Új Szó, 2009. október (62. évfolyam, 226-252. szám)
2009-10-14 / 237. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. OKTÓBER 14. Kultúra 9 Román film, A másik Irina nyerte a közép- és dél-európai filmek fesztiváljának mecsekaljai versenyét CinePécs: fény az alagút végén A nemzetközi zsűri és a FIPRESCI díját is megkapta a román Andrei Gruzsniczki A másik Irina című alkotása (Képarchívum) Rendhagyó helyszínt választott díjátadó gálájához a CinePécs V. Moveast Nemzetközi Filmfesztivál. A városból kivezető főút egyikét zárták lejó pár órára, így került az Aradi vértanúk útja végén levő alagútba filmvászon, a flaszterre színpad és nézőtér anélkül, hogy Emir Kusturica minderről tudott volna. SZABÓ G. LÁSZLÓ Amit már csak azért is sajnálhat az európai mozi bosnyák fenegyereke, mert érintett volt a dologban. A tizenkét versenyfilmet felvonultató pécsi mustra záróakkordja ugyanis a Cigányok ideje című Kusturica-film alapján készült színpadi előadás felvétele volt. A Prágában tanult, szarajevói kultmester húsz évvel ezelőtt forgatott filmjét tavaly „nagy um- ca-umca-umcaccával” mutatta be a párizsi Bastille Operaház, s ezt a pezsgő, forró hangulatú produkciót láthatta most a CinePécs közönsége, mielőtt a fesztivál győztes alkotásának címe elhangzott volna. Azt pedig mindkét zsűri (a nemzetközi és a FIPRESCI is) a román Andrei Gruzsniczki rendezésének, A másik Irinának ítélte oda. Egy vidékről a fővárosba költöző fiatal pár tragédiába torkolló sorsát ecseteli a film: Aurel biztonsági őrként dolgozik egy bevásárlóközpontban, Irina pedig egy egyiptomi cég megbízható könyvelője. Főnökei épp ezért küldik ki Kairóba, szakmai továbbképzésre. Irina már második kiküldetését tölti Egyiptomban, hazautazása napján azonban Aurélt telefonon értesíti a kinti román konzul, hogy felesége öngyilkos lett. Aurel kevésnek találja a kapott információkat, ezért ő maga veszi kezébe az ügyet, hogy pontosan lássa, mi történt Irinával. Ennyire hétköznapi, ennyire egyszerű, és mégis ennyire felkavaró történetek kerültek az idén a pécsi mustra műsorára. Ez a CinePécs igazi pozitívuma: Közép- és Dél-Európa évi filmterméséből olyan alkotásokat válogat össze, amelyek itt és most játszódnak, a közelünkben, a szomszédunkban, a közvetlen környezetünkben. Mintha valódi szemtanúi lennénk e különös történéseknek, vagy épp a saját életünk egy-egy szeletét látnánk a vásznon mindenféle körítés, flitterek és színes léggömbök nélkül. Pécs a kisemberek, a hétköznapi hősök és antihősök életét mutatja meg. A horvátországi „feketék”, egy önkéntes katonai alakulat tevékenységét a szerb-hor- vát háborút követően. Egy keletboszniai, háború pusztította falu életveszélybe sodródott lakóit. Egy tiroli faluban történt hármas öngyilkosság áldozatainak összezavart rokonait. Egy ártatlanul elítélt bolgár férfi versenyfutását az idővel. Egy sziléziai város fiataljainak tragikomédiába illő mindennapjait. De tartogatott jó néhány gyöngyszemet az információs szekció is. A világ nagy és a megváltás a sarkon ólálkodik című bolgár film is szívszorongató családi történet. A kommunizmus elől Németországba menekült bolgár család legifjabb tagja, Alex már választott hazájában, autóbaleset következtében veszíti el szüleit. De elveszíti az emlékeit is. Az ostábla* és különböző fortélyok segítségével a nagyapja hozza vissza az amnéziába esett fiatalember emlékezőtehetségét, s miközben Németországból hazakerekeznek Bulgáriába, hol a múltban, hol a jelenben járva tudjuk meg mindazt, ami szülőkkel és nagyszülőkkel esett mega nyolcvanas évek kommunista érája alatt, az olaszországi menekülttáborban, majd később, Németországban. Megrendítő családi tabló Sztefan Komanderev rendezése, nagy eséllyel indul a film a legjobb idegen nyelvű alkotások