Új Szó, 2009. október (62. évfolyam, 226-252. szám)

2009-10-16 / 239. szám, péntek

6 Külföld ÚJ SZÓ 2009. OKTÓBER 16. www.ujszo.com RÖVIDEN Vége a japán részvételnek Tokió. Japánhivatalosan tá­jékoztatta az USA-t arról, hogy jövő januártól beszünteti az Afganisztánban állomásozó nemzetközi katonai erők lo­gisztikai támogatását. Az el­múlt hetekben japán miniszte­rek már beszéltek erről a nyil­vánosság előtt, de most először közölték hivatalosan is az ame­rikaikormánnyal. (MTI) Halálos ítéletek futószalagon Peking. Újabb hat halálos ítéletet szabtak ki tegnap Kíná­ban a Hszincsiang-Ujgur auto­nóm terület székhelyén, Urumcsiban három hónappal ezelőtt kirobbant zavargások ügyében. Az Új Kína szerint há- romvádlottathalálraítéltek,és másik három halálos ítélet vég­rehajtását két évre felfüggesz­tették. A nevekből ítélve az el­ítéltek egyike han nemzetiségű kínai, a többiek ujgurok. Ezzel 12-re nőtt az urumcsi zavargá­sok miatt kirótt halálbünteté- sekszáma. (MTI) Megállapodás Szöullal Brüsszel. Szabadkereske­delmi megállapodást parafáit egymással az EU és Dél-Korea. Az EB közleménye szerint ez az unió történetében az eddigi legfontosabb ilyen megálla­podás: a kereskedelmi kap­csolatok várható bővülése eredményeként 19 milliárd euró értékű többletforgalmat tehet lehetővé. Az unió és Dél- Korea kereskedelmi forgalma 2008-ban mintegy 65 milliárd euró volt. (MTI) Elképesztő hanyagság Párizs. A nyilvántartott 8 kg-nál ötször nagyobb meny- nyiségű, a Greenpeace szerint öt atombomba előállításához elegendő plutóniumot találtak a dél-franciaországi Cada- rache nukleáris kutatóköz­pontjának egyik felszámolás alatt álló laboratóriumában. Jean-Louis Borloo környezet­védelmi csúcsminiszter teljes átláthatóságot sürgetetett tegnap az ügyben, hiszen a jú­niusban felfedezett helyzetről csak október 6-án értesítette a . kutatóközpont az illetékes ha­tóságot. Ez pedig csak szerdán este tudatta: a veszélyességi skálán kettes szintűnek minő­sítette az incidenst. (MTI) Újabb magyar áldozat Budapest. Meghalt egy 47 éves férfi, akinél kimutatták az új influenzavírust - jelentette be tegnap a magyar egészség- ügyi miniszter. A betegnek fel­ső légúti, bakteriális és vírusos fertőzésből kiindult tüdőgyul­ladása volt, ami a halálát okoz­ta. A boncolást követő vizsgá­lat igazolta szervezetében a H1N1 vírust. Ő a vírus 4. ma­gyar áldozata. (MTI) Elfajuló vita Washingtonban az afganisztáni háborúról - Róma nagy hibát követett el, mert nem tájékoztatta NATO-szövetségeseit Botrány: az olaszok lefizették a tálibokat? Pakisztánban egyre többen halnak meg a tálíbok támadásaiban (Reuters-felvétel) London/Washington/Párizs. Hatalmas botránnyá da­gadhat a szövetségesek kö­zött a The Timesnak az az állítása, hogy az olaszok Afganisztánban lefizették a tálibokat. Az amerikai ve­zetésben éles viták folynak a háború folytatásáról, egyesek szerint Joe Biden alelnöknek le kellene mondania, mert szembe­megy Barack Obamával. ÖSSZEFOGLALÓ Az olasz titkosszolgálat hatalmas összegeket fizetett az olasz hadsereg által ellenőrzött afganisztáni tér­ségben a helyi tálib parancsnokok­nak a terület nyugalma érdekében: Róma ezt eltitkolta a többi NATO- szövetséges elől, és a térség ellenőr­zését később átvevő francia erők - nyugodtnak gondolván a vidéket - súlyos veszteségeket szenvedtek. Iszlámábád. Joe Biden alelnök helyzetértékelését igazolja, hogy a pakisztáni tálibok egyre meré­szebb akciókat hajtanak végre a fegyveres erők ellen. A múlt héten a ravalpindi főhadiszállást tá­madták meg, tegnap reggel pedig összehangolt