Új Szó, 2009. szeptember (62. évfolyam, 202-225. szám)
2009-09-05 / 205. szám, szombat
www.ujszo.com UJSZO 2009. SZEPTEMBER 5. Vélemény És háttér 7 TALLÓZÓ *$M8@$Ä®8IÍ8®S!ÄÄMMaa®@8888BISBe8S@l@@M®^ NÉPSZABADSÁG A Cozma-gyilkosság nyomozását felügyelő Veszprém Megyei Főügyészség vezetője szerint a rendőrség nemcsak azt tudja, ki szúrt a Patrióta lokál előtt, hanem a kamerák felvételei, a mobiltelefon-hívások adatai, a gyanúsítottak és a tanúk vallomásai alapján időrendi táblázatot készítettek, amelynek alapján valamennyi gyanúsított, áldozat és tanú mozgása rekonstruálható - áll a Népszabadságban. Fejes Pé- teralapnakúgynyilatkozott: a Cozma-ügy nyomozása megfelelő ütemben zajlik, de a bizonyítás nagy terjedelmű. A bizonyítékokat elemezni, értékelni, mérlegelni, összevetni kell. Az ügyben a gyanúsítások az emberölés alapesetére vonatkoznak, amelyért maximum 15 évig terjedő szabadságvesztésjár. (mti) Hová lett Slota ereje? (Gyenes Gábor karikatúrája HÉTVÉG(R)E Segíts magadon... Segíts magadon, az Isten is megsegít. Keresve sem találhatnánk erre a hétre illőbb jelszót a régi magyar közmondásnál. A hétre, amikor a SkyEurope légitársaság több ezer ügyfelét hagyta cserben, Európa pedig továbbra is közönyösen tekint a magyarság szlovák államnyelvtörvény elleni harcára. MOLNÁR IVÁN A szlovák fapados légitársaság hét évvel ezelőtt azzal a jelszóval indította be vállalkozását, hogy közelebb hozza Európa többi országát Szlovákiához, és ezt az ígéretét éveken át sikerült is teljesítenie. Hogy közben végig veszteségesen működött, és a csillogást-villogást csak óriási hitelekkel tudta fenntartani, az a fillérekért utazó embereket nem érdekelte. Az olcsó és kényelmes utazás ígérete még akkor is elvakította a SkyEurope ügyfeleit, amikor a társaság már képtelen volt palástolni a problémáit, és egyre több járata körül robbantak ki ki- sebb-nagyobb botrányok. Hűséges ügyfelei végig hittek a társaságban, abban bízva, hogy nem hagyhatja őket cserben. A lufi e héten pukkant ki, amikor a fapados cég kedden bejelentette, hogy valamennyi járatát azonnali hatállyal felfüggeszti, külföldön rekedt több ezer utasát pedig a sorsára hagyja. A jelszó ezúttal is világos és egyszerű, ám már korántsem olyan vonzó, mint a hét évvel ezelőtti: sajnáljuk, nem tudunk segíteni, minden utasunknak magának kell gondoskodnia a hazautazásáról. Talán még mindannyian emlékezünk rá, hogy a Szlovákia uniós csatlakozásáról 2003 májusában megtartott népszavazás hajszál híján kudarcba fulladt, hiszen a választásra jogosultak alig 52 százaléka járult az urnákhoz, miközben a szavazás csak akkor lehetett érvényes, ha a választók több mint fele vesz részt rajta. A mérleg nyelvének, ami végül eldöntötte, hogy Szlovákia 2004 májusában belépett az Európai Unióba, akkor is a szlovákiai magyarok számítottak, akik az országos átlagnál nagyobb arányban vettek részt a szavazáson. Azok a szlovákiai magyarok, akik az 1989-es rendszerváltás óta abban reménykedtek, hogy Európához, az Európai Unióhoz való csatlakozás a leggyorsabb és legkönnyebb útja kisebbségi jogaik elismerésének és hatékony megvédésének. Nem csoda, hogy kezdettől fogva mi bíztunk meg leginkább az EU-ban, arra számítva, hogy a szlovák hatalom már nem teheti meg velünk azt, amihez kedve szottyan, hiszen az európai intézmények árgus szemmel figyelik minden egyes lépését. A szlovákiai magyarok ma is bíznak az Európai Unióban, amikor pedig egyre több jel utal arra, hogy a szlovák kormány magyar kisebbséggel szembeni jogtiprása felett az EU intézményei szemet hunynak. Ha mégis megszólalnak, ezt olyan körmönfont diplomáciai nyelven teszik, amelyet a nyers erőre épülő orosz politikai kultúrát magáénak valló kormányunk és a hozzá a nemzeti kérdésekben egyre jobban idomuló szlovák ellenzéki pártok is képtelenek megérteni. Mindezek fényében úgy tűnik, hogy az Európai Unió burkoltan ugyanazt próbálja megértetni velünk, magyarokkal, mint amit a SkyEurope az utasaival: szép európai utat ígértünk ugyan, de csődöt mondtunk, az esetleges problémáitokat oldjátok meg magatok. A SkyEurope példája bizonyítja a legszemléletesebben, hogy