Új Szó, 2009. október (62. évfolyam, 226-252. szám)
2009-10-21 / 243. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. OKTÓBER 21. Kultúra 9 Dán Svátek cseh-szlovák koprodukcióban készült filmje a „heparinos gyilkos" fikcióval feloldott története V jíráfcek Imn i ■tart. MtrosUv Skstj ,n»r Dm#»**. MiroUv $któ| § fVytvírnik. twoHv' tgOstyénV ZuMiiaNSjWPf ntfecks mai«*»*» PayHoaJp®» Ací» Zöenök Obufk»,Lu«p^P ZvuV !*Ä»KSP« Hudba Vartu»'-. Orchetíre1'* R»i Kamira Jakul) S'™ Év végéig a Magic Box terjesztésében három cseh rendezői filmet is bemutatnak a hazai mozik. Közülük elsőként a Nem tudod, mikor üt az óra (Hodinu nevis) című cseh-szlovák koprodukcióban készült érdekes műfaji színezetű filmdrámát mutatják be: október 22-étől láthatják a szlovákiai nézők. A film története nem teljesen a képzelet szüleménye. Főhősét ugyanis valós személyiség ihlette: egy egészségügyi dolgozó, aki a „heparinos gyilkos” néven vált ismertté. TALLÓSl BÉLA November 19-én várható a Bogyók 2 (2Bobule) szlovákiai indulása. Az új rész ugyancsak a szerelemről és a borról szól. Az első részben megismert szereplők - Kryštof Hádek, Lukáš Langmajer, Tereza Voííšková, Oldfich Lipský, MiroslavTáborský- mellé új arcok társulnak: Jana Švandová, Jin Krampol, valamint Jiŕí Kom, aki ebben a sztoriban egy balfácán bérgyilkost alakít. A film betétdalát ezúttal is Richard Krajčo szerezte. A dal címe: cyRano. Tomáš Vorel, aki minden új alkotásával meglepetéssel rukkol elő, ezúttal egy szemtelenül provokatív komédiát forgatott arról, hogy - mint ahogy a film címe kifejezi -: Hogyan fogjunk magunknak milliárdost? (Uloviť miliardára). A mozgóképes opus vígjátéki vénájáról olyan kitűnő színészek gondoskodnak majd, mint Tomáš Matonoha, Jifí Mádl, Ester Janečková, Bólék Polívka. A filmet karácsonyi ajándékként, december 17-étől tűzik műsorukra a hazai mozik. A Nem tudod, mikor üt az óra keddi sajtóvetítése utáni tájékoztatón kiderült, a film ötletét és alapját Miroslav Skačáni könyve szolgáltatta. A szerző ismerte azt a betegápolót, akiről könyvet írt, s aki mérhetetlenül haragudott az orvosokra, ezért mindent elkövetett - hashajtókat adott a betegeknek például -, hogy gyógyító munVáclav Jiráček a film plakátja előtt a pozsonyi sajtótájékoztatón kájuk minősége megkérdőjelezhe- tővé váljon. Dán Svátek rendező erről a figuráról forgatott filmet, akinek életét egy minden megtörtént realitástól független fikciós történetbe képzeli és helyezi el oly módon, hogy az eseményeket korban kijelöletlen időben, valamint egy képzeletbeli, minden valós helyszíntől elvonatkoztatott kórházban bonyolítja. Hogy a filmbéli események valamikor egy meghatározhatatlan múlt időben játszódnak, arra a ma már múzeumi leleteknek tűnő rekvizitumok utalnak, amelyek azonban valahogy számítógépes technikával vegyülnek a halál leheletétől hideg, rideg, lepusztult, elidegenítő kórházi térben. A film, amely talán leginkább drámának minősíthető, ennek az időtlenségnek , valamint az elidegenítő fiktív kórházi térnek köszönhetően valójában mégis a horror és a thriller mechanizmusaival hat. Ezt erősíti Jakub Siműnek stilizált fényképezése, amely türkiz, illetve zöld-kék hideg homályba meríti a film valóságát. (Maguk az