Új Szó, 2009. október (62. évfolyam, 226-252. szám)

2009-10-15 / 238. szám, csütörtök

2 Közélet ÚJ SZÓ 2009. OKTÓBER 15. www.ujszo.com RÖVIDEN Csáky: jobb lesz, ha kormányon leszünk Pozsony. Ha a Magyar Koalíció Pártja tagja lesz a következő kormánynak, jók lehetnek a magyar-szlovák kapcsolatok - jelen­tette ki Csáky Pál. Az MKP elnöke a SITA hírügynökségnek el­mondta, Orbán Viktor, a Fidesz elnöke többször hangsúlyozta, ér­deke, hogy a Magyarország és Szlovákia közti kapcsolat jó legyen. „Ennek azonban az az előfeltétele, hogy bármilyen legyen is a kö­vetkező szlovák kormány, az folytasson pozitív nemzetiségi politi­kát. A kapcsolatok kulcsa Pozsony kezében van. Garantálom, hogy ha a következő kormánynak az MKP is része lesz, a két ország közti kapcsolatok jók lehetnek” - mondta. Az MKP nem érti, miért bírál­ják Orbán Viktor részvételét az MKP szombati, rimaszombati kongresszusán. „A bírálatot provinciálisnak tartjuk. Itt egy szom­szédos ország, némileg nagyobb, mint Szlovákia, s nekünk ezzel az országgal együtt kell élnünk. Orbán valószínűleg a következő magyar miniszterelnök, lesz. Demokrata politikus-, az Európai Néppárt alelnöke” - mondta Csáky. (SITA) Brüsszel lezártnak hitte a Sólyom-ügyet Brüsszel. Kétoldalúnak és lezártnak tekintette eddig Sólyom László köztársasági elnöki szlovákiai be nem engedésének ügyét az Európai Bizottság jogi és igazságügyi felelőse, Jacques Barrot szerint. „Köztünk szólva azt gondoltam, hogy az incidens lezárult a két miniszterelnök közti párbeszéddel” - mondta. A magyar kormány kedden jelentette be, hogy a brüsszeli bizottságtól köte- lezettségszegési eljárást kért Szlovákia ellen, amiért Sólyom Lász­lót augusztus 21-én nem engedték be az országba. A beadvány azt kéri, az uniós testület a közösségi jog szempontjából vizsgálja meg a szlovák jogszabályokat és azok alkalmazását, valamint a közös­ségi jog megsértése miatt indítsa meg kötelezettségszegési eljá­rást. Barrot szóvivője egyelőre nem tudta megerősíteni, hogy a bi­zottság megkapta a megkeresést Magyarországról, a sajtóhíreket pedig nem kívánta kommentálni. Jacques Barrot kifejtette: reméli, hogy a probléma nem ismétlődik meg, és a két ország közötti pár­beszéd, amelyet személyesen is igyekezett megkönnyíteni, segít abban, hogy az ilyen típusú ügyekben ne következzenek be egyéb­ként megelőzhető, súlyos félreértések. (MTI) A kormány kitart Petríková mellett Pozsony. A kormány nem ért egyet a Viera Petríková igazság­ügyi miniszter leváltására tett ellenzéki javaslattal. A kabinet erről tegnapi ülésén határozott. A miniszter asszonnyal szembeni bi­zalmatlansági indítvány ma kerül a parlament elé. Az ellenzék az igazságszolgáltatás terén uralkodó áldatlan állapotok miatt köve­teli Petríková menesztését. A szakminisztert jelölő HZDS elnöke, Vladimír Mečiar szerint az indítvány csak az ellenzék politikai rek­lámozását szolgálja. (SITA) Hálózati problémák az Orange-nál Pozsony. Tegnap problémák jelentkeztek a legnagyobb hazai mobilszolgáltató hálózatában. A 2G hálózat - ezen működik a hang- és az SMS-szolgáltatás is - Érsekújvár, Losonc, Léva és Ko­márom körzetében csak akadozva működött. Az internetet is