akik gyors, olcsó és kényelmes utat ígértek Európába, nem mérték fel kellőképpen a helyzetet. Épp a SkyEurope példáján tanulhatna azonban az Európai Unió is, ha el szeretné kerülni a bizalmi válságot. A fapados légitársaság vezetése a csőd bejelentése utáni napon kijelentette, hogy ugyanazon a néven egy új társaságot szeretnének alapítani, amely visszanyúlna a SkyEurope alapításánál felvázolt elképzelésekhez, vagyis hogy minél több embernek tegyék lehetővé az európai utazást. Ä cég vezetése szerint sokkal könnyebb ugyanis visszanyerni egy csődöt mondott társaság ügyfeleinek a bizalmát, mint egy teljesen új légi- társaságot felépíteni. Az Európai Unió még nincs ilyen nehéz helyzetben, több mint félmillió szlovákiai magyar „utasa” egyelőre nem veszítette el a belé vetett bizalmát. Hogy erre ne is kerüljön sor, vissza kellene térnie az alapeszméihez, egyebek között a kisebbségi jogok következetes védelméhez, még ha ez több új és régi tagállamnak nem fog is tetszeni. Ellenkező esetben az Európai Parlament ajtajára is nyugodtan kifüggeszthetik a közleményt: csőd miatt zárva. JEGYZET Ligetfalui anzix JUHÁSZ KATALIN Jönnek, kakiinak. Megintjönnek, megint kakiinak, sőt szarnak. Nekik errejoguk van, sokkal régeb- benélnekitt, mint én. Sőtkölteni is itt kőkénének az erkélyemen, pontosabban a bérelt lakásom erkélyén található ócska szekrény alatt, ami elég kényelmes kuckó, nem csoda, hogy igényt tartanak rá. Apozsonyligetfalui galambokról állítólag már a tévéhíradóban is volt szó az uborkaszezon közepén. Sajnos nem láttam, pedig ez az a probléma, ami mostanában tényleg érdekel. Hogy tudniillik agresszív galambok lepik el Ligetfalu betonrengetegének erkélyeit, és lehetetlen őket elűzni. Egy hónappal ezelőtt költöztem ide, Szlovákia legnagyobb lakótelepére, ahová csak aludnijámak a pozsonyiak, és amely, ha önálló lenne, lakosai számát tekintve az ország harmadik legnagyobb városa lenne. Ahol „puha szárnyakon száll a korom, s lerakódik, mint a guanó, keményen, vastagon” (JózsefAttila). Az előző lakók szemmel láthatóan rég feladták a galambokkal vívott harcot. Az erkélyt kétcentis guá- nóréteg - magyarul galambürülék - fedte, úgy kellett spaklival fáradságosan felkapami, inkább nem részletezem. Aztánjöttekhurrogva, méltatlankodva, hogy mi ez a nagytakarítás, hiszen a szekrény alatt nekik lakásuk van, költeni is ott szoktak, amely tényt az onnan kiszedege- tetttojáshéjakisékesen bizonyították. A szakirodalom különböző praktikákat javasol az agresszív galambok elűzésére. Aggassunk fel alufólia csíkokat, használaton kívüli CD-ket, melyekvisszaverika napfényt, anyagdarabokat, papírfecniket madárijesztó gyanánt. Mindent kipróbáltam, tényleg. De sajnos ezek a kis bestiák az összes trükköt ismerik, röhögnek rajtam, sőt akkor sem átallnak az erkély korlátjára telepedni, ha épp ott ülök a kempingszéken. Sajnos nemcsak Hitchcock híres filmjét láttam, hanem Parti Nagy Lajos könyvét, a Hősöm terét is olvastam, sót máig egyik kedvenc regényem. Arrólszól, hogy egy budapesti udvarházban lassan a galambok veszik át az uralmat, akik maffiózókként viselkednek a szegény szerencsétlen főhőssel, és úgy köszöntik egymást, hogy „Tisztabúzát!” Megfigyeltem, hogy nálam is csupán két galambról van szó. Parti Nagy nyomán elneveztem őket Tubicának és Tubicánénak, és valóban kezdek hinni abban, hogy az irodalom tükröt tart a valóságnak, és ami velem történik, azon nem kell csodálkozni, azéletszerűés megmásíthatatlan. Hogy egyszép napon - hogyan is kezdődik a regény? - bekopognak majd hozzám, és kölcsönkérik a mikrómat. És én ettől annyira berosálok, hogy nem merem nem kölcsönadni nekik... _______ KOMMENTÁR __________ Miért drukkoljanak a melegek Gera Zoliéknak? KISS TIBOR NOÉ Újra lesz melegfelvonulás Budapesten. A szivárványos közösség tagjai (homoszexuálisok, leszbikusok, biszexuálisok és transzneműek) 14. alkalommal készülnek arra, hogy megmutassák magukat. A Meleg Méltóság Menetén résztvevők 2007-ig különösebb gond nélkül parádézhattak az Andrássy úton. Legfeljebb néhányan rájuk kiabáltak, nagy ügy. Az utóbbi két évben rosszabbodott a helyzetük. 