támadást intéztek két rendőrségi kiképzőközpont és a bűnügyi rendőrségi hivatal épü­lete ellen Pakisztán keleti részén, Lahorban. Több tucatnyian hal­tak meg, az áldozatok száma fo­lyamatosan nőtt, kora este 40 ha­lottról lehetett tudni. A rendőrsé­gi hivatalnál másfél órán át tartott a tűzharc, majd egy merénylő fel­robbantotta magát. Nem sokkal Ezt NATO-forrásokat idézve írta tegnap a londoni The Times, amely­nek értesülését az olasz kormány rögtön cáfolta. A vezető brit lap for­rásai szerint az olaszok rendszere­sen több tízezer dollárral veszteget­ték meg a Kabultól keletre fekvő Sa- robi térség tálib hadurait, elkerü­lendő az olasz veszteségeket, ame- lyek„politikaibonyodalmakatokoz- hatnánakotthon”. Francia katonák haltak meg az olaszok miatt A lapnak egy magas rangú, Ka­bulban állomásozó NATO-tisztvise- lő azt mondta: az erőszakmentes eszközök alkalmazása „még értel­mes megoldás is lehet, de őrültség”, ha valaki ilyet csinál, és nem tájékoz­tatja róla saját szövetségeseit. Az amerikai hírszerzés ugyan rájött er­re, és az USA római nagykövete már tavaly nyáron tiltakozott a Berlus- coni-kormánynál. Az olaszok azon­ban soha nem ismerték el a kifizeté­sek tényét, bár erről lehallgatott te­késóbb két rendőrségi kiképző- központ területére nyomultak be fegyveresek a város szélén. Az egyik csoport a kommandóski­képző központba hatolt be, át­mászva a falon. Legalább nyolcán voltak. A tűzharc mellett itt is vol­tak öngyilkos robbantások. A la- hori incidensek megbénították a város életét. Minden kormányhi­vatalt bezártak, a város utcái ki­haltak, nem volt kereskedés a pia­cokon sem. Aszif Ali Zardari ál­lamfő közölte: az országot az el­múlt 11 napban vérbe bontó erő­szak nem rettenti el a kormányt a szélsőségesek felszámolására irányuló törekvésétől. (MTI) lefonbeszélgetések is tanúskodtak. Az ügyet nem hozták nyilvánosság­ra, mert annak következményei „diplomáciai lidércnyomással” ér­tek volna fel. Amikor a franciák nem sokkal ké­sőbb átvették a szóban forgó terület ellenőrzését az olaszoktól, semmit nem tudtak az olasz titkosszolgálat által eszközölt kifizetésekről. Emi­att katasztrofálisan téves kockázati helyzetértékelésre jutottak, azt hit­ték, hogy viszonylag nyugodt tér­ségben tevékenykednek. Tavaly au­gusztusban, egy tálib rajtaütésben egy könnyű felszerelésű francia jár­őr tíz katonát vesztett, több tucat­nyian pedig megsérültek. Ez volt a francia hadsereg legnagyobb had- színtéri vesztesége az utóbbi ne­gyedszázadban. Egyébként Párizsban tegnap hi­vatalosan cáfolták, Ifogy tudomásuk lenne a brit lap által megszellőzte­tett olasz titkosszolgálati akcióról. „Nem rendelkezünk olyan informá­cióval, amely igazolná ezeket a megalapozatlan állításokat” - kö­zölte Christophe Prazuck vezérkari szóvivő. Hozzátette: „Az olaszok, a franciák és a törökök ellenőrzik 2006 augusztusaótaKabul térségét. Bizalmi viszony van mindenki között.” A francia ellenzék azon­ban közölte: magyarázatot vár a kormánytól ez ügyben. Ugyancsak tegnap egy magas rangú afgán illetékes azt nyilatkoz­ta, nemcsak az olaszok, más orszá­gok is fizetnek a táliboknak - kivéve a briteket és az amerikaiakat. Joe Biden összeveszett Obama elnökkel? Éles ellentétek vannak az ameri­kai kormányban az afganisztáni há­ború folytatásáról, Joe Biden alel­nök határozottan ellenzi a csapat­erősítést. Mint a Huffington Post hírportál írta, a Barack Obama el­nökkel szemben a külpolitikában veteránnak számító Joe Biden ellen­zi, hogy az USA újabb 40 ezer kato­nát küldjön a közép-ázsiai országba, ahogy azt Stanley McChrystal