Új Szó, 2009. október (62. évfolyam, 226-252. szám)
2009-10-16 / 239. szám, péntek
8 Európai unió - nyugdíjpénztárak gazdasági mutatói ÚJ SZÓ 2009. OKTÓBER 16. www.ujszo.com 80 millió európai polgárt fenyeget a szegénység Sok éhező ember van az uniós országokban is Egyre több Európában az elhízott óvodás és alapiskolás - uniós kampány az egészséges táplálozásért Nassoló gyerekből börtöntöltelék? fia iskolagyümölcs-program az unió több tagországában sikeresnek bizonyult (TASR-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Nem annyira köztudott, de az uniós országokban is elég sokan szorulnak élelmiszersegélyre. Nos, az EU számvevő- széke a minap arról tett közzé jelentést, hogyan történik ezeknek a segélyeknek az elosztása. Az ellenőrzés eredményeként megállapították: a jövőben jól alkalmazható prioritásokat kell kidolgozni a tagországokban a szociálisan rászorulókat élelmiszersegéllyel támogató program számára, és ami fő: a támogatást célzot- tabban kell szétosztani. Különjelentésében a revizori testület az 1987-ben létrehozott uniós programot vizsgálta, és megállapította azt is, hogy a tagállamokban e program megvalósítása során általában nem egyeztetnek, nem hangolják össze az együttműködést a szociális tevékenységek más kulcsfontosságú résztvevőivel. Halász Gejza Zsolt, az Európai Számvevőszék magyar tagja, aki a dokumentumot ismertette, elmondta: az egyik fő probléma az, hogy a karitatív munkában sok szervezet vesz részt, s ha ezek munkáját nemzeti szinten Az Európai Unió az 1986/87-es rendkívül hideg telet követően alkotta meg a szóban forgó programot. koordinálják is, a hiteles könyvelést azonban sokszor nem könnyű megoldani. Szerinte ennek nem az az oka, hogy csalni akarnak, hanem elsősorban az, hogy a programokat önkéntes vállalkozók bonyolítják le. Az EU az 1986/87-es rendkívül hideg telet követően alkotta meg a szóban forgó programot, amelynek keretében az unió által felvásárolt készletekben rendelkezésre álló mezőgazdasági termékeket jótékonysági szervezeteknek adják át, hogy azok a rászorulók között ingyenesen szétoszthassák. Az Európai Bizottság statisztikái szerint a 27 uniós tagállamban mintegy 80 millióan minősülnek „szegénység által fenyegetett- nek”, közülük 13 millióra teszik azok számát, akik részesültek ebből a segélyből. A tagországok a programban önkéntes alapon vesznek részt, a számuk jelenleg tizennyolc. Ezek a program költségvetését a tavalyi 307 millió euróról 2009-ben 500 millió euróra növelték. Időközben ugyanis az uniós agrárpolitika változásai nyomán jelentősen csökkentek az intervenciós készletek, és a szétosztandó termékek körülbelül 85 százalékát immár a piacon kell megvásárolni, ami sokkal drágább. Az elosztási láncban több ezer, jobbára önkénteseket foglalkoztató szervezet vesz részt. A vizsgálat nyomán a számvevőszék megállapította, hogy a program elsősorban szociális célt szolgál, és bár az agrárkészletek felhasználása miatt eddig a mező- gazdasági költségvetésből finanszírozták, meg kell fontolni, hogy továbbra is ez-e a megfelelő forrás a finanszírozására. „Az az alapvető kérdés, hogy a jövőben miből finanszírozzák a programot” - szögezte le Halász. A tagállamokat a számvevők szerint arra kell bátorítani, hogy az érintett szervek közötti együttműködés javítása érdekében a programot