Új Szó, 2009. október (62. évfolyam, 226-252. szám)

2009-10-01 / 226. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. OKTÓBER 1. Tudomány- hirdetés 13 A tudománytörténetben bevett szokás, hogy a leg­nagyobb felfedezések, ta­lálmányok ismertetését ál­talában összekötik „szerzőjük” életének kerek jubileumával, már annak okán is, hogy néha nehéz meghatározni, mikor pat­tant ki az isteni szikra a fe­jükből. OZOGÁNYERNŐ Bár akadnak kivételek: abban az esetben, ha egy olyan adott időponthoz köthető a találmány születése, amely egycsapásra megváltoztatta az emberi civilizá­ció fejlődését. Ilyen kivételes esetnek számít az első korszerű gőzmozdony megszerkesztése, amely kétnapos „újszülöttként’ bemutatkozva felforgatta az évez­redes életmódot, új korszakot nyi­tott nem csak a műszaki fejlődés terén. A társadalmat is gyökere­sen átalakította, lehetővé tette a hatalmas gyártelepek és a milliós világvárosok kialakulását. A sorsfordító történelmi ese­ményre az angliai Rainhillben ke­rült sor, ahol 1829. október 8-án George Stephenson Rocket, vagy­is rakéta nevű mozdonya fényes győzelmet aratott Timothy Hack- worth Sans Pareilje fölött. De mi­ért is volt ekkora jelentőségű ez a nap, hiszen - igaz a jóval kezdet­legesebb - vasutat már korábban is ismerték? A legfőbb akadály Azzal már a tizenkilencedik század elején is tisztában voltak a társadalomkutatók, hogy a gőz­gép tömeges alkalmazása rob­banásszerű fejlődést von maga után, hiszen korábban a víz erejét közvetlenül felhasználva aligha lehetett több száz fős vállalatot üzemeltetni. Ráadásul az új ter­melőeszköz jórészt függetlenítet­te a gyárat az energiaforrástól, ami lehetővé tette, hogy bárhol megkezdjék a termelést. Persze a gazdasági ésszerűség azt diktálta, hogy vagy a nyersanyag- vagy a fűtőanyaglelőhelyek közelében alakítsák ki az ipari üzemet. Ez a fő oka annak, hogy Angliában az ipari foradalom hazájában, ezt követően pedig az egész világon a bányák közelében alakultak ki a gyártelepek. Ezek akár több ezer munkást is foglalkoztathattak volna, hiszen Nagy-Britannia ek­kor élte virágkorát, a neves lobo­gó, a Union Jack fölött soha nem nyugodott le a Nap - mind az öt világrészen hatalmas gyarmatok fölött uralkodott a ködös Albion A primitív közlekedés jelentette a legfőbb akadályt. Sem nagy- mennyiségű nyersanyagot, készá­rut, sem több száz személyt nem tudtak rövid idő alatt nagy távol­ságokra eljuttatni. így a közleke­dés fejletlensége volt a fejlődés legfőbb akadálya. Ezért a terve­zett Manchester-Liverpool vasút­vonal tulajdonosai ötszáz fontos díjat tűztek ki a Rainhillnél meg­rendezett mozdonyverseny győz­tesének. Mai szemmel nézve a jutalom nem tűnik különösebben vonzó­nak. Csakhogy a tizenkilencedik század első harmadában ekkora vagyonból gyárat alapíthatott, vagy egy óceánjáró vitorlást vásá­rolhatott az ember. Persze Step- hensont nem csak a dicsőséggel járó jutalom vonzotta: tisztában volt azzal, ha elviszi a pálmát, ez még unokái számára is jólétet biz­tosít. Annál is inkább, mivel Ro­bert fiával együtt néhány évvel korábban mozdonygyárat alapí­tott. Hosszú út vezetett a bányaszi- vattyú-kezelő munkás fia saját vállalatának megalapításához. O- lyan szegények voltak, hogy még iskolába se járhatott, emiatt csak felnőtt korában tanult meg egy es­ti kurzuson írni és olvasni. Viszont az éleseszű George alaposan meg­figyelte az édesapja által kezelt gőzszivattyú működését, már kis­korában elhatározta, hogy ő bi­zony kerekekre szereli ezt a be­rendezést. Jó oka volt erre: látta, hogy milyen fáradságos munká­val tolják a bányászok, húzzák az apró termetű