tá­bornok, a nemzetközi erők amerikai főparancsnoka kérte Obamától. Biden azzal érvel, hogy Amerika az idén 65 milliárd dollárt költ az af­ganisztáni műveletekre, míg a pa­kisztáni helyzet javítására csak 2,25 milliárdot, ez harmincszoros arány, miközben az al-Kaida szinte teljes egészében az atomhatalomnak számító Pakisztánban van. „Minden egyes Pakisztánban elköltött dollár­ra 30 dollár jut Afganisztánban, mi ennek a stratégiai értelme?” - így Biden. Afganisztánban semmire nincs garancia A Huffington Post liberális portál provokatív javaslata szerint az alel­nöknek, mivel teljesen másként ér­tékeli a helyzetet, mint Obama el­nök, le kellene mondania. A hírpor­tált jegyző Arianna Huffington a CNN-nek elmondta: az afganisztáni háború szerinte fordulópont, olyan fontos nemzetbiztonsági kérdés, hogy Biden a lemondásával adhatna hangsúlyt álláspontjának. Az afganisztáni háború kérdésé­ben megszólalt a szenátus rangidős tagja, a 91 éyes Robert Byrd nyugat­virginiai szenátor is. A nagyon ritkán szavazó és már szinte soha fel nem szólaló idős demokrata párti politi­kus leszögezte: nem látja értelmét a csapaterősítésnek. Kerekes széké­ből lassan, tagoltan kifejtette: egy idegen katonai erő elhúzódó jelen­léte egy szuverén országban majd­nem mindig ellenállást szül a helyi lakosság körében. Szerinte az amerikai forrásokat az afganisztáni jelenlét csökkenté­sével át kellene csoportosítani az al- Kaida elleni küzdelemre. Megje­gyezte: az afgán kormány népszerűtlensége miatt semmilyen biztosíték nincs arra, hogy egy na­gyobb és erősebb afgán hadsereg idővel nem fog egy nagyobb és job­ban felszerelt, Amerikával szemben ellenséges erővé válni. (MTI, ú) Vérbe borította Pakisztánt az erőszak Traian Basescu államfő kavarja: nem kell neki a németajkú nagyszebeni polgármester Patthelyzet alakult ki a román belpolitikában ÖSSZEFOGLALÓ Bukarest. Figyelembe se vette a politikai többség akaratát Traian Basescu román elnök, amikor Luci­an Croitorut, a román jegybank el­nökének tanácsadóját bízta meg kormányalakítással. Basescu teg­nap tévényilatkozatban jelentette bejelölését. Az államfő e döntésével elutasí­totta a három ellenzéki alakulatnak, vagyis a Szociáldemokrata Pártnak (PSD), a Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) és a Romániai Magyar De­mokrata Szövetségnek (RMDSZ) a közös javaslatát, amelynek értel­mében Klaus Johannist, Nagysze­ben németajkú polgármesterét tá­mogatták. Basescu ugyanazzal in­dokolta e döntését, amit már az elő­ző este is kifejtett a tévében. Szerinte most a gazdasági válság kezelése a legfontosabb feladat, hiszen a poli­tikai válság csak tetézte azt. Az ál­lamfő szerint ezért van szükség egy pénzügyekben jártas, közgazdász végzettségű szakemberre, aki nagy tapasztalatokkal rendelkezik a nemzetközi pénzügyi intézmé­nyekkel való kapcsolattartásban is. Az államfő szerint részben ettől függ, hogy Románia lehívhatja-e a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EU által nyújtott hitel októberi, no­vemberi és decemberi részleteit. Ha ez nem sikerül - így Basescu -, könnyen megtörténhet, hogy a bé­reket és a nyugdíjakat sem tudják majd kifizetni. Az 52 éves Croitoru a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének, Mugur Isarescunak a tanácsadója, és egyben a Román Gazdaságpoliti­kai Központnak az elnöke. Főnöké­hez családi kapcsolatok is fűzik, hi­szen Isarescu lánya a menyasszo­nya. Korábban négy éven keresztül képviselte Romániát a Nemzetközi Valutaalapnál. Crin Antonescu, a PNL elnöke Ba­sescu bejelentése után, az ellenzéki