2007-ben szélsőjobbos utcai harcosok vadászták le az esti melegpartiról hazafelé tartókat. 2008-ban pedig a szervezők irodája már a rendezvény előtt Molotov-koktélt kapott, mint ahogy a felvonuláson is repültek a tojások és a kövek. Talán az jellemzi legjobban Magyarország mentális állapotát, ami a melegfesztivál kapcsán évek óta zajlik. Nem maradt más, csak acsarkodás és gyűlöletkeltés. Undor és közöny. Arról például senki sem beszél, hogy a melegfesztivál nemcsak a látványos melegfelvonulásból áll, hanem kulturális programokból is. Filmvetítésekre, felolvasásokra kerül sor, amelyeken bárki megismerkedhetne azokkal a problémákkal, gondolatokkal, netán hús-vér emberekkel, akik nemi identitása (ilyen-olyan módon) eltér a többségétől. Talán még az is kiderülne, hogy a melegek amúgy éppen olyanok, mint a he- terók.. Ehelyett sokkal egyszerűbb arról beszélni, hogy „tüllruhás buzik vonaglanak a kamionokon”. Egyszerűbb amiatt aggódni, hogy a melegek felvonulása sérti a kiskorúak egészséges fejlődését és a közerkölcsöt. És egyszerűbb azt a lehetetlenséget követelni, hogy a melegeket gyógyszeres kezeléssel neveljék heteroszexuálissá. Nem mintha a tüllruhás buzik ne irritálnák akár a melegek jelentős részét is - sokan közülük éppen emiatt nem csatlakoznak a felvonuláshoz. Pedig közülük is sokan tüllruhások - csak éppen nem tartják ízlésesnek tüllruhájukat az Andrássy úton viselni. S persze, lehetne még ragozni a tüllruhakérdést a végtelenségig, egy dolog biztos - ez nem lehet indok arra, hogy a melegeknek félve kelljen végigvonulniuk a városon. Legalábbis egy olyan országban nem, ahol minden ember egyenlő. Márpedig a melegeknek idén is félniük kell. Ma ugyanis magyar-svéd válogatott meccs következik, és a B-közép várhatóan az Andrássy úton melegít be az esti mérkőzés előtt. A melegek jól teszik, ha teljes erőből drukkolnak Gera Zoliéknak. Ha a magyar válogatott megveri a svédeket, talán a fut- ballhuligánoknak is inkább ünnepelni lesz kedvük, mint melegeket kergetni a pesti éjszakában. FIGYELŐ Hitvány reklámfogás Az izraeli újságíró-szövetség a közfelháborodás hatására levett a faláról egy képsorozatot, amelynek szerzői a Madonnát és gyermekét ábrázoló híres festményekbe palesztin női öngyilkos merénylők arcát illesztették be. Joszi Bar-Moha, az Izraeli Újságírók Országos Szövetségének vezetője azt mondta, azért távolították el a képeket tel-avi- vi székházukból, mert attól tartottak, hogy sértenék a szeretteiket szélsőséges támadásban elvesztő emberek érzéseit, melyeket ezúttal fontosabbnak tartottak, mint a művészi kifejezés szabadságának védelmét. Az egyik művész, Galina Ble- ih nyilatkozata szerint nem szándékoztak dicsőíteni vagy igazolni a robbantok cselekedetét. Ó és alkotótársa egy olyan témát próbált kifejteni a - Nő, anya, gyilkos: kiállítás a női terrorról című - kiállításon, amely „az egész országnak fáj” - magyarázta. „Hogyan válhat egy nő, aki a szeretet és az élet adásának szerepével jön a világra, a gyűlölet és az ölés egyik forrásává” - fejtegette koncepciójukat Bleih, mielőtt elgondolkodtatónak szánt képeiket levették a falról. A hét festményen, amelyet egy nagyobb kiállítás részeként mutattak volna be, Botticelli, Raffaello és más nagy festők alkotásaiba illesztették be az öngyilkos merénylők arcát. Az alkotók üzenete azonban a jelek szerint nem jutott el egyes politikusokhoz és a terrortámadások áldozatainak hozzátartozóihoz, akik kifogásolták a képeket, ezért a kiállítás csak a hét vitatott mű nélkül nyílhatott meg. Johanan Plezner Kadima párti képviselő „hitvány” reklámfogásnak nevezte a kiállítást, a szélsőséges támadások áldozatait képviselő egyik izraeli szervezet, az Almagor szerint pedig a szóban forgó festmények felmagasztalják a merénylőket. ,izeket a képeket slágerként kapják majd föl az arab világban” - fogalmazott Arijeh Bahrah, a hátramaradt szülők fórumaként működő Almagor vezetője. „Palesztin női merénylők szentként való ábrázolása - ez fontos propagandasiker a terrorszervezetek számára” mondta Bahrah, akinek fiát 1995-ben egy ciszjordániai túra során ölte meg egy palesztin fegyveres, (mti)
