Új Szó, 2009. október (62. évfolyam, 226-252. szám)
2009-10-16 / 239. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. OKTÓBER 16. Kultúra 9 Bő két héten keresztül várja sokrétű programmal a közönséget A külhoni magyarok kulturális fesztiválja Színes összművészeti Biennále Korpás Éva koncertje is szerepel a programban Gál Tamás a Hogyan ettem kutyát? című monodrámá- (Peter Piovarcsy felvétele) val utazik Budapestre (Somogyi Tibor felvétele) „Előnyitányként” október 14-én több kiállítás megnyitójával vette kezdetét a külhoni magyarok kulturális fesztiválja Budapesten, a további programok hivatalosan október 17-től indulnak, és a határon tüli művészeti-kulturális élet szinte valamennyi területe képviselteti magát a bő két hét folyamán a magyar fővárosban. ELŐZETES Az Égtájak Művészeti Iroda - a magyar Miniszterelnöki Hivatal támogatásával - 2007-ben rendezte meg először a Biennále - A külhoni magyarok művészeti fesztiválja rendezvénysorozatot. A szervezők célja az volt, hogy alkalmat teremtsenek a külhoni magyar kortárs művészeknek, hogy megmutassák kreativitásukat, határon túli helyzetükből fakadó kulturális identitásbeli szituációkra reflektáló művészetüket a hazai közönségnek. Az idei program célja elmélyíteni a két éve indított folyamatot: bemutatkozási lehetőséget biztosítani a külhoni magyar művészeknek, felvonultatni a határon túli művészeti élet alkotóit, kiugrási lehetőséget teremteni a fiatal tehetségeknek, segíteni új produkciók megszületését. Október 14. és 31. között a rendezvénysorozat színes palettát kíván nyújtani a külhoni művészeti élet aktualitásaiból. Az esemény- sorozat valóban összművészeti fesztivál: helyet kap a színház, a zene, a tánc, a film, az irodalom és a képzőművészet is. NO PASS címmel nagyszabású kiállításon mutatkoznak be a határon túli képzőművészek. A kiállítást ama igény hívta életre, hogy az anyaország szakmai közege és szélesebb közönsége is jobban megismerje azokat a külföldi magyar alkotókat; akik mögött nemzetközi elismertség áll, de az egyetemes magyar művészet kontextusában még nem nyertek kellő besorolást. A Bartha József, Farkas Roland és Szombathy Bálint kurátorok által meghívott képzőművészek a kortárs műfajok legtágabb nyelviideológiai horizontján mozognak. A fesztivál nyitókoncertje - amely október 17-én lesz a Művészetek Palotájában - igazi szenzációul szolgál a klasszikus zene rajongóinak. Az 1956-os emigránsokból alakult világhírű zenekar, a Philharmonia Hungarica tíz év szünet után koncertezik ismét Vá- sáry Tamás vezényletével. Az izraeli marimbaművész, Asaf Roth Pálya Beával lép fel, de saját zenekarával, a The Biting Sheep-pel is bemutatkozik. A virtuóz hegedű- művész, Roby Lakatos gyerekkori barátaival ad közös koncertet. A Biennále színházi programját klasszikus művek korszerű feldolgozásai alkotják. Budapesten először lesznek láthatóak a magyarkanizsai Nagy József Regionális Kreatív Műhely, a Komáromi Jókai Színház és a Kolozsvári Állami Magyar Színház meghívott produkciói, ráadásul a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház első premiere a magyar fővárosban lesz, Moliere: A mizantróp című darabját a színház igazgatója, Bo- csárdi László rendezi. Mind a zene, mind a színház- művészet rajongóinak érdeklődését felkeltheti a világ egyetlen nemzetiségi operatársulata, a Kolozsvári Magyar Opera vendégjátéka. Verdi Álarcosbál című művét a Katona József Színház nemzetközileg elismert rendezője, Ascher Tamás állítja színpadra, aki gyakran dolgozik külföldön, de külhoni magyar társulatnál ez az első munkája. A Budapesti Operettszínház és a Bukaresti Nemzeti Operettszínház társulatából magyar és román nyelven, kétnyelvű feliratozással lesz látható Presgurvic: Rómeó és Júlia című musicalje Kerényi Miklós Gábor rendezésében. A „román” szereplők között két magyart is találunk: Lőrinc barátot a temesvári magyar színház korábbi igazgatója, Demeter András játssza, Tybalt szerepében pedig a Marosvásárhelyen diplomázott Fazekas Ernő látható. Dióhéjban a Biennále szlovákiai vendégeiről: koncertet ad a