integrálják a szociálpolitikai keretbe. Megállapította a jelentés azt is, hogy „a hatályos rendelkezések a szétosztandó termékek körét az uniós felvásárlási körbe tartozó termékekre korlátozzák, a teljes elosztási láncban alkalmazott eljárások pedig eltérő bánásmódhoz vezetnek, hiszen személyenként eltér az az élelmiszermennyiség, amelyben a végső kedvezményezettek részesülnek”. Ezért a segélyezésre fordított élelmiszerek „változatosságának, egymást kiegészítő jellegének és tápértékének növelése érdekében felül kell vizsgálni a szabályozást, illetve gondoskodni kell arról, hogy a segélyezetteknél hasonló feltételek alkalmazásával, jobban érvényesüljön az egyenlő bánásmód elve”. A számvevők hiányosságokat tártak fel például az irányítási és monitoring eljárásokban is, és úgy vélték, hogy a pénzforrások tagállamok közötti elosztásánál alkalmazott módszerek nem tükrözik a valóságot. Megállapították azt is, hogy az egyes tagállamokban alkalmazott közbeszerzési eljárások igen eltérőek, ezért „pontosabban meg kell határozni a rászorulóknak szánt élelmiszerek közbeszerzésének jogalapját és végrehajtási szabályait”. A számvevőszéknek az a tapasztalata, hogy az ilyen jellegű különje- lentések ajánlásait, tapasztalatait az uniós intézmények figyelembe veszik további munkájukban. Mint az előteijesztő mondta, az Európai Bizottság a mostani jelentésről folytatott egyeztetésben is nagymértékben együttműködőnekbizonyult, és a a számvevői testület e témában maga mögött tudhatja az Európai Parlamenttámogatásátis. (MTI,ú) Brüsszel. A gyermekkori elhízás elleni küzdelem jegyében indított a minap új kampányt az EB. Riasztó adat: az EU-ban 22 millió gyermek túlsúllyal, közülük 5 millió pedig az elhízással küzd. Az a megállapítás, hogy a túl sok édességet majszoló gyerekek felnőttként gyakrabban kerülnek rács mögé erőszakos viselkedés miatt, nem szerepelt az okok között. ÖSSZEFOGLALÓ Az Egyél, igyál, mozogj! jelszóval zajló kezdeményezést Mariann Fischer Boel mezőgazdasági biztos indította útjára. Szó szerint, éspedig az uniós kormány székhelyétől, a brüsszeli Berlay- mont épülettől kiindulva Európa különböző részein bemutatandó roadshow-kat tartanak, amelyeken a gyerekek különféle programokon és játékokon vehetnek részt. Az Európai Bizottság interaktív honlapot is elindított a http: //ec.europa.eu/agriculture/tasty -bunch internetes címen, illetve versenyeket és egyéb eseményeket szervez. Ezek fő célja közös: megváltoztatni, azaz javítani a gyermekek étkezési szokásait. Megnyerték a kezdeményezésnek egyebek mellett Justine Hénin belga teniszezőt és a nyolcéves Guinness-re- kordert, Rosolino Canniót, aki a legfiatalabbként úszta át a Szicíliát az olasz félszigettől elválasztó Messinai-szoros 3,6 kilométerét (58 perc alatt). Már három program van Az EU-ban 22 millió gyermek túlsúllyal, közülük 5 millió pedig az elhízással küzd. Azokat a fiatalokat, akik nem ismerik fel, mennyire fontos, hogy egészséges ételeket és italokat fogyasszanak, a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek, sőt a korai csontritkulás fenyegeti - mutatott rá a brüsszeli bizottság. Az egészséges táplálkozást népszerűsítő kampányt teljes egészében az unió mezőgazdasági költségvetéséből finanszírozzák. Két másik, szintén a gyermekek étrendjének változatossá tételét és