pártok nevében felelőtlennek ne­vezte az államfő döntését, amely hozzájárul a politikai válság elhú­zódásához. A 65 százalékos többsé­get képviselő erők továbbra is ra­gaszkodnak Johannis személyéhez. Bukaresti megfigyelők szerint egyelőre marad a patthelyzet a ro­mán belpolitikában. A megbízott miniszterelnöknek ugyanis tíz na­pon belül kellene parlamenti több­séget összekovácsolnia saját kor­mányprogramja köré, márpedig a Johannist támogató három párt je­lenleg 65 százalékos többséget alkot a törvényhozó testületben. Ha a par­lament két háza (a képviselőház és a szenátus) nem szavaz nekibizalmat, az államfőnek új személyt kell kije­lölnie, és a procedúra elölről kezdő­dik. Ha egymás után két megbízott miniszterelnök vall kudarcot, az ál­lamfő feloszlathatja a parlamentet, éselőrehozottválasztásokatírhatki. Csakhogy erre nem kerülhet sor a november 22-én és december 6-án tartandó kétfordulós államfő válasz­tás előtt. (MTI,ú) Katonai adatközlés Feldühítik az oroszokat Kijev. Ukrajna tárgyalásokat kezdett az USA-val arról a lehető­ségéről, hogy Washington hasz­nálhassa az ukrajnai radarállomá­sokon összegyűjtött adatokat. Ezt a helyi Interfax jelentette Ukrajna washingtoni nagykövetére hivat­kozva. A hír valószínűleg fel­bosszantja Oroszországot. Moszk­va minden olyan információra ér­zékeny, amely arra utal, hogy Ame­rika katonai kapcsolatokat ápol a volt szovjet tagköztársaságokkal. Washington a múlt héten cáfolta, hogy radarrendszereket akar tele­píteni Ukrajnába. Az Obama-kor- mányzat nemrég mondott le a raké­tapajzs elemeinek kelet-európai te­lepítéséről. (MTI) Elszigetelődik véleményével a cseh államfő Az USA-nak főleg az emberi jogok ügyében kellene nyomást gyakorolnia Iránra Cáfolja Klaust a kormány Nobel-békedíjas bírálat Obamának ÚJ SZÓ-HÍR Prága. A kormány álláspontja az, hogy a Lisszaboni Szerződés egyes részeiben is, meg az egésze is összeegyeztethető a cseh alkot­mánnyal és jogrenddel” - jelentet­te ki Jan Fischer miniszterelnök a kormány tegnapi rendkívüli ülése után. A kabinet az alkotmánybíró­ság felhívására fogalmazta meg vé­leményét a Lisszaboni Szerződés­ről. Ez a vélemény nyilvánvalóan ellentétes azzal, amit a reform- szerződést mereven elutasító Vác­lav Klaus államfő vall. A taláros testület október 27-én foglalkozik szenátorok egy csoportjának be­adványával, amely annak meg­vizsgálását kérte, nem ellentétes-e a Lisszaboni Szerződés a cseh al­kotmánnyal. (-kés) MT1-HÍR Washington. Sirin Ebadi Nobel- békedíjas iráni jogász szerint az Obama-kormányrészérőltaktikaiés erkölcsi hiba, hogy sokkal nagyobb figyelmet fordít Irán atomprogram­jára, mint arra, hogy Teherán lábbal tiporja a demokráciát és a szabadsá­got. A híres iráni emberi jogi aktivis­ta- aki a nők és a gyermekekjogaiért folytatott küzdelméért kapta meg a rangos elismerést 2003-ban - a The Washington Postnak kifejtette: nem azt tartja hibának, hogy az USA pár­beszédet akar az iráni vezetéssel. De ha a Nyugat csak a nukleáris kérdés­re koncentrál, akkor Mahmúd Ah- madinezsád iráni elnök - akinek a jogvédő tájékoztatása szerint az el­képzelhető legalacsonyabb a népszerűsége - úgy állíthatja be né­pének, hogy a Nyugat szemben áll Irán nemzeti érdekeivel. Ha azon­ban a Nyugat elsősorban az emberi jogok ügyében gyakorolna nyomást, akkor Ahmadinezsád bázisa napról napra fogyatkozna. Ebadi hangsú­lyozta: az USA biztonsága szem­pontjából sokkal fontosabb az, mi­lyen természetű az iráni kormány, minthogy megállapodások szüles- senekaz atomdossziéról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom