Új Szó, 2009. október (62. évfolyam, 226-252. szám)
2009-10-14 / 237. szám, szerda
8 Külföld ÚJ SZÓ 2009. OKTÓBER 14. www.ujszo.com RÖVIDEN A tálibok gazdagabbak Washington. Az afganisztáni tálibok pénzügyi helyzete sokkal jobb, mint az al-Kai- dáé, amely éppen az USA és szövetségesei erőfeszítéseinek hatására pénzszűkétől szenved, emiatt pedig csökken a befolyása. David Cohen amerikai pénzügyi államtitkár-helyettes kifejtette, a tálibok bűncselekmények széles körével teremtik elő az Afganisztánban állomásozó amerikai és más külföldi csapatok elleni támadásokhoz szükséges összegeket. Pénzt zsarolnak ki a máktermesztő parasztoktól és a kábítószerkereskedőktől, védelmi pénzeket szednek a legálisan működő afganisztáni vállalkozásoktól. Richard Holbrooke, az Afganisztánnal és Pakisztánnal foglalkozó amerikai különmegbízott nemrégiben azt mondta, hogy pénzük nagy részét Perzsa-öböl- beli magánszemélyektől kapják. Cohen szerint a tálibok pénzügyi forrásai a megszüntetésüket célzó nemzetközi erőfeszítések dacára egyre bővülnek. (MTI) Elutasították Karadzsicsot Hága. Elutasította a hágai törvényszék tegnap Radovan Karadzsics beadványát, a- melyben az egykori boszniai szerb vezető az ellene indított eljárás megszüntetését kérte arra hivatkozva, hogy 1996- ban a volt amerikai főtárgyaló büntetlenséget ígért neki. A törvényszék határozata értelmében mégha valóban létezett is titkos megállapodás Karadzsics és Richard Holbrooke akkoribalkánikülönmegbízott között, az a bíróságot nem kö- telezisemmire. (MTI) Iráni eljárás Karubi ellen Teherán. Eljárás indult Iránban Mehdi Karubi ellenzékivezető, volt elnökjelölt ellen, amiért azt állította, hogy több letartóztatottatmegerőszakol- tak egy börtönben. Karubi ügyében egy különleges parlamenti bizottság járt el, amely hetekkel ezelőtt azt állapította meg, hogy teljesen alaptalanok a vádak. Karubi szerint a börtönben megkínoztak és megerőszakoltak több olyan férfit és nőt, aki részt vett a júniusi elnökválasztás eredménye elleni tiltakozó tüntetéseken. Korábban azt mondta, hogy állításait bizonyítékokkal is alá tudja támasztani. (MTI) Hillary Clinton feladta Washington. Hillary Clinton amerikai külügyminiszter egy televíziós interjúban megerősítette: nem indul többet elnökválasztáson. A volt first lady a tavalyi előválasztási kampányban Barack Obama legfőbb ellenfele volt a demokrata párti elnökjelöltségért ví- vottküzdelemben. (MTI) A cseh alkotmányjogászok felsorakoztak az államfő ellen, sokan vélik úgy, hogy Václav Klausnak le kellene mondania Európa dühös, Prága forgatókönyveket ír Európa mumusa faarccal figyeli a hajcihőt Prágai elemzők eddig három forgatókönyvet találtak ki a helyzet a megoldására. Az első az lenne, ha a cseh elnök megelégedne egy politikai nyilatkozattal, miszerint az EU- tagállamok Klaus követelését tiszteletben fogják tartani. Egy ilyen „politikai biztosítékot” már az október végi EU-csúcson elfogadhatnának az állam- és kormányfők. Lényegében ezt javasolta Klausnak hétfőn a cseh kormány is, de az államfő a titkára útján közölte: nem politikai, hanemjogi garanciákat akar. E jogi garancia lenne a második megoldás, amely azonban a ratifikációs folyamat újranyitását feltételezi. A cseh kormány és a sajtó is úgy látja: nem reális és kivihetetlen, s már több tagország is elutasította az ötletet. A harmadik megoldást egy komp(CTK-felvétel) romisszum