zse- lízi Franz Schubert Vegyes Kar, a dunaszerdahelyi Epopteia Műhely Társulás produkciójában lesz látható Jevgenyij Griskovec: Hogyan ettem kutyát című monodrámája Gál Tamás színművész előadásában, Czajlik József rendezésében. Ugyancsak a fiatal rendező jegyzi a Komáromi Jókai Színház Antigonéját, amely szintén szerepel a programban. A komáromi társulat a Vidnyánszky Attila rendezte Énekes madár című előadását is bemutatja Budapesten. A képzőművészetben a hazai színeket Farkas Roland és Boráros Henrik (Prága), Bartusz György (Kassa), valamint Rónai Péter és Mésároš Kristína (Pozsony) képviselik. Fellép ä Bien- nálén az Ifjú Szivek Magyar Tánc- együttes és Korpás Éya is. A Kalli- gram Kiadó pedig legújabb kiadványait mutatja be. A fesztivál központja a nagy hagyományokkal bíró Fészek Művészklub lesz, ahol nem csupán kiállítások, színházi és zenei programok várják majd az érdeklődőket, hanem a művészek emblema- tikus központja két hétre valódi találkahellyé is válik: írók, költők, színészek, rendezők, táncművészek, énekesek, zenészek, képzőművészek és filmalkotók találkoznak egymással, valamint az érdeklődőkkel, (éi, ű) Nemzetközi konferencia és szimpózium a Comenius Egyetem BTK Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén Névről, identitásról, etnicitásról, hungarológiáról ELŐZETES Pozsony. Név - Identitás - Etni- citás címmel nemzetközi konferenciát tartanak ma a Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Kara Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén. A szakmai találkozó előadásai a többnemzetiségű közösségek névhasználati, névadási, névfordítási gyakorlatával foglalkoznak az alábbi témakörökben: többnemzetiségű közösségek név- használati szokásai; szimbolikus térhasználat, szubjektív térképek, névszemlélet és kulturális konvenciók; szerzői névadás és név- használat (irodalmi onomasztika, fordítás), névhasználat a szlovákiai magyar sajtóban. Hizsnyai Tóth Ildikó műfordító, a konferenciát szervező pozsonyi magyar tanszék kutatója, a konferencia programbizottságának tagja lapunknak elmondta: az idei szakmai találkozó témájára azért esett a választás, mert egy rendkívül sokszínű és -rétegű témakörről van szó. A konferencia előkészítése természetesen hosszabb folyamatot igénylő munka, s az már az ak- tuálpolitikai történéseknek „köszönhető”, hogy e témakör egyes „fejezetei” - földrajzi nevek használata - napjainkban a társadalomban is erősen rezonálnak. A névhasználat tehát tájainkon többnyire nemzetiségi relációban kerül szóba, és főként nyelvészek foglalkoznak ezzel a kérdéskörrel. E konferencia kereteiben a szervezők arra is szeretnének rávüágí- tani, milyen egyéb szemszögekből közelíthető meg ez a széles témakör, s hogy nem csupán nyelvészeti, hanem irodalmi, műfordítói vonatkozásban is nagyon gazdag kutatási anyagként szolgál. Az előadók között a hazai nyelvészek, irodalmárok, műfordítók (Misad Katalin, Szabómihály Gizella, Grendel Lajos, Mészáros András, Csehy Zoltán, Zuzana Drábeková, Renáta Deáková) mellett neves magyarországi szakemberek is részt vesznek a konferencián. Hoffmann István, a Debreceni Egyetem tanszékvezető egyetemi docense A név identitásjelölő szerepe - történeti megközelítésben címmel, Grüli Tibor ókortörténész, klasszika-filológus, a Pécsi Tudományegyetem docense pedig „Saulusból Paulus.” Zsidók, pogányok és keresztények névadási és névváltoztatási szokásai a római korban címmel tart előadást. A konferencia kísérőrendezvénye lesz A hungarológia helye a szlovák kultúra kontextusában című tudományos szimpózium, amely október 17-én, szombaton zajlik a Comenius Egyetem BTK Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén, s amelynek programjában Hizsnyai Tóth Ildikó, Lanstyák István, Csehy Zoltán és Dusík Áni- kó előadása szerepel, (me) PENGE Terülj asztalkám II. Van-e ma 65 jeles, jelentős költő Magyarországon, illetve magyar nyelvterületen? A Szép versek 2009 antológia ugyanis kereken ennyi versírót tüntet ki azzal, hogy szerzeményeit az elmúlt esztendő legjobbjai közé emeli. Antológiaolvasó talán még hatvanöt