étkezési szokásainak javítását célzó fontos kezdeményezést, az iskolatejprogramot és az iskola- gyümölcs-programot egészíti ki. Szinte az uniós kampány elindításával egy időben a gasteini Európai Egészségügyi Fórumon (EHFG) Wolfgang Ahrens, Bréma prevenciókutatással és a társadalmi problémákkal foglalkozó intézetének (BIPS) munkatársa bemutatott egy tanulmányt. Ebből az derült ki, hogy különösen az alsóbb társadalmi rétegekből és a bevándorlócsaládokból származó, valamint az Európa déli részén élő gyermekeket érinti az elhízás és a túlsúly veszélye. A tanulmány az EU nyolc tagállamában összesen tizenhatezer, 2-9 év közötti gyermeket vizsgált meg. Az eredmények szerint a gyerekek 13 százaléka elhízott, további nyolc százaléka pedig túlsúlyos. Vagyis uniós átlagban a gyerekek egyötöde küszködik súlyproblémával. Ahrens hangsúlyozta: figyelemre méltóak az olaszországi adatok: itt a gyerekek 20 százaléka elhízott és 22 százaléka túlsúlyos! A legegészségesebbek a belga és svéd gyereJohannesburg. A klímaváltozás következtében négy évtized alatt 25 millióval több éhező gyermekre kell számítani, elsősorban a globális felmelegedés által súlyosabban érintett afrikaiés ázsiai területeken. A Nemzetközi Élelmiszerpolitikai Kutató Intézet (IFP- RI) múlt heti beszámolója szerint kék, akiknek csak tíz százaléka túlsúlyos. A kutatók párhuzamot vontak a kicsik szabadidős tevékenysége és súlyuk között: a kiegyensúlyozatlan, keveset foglalkoztatott gyerekek hajlamosabbak a túlsúlyra, mint azok, akiknek a családi élete tartalmasabb. További döntő tényezők: a televízió előtt eltöltött idő, a passzív családi élet és az alváshiány. Meghökkentő összefüggés Bármilyen meghökkentő, de komoly emberek készítették azt a különös összefüggést feltáró tanulmányt, amely szerint a túl sok édességet majszoló gyerekek felnőttként gyakrabban kerülnek rács mögé erőszakos viselkedés miatt. Brit szakértők több mint 17 ezer, 1970-es születésű gyerek a klímaváltozás hatásai nélkül is az 5 éven aluli korosztályból 2050-re mintegy 113 millió gyermek lesz alultáplált. Ehhez képest a klímaváltozást is számításba véve 20százalékkaltöbbéhezőrekell számítani. Maga a globális felmelegedés 15 millió afrikai gyermek alultápláltságát okozhatja, mivel életét kísérték figyelemmel csaknem négy évtizeden át. A tízévesen naponta cukrot vagy csokit szopogatok 69 százaléka került rács mögé valamilyen erőszakos bűncselekményért 34 éves korára. Azok közül, akiknek ilyesmi miatt nem volt dolguk a rendőrséggel, 42 százalék fogyasztott naponta édességet. Mindez a British Journal of Psychiatry című szaklap októberi számában olvasható. A kutatók ugyanakkor megjegyezték: bár a felfedezett kapcsolat igen izgalmasnak tűnik, további kutatásokkal kell megerősíteni a kapott eredményt. „Nem arról van szó, hogy az édesség önmagában rossz, a jelenség inkább arról árulkodik, hogyan hozzák meg döntéseiket a gyerekek” - mondta Simon Moore, a tanulmány egyik szerzője. Szerinte éppen a szülők vezetik tévútra a gyereküket azzal, hogy a jó viselkedést édességgel jutalmazzák: az ilyenformán mindig azonnali kielégüléshez jutott kicsik nem képesek megtanulni a türelmes kivárást. Ez pedig a lobbanékony, agresszív viselkedés kialakulásának kedvez. Nem a cukorkáé a felelősség Moore azonban készséggel elismerte, hogy