Oscar-jelölésében. A román-angol-magyar összefogásban készült Varga Katalin, Peter Strickland rendezése az idei Berlinalén már díjat szerzett, ám minden bizonnyal nyer még néhány komoly babért. A gyönyörűen fényképezett (operatőr Győri Márk) balladisztikus történet főhősét elűzi a férje, és a falubeliek sem tudnak megbocsátani neki. Varga Katalinnak nincs más választása, elindul, hogy megkeresse tizenegy éves fia vérszerinti apját. Hosszú az út fel a hegyekbe, a bosszú pedig nem csillapodik a nőben. Orbán fia egy erőszakkal elkövetett testi kapcsolat gyümölcse. Varga Katalin előbb a bűnös barátjával végez, aki egykor röhögve nézte végig kegyetlen meggyalázását, aztán egy nap befészkeli magát a már kiegyensúlyozott házasságban élő, a lelke mélyén már mindent megbánt férfi házába. S a tragédia ott sem marad el, de Varga Katalin kálváriája is döbbenetes véget ér. Volt egy szívmelengetően kedves, humorral és iróniával teli friss magyar film is az idei CinePécsen. Ellensúlyozni ugyan nem tudta a sok lehangoló, fájó, sötét történetet, másfél órára azonban ki tudta szakítani a nézőt a moziban s a mindennapokban látott tragédiák végeláthatatlan sorozatából. Az elsőfilmes Tóth Barnabás (ő játszotta egykor, még kiskölyökként Szabó Ildikó Gyermekgyilkosságok című nagy erejű alkotásának főszerepét) Rózsaszín sajtja, amely üdeségével, lendületével, lelkületével és sajátos bájával egészen új fejezetet tudott nyitni a magyar film 2000-ben elkezdett képeskönyvében. Egy igazi dumagép, egy minden hájjal megkent nőgyógyász, az ágybéli kalandok koronázatlan királya a történet egyik hőse, az életet valóban habzsoló ötvenes, de még mindig fiatalos apa, „szenvedő alanya” pedig szelíd, romantikus lelkű, tizenkilenc éves fia, aki egyáltalán nem követi őse szexuális stratégiáját. Ó nem a hirtelen adódó, érzelem- mentes numerák híve, Dani az igaz szerelmet keresi. Még akkor is, ha a barátja, s legfőképp az apja jókat mulatnak rajta. Bezerédi Zoltán játssza lenyűgözően a hedonista apát, s a színészként is hiteles Tóth Barnabás a fiát. Páratlan páros az övék. Sugárzó humorral, remek szófordulatokkal tűzdelik tele a filmet, a címbeli rózsaszín sajtról pedig csak annyit: ilyet az üzletben nem árusítanak. Ezt máshol kell keresni. Lent, „délen”, a legmelegebblankákon. Komáromban bérletes előadás a Debreceni Csokonai Színház produkciója, Földes László Hobo önálló estje Földes László Hobo (Képarchívum) Vadászok, hajtok, vadak AJÁNLÓ Komárom. Négy előadást tart e héten csütörtöktől vasárnapig, s majd a hónap végén még egyet a Debreceni Csokonai Színház a Jókai Színházban. Műsoron Földes László Hobo Vadászat című zenés játéka, melynek koreográfusa és rendezője Vidnyánszky Attila debreceni színházigazgató. A Vadászat a Komáromi Jókai Színház idei szezonjának első bérletes előadása. Huszonöt éve jelent meg a Hobo Blues Band Vadászat című dupla bakelitalbuma. A zenét Tátrai Tibor és Póka Egon szerezte, a szöveget Hobo írta. A sodró blues és rockzene mellett felcsendülnek Wéber A bűvös vadászának dallamai is, és mindannyiunk számára ismert mesefigurák tűnnek fel meglepő élethelyzetekben. A Debreceni Csokonai Színház előadásába Hobo több színpadi művéből is kerültek elemek (József Attila, Viszockij, Faludy, Morrison). A főszereplő udvari bolond (Hobo) felidézi a Mesél az erdő szereplőit. Vadászokat, hajtókát, vadakat. A nemrég Moszkvában Meyerhold-díjjal kitüntetett Vidnyánszky Attüa rendezte Földes László Hobo sikeres önálló estjeit. Legutóbbi közös munkájuk a Circus Hungaricus, melynek a napokban volt a premierje. (szél) RÖVIDEN Rajzos anyanyelv - kiállítás Pozsony. Az SZNM - A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma és a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége által meghirdetett, Rajzos