alkotók újságírói kérdésre sem kívánták műfajilag beskatulyázni mozgóképes munkájukat.) A megragadó vizualitást teremtő fényképezés a film egyik erőssége. A másik erőssége maga a központi figura, akit az új Jánošík-film címszerepében népszerűvé vált Václav Jiráček cseh színész kelt életre. A filmben továbbá olyan cseh és neves szlovák színészek is feltűnnek, köztük Zuzana Kro- nerová, Marián Geišberg, Marko Igonda, vagy Zita Kabátová, akik száz százalékra telítik a film drámai töltetét: minden egyes epizód- szereplő szinte dokumentarista hűségű, hitelesen életszerű alak. Václav Jiráčekkel könnyű dolga van az operatőrnek, képlékeny, fotogén arc az övé, intenzíven kiülő érzelmekkel. Ezektől a mélységeitől jó színész, és ezektől a mélységeitől izgalmas, félelmetes, borzongató a film. Egy kisiklott sorsú fiatalembert kelt életre: orvos sze(Peter Prochózka felvétele) retne lenni, de mivel nem veszik fel az egyetemre, egy kórházban helyezkedik el betegápolóként. Konfliktusos személyiségnek tűnik a feletteseivel, ám megértő szelíd angyalnak a betegekkel szemben. Ez a kettősség harcol benne mélyen, míg végül külső körülmények ráhatásaként az angyalból a kaszás jobbkezévé válik. Injekciókkal szenderíti másvilágra a betegeket, előbb csak az egyik haldokló kérésére, majd azért, hogy az orvosokon bosszút álljon. Róla szól ugyan a film, gyilkos hajlamának kifejlődéséről, közben azonban sok mindent kimond orvos és beosztottjai (orvos-betegápoló, orvos-nővér, sőt még az orvos-beteg) viszonyáról is. Kemény, koncentrált, komor film egy olyan, életek ellen elkövetett tettről, amely bármikor, bárkivel megtörténhet. A teljes letört- ségtől és elborzadástól csak az ment meg, hogy a történetet feloldja a fikció, az időtlenség, valamint a dekonkretizált helyszín. nils® wwa ton» r—*-“■ *><*»•« «SíPI&wís Wní_f'i P*H* N«***»»»-?»*'»* HtoMwTStordíM*®** isten Hyie»r»"tV(jíW> » ZittUnMi®*4. 4 áss* Egy angyal a kaszás jobbkezeként Újabb könyvesboltot nyitott a fővárosban a Panta Rhei. A magyar könyveket is forgalmazó hálózat ezúttal Pozsony belvárosában, a Posta utca sarkán vetette meg lábát. Az ünnepélyes boltavatón a hazai s külföldi köz- és művészeti élet számos prominense is jelen volt. A képen (balról jobbra): Ján Štrasser, Paul Lendvai, Esterházy Péter, Szigeti László, Bödők László és Alexej Fulmek. (Somogyi Tibor felvétele) RÖVIDEN Claudio Magris az új békedíjas Claudio Magris olasz író kapta a német könyvszakma békedíját. Az olaszországi Triesztben született Magris 70 éves, s a kortárs olasz irodalom egyik kiemelkedő képviselője. A békedíjnak eddig két magyar kitüntetettje volt, 1991-ben Konrád György, 2004-ben pedig Esterházy Péter. A korábbi kitüntetettek listáján szerepel többek között Václav Havel, Susan Sontag, Jürgen Habermas és Orhan Pannik is. Claudio Magris holnap Pozsonyba látogat: a Zichy-palotá- ban (Ventúr u. 9.) 