biz­tosító 3G hálózat Pozsony és Nagyszombat körzetében jelzett hi­bákat. Richard Fides szóvivő tájékoztatása szerint délután öt órára kijavították a hibát, és a társaság szolgáltatása már zavartalanul működött, (szí) 433,90 eurós nyugdíj felett nem jár a kiegészítés Bírálják, de lesz karácsonyi nyugdíj-kiegészítés ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A Fico-kormány megalakulása óta immár negyed­szer lesz karácsonyi nyugdíj-ki­egészítés, hagyta tegnap jóvá a kormány. Az érintettek a decem­beri nyugdíjjal együtt kapják meg a pénzt. Az öregségi, korkedvez­ményes és rokkantsági nyugdíjat kapókon kívül jogosultak rá az özvegyi nyugdíjat és árvasági já­radékot kapók is. Nem minden nyugdíjas jogosult azonban a pluszjáradékra, csak az, akinek nyugdíja kisebb 433,90 eurónál (13 072 korona), vagyis a tavalyi országos átlagbér 60 százaléká­nál. Akinek nyugdíja magasabb ennél, az nem kap kiegészítést. Összege ugyanakkora lesz, mint az előző években, a nyugdíj nagy­ságától függően 49,80 euró (1500,27 korona), 58,09 euró (1750 korona), vagy 66,39 euró (2000,07 korona). A legalacso­nyabb összeget azok kapják, akiknek nyugdíja 289,40 és 433,90 euró között mozog. A legmagasabb összegre a legala­csonyabb nyugdíjjal rendelkezők számíthatnak, azok, akiknek nyugdíja nem haladja meg a 144,70 eurót (4359,23 korona). A Szlovák Nemzeti Bank bírálta a karácsonyi nyugdíj-kiegészítést, szerinte ez nem rendszerszerű in­tézkedés, mivel a juttatás „csak a lakosság egy csoportja számára megoldás”. A jegybank szerint a kormány nem veszi tekintetbe, hogy a gazdasági és pénzügyi vál­ság a lakosság más rétegeit is érin­ti. Viera Tomanová miniszter bi­zonyos mértékig maga is elismer­te a jegybank kifogásait. Mint mondta, a kormány fontolgatta, hogy a karácsonyi nyugdíj-kiegé­szítés helyett 13. nyugdíjat ad, ám a gazdasági válság miatt ez most kivitelezhetetlen. Tomanová sze­rint azonban a kiegészítést a la­kosság leginkább rászoruló rétege kapja, (sán) Tegnap az ország több pontján lehullott az első hó, mi több, északon hóviharok voltak Délen szélvihar, északon hó Pozsony. A múlt héten az or­szág déli részein még 28 fokot mértek, tegnap nem volt ritka a fagypont körüli hőmérséklet. Folytatódik a rendkívül kellemet­len, szeles idő. A hidrometeoro- lógiai intézet tegnap első fokoza­tú meteorológiai riasztást adott ki Nyugat-Szlovákiában és a Du­na mentén a várható viharos erejű széllökések miatt. A riasz­tás lapzártakor ma délután egy óráig volt érvényben. Az északi területeken a havazás miatt adtak ki riasztást. Tegnap az ország több pontján lehullott az el­ső hó, mi több hóviharok voltak. Az októberi havazás elvágott egy­mástól két falut az Illavai járásban. A tűzoltók nemcsak az útra kidőlt fákat távolították el, hanem gyak­ran a hóban rekedt autósokon is segíteniük kellett. (ú,tasr) Jaroslav Slamka játékvezető vádalkut kötött, ennek köszönhetően csak feltételes szabadságvesztésre ítélték Lebuktatja társait a bundázó bíró Bazin. Vádalkut kötött teg­nap az ügyészséggel a kor­rupcióval vádolt Jaroslav Slamka futballbíró. ÚJ SZÓ-HÍR Ennek értelmében csupán két­éves feltételesen szabadságvesz­tésre ítélte a Specializált Bünte­tőbíróság, az ítélet végrehajtását három évre felfüggesztették. Az ítélet jogerős.