeum 1990-ig a neogótikus kastélyban székelt, onnan költöztették át az 1905-ben épült bank épületébe. A múzeum a kastély több termét és az oldalsó épületeit használta irodáknak, kiállítótermeknek és rak- támák is. Ott a nagyobb tér több állandó kiállítás megrendezésére is lehetőséget adott. „Korábban arról volt szó, ha felújítják a kastélyt, visszaköltözhet a múzeum. De megváltoztak a tulajdonviszonyok, így most már ez a megoldás nem jöhet szóba” - mondta Keppert. Az elkövetkező hónapokban európai uniós pályázat útján próbálnak pénzt szerezni a történelmi épület bővítésére. A főépületen kívül még nyolc különböző helyen vannak tárlatai a múzeumnak, egyebek között a taksonyi tájházban, a nagymácsédi múzeumban, a galántai reneszánsz kastélyban. Tibor Mikuš, a Nagyszombat Megyei Önkormányzat elnöke szerint a múzeum az elmúlt időszakban óriási szerepet töltött be a nemzeti és a nemzetiségi identitás formálásában. Hozzátette, a továbbiakban mindent megtesznek, hogy lehetőség legyen a tárlatok bővítésére, hogy minél nagyobb gyűjteményt tudjanak a látogatók megtekinteni. Az évforduló alkalmából november tizedikén kiállítás nyílik, ahol - az igazgató elmondása szerint - a gyűjtemények legértékesebb és legérdekesebb darabjait tekinthetik meg a látogatók. Ezen a tárlaton állítják ki először a 2007-ben Gánynál talált leleteket is. (jéem) 1909. október 17-e emlékezetes nap volt a Mátyusföld déli szegletében. Üzembe helyezték a Vágsellyét Negyeddel összekötő vasúti szárnyvonalat, amely Deáki, Pered, Zsigárd, Vágfarkasd és Negyed községeket kapcsolta rá az akkori Budapest- Mar- chegg fővonalra. Megvalósult e térség legnagyobb területfejlesztési beruházása, amely a felemelkedést jelentette e vidék számára. LELOV1CS TIHAMÉR A szárnyvonal a Budapesten székelő Vágsellye-Negyedi Helyiérdekű Vasút Rt. kezdeményezésére épült. A részvénytársaság 3282 darab 200 korona értékű törzsrészvényt, 7804 darab 200 korona értékű elsőbbségi részvényt, valamint 7 darab 200 korona értékű kisorsolt elsőbbségi részvényt bocsátott ki. Ezen részvények ellenértéke képezte az építési számlát, amelynek összege 2 218 600 korona volt. A rt. igazgatóságának elnöke Heinshe- imer Alfréd, alelnöke Dr. Mezei Sándor volt. Az építéssel a Gre- gersen G. és fiai Rt. budapesti céget bízták meg, az építkezési engedélyt Kossuth Ferenc (Kossuth Lajos fia) kereskedelemügyi magyar királyi miniszter adta ki 1909. június 30-án. A szárnyvonal az akkori idők legmodernebb műszaki feltételeinek felelt meg, hossza 19 km, nyomtávja 1435 mm, a tengelynyomás 6000 kg. Minden állomáshoz mellékvágányt, kitérőt, rakodódombot, gabonaszínt, áruraktárt vagy árubódét építettek. Az akkori követelményeknek megfelelően az állomásokat távírdával, távbeszélővel és villamos jelzőberendezésekkel is felszerelték. A vontatást gőzmozdonyokkal tervezték, így a negyedi áílomsára víztornyot is építettek. A síneket Resicabányá- ról szerezték be, az állomások megépítéséhez szükséges téglát pedig Schenk és Roth nagyszombati téglagyárából. Ma hihetetlennek tűnik, de a vasutat a Gre- gersen G. és fiai Rt. három és fél hónap alatt építette meg. Az átadás napján az öt község közt ünnepi járatot indítottak, a gyerekeket egy állomásnyi távolságra ingyen szállították. Az állami hozzájárulás az építési költségek 15,4%-át tette ki. Üzembe helyezése után a Magyar Királyi Államvasutak működtette a vonalat, amelyért a Vágsellye-Negyedi HÉV Rt. üzemeltetési díjat fizetett. Az átadás évében csupán 76 napot volt forgalomban, de a vállalkozás várakozáson felüli eredményeket ért el, e rövid időszak alatt összesen 14 747 tonna árut és 14 299 személyt szállított. Az 1909-es évben az üzleti eredmény 12 366,96 korona volt. A számokon felbuzdulva az rt. a vasút Gutáig való meghosszabbítására előmunkálati engedélyt kért a kereskedelemügyi minisztertől. Az 1910-es egész éves üzleti zárszámadás is kiváló volt, a vasút már 43 166 tonna árut és 70 670 személyt szállított. A teherforgalom főleg ősszel nőtt meg a mezőgazdasági termények (főleg cukorrépa, gabonafélék) szállításának köszönhetően, de a Vág- farkasdon és Negyeden termelt zöldség is vasúton jutott el a nagybani piacokra. Áz évi üzleti eredmény 49 914,32 korona volt, és az rt. igazgatósága már osztalék kifizetését javasolta a részvényeseknek. A kedvező gazdasági folyamat töretlenül ívelt felfelé egészen 1914-ig, az I. világháború kitöréséig. Egyébként abban az évben, november 7-én helyezték üzembe a Komárom-Gúta szárnyvonalat, amely légvonalban mindössze 10 km távolságra van a negyedi végállomástól. A vasút jótékonyan hatott