a tanulmány eredményei alapján nem fogalmazható meg olyan ajánlás a szülőknek, hogy ne tömjék cukorral vagy csokival a gyereküket. „Hihetetlenül összetett ez a kérdés. Egyszerűen nem lenne igazságos a cukorkát megtenni bűnbaknak” - fogalmazott a Cardiff Egyetem kutatója. Moore-ék kutatása a szülői fel- készültség, valamint a társadalmi és gazdasági háttér vizsgálatára is kiterjedt, ám ezeknek a szempontoknak a figyelembe vétele után is jelentős kapcsolat mutatkozott a gyermekként fogyasztott édesség és a felnőttkori agresszió között. Korábbi tanulmányok viszont azt bizonyították, hogy a jobb táplálkozás jobb viselkedést eredményez mind a gyerekeknél, mind a felnőtteknél. (MTI, ú) az éghajlatváltozás főleg a feketeafrikai és a dél-ázsiai országok mezőgazdaságát sújthatja. A klímaváltozással Dél-Ázsiában 14 százalékkal terem majd kevesebb rizs, a Szaharától délre eső területeken pedig a kukoricából számítanak 10 százalékkal kevesebb termésre. (MTI) Afrikában több gyerek fog éhezni a klímaváltozás miatt a magánnyugdíjpénztárak gazdasági mutatói . I Konzervatív alap Kiegyensúlyozott alap pPBlJBfllI Progresszív alap I Magánnyugdíjpénztár A hozamráta aktuális értéke (euró) Anetté vagyon (euró) A kezelési költség* (%) A hozamráta aktuális értéke (euró) A nettó vagyon (euró) A kezelési költség* <%) A hozamráta aktuális értéke (euró) Anetté vagyon (euró) A kezelési költség* (%) AEGON Magánnyugdíjpénztár 0,038772 12 393 685,23 0,025 0,035249 66 033 879,22 0,025 0,033718 199 193 708,38 0,025 Allianz - Szlovák Magánnyugdíjpénztár 0,038372 40 824 972,89 0,025 0,035801 259 026 403,23 0,025 0,035164 _ 548 853 414,35 0,025 AXA Magánnyugdíjpénztár 0,038043 24 158 755,76 0,025 0,035307 181 909 302,00 0,025 0,034740 533 259 598,70 0,025 ČSOB Magánnyugdíjpénztár 0,038774 7 155 847,47 0,025 0,034673 43 312 495,33 0,025 0,034218 101 479 622,60 0,025 ING Magánnyugdíjpénztár 0,038462 10 528 562,27 0,025 6,034967 86 668 018,62 0,025 0,034287 202 302 199,17 0,025 VÚB Generali Magánnyugdíjpénztár 0,038112 22 810 299,34 0,025 0,035451 141 752 906,12 0,025 0,034850 229176420,05 6,025 ’ az alap nettó havi vagyonából számítva Forrás: A Nyugdíjpénztárak Szövetsége - 2009. október 9-i adatok A hozamráta aktuális értéke: Ez az adat az alap menedzsmentjének munkáját értékeli. Az alap létrehozásakor a hozamráta értéke 1,0000 Sk, vagyis 0.033194 euró volt, a táblázatnak ebben az oszlopában lévő szám azt mutatja, hogyan változott időközben ennek a mutatónak az értéke márciustól, vagyis mikortól az első összegeket átutalta a Szociális Biztosító a nyugdíjalapnak. Ha ez a szám nőtt, vagyis nagyobb, mint egy - például 0.037713 -, ez azt jelenti, hogy az alap a rendelkezésére álló idő alatt a pénzeszközöket kamatoztatta, vagyis minden befizetett euró időközben már 0.037713 eurót er. Ha a hozamráta 0,033194 alá csökken, akkor a befizetett összeg vesztett nominális értékéből. A nyugdíjalap vagyonának nettó értéké: Azt mutatja, hogy mekkora vagyont kezel a nyugdíjalap. Minél nagyobb az összeg, az alap annál nagyobb vagyont fektethet be, ami növelheti a hozamot. Ma még a nyugdíjalapok nettó vagyona a legnagyobb pénztárakban már több százmillió euró, a kisebbekben is több mint százmillió euró, de a folyamat előrehaladtával az alapok több milliárd eurós vagyont kezelnek majd.