- Slamka ellen öt lefizetési ügy­ben indult eljárást, a vádirat sze­rint összesen 2158 euró kenő­pénzt fogadott el, amiért több mérkőzés végeredményét is befo­lyásolta. A bundázások még 2008 tavaszán történtek. Slamka kizá­rólag alacsony osztályú bajnok­ságokban fújt, a 4. liga nyugati csoportjában és a nyitrai területi bajnokság I. és II. osztályában. Bár a rendőrség nem akart bő­vebb tájékoztatást adni arról, minek fejében kapott a vádlott enyhébb ítéletet, háttérinformá­ciók szerint a vádalkuba azért egyezett bele az ügyészség, mert Slamka együttműködött a nyo­mozás során és állítólag több gyanúsítottra tett terhelő vallo­mást. Tavaly októberben, miután eljárás indult ellene, beismerte, hogy több mérkőzésen kollégá­ival együtt kenőpénzt kért. Ak­kor egy bulvárlap tájékoztatása szerint ráadásul kijelentette: együttműködik a nyomozókkal, ezért enyhe ítéletet vár. „Első esetben 6250 korona jutott ne­kem, miután a másik két bíró­val elosztottuk a pénzt, a má­sodik esetben fejenként 7500-at kaptunk. Mindkét mérkőzés előtt telefonon beszéltük meg az árat” - mondta Slamka. Slamka a közeljövőben több­ször is felbukkan majd a Specia­lizált Bíróságon - tanúskodni fog - tanúskodni fog több já­tékvezető és klub ellen. Idén nem ez a focikorrupció­ban született egyetlen ítélet. Kenőpénz elfogadásáért április­ban három év négy hónap sza­badságvesztésre ítélte a Specia­lizált Büntetőbíróság Vladimír W.-t, a Szlovák Labdarúgó Szö­vetség egykori vezető képviselő­jét. Az ítélet nem jogerős, a vádlott fellebbezett. Összesen nyolc korrupciós esetben indult ellene eljárás, készpénzen kívül egy láda almát és egy karton bort is elfogadott, (dem, s) Liberalizálni szeretné a tankönyvpiacot az ellenzék, mert későn jutnak el az iskolákba a tankönyvek Október végére ígérik az új tankönyveket ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Az ellenzéki pártok liberalizálni szeretnék a tan­könyvpiacot. Tatiana Rosová, az SDKÚ képviselője a közoktatási törvény módosítását javasolja, hogy az iskolák az oktatásügyi minisztérium által jóváhagyott tankönyvek mellett olyan köny­veket is használhassanak, melyek megegyeznek a kerettantervek céljaival és elveivel. A minisztéri­um által jóvá nem hagyott tan­könyvek használatát az említett jogszabály tiltja - ezt tavaly ta­vasszal fogadták el. Ráadásul a tárca minden tantárgyra csak egy­fajta kötetet hagyjóvá, így az isko­láknak nincs választási lehetősé­gük. Rosová szerint azért van szük­ség a módosításra, mert az iskolák még mindig nem kapták meg a korábban megrendelt tankönyvek nagy részét. Ez a probléma egyébként hatványozottan érvé­nyes a magyar tannyelvű iskolák­ra: a magyar nyelvű tankönyvek ugyanis - a magyar és szlovák nyelvtan és irodalomkönyveket kivéve - a szlovák kiadások fordí­tásai. Számtalan tankönyvre csak az év elején írták ki a pályázatot, a magyar fordítások pedig csak né­hány hónappal a szlovák eredeti megjelenése után érkeznek meg. Rosová tervei szerint a miniszté­rium térítené az „alternatív“ tan­könyvek megvételét addig az árig, amennyiért az eredetüeg