jelenthetné, amelyről azonban senki sem tudja, hogyan kellene kinéznie. Az államfő elképzeléseinek részletei ugyanis továbbra sem ismeretesek, így a cseh diplomácia sem kezdhet tárgyalásokat az uniós partnerekkel. Csehországban ugyanakkor folytatódik a vita arról, hogy Klausnak egyáltalán van-e joga elutasítani vagy halogatni az LSZ aláírását. Az alkotmányjogászok többsége sze- rintKlaus alkotmányellenesenjárel. Mivel az uniós szerződést a kormány, a képviselőház és a szenátus is jóváhagyta, az államfőnek nincs más választása, mint aláírni a dokumentumot. Ez a tábor azt hangsúlyozza, hogy Csehországban parlamenti demokrácia van, nem elnöki rendszer, ezért Klaus nem járhat el önkényesen. Tény azonban, hogy az Nem volt túl sok értelme a Boc-kabinet menesztésének néhány héttel az államfőválasztás előtt Megbukott a román kormány - elhúzódik a válság Prága/Brüsszel/Berlin. Jan Fischer cseh kormányfő tegnap az unió brüsszeli központjában próbálta magyarázgatni, miért utasít) a el Václav Klaus a Lisszaboni Szerződés aláírását. Egy dühös német politikus már a szudétanémetek ellen is kirohant Klaus miatt. A cseh politikusok és jogászok azon meditálnak, hogy lehetne szétvágni a gordiuszi csomót. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Ugyanakkor, amikor a cseh kormányfő Manuel Durao Barroso EB- elnökkel tárgyalt Brüsszelben, Brünnben a cseh alkotmánybíróság bejelentette: október 27-én, nyilvános tárgyaláson fogja megítélni azt a beadványt, amelyben az ODS szenátorai kértek vizsgálatot az ügyben, hogy a Lisszaboni Szerződés (LSZ) összhangban van-e a cseh alkotmánnyal. Barroso és Fischer tegnap egyetértett abban, hogy nem lehet újranyitni a Lisszaboni Szerződés ratifikációs folyamatát. Günter Verheugen, a leköszönő EB alelnöke és ipari biztosa interjújában élesen bírálta Klaust, amiért az LSZ ratifikálását újabb feltételekhez köti. Verheugen minden szempontból megalapozatlannak tartja Klaus azon állítását, amely szerint az LSZ-hez csatolt alapjogi charta lehetővé tenné, hogy a II. világháború ÖSSZEFOGLALÓ Bukarest. Basescu államfő rögtön megkezdi konzultációit a parlamenti pártokkal egy új kabinet megalakításáról - közölték nem sokkal azután, hogy megbukott a román kormány. Tegnap a parlament mindkét háza megszavazta az ellenzék által benyújtott bizalmatlanságiindítványt. Az Emil Boc miniszterelnök vezette, csak a Demokrata Liberális Párt (PD-L) tagjaiból álló kabinet ellen október 8-án terjesztett be bizalmatlansági indítványt az ellenÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. Hillary Clinton amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminisztertegnapi tárgyalásain sikerült előrelépni a hadászati támadó fegyverek csökkentéséről szóló új szerződés kérdéseiben. Bz Lavrov szavaiból derült ki a megbeszélést követő sajtóértekezleten. Lavrovlényegineknevezte az előrelépést, azzal, hogy még maradtak nyitott kérdések, amelyek további egyeztetést igényelnek. A két állam a december 5-én lejáró START-1 helyébe lépő új szerződést az év végéig akarja aláírni. A globális rakétapajzs kérdéséről Clinton kijelentette: ezt a két ország közös ügyeként kell kezelni, és az USA érdekelt az Oroszországgal való együttműködésben, egyebek között az elsősorban Iránból kiinduló fenyegetés mértékének közös értéután az egykori Csehszlovákiábólki- telepített szudétanémetek visszakövetelhessék elkobzott