az öt község gazdasági életére. A megtermelt javak könnyebben és olcsóbban jutottak el a piaci részt- vevőkhöz, a bevételekből a vasút közelében raktárépületeket, mázsaházakat építettek a magánvállalkozók. Később a zsigárdi téglagyár kiváló minőségű téglája is vasúton jutott el az ország akkori nagy építkezéseire. A gazdasági élet mellett a szellemi is fellendült. A diákság könnyebben jutott el a közeli városok közép- és szakiskoláiba, a postaszolgálat gyorsabb lett. A vasút üzemeltetése a száz év alatt csupán a II. világháború idején szünetelt. A szárnyvonal az utóbbi időben több változáson ment keresztül, például a deáki állomáson a rakodódomb melletti mellékvágányt felszedte az üzemeltető, így az állomás nem fogadhat te- hervonatokat. 2003. február 1-től a személyszállítás néhány hónapig szünetelt a szárnyvonalon. Ma a személyszállítás a hét munkanapjain napi két járattal történik, a teherszállítás folyamatos, Deákit kivéve minden községben lehetséges. Időközben Vágsellye ipari központtá nőtte ki magát, Komárom pedig a dunai hajózás fontos kikötőjévé vált. A régió gazdasági életére jótékony hatással lenne a Vágsellye-Negyed és a Komárom-Gúta szárnyvonalak összekapcsolása, a térség lakói által befizetett adók ilyen célra való felhasználása a fejlődés további útját szolgálná. Az érintett falvak lakossága a szárnyvonalat Csángónak nevezi. A helyi köztudatban az a magyarázat járja, hogy a vasútépítő társaság csángó munkásokat alkalmazott a szárnyvonal megépítéséhez, ám erre írásbeli bizonyítékot nem találtunk. A szárnyvonal üzembe helyezésének kerek évfordulója alkalmából tisztelettel adózunk mindazoknak, akik 100 évvel ezelőtt a pályaszakasz megépítésén fáradoztak. Külön meg kell említeni az érintett települések földtulajdonosait, akik nem haboztak néhány négyzetméter földet eladni a vasút megépítésének céljára. A Csángó száz évéről összeállított vándorkiállítást tegnap este nyitották meg Pereden, és fokozatosan valamennyi érintett településen bemutatják. Felkapott szakma lett a kazánszerelés, lényegesen több diák választja ezt a szakot, mint korábban - a mesterséget ezentúl korszerű szaktanteremben oktatják Csemez Imre szakoktató és diákja, Lukáš Brand az elsők között ismerkedett meg az új szaktanterem modem felszerelésével (Csuportlstván felvétele) Vízvezetékszerelés a legmodernebb eljárásokkal ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Érsekújvár. Vállalkozók találkoztak az egykori Középfokú Építészeti Szaktanintézet, a mai Érsekújvári Szakközépiskola új szaktantermében, ahol ezentúl a vízvezeték-szerelőket fogják képezni. Száraz István iskolaigazgató elmondta, kétszer több diák választotta a vízvezeték-szerelő szakot, amióta a vállalkozók segítségével a legmodernebb technológiát oktatják. Ján Volf, az iskola szakoktatásért felelős igazgatóhelyettese szerint egyre nagyobb a szakma becsülete. František Kocián, a Giacomini cég üzleti képviselője kiemelte, nekik is fontos, hogy jól képzett szakemberek közül tudjanak válogatni. Ondrej Víziktől az érsekújvári Giacomont cég képviselőjétől megtudtuk, ez az első olyan szaktanterem, amely vállalkozói összefogással készült el, annak érdekében, hogy a fiatalok már azokkal a termékekkel és műszaki eljárásokkal találkozzanak tanulmányaik során, amelyekkel később dolgozni fognak. Csemez Imre szakoktató úgy véli, nagyot fejlődött az elmúlt évek során ez a mesterség, ma már olyan kazánokat vásárolnak a háztulajdonosok, amelyek fűtésre és vízmelegítésre egyaránt alkalmasak, ezek a rendkívül érzékeny berendezések különös szakértelmet igényelnek. Diákja, a komjáti Lukáš Brand elárulta, érdeklik a szakma fortélyai, az újdonságok, az iskola elvégzése után szeretné kiváltani az iparengedélyét. „Ebben a szakmában nagyon jól lehet keresni. Ráadásul nem unalmas munka, hiszen minden feladat megoldásakor más és más problémával találkozik az ember” tette hozzá Lukáš. Valentín Javorský, a Rems, valamint Milan Pechník, a V. I. Trade cég képviselője más vállalkozókhoz hasonlóan felajánlották további segítségüket az iskolának. Az eddigi rendhagyó bemutatóórák után is szívesen vesznek részt a diákok továbbképzésében. (száz) Vállalkozók az iskoláért Több mai cégtulajdonos, vállalkozó tekinti alma materének az építészeti szakiskolát. Sokan közülük támogatják az intézményt. Az iskola vezetésének az utóbbi időben újabb vállalkozókkal sikerült felvennie a kapcsolatot. Helena Psotová, a Nyitrai Kerületi Hivatal oktatási főosztályának vezetője példaértékűnek tartja a vállalkozók és a megyei fenntartású intézmény együttműködését, (száz)