sincs! Nem közkedvelt ma sem ez a műfaj, sem ez a műnem. Hogy verset olvasna, azt én csak néhány irodalomkritikustól meg javíthatatlan fűzfapoétától hallom; a korszellem a lírának nem kedvez, az általános műveltség nagyon jól elvan verseskötetek nélkül is, az információtársadalom meg a fura, homályos verssorokon való révedezés ütik egymást. Verset olvasni mohón és gyorsan nem lehet: kritikus és rímfaragó is ezen bukik. „Beteg lelkű, hazug kreatúrák / olvasgatják beteg lelkű, hazug kreatúrák kórlapjait”, szögezi le Végh Attila Üzenet című költeményében - vajon elhamarkodottan-e? A játékosan vagy keserűen ironikus hangvétel minden második szerzőre jellemző. Még a metafizikai versek is ironikussá váltak! Balia Zsófia szerint például Isten „tolószéket emelő szerkezet”, G. István László szerint Ádám émelyeg, Borbély Szilárd A Gravitációhoz ír himnuszt, Jónás Tamás pedig azt állítja, hogy az írás „egyfajta kereszténység bűzlő sipoly / arany já- nos bácsi hasfalán”. Nagymosás című allegóriájában Jászberényi Sándor az egész világot egy nagy automata mosógéphez hasonlítja, rongyos, pulóverkék éggel: „mosópor zördül, hátul áll az isten, / mert nem hiszem, hogy lenne, nincs velem.” „Lehet-e széllel szemben költeni?” - „feni kését a gúny” Payer Imre versében. „Légy kegyelmezett” - süti el egy nagy szóviccét Marno János, aki viszont a legkomolyabb hangütésre is méltó, s a lét pásztoraként szavakat terel a nyájra. Nem csoda, hogy a legfiatalabbak hozzá, Marnóhoz, az 6 versléteihez ragaszkodnak. Vannak a szép versek közt olyan, legalábbis „ép” darabok, melyekben, mamóul szólva, „a vers / lassan fölveszi testhőmérsékletét”. Számomra a fiatal költők közül Lanczkor Gábor, Kru- sovszky Dénes, Simon Márton, Sopotnik Zoltán, Mestyán Ádám, Loschitz Ferenc, Balázs Imre József versei jelentettek felfedezést - szép szám! -, némelyikük nevét most jegyzem meg. Péczely Dórának, a Magvető kiadó fiatal szerkesztőnőjének van füle az új hangokra, és jó, hogy nem csak „a nagyok” közül válogatott. Az ismertebb neyek közül azok, akik véleményem szerint nem csak egy-két évre, hanem világraszóló szép verset írtak: Tóth Krisztina és Vörös István. Tóth Krisztina Kutya című verse gyönyörű, véres és szenvedélyes, Vörös István A főtér mögött, Az angyalok íze és Földes álom című versei pedig, szenzu- ális (sőt vaskos) metafizikák, melyekből, valóban, „megcsap az istenszag”, olyan eleven-el- lentmondásosan, ahogy az csak a költészettől kitelik, és létversek is, halál-horizonttal. Nem hiányzik belőlük a fekete humor és a sötét gondolat sem, mely oly vüágos: „A saját halálunk csak előre / borzasztó, utólag semmi.” Amit pedig Istenről mond Vörös István, hogy „nélküled is csak veled élhetek”, az talán elmondható a költészetről is, mely akkor is jelen van mindennapjainkban, ha nem olvasunk verseket és nem vagyunk tudatában ennek a minden érzékszervünket érintő furcsaságnak, a futó szenzációknak, villódzásoknak, helyüket nem lelő gondolatfoszlányoknak. Ahogy Sopotnik Zoltán fogalmaz a Futónapban: „Nincs nap. Mikor / elő ne ugranának homályos / képek. Nincs nap. Mikor / (abba) a tükörbe bele ne nézne.” Szép versek 2009. Válogatta és szerkesztette Péczely Dóra. Magvető, Budapest, 2009. Értékelés: 99C09t90OO A Szépírók Fesztiválja a kisebbségekről Budapest. Mindenki kisebbség címmel a hétvégén rendezi meg a Szépírók Társasága az Őszi Irodalmi Fesztivált a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A cím arra is utal, hogy minden ember „egyedi kisebbségnek” születik, és a modern ember kisebbségi helyzetbe kerül azáltal is, hogy a tradicionális közösségek meginognak. A fesztivál programja szekciókra tagolódik; ezekben a különféle kisebbségi léthelyzetekről beszélgetnek és azokkal kapcsolatos írásokból olvasnak fel a szerzők. A beszélgetéseken olyan írókkal, költőkkel, esszéistákkal, irodalomtörténészekkel találkozhatnak az érdeklődők, mint Bán Zsófia, Grendel Lajos, Márton László, Gergely Ágnes, Háy János, Térey János, Závada Pál, Balázs Attila, Gerevich András, Kiss Judit Ágnes vagy Parti Nagy Lajos, (mti)