vagyonukat. (Klaus ezért követeli, hogy az LSZ aláírása fejében országát mentsék fel a charta hatálya alól.) Verheugen egyben úgy vélte: az elmúlt évek bajor miniszterelnökei, illetve a bajorországi Keresztényszociális Unió (CSU) vezetői azok, akik mindezt lehetővé tették Klaus számára. Megfogalmazta azt a vádat, hogy a CSU évek óta az ún. szudéta- német bajtársi szövetség legradikálisabb követeléseinek szócsöve. Emlékeztetett: ez a szövetség a szudétanémetek hagyományos pünkösdi találkozóin rendszeresen szót emel a Csehszlovákiából kitelepített németek jogfosztása ellen, minden egyes alkalommal tápot adva a cseh aggodalmaknak. zékben lévő Nemzeti Liberális Párt (PNL) ésazRMDSZ. Akabinetbuká- sát azonban a kormánykoalícióból nemrég kivált Szociáldemokrata Párt (PSD) voksai biztosították. Az alkotmány értelmében most Traian Basescu államfőn a sor, az ó feladata megbízni egy politikust az új kormány megalakításával. A megbízott miniszterelnöknek - ha sikerül összeállítania az új csapatot - tíz napon belül kell bizalmat kérnie a képviselőház és szenátus együttes ülésén, mind a kormány személyi összetételét, mind az új kormány- programot illetően. Ha két korkelésében. Hozzátette: Moszkva és az USA meglehetősen hatékonyan működik együtt a hatos közvetítő csoport - a BT öt állandó tagja és Németország - keretében. Azt szeretnék elérni, hogy Irán együttműködjön, bebizonyítsa, hogy csakis az atomenergia békés felhasználására törekszik. Clinton konstruktívnak nevezte Irán és a hatok képviselőinek Genfben, október 1-jén tartottkonzultációját. Lavrov a rakétapajzzsal kapcsolatban reméli, hogy meg tudnak állapodni a további munka olyan rendjéről, amely lehetővé teszi az orosz, az amerikai, az európai és más érdekelt államok erőfeszítéseinek egyesítését. Moszkva további tájékoztatást vár az elvetett csehországi és lengyelországi telepítés helyére lépő amerikai tervekről. Rámutatott: a két ország egyetért abban, hogy Iránnak joga van az atomenergia mányalakítási kísérlet kudarccal végződik, az államfő feloszlatja a parlamentet, és előrehozott választásokat írhat ki. Erre azonban nem kerülhet sor a november 22-én és december 6-án esedékes kétfordulós elnökválasztásig, mivel az alkotmány értelmében fél évvel az államfő mandátumának lejárta előtt nemlehet feloszlatni aparlamentet. Most az a kérdés, Basescu újra Bo- cot kívánja-e megbízni az új kabinet megalakításával. A szociáldemokraták és liberálisok szakértői kormányt szorgalmaztak, amit azonban az államfő eddig ellenzett. AlegClinton és Lavrov. Ennyiért kár volt találkozni. (TASR/AP) főbb belpolitikai kérdés egyébként az utóbbi hetekben az volt: van-e értelme a kormányváltásnak az államfőválasztás előtt, hiszen bárki is lesz az új elnök, biztos, hogy változni fog a koalíciós képlet. Az RMDSZ a tegnapi szavazás előtt nem mondta ki egyértelműen, hogy megszavazza-e az általa is jegyzett bizalmatlansági indítványt. Végül is az RMDSZ honatyái saját belátásukszerintvoksolhattak. A rendszerváltás óta eltelt húsz évben először fordult elő, hogy egy román kormány bizalmi szavazás nyomán bukikmeg. (MTI,ú) békés felhasználásához, de nincs joga nukleáris fegyverekhez. Hozzátette: Moszkva úgy ítéli meg, hogy a jelen időpontban az október 1-jén elért megállapodások teljesítésére és a tárgyalási folyamat támogatására kell helyezni a hangsúlyt. Kijelentette, Moszkva egyelőre