jóváha­gyott, ám hónapokig késő tan­könyvet megrendelték. A minisztérium nem támogatja az ötletet, továbbra is kitart ko­rábbi, centralizáló elképzelése mellett. A tárca szerint egyébként sem lenne szükség a „pótköny­vekre“, ugyanis a legújabb ígéret szerint az iskolák október végéig megkapják a megígért tanköny­veket. Az iskolaigazgatók viszont szkeptikusak ezzel kapcsolatban: szerintük több kötet csak jövőre fog megérkezni, mivel eleve lehe­tetlen néhány hónap alatt jól meg­írni, megszerkeszteni, lektorálni, kinyomtatni - a magyar iskolák esetében még lefordítani - és kéz­besíteni a tankönyveket. (MSz) Vladimír Mečiar és Ján Slota hallani se akar a parlamenti képviselők mentelmi jogának szűkítéséről Megint előrángatják a mentelmi jog szűkítését ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Újabb vita körvonala­zódik a Smer és a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) között, ezúttal a parla­menti képviselők mentelmi joga miatt. Renáta Zmajkovičová sme- res képviselő módosító javaslata szerint ugyanis a mentelmi jog csak a képviselők parlamentben tett ki­jelentéseire vonatkozna. Ján Slota, az SNS elnöke már megüzente ne­ki: ilyen erővel a parlament meg­szüntetését is javasolhatná. Hason­lóan nyilatkozott Vladimír Mečiar, a HZDS elnöke is. „A mentelmi jog szűkítése nemlétező téma. Ez a jog nem a képviselőt, hanem a parla­mentarizmust védi” - állítja. Sze­rinte az hozakodik elő üyesmivel, akineknincs más témája. Zmajkovičová szerint a jelenleg érvényes mentelmi jog egy csöke- vény, amely a múltból maradt ránk. Slota ezt a magyarázatot butaság­nak nevezte.„Akkor minek van par­lamentünk? Semmi különbség ne legyen az államfő és a képviselő kö­zött. Szüntessük meg a parlamen­tet, a hivatalokat, a rendőrséget, a hadsereget. Hova jutnánk így? A teljes káoszba” - tolmácsolta la­punknak Slota véleményét az SNS szóvivője, Jana Benková. Zmajkovičová a kihágásokra és a bűnvádi eljárásokra vonatkozó mentelmi jogot is eltörölné - jelen­leg a parlament beleegyezése kell ahhoz, hogy egy honatya ellen eljá­rást indíthassanak a hatóságok. Már több próbálkozás is volt a men­telmi jog szűkítésére, de az ellen­zék és Pavol Paška házelnök javas­latait is elutasította a parlament. A kérdésről legutóbb tavaly április­ban szavaztak, akkor a HZDS és az SDKÚ is ellene voksolt. Bárdos Gyula, az MKP frakcióve­zetője lapunknak elmondta: a Smer konkrét javaslatát még nem ismerik. „Személyes véleményem nem változott, megszavaznám a mentelmi jog szűkítését, ugyan­úgy, mint korábban” - fűzte hozzá Bárdos. Gál Gábor, a Híd parlamen­ti képviselője Zmajkovičová javas­latát félrevezetőnek tartja. „Ebben a választási időszakban már több ellenzéki j avaslat is volt a mentelmi jog korlátozására, ezeket mi min­dig támogattuk, de amikor a szava­zásra került a sor, a kormánykoalí­ció mindig meghátrált - mondta lapunknak Gál Gábor. - Ez populis­ta húzás a Smer részéről, ha akar­ják, már korábban megszavazhat­ták volna a hasonló javaslatokat.” Kicsi az esélye annak, hogy a par­lament elfogadja Zmajkovičová ja­vaslatát. Elhhez alkotmányos több­ségre, vagyis 90 szavazatra van szükség, (dem, s, t)

Next

/
Oldalképek
Tartalom