lovak a süllyesztett fasíneken a megrakott csilléket. Álma megvalósításához először is bizonyítania kellett rátermettsé­gét. Huszonnégy évesen megter­vezte a világ első biztonsági bá­nyászlámpáját, amellyel elnyerte munkaadójának, a killingsworthi bánya tulajdonosának a rokon- szenvét, aki hajlandó volt anyagi támogatást nyújtani az ifjú feltalá­ló merész tervéhez, ami ekkor már nem is volt igazán eredeti: időközben Richard Trevithick megelőzte őt a gőzgép kerekekre szerelésében. Bár a Stephenson által megszerkesztett első moz­dony, a Blücher meglehetősen ha­sonlított erre a berendezésre, vi­szont két újítást tartalmazott: vas­síneket használt, amihez értelemszerűen peremes kereke­ket készített, hogy a mozdony a pályán maradjon. Ekkor még - kontinentális mértékegységben megadva - 1422 mm-es nyomtá­vot alkalmazott. A későbbiekben értesült róla, hogy az ókori Róma harci szekereinél 1435 mm volt a kerekek távolsága, ennek tisztele­tére az elsők között szorgalmazta az erre való teljes átállást, ame­lyet a későbbiek folyamán nem­csak szülőhazájában foglaltak törvénybe, hanem szerte a vilá­gon is rendszeresítettek, az egyet­len Oroszország kivételével. 19 kilométeres sebesség Az aranykezű kovács sorra kezdte összerakni a mozdonyo­kat, amelyek hasznából 1823-ra már jómódúnak számított, olyannyira, hogy Robert fiával együtt saját mozdonygyárat ala­pított. Itt készült a világ első nyil­vános vasútvonalán üzembe állí­tott Lokomotion mozdonya. A Stockton-Darlington gőzvasút megnyitása 1825. szeptember 27-én igazi világszenzációnak számított. Nem csoda: abban a korban szinte elképzelhetetlen mennyiségű, 90 tonnányi árut, il­letve hatszáz utast szállított a harminc kocsiból álló szerelvény, méghozzá tizenkilenc ldlométe- res sebességgel óránként! Ezzel a bravúrral Stephenson az ország első számú mozdonygyárosává vált. Azt hihetnénk, hogy csak tő­le rendelték ezután a mozdonyo­kat. Az angol sportszerűség szép példája, hogy másoknak is esélyt kívántak biztosítani. Ennek kö­vetkeztében került sor a rainhilli versenyre. Stephenson legújabb terméké­vel, a Rockettel - magyarán - Ra­kétával - nevezett be. Már az első pillanatban világos volt, hogy rendkívüli eseményre van kilá­tás: a feltaláló a dugattyúhenge­reket a tűzszekrény két oldalán ferdén helyezte el, így aztán a ke­rekekre a hajtóerőt a korábbi himba helyett közvetlen kapcso- lórudazattal vitte át. A lényeget azonban a legélesebb szemű megfigyelők sem láthatták: a vi­zet nem tartályban, hanem cső­rendszerben hevítette fel, a fá­radt gőzt pedig a huzatos ké­ménybe vezette ki. Mivel még fél évszázadot kellett várni a hőel­A sorsfordító modern vasút születésének száznyolcvanadik évfordulóján - George Stephenson „rakétája" világszenzációnak számított Sínre tett „rakéta” A Rocket pontos mása napjainkban is megtekinthető a londoni Science Museumban mélet megalkotására, az ösztö­nös zseni munkált benne, amikor ezekkel az újításokkal megötszö­rözte mozdonya hatásfokát. A modern vasút születésnapja A Rocket méltónak bizonyult ne­véhez: ellenfeleinél kétszer gyor­sabban, 46 küométeres sebesség­gel repítette a szerelvényt. A tu­dománytörténészek egy része a verseny napját, 1829. október 8-át tartja a modem vasút szüle­tésnapjának. A másik része - hi­szen egy demokratikus országban eltérőek lehetnek a vélemények - a Rocket megszületésének idő­pontját, vagyis október hatodikát. Stephenson konstruktőri buzgal­mában észre sem vette, mennyire megelőzte korát, de ezt már sze­rencséjére nem érte meg, mivel 1848-ban jobblétre szenderült. A politika ugyanis beleszólt az ese­ményekbe, annak