kontra- produktívnak tekinti az Irán elleni esetleges szankciókat. Clinton kijelentette: Washington nem osztja Oroszország Grúziát illető nézeteit, és nem fogja elismerni független államnak Abháziát és Dél- Oszétiát. Elmondta, hogy számos kérdésben továbbra is nézeteltérés van a két ország között, s az amerikai fél változatlanul kérdéseket fog feltenni a civil társadalom és a nem kormányzati szervek oroszországi helyzetére és a jogállamiságra vonatkozóan, mivel ez is a kétoldalú kapcsolatok kibővítésének és elmé- lyítésénekeszköze. (MTl,ú) alkotmány 63. cikkelye, amely az elnöki jogköröket rögzíti, nem fogalmaz egyértelműen. A paragrafus szerint egyebek között az elnök hatásköre a nemzetközi szerződések megkötése és jóváhagyása. Erről ennyi és nem több áll az alkotmányban, így lehetőség van az eltérő értelmezésekre. Klaus hívei ezért azt állítják, hogy teljes mértékben az elnök döntheti el, mit és mikor ír alá. A nemzetközi szerződéseknél követelmény, hogy a dokumentumot utólag a kormányfő vagy az általa megbízott kormánytag is aláírja. A parlamentnek és a politikának gyakorlatilag nincsenek eszközei arra, hogy az elnököt valamilyen jogszabály vagy nemzetközi szerződés gyors aláírására kényszerítsék. Pavel Rychetský szocdem képviselő, alkotmányjogász szintén alkotmányellenesnek tartja Klaus halogató taktikáját. Úgy véli, felül kellene vizsgálni a cseh alkotmányt, mert több tekintetben nem pontos, és lehetőséget nyújt különféle értelmezésekre. Az államfői jogköröket illetően Rychetský visszatérne az első csehszlovák köztársaságbeli megfogalmazásokhoz. Akkor pontosan rögzítették: az államfő személyes, lelkiismereti okokból elutasíthatja egy jogszabály vagy nemzetközi szerződés aláírását azután is, hogy azt a kormány és a parlament jóváhagyta, de ilyen esetben le kell mondania elnöki mám dátumáról. Rychetský valami ilyesmit szeretne látni a mai alkotmányban is. (kokes, mti, ú) Ki az úr a térségben? Boszniába megy Obama Belgrád. Barack Obama amerikai elnök a jövő májusban Bosznia és Hercegovinába látogat - jelentette a Bosnyák-Horvát Föderáció állami televíziója. A látogatásra a Szarajevó központjában épülő új amerikai nagykövetség felavatása ad alkalmat. A tévé szerint Obama látogatásának más oka is van: demonstrálni kívánja, hogy a nyugatbalkáni térségben az USA-é a döntő befolyás, nem az Európai Unióé. Hasonló célja volt Joseph Biden amerikai alelnök idei balkáni látogatásának is. (MTI) Orosz-grúz viszony Moszkva vádol, Tbiliszi cáfol Moszkva. A grúz titkosszolgálat segíti az al-Kaidát „terroristák kiképzésében és csecsen területre küldésében” - mondta tegnap Alekszandr Bortnyikov, az FSZB (a volt KGB) igazgatója a Ria-No- vosztyi hírügynökség szerint. Tbilisziben tegnap teljesen abszurdnak, Grúzia elleni provokációnak minősítették az orosz vádat. Bortnyikov, aki egyben az orosz Terroristaellenes Bizottság vezetője is, közölte: állítását hangfelvételek bizonyítják. Hozzátette, a grúz titkosszolgálatok „állandó jelleggel megkísérlik fegyverek, robbanóanyagok és pénz szállítását a da- gesztáni kőolaj- és gázvezetékek elleni terrorcselekményekhez”. Állítása szerint január óta az FSZB 19 terrorcselekményt akadályozott meg, és 178 terrorista tevékenységének vetett véget. (MTI) Lavrov szerint előrelépés történt az új, orosz-amerikai START-szerződés kimunkálásában Langyos nyilatkozat az iráni atomprogramról