anyanyelv című országos képzőművészeti pályázatra beérkezett legszebb alkotásokból nyílik kiállítás ma 15.30-kor a Brámer-kúriában. A Szlovákiai Magyar Iskolák és Óvodák IV. Országos Képzőművészeti Pályázatát idén a Magyar Nyelv Éve jegyében öt kategóriában hirdették meg. A kiállítást Pék László, az SZMPSZ elnöke és Jarábik Gabriella, a múzeum igazgatója nyitja meg. A kiállításmegnyitót követően kerül sor a Kazinczy Ferenc emlékeinek nyomában című dokumentumfilm bemutatójára. A filmet, amelyet a múzeum felkérésére a Szepsiben működő Bódva Stúdió munkatársai készítettek, a rendező, T. Nagy Imre mutatja be. (ú) Győry Dezső-konferencia Rimaszombat. A hetedik Győty Dezső Napok keretében konferenciával tisztelegnek Rimaszombat jeles szülötte előtt. A rendezvény ma 9 órakor kezdődik a Tompa Mihály Református Gimnázium dísztermében. A költő, újságíró, közéleti ember munkásságáról Cs. Varga István, Pappné Veres Ildikó, Máté László, Babróczky Ilona, Kálmán László és Csomós Éva tart előadást. A konferencia végén a résztvevők megkoszorúzzák Győry Dezső emléktábláját. A költő alakját Danis Tamás idézi fel. (ú) Az SZMÍT kortárs irodalmat népszerűsítő találkozói Zoboralji litera-túra SZABÓ VIKTÓRIA A Szlovákiai Magyar írók Társasága (SZMÍT) harmadik alkalommal tette lehetővé, hogy a Litera-túra nevet viselő rendezvénysorozat keretén belül azok a gyerekek is megismeijék a hazai kortárs irodalmat, akik egyébként nem, vagy csak keveset olvasnak. Október 9-én négy magyar anyanyelvű iskola tárta szélesre kapuit a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének jóvoltából utazó szlovákiai magyar írók és költők előtt, hogy kedvet csináljanak a fiataloknak az olvasáshoz. Az alsó- bodoki Magyar Tannyelvű Magánszakközépiskola Motesiky Árpád vadászírót fogadta, a pogrányi iskola Aich Pétert és Balázs F. Attilát, s két csoportra osztva vallottak „műhelytitkaikról” az érdeklődő ifjúságnak. Nem volt ez másképp Nagycétényben sem, ahol a felső tagozat diákjai három vendéget kaptak. A József Attila-díjas Tóth László mesekönyvének színes, eleven, varázslatos világát mutatta be azzal a végszóval, hogy a mesék nem csak a gyerekeknek íródnak. Poór József pedig a vitorlázás szépségeit ecsetelte az érdeklődő hallgatóságnak. Nagy Erika, a Szlovákiai Magyar írók Társaságának titkára is készségesen válaszolt a könyve kapcsán feltett kérdésekre, s nem hagyta ki az alkalmat, hogy az írói vénával rendelkező fiatalok figyelmét felhívja a SZMÍT fiatal tehetségeket felkaroló irodalmi táboraira, valamint a Pegazus Alkotópályázatra. A ko- loni alapiskola kisdiákjai és pedagógusai hálásak voltak a szervezőknek, hiszen húsz éve vártak arra, hogy átélhessék az író-olvasó’ találkozó élményét és varázsát. Jakubecz Márta elvitte mesekönyveit a gyerekeknek, s csengetés ide, csengetés oda, két élményekben gazdag tanítási órát töltöttek együtt. Délután közös író-olvasó találkozó zajlott felnőttek részvételével a csodálatos alsóbodoki Paulisz-Rancson, az est házigazdája Fehér Sándor, a neves helytörténész volt. A színvonalasan megszervezett irodalmi délután nemcsak a sokrétű és színes témákkal, hanem az izgalmas beszélgetésekkel is folyamatosan fenntartotta a nézőközönség érdeklődését. Az estébe nyúló tartalmas délután köszönhető a vendéglátó Ladányi Lajosnak és Paulisz Boldizsárnak is, akik mindent megtettek annak érdekében, hogy a meghívott szerzők alkalomadtán szívesen visszatérnek Zoboralj ára. AAár több mint százezren voltak kíváncsiak Agnieszka Holland és Kasia Adamik Jánošík. Valós történet című filmjére. Az új Jánošík-opust a bemutató utáni négy héten 103 348-an látták, s ezzel a film bekerült az utóbbi húsz év legsikeresebb szlovák filmjei közé. A képen a címszerepet alakító Václav Jiráček (Miro Polák felvétele)