17 órakor egy frissen megjelent szlovák fordításkötetének bemutatója lesz. (mti/ú) Zeneszerda két helyszínen Pozsony/Dunaszerdahely. A pozsonyi Hlava XXII kávézóban ma 18 órai kezdettel rendezik az újabb Deja Vu klubestet, melynek vendége Szalóki Ági énekesnő lesz Magyarországról. Ha minden igaz, csemegeként néhány dalt a Deja Vu kíséretében is elénekel. A dunaszerdahelyi Seven bárban három a kislány, méghozzá mindhárom énekel és gitározik. Az étterem kuckójában ma este nyolctól Óváry Anna, Szabó Annamari és Horváth Marianna mutatja be repertoárját, (szmaze) Hét film 1956 hőseiről az ml-en Elkészült, és október 23-án már a Magyar Televízió képernyőjén is látható lesz az a hét kisfilm, amelyek alapjául diákok ’56-os forgató- könyvei szolgáltak. A rendhagyó alkotásokat október 23-án 17.50-től mutatja be az ml. A kilencvenperces műsorban a pályázat nyerteseivel, Rainer M. János történésszel, Gryllus Dorka színésznővel és Bereményi Géza filmrendezővel beszélget Feledy Péter. (ú) Magyar és szlovák zenészek együtt Budapest. Az A38 Hajón lép fel holnap 21 órakor a csupán néhány koncertre összeállt, de ehhez mérten neves zenekar, amely igyekszik megcáfolni azon állítást, hogy két dudás nem fér meg egy csárdában. Ráadásul egyikük magyar, másikuk szlovák, úgyhogy méltán tarthatnak számot fokozott figyelemre. A banda többi tagja is e két szomszédos országból való, és mindent összeeresztenek, ami csak összeereszthető a zenében a békés egymás mellett muzsikálás jegyében. A koncert a Magyar Köztársaság pozsonyi Kulturális Intézete „Tegyük meg az első lépést” kampánya keretében valósul meg. A zenekar felállása: Bene - rap, ének, Szarvas Dávid - rap, ének, ütőhangszerek, beat box, Vincze Miklós - ének, ütőhangszerek, Juraj Dufek - duda, fúvós hangszerek, Ágoston Béla - duda, baritonszaxofon, klarinét, ének, Fábri Géza - koboz, ének, Vincze Pál - szintetizátor, (ú) A hatalmas mesekönyv képei szinte megelevenednek a gyerekek szeme előtt (Képarchívum) A rozsnyói Meseszínház új feldolgozása Hüvelyk Matyi újszerűén KOVÁCSÁGNES Rozsnyó. A rozsnyói Meseszínház ismét eredeti feldolgozással lepi meg az óvodásokat és a kisiskolásokat. A francia Perrault Hüvelyk Matyi című meséjét dolgozta át Badin Ádám, a színház egyszemélyes színésze, korántsem szokványos módon. Mintha mesekönyv nyílna meg a szemünk láttára, vagy diafilm képei sorjáznának egymás után a sötét falon, mégis valami teljesen más hatása lesz az előadásnak. Főképpen azért, mert a francia mese magyarrá válik, mivel nyelvezete a Palócföld nyelvi világát követi a Meseszínháztól már megszokott módon. A darab olyan érzéseket hoz felszínre, amelyek mélyen benne gyökereznek a gyermekek és szüleik szívében. Gyönyörű képek váltakoznak, és belső gyermeki félelmek, családi problémák oldódnak meg játékkal, humorral, bátorsággal és szeretettel. A jó bábszínházban az igényes, jól sikerült, magas művészi színvonalon megtervezett és kivitelezett bábok már fél sikernek számítanak. Tudja ezt Badin Ádám is, aki nem először bízta meg segédeszközei megtervezésével és kivitelezésével a neves díszlet- és bábtervezőt, Boráros Szilárdot. Ó volt az, aki a bábokat és a báboskocsit kigondolta, kifestette, a kivitelezés pedig Milo Jaroš faragó munkáját dicséri. A Meseszínház jelmezeit Badin Ivett tervezte. A zenei aláfestés és a különféle effektusok ugyanilyen fontosak, ezekkel Cza- kó József dolgozik, ő szerezte a zenét és a dalszövegeket is. Badin Ádámmal ők ketten játsszák, mesélik, éneklik és zenélik ezt a mesét, eddig ismeretlen és szokatlan feldolgozásban.