okán, hogy vé­deni kell az emberek és az állatok egészségét. Ugyanis egyre többen panaszkodtak, hogy íégszomjat éreznek a „szédítő” sebesség ha­tására. Ki is tört az össztársadalmi vita, hogy képes-e az emberi szer­vezet ilyen nagy sebességet egész­ségkárosodás nélkül elviselni. Rá­adásul a gazdák, földbirtokosok, és egyéb állataitok sorra nyújtot­tak be panaszokat a vasút ellen, amiatt, hogy irdatlan pusztítást végez a legelésző nyájakban, kondákban, gulyákban és a méne­sekben egyaránt. A közjóért elkö­telezett politikusok kötelességük­nek érezték a beavatkozást: 1861-ben jóváhagyták a világ első vasúti törvényét, a Locomotive Act-ot, amely városban 8 kilomé­teres óránkénti sebességre, külte­rületen 26 kilométerre csökken­tette a vasúti szerelvények sebes­ségét. Hamarosan kiderült, ez a törvényi szabályozás túl puhának bizonyul: továbbra is érkeztek a panaszok, ezért 1865-ben meg­született a 2. Locomotive Act, amely előírta, hogy a szerelvény előtt 60 yardnyi távolságban vö­rös zászlót lengető vasúti alkal­mazottnak kell gyalogolnia. Egy­úttal a maximális sebességet tele­pülésen kívül 4 mérföldre (6,4 km/h), városokban 2 mérföldre (3,2 km/h) csökkentették. Eltörölték a zászlótörvényt Az ostobaság szelíd bája még sokáig körüllengte az angol vas­utat: igaz, hogy 1878-ban eltöröl­ték a zászló kötelező használatát, de még ekkor is egy futónak kel­lett haladnia a szerelvény előtt, ami ismét megnövelte a megen­(Wikipedia-fe Ivétel) gedett sebességet a Rocket előtti idők szintjére. Csupán 1896-ban helyezték hatályon kívül a világ minden táján közderültséget ki­váltó „zászlótörvényt”. Maga az elhíresült mozdony 11 évig telje­sített szolgálatot, ekkor átalakí­tották: a ferde dugattyúkat víz­szintesekkel cserélték fel, náhány újítást is végrehajtottak rajta. Alapvető felépítésén viszont semmit sem kellett változtatni, így valamennyi későbbi gőzmoz­dony prototípusát tisztelhetjük benne. Pontos mása napjainkban is megtekinthető a londoni Scien­ce Museumban. „Szülőatyja”, Ge­orge Stephenson még megérhette a magyarországi vasút megszüle­tését, amelyet nemzetünk legna­gyobb költője váteszi sorokban örökített meg: „Száz vasútat, ezeret!/ Csinál­jatok, csináljatok!/ Hadd fussák be a világot,/ Mint a testet az erek.// Ezek a föld erei,/ Bennük árad a műveltség./ Ezrek által öm- lenek szét/ Az életnek nedvei.” (Petőfi Sándor: Vasúton, 1847). A feltalálót pedig hazánkban is utolérte a halhatatlanok dicsősé­ge: az 1881-ben átadott Keleti pá­lyaudvar falifülkéjéből bronzba öntve tekint le az utazni vágyókra, neves elődje, a gőzgépet megalko­tó James Watt társaságában. Alapiskolák, figyelemI Ismét Tanuljunk az m iram-vall Program a tudás közvetítésére - szórakoztató formában. A következő munkafüzet 8. osztályos tanulók részére készül* Partnerünk: MP910373 Téma: Polgári nevelés - jogok, törvények, kötelességek A prosram időtartama alatt (2009. november 2. - december 4.) a munkafüzetet és naponta az Új Szót a tanulók és az oktató pedagógusok ingyen kapják. Amennyiben az Önök iskolája is szeretne bekapcsolódni a programba, kérjük a kért adatokat 2009. október12-ig küldjék el a katarina.kubikova@petitpress.sk e-mail címre. További információk a 02/59233266-os telefonszámon. Jelentkezési adatok: Téma: Polgári nevelés - jogok, törvények, kötelességek Az iskola neve és pontos címe: Telefon: ............................................................ E-mail: ................................................................... A programba bekapcsolódó tanulók száma: A tantárgyat oktató pedagógusok száma:.,

